Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-28 / 200. szám

\ » Tapasztalatok egy mezőgazdasági íermelőszoyetkezetből A TSZ SZERVEZETÉBEN a Vezetők hierarchiája nem je­lentkezik élesen. Az elnök és elnökhelyettes mellett az üzem- ági vezetők, a főkönyvelő és a párttitkár személyéből álló vezetői kollektíva (vezetői ér­tekezlet) alkotja a tényleges ve­zetést. A felső vezetők közvet­lenül nem avatkoznak bele a konkrét termelési ügyekbe. Az elnök alapvetően az in­tegráló szerepét tölti be. A tsz fejlődését és fejlesztését, belső problémáit és feszültségeit egyezteti /és képviseli a társa-» dalmi, gazdasági, politikai kör­nyezettel. Nem csupán a veze­tői kollektívára támaszkodik —■ mint ahogyan ezt általában mondani szoktuk —, hanem önállóságöt és bizalmat adva dolgozni hagyja munkatársait, biztosítja, segíti és védi őket. Nem dolgozik a többi vezető helyett, felelősségüket is meg­hagyja, és ez a legfontosabb. 1 Az elnökhelyettesek hatáskö­rébe több részleg — egy-egy szakágazat (pl. műszaki fej­lesztés, kereskedelem) — tar­tozik. Szerepük amorf (nem körülhatárolt), részben felette­sek, de inkább konzultánsai, szócsövei és közvetítői az egy­ségeknek. AZ ÜZEMÁGI VEZETŐK teljes autonómiát élveznek sa­ját területükön, szabadon kez­deményeznek, kockázatot vál­lalnak, megvalósítják elképze­léseiket, ötleteiket. Persze az eredmény ódiumát is vállalják éppen az önelszámoló rendszer közvetítésével. Minden dönté­sük üzemáguk ^eredményében, saját jövedelmükben realizá­lódik. Megvan tehát a közvet­len, gyors „visszacsatolás”. E kollegiális,' ^részvételen alapuló” vezetésnek alapja az, hogy ha a hatalom és a fele­lősség széles körben oszlik meg és elég mélyre hatol az adott szervezeten belül — jelen eset­ben a tsz-en belül —, akkor á középszintű vezetők úgy ér­zik. hogy konkrét, mérhető ha­tásúk van a vállalkozás sikerei­ben. A felső vezetés inkább összehangoló, mint utasításo­kat osztogató, vagy akár ter­melési, értékesítési politikát kidolgozó szerepet játszik. így a tsz fontosabb döntései közül egyre több (pl. hogy az adott üzemági profilon belül milyen terméket, milyen arányban, milyen piac számára, milyen technológiai és munkaszerve­zéssel állítsanak elő) a közép­szintű vezetők véleményét tükrözi. S ez annál inkább jó, mert ezek az emberek a legtá- jékozottábbajr a részleteket il­letően. A tsz vezetési modellje tulajdonképpen jól megfelel az adott sajátosságnak, ezt a tíz­éves gyakorlat igazolja. Olyan modell ez, amely a merev hierarchia helyett utat enged olyan struktúrának, amely megtartja a gazdasági és pénz­ügyi ellenőrzést, de más terü­leteken lehetővé teszi a lazább, kollegiálisabb — a végzett munka szerinti ösztönzést kife­jezésre juttató — szervezést. ] A RENDSZERT —1 meglátá­som szerint — a következő pontokon lenne célszerű to­vább erősíteni. »*.-'• - ' ' Először is a közgazdasági és á pénzügyi elemzés és az el­lenőrzés terén. Szükségesnek látszanak funkcionális szerve­zetek a központi igazgatásban, a főkönyvelő (illetve általános gazdasági elnökhelyettes) mel­lett, legalább 2—3 fős közgaz­dász és 2—3. fős pénzügyi és jogi revíziós csoporttal, illetve az önelszámoló egységekben legalább 1—1 üzemgazdásszal és kalkulátorraL Másodszor hatékonynak tűn­ne áttekinthetőbb, egységesebb,' gépi úton feldolgozható, de az önelszámolás előnyeit megtar­tó — tehát nem adminisztratí- ve egyszerűen központosított — információs, ügyviteli és bi­zonylati rendszer fokozatos ki­alakítása a jelenlegi alapján, a jelenlegire épülve. Valami­féle olyan kettős rendszerre gondolok, amely megőrzi, biz­tosítja az üzemágak közvetléh érdekeltségét, egyben lehetővé teszi a központi elszámoláso­kat, ellenőrzést és gazdasági elemzést. Harmadszor kívánatos lenné a központi igazgatáshoz (gaz­dasági elnökhelyetteshez) tar­tozó funkcionális szervezésű, de tevékenységében az üzem ágak­hoz decentralizált piackutató, prognosztikai csoport létreho­zása 2—3 fővel. Ez a csoport mind központi fejlesztési, ter­vezési, mind az üzemági érté­kesítés! . feladatokat távlatilag segíthetné. C Végül pedig elsőrendűen fona tos a belső tájékoztatás, ..kom- munikátió” erősítésé. Bár a ve­zetők állandóan kapcsolatban ", vannak egymással, és a vezetői « tanácskozások is eléggé rend­szeresek, mégis szükségesnek tűnik az erősítés. Nem hivata­los, merév formákra, értekez­letekre, körlevelekre gondolok: Elég általános volt az a véle­mény a középszintű vezetők­kel folytatott interjúk során, hogy nem ismerik eléggé egy­mást, az egyes részlegek tevé­kenységét, problémáját, ered­ményeit. Az önelszámoló rend­szer és a telephelyi elkülönü­lés kissé el iS szigetéli őkét. Mindenki a saját ügyével és problémájával foglalkozik —> ami szerintem helyes —, de bU főfiyöf fnfSfmSclSRat Tglnys?, fték. Ennek rendszerét konkrét cö.Vizsgálat elapjárv lehetne kidolgozni, áj*. ^ ' A TSZ SZERVEZETE ^'SZT* LÁRD, az önelszámoló rend-j jjr szerbén az üzetnágak önállóak) hatékonyságra törekszenek) van köztük együttműködés, de érdekeltérés is. Ez néha konf­liktusokat is produkál. ElőforJ duk hogy a termelőág nem szí­vesen adja át a termékét ai feldolgozónak, hanem inkább kifélé forgalmazza, mert az előnyösebb számára: SUrlódá- sok a szállítási kapacitással id előfordulnak. Az üzemágak ér­dekellentétéit azonban a tsz még mindig feloldott” mérd azoknak Szükségük van a tsz szervezetére és kollektívájára, | #.• i SZABÓ BÉLA 1 Annyit számláztak, amennyiért vállalták T.Wiinh SBrWViif iTTí i •WAWtSríii S MBg nmmms, lanyhádon gazdaságos a lakásépítés A megye legjobban gépesített szövetkezete Négy hónappal ezelőtt már másodízben tüntette ki az építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint az OKISZ elnöksége a „Kiváló Szövetke­zet” címmel a Bonyhádi Épí­tőipari Szövetkezetei. Nemcsak kiemelkedő gazdasági eredmé­nyeivel vált erre érdemessé a bonyhádi szövetkezet — nyere­sége évről évre meghaladja a szövetkezeti átlagot, — hanem elsősorban azzal, hogy a la­kásépítést és lakáskarbantar­tást gyors tempóban fejleszti. A lakások határidőre készül­nek el, minimális minőségi hi­ánnyal, vagy teljesen hibátla­nul, és ami nem közömbös, viszonylag olcsón. A szövetke­zet által épített többszintes társasházi lakások négyzetmé­terenkénti építési költsége négy- és ötezer forint között van, amikor sok helyen — a hasonló felszereltségűeké a hat-hétezret is eléri. A leg­utóbb átadott, 32 lakásos (nyolc háromszobás és hu­szonnégy két és fél szobás) házért 8,7 millió forintot szám­láztak, semmivel sem többet, mint amennyiért elvállalták. Jó szervezés és anyagellátás A negyedik ötéves tervidő­szakra kapacitásszerződést kö­töttek az OTP-vel és a ta­náccsal 370 lakás építésére és ez most ütemesen meg is va­lósul. Mint Nagy István elnök mondja, a lakásépítés jó szer­vezés és anyagellátás mellett gazdaságos. Hogy hogyan? — Ezt már vizsgálták a felsőbb szervek és ez iránt érdeklőd­nek azok a szövetkezetek is, ahonnét tapasztalatszerzésre jönnek néha a szakemberek a bonyhádiakhoz. A tényezők között minde­nekelőtt a szövetkezet kedve­ző körülményeiről, helyzetéről kell szólni. A lakások zömét egy helyen, a Perczel-kertben építi. Nyilvánvaló, hogy ez igen előnyös, hiszen nem szétszórt munkahelyeket kell irányítani, ellenőrizni. Folya­matosan lehet egymás után, ugyanott építeni a házakat. Ez a lakótelep ugyanakkor a szövetkezet szomszédságában van, tehát az irányításnál, az anyagmozgatásnál ez még kü­lön előny. Ám az így adott le­hetőségek kihasználása már a szövetkezeten múlik. Hogy úgy irányítsák az anyagbe­szerzést, szállítást, hogy ne kelljen a nagy tömegű építő­anyagot többször átrakni, szál­lítani, hogy takarékoskodni le­hessen a felvonulási költsé­gekkel stb. A szövetkezet joggal büsz- kélkedhetik azzal, hogy az építőipar náluk a megye szö­vetkezetei közül a legjobban gépesített. Van három torony­darujuk, három gyorsfelvonó­juk, három habarcsszivattyú­juk, két vakológépük, több szállítószalagjuk és rendelke­zésre állnak a különféle kis­gépek is, mint műkőcsiszoló, amivel a helyszínen csiszol­hatnak, parkettszélvágő.' hói ronymaró. Részben saját fej­lesztési alapból, másrészt a megyei tanács és a KlSZÖV által juttatott — a lakásépíté­si kapacitás és a lakáskarban­tartás fejlesztésére adott —« 900 000, illetve 300 000 forint­ból vásárolták a gépeket. És nem „uraságoktól levetett”, az állami építőiparban kiselejte­zett, elavult , felszereléseket, hanem korszerű gépeket. Van pénzük gépekre Megint A helyézti előny, amit szerényén jegyez még Starvady Egon főkönyvelő: Ném kellett irodaházépítésré fordítánbnk a fejlesztési alapot, mert az már megvolt, gépeket vehettünk be­lőle. Persze, idekíváhközik még egy megjegyzés: Az elnö­ki iroda nélkülözi a lüxuSbe- rendezést, de nékik az nem hiányzik, ám az építőipari részleg felszerelése mintasze­rű. Tartalékoltak fejlesztési alapot, ha tehát szükség van újabb gépre, megjelenik a pia­con valami modernebb, van rá pénz... Az eredmények egyik leg­fontosabb tényezője a mun­kaszervezés. Az ipari tanulók például csak szakmunkát Vé­geznék. A harmadévesek már teljesítménybérben, de a töb­binek is számon tartják a tel­jesítményét és gondosan ügyel­nek arra, hogy produktív mun­kán tanulják meg a szákmát. Van olyan ház, amélyikeh a kőművesmunkákat teljes egé­..................... ' , . > * ■>* * UHiHíisöslíBfei ízében Ipári tanulók végezték; Alapelv a Szövetkezetnél, hogy csak téljésitményétt jár bér. Éhnék jegyében végezték fel nemrég a normarendezést. Ez a northarendezés rendhagyó »ölt, itt ugyanis áltálában emelték a darabbérekét. Meg­szüntetve azt a gyakorlatot, hogy ha a brigád nem érte él a 100 százalékot, akkor a tel- jéSitmértyt „kifoltdzták”, kiegé­szítették a 100 százalékra ál­lásidő, anyaghiány, állványát-' helyezés, esős idő stb. beírá- sávál. Míg korábban 68 forint járt egy köbméter falért, most 82 forint. De csak a teljesített munkáért. „Eső miatti állás­idő” egyszerűen nincs, mert a művezető kötelessége ilyenkor belső munkára irányítani az embereket. A műszaki vezetők prémiumát szorosan kötötték á tényleges téljésítményhéz,. a vézetésük alatt dolgozó mun­kások produktumához, érde­keltté tévé őket abban, hogy jól szervezzék a munkái. Ä jövő: ontott bőtonházok A szövetkezet építőipari te­vékenységének tavaly több mint 80 százaléka volt a la­kásépítés. Ez az arány idén még nagyobb. És hogy az eredmény nem rosszabb, sót jobb a tavalyinál, mutatják az első félévi adatok. A teljés termelés 16, az anyagmentes termelési érték 41 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év első felében. A forgóeszkö­zök forgási sebessége 135 nap­ról lio-re csökkent, a nyere­ség pedig 6,3-ról 14,5-re emel­kedett. Csak egy adat változat­lan: a létszám. A többtermelés tehát a termelékenység növe­kedéséből adódik. A szövetkezét eddig hagyo­mányos technológiával építet­te a lakásokat. Most azonban készül az újra: Központi for­rásból vásárolták meg a hWimpex”-techrtológiát, öntött betonházakat építertek majd, aminek az átfutási ideje gyor­sabb, hamarább készülhetnek el a házak. És a szövetkezet ezzel jelenlegi kapacitását akár háromszorosára is tudja emelni. Ez azonban már az ötödik ötéves terv programja. 4 W 1**14. augusztus 3$

Next

/
Thumbnails
Contents