Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-27 / 199. szám
ft f Tv-naptó 2 Turgenyev A magyar—szovjet együttműködés legújabb fejezete A* öt nagyvállalat ígéretes jövője r Az őt nagy gépipar! vállalat — a Magyar Hajó- és Darugyár, a Ganz-MÁVAG, a Hajtómű- és Festőberendezések Gyára, a Csepel Autó, a Vörös Csillag — s a Beton- és Vasbetonipari Művek neveiből a tájékozott olvasó nyomban rájön, hogy őket támo- gatják központilag a szükségessé vált nagyobb szabású profilmódosításban. Az utóbbi időben ritkán említik a Beton- és Vasbetonipari Műveket, miután rendezték gyárainak termelési profilját. A Vörös Csillag beolvasztása a győri Magyar Vagon- és Gépgyárba ugyancsak eredményesnek bizonyult. De mit gyártson a másik négy nagy gépipari vállalat, és egy újabb, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár az ötödik ötéves tervben? A kérdésre változatlanul kormányszinten is keresik a választ. Sőt a magyar—szóvjet gazdasági, műszaki-tudományos kormányközi bizottság legutóbbi moszkvai ülésszakán szintén megkülönböztetett figyelmet fordítottak e nagy- vállalatok fejlődésének távlataira. A két ország miniszterelnökhelyettesei a magyar és a szovjet szakemberek bevonásával megvizsgálták, hogy milyen profilmódosítással és más intézkedésekkel tehetnék az öt magyar nagyvállalat termelését gazdaságosabbá. Sok javaslatot vitattak meg és több konkrét megállapor 0óst is aláírtak. I hajók: típuselemekből ;í r A Magyar Hajó- és Darugyár Ö tárgyalások eredményeként szűkíti termékeinek választékát és a számára leggazdaságosabb hajó- és darutípusok gyártását fejleszti. A magyar vállalatot szakosítják például az öttonnós kikötői portáldaruk gyártására. Vagyis megszüntetik az öttonnás portáldaruk párhuzamos gyártását a Szovjetunióban és a szovjet üzemek pedig kooperációs szállításaikkal teszik még gazdaságosabbá e típus magyarországi gyártását. Tárgyalások kezdődtek továbbá arról, hogy szovjet tervek alapján és a Szovjetunió anyagi támogatásával rekonstruálják a magyar hajógyártást. A rekonstrukció célja az, hogy az egyedi és manufakturális jellegű sólyatéri hajóépítésről óttérhessendl? a hajótestek különböző elemeinek automatizált előregyártására, és szekciós rendszerű építésére. Ahogyan — ugyancsak a Szovjetunió előzetes segítségével — a bulgáriai Várnában már a nagyobb tengeri áruszállító hajókat gyártják. A rekonstrukció nyomán azonos elemekből készülhetnek majd a Magyar Hajó- és Darugyárban az Európa típusú, különböző teherbírású folyami áruszállító hajók, illetve a tolóhajók. A tőkés világ energiaválsága Ismét ráirányította a figyelmet a gazdaságos folyami hajózásra. Az áruszállítás fajlagos energia- igénye ugyanis vasúton 10-szer, közúton 100-szor, repülővel pedig 1000-szer akkora, mint hajóval. A Duna—Majna—Rajna csatorna elkészülése, illetve a Szovjetunió sokoldalúan összekapcsolt folyamrendszere, megteremti az interkontinentális folyamhajózás lehetőségeit, növeli a hajók gazdaságos gyártásának és értékesítésének lehetőségeit. ÜJ HATRÉSZES MOTORVONATOK A másik profilgondokkal küzdő magyar nagyvállalat, a Ganz- MÁVAG az új felvonóprofil, a meglévő hídszerkezetek és vízgépek mellett a vasúti járművek fejlesztésében a jövőben is érdekelt lesz. A magyar—szovjet kormányközi bizottság moszkvai ülésén új hatrészes motorvonatok gyártását és szállítását határozták el. így 1978-tól magyar—• szovjet közös fejlesztéssel nemzetközi szakosítás és kooperáció alakulhat ki. Az új hatrészes motorvonatok szovjet motorral, illetve csehszlovák villamos berendezésekkel készülhetnek. A Szovjetunió pedig kész lemondani a motorvonatok párhuzamos gyártásáról és hajlandó részt venni a Ganz-MÁVAG rekonstrukciójában is. így e nagyvállalat korszerű feltételek között, gazdaságosan kapcsolódhat majd be a nemzetközi munkamegosztásba. SZOVJET SEBESSÉGVÁLTÓK — MAGYAR ALKATRÉSZEKBŐL A moszkvai tárgyalások további két vállalat; a Csepel Autógyár, illetve a Hajtómű- és Festő- berendezések Gyára előtt elsősorban a közúti járműgyártásban tártak fel új perspektívákat.. A csepeli gyár, amely eddig is szállított szervokormányokat az Ikarus autóbuszokba építve, illetve külön is a Szovjetuniónak, a jövőben a teljes szovjet igényt kielégíti e közúti járműrészegységből. A magyar nagyvállalat pedig tovább növeli kooperációs szállításait a Szovjetunióba készülő automata sebesség- váltókhoz. így 1980-ban már 8 ezer automata sebességváltó készülhet a Szovjetunióban ,ma- gyar fogaskerekek és tengelyek felhasználásával. Később 1985-ig pedig a Hafe vállalhatja — de ehhez már nagyobb beruházás is szükséges —, mind a 20 ezer darab szovjet automata sebesség- váltó alkatrészeinek szállítását. A Hajtómű- és Festőberendezések Gyára által készített elekt- rostatikus és elektroforetikus berendezések közös fejlesztésről, termelésének szakosításáról és kooperációjáról külön megállapodás született. A megállapodás értelmében a magyar gyár az 1976—1980-as időszakban összesen ötmilliárd forint értékű festő- berendezést szállít a Szovjetunióba. Végül az érintett ötödik magyar vállalat a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár számára pedig a viszonylag kis vonalszámú kvázi-elektronikus alközpontok közös fejlesztése, a gyártás szakosítása és kooperációja nyrt új távlatokat. A legutóbbi magyar—szovjet kormányközi tárgyalások eredményei, a megállapodások tényei, a feltárt új együttműködési lehetőségek önmagukért beszélnek. Nagy előrelépést jelentenek a két ország sokoldalú kapcsolatainak elmélyítésében és a szocialista gazdasági integráció útján. Szemléletesen példázzák, hogy negyedszázaddal a KGST megalakulása és az első magyar—szovjet műszaki-tudományos kormányközi megállapodás aláírása után merőben mások a gondok, de mások a megoldás módszerei, eszközei is. S a 10 millió lakosú Magyarország és a 250 milliós Szovjetunió, egy kis nép és a gazdasági-műszaki világhatalom, közös erőfeszítéssel mindenkor megtalálják a legjobb megoldást, mert kapcsolataik barátiak, egyenjogúak, mert a segítő és együttműködő készség negyedszázada változatlan. KOVÁCS JÓZSEF Turgenyev,' a 'doux géánfj az édes óriás, ahogy francia barátai nevezték, Tolsztoj, Dosztojevszkij mellett a klasz- szikus orosz triász harmadik tagja. Alapjaiban más mint azok: Tolsztoj teljessége, Dosztojevszkij ellentmondásos nyugtalansága hiányzik Turge- nyevből, „nagy és titkos művészetet” emleget vele kapcsolatban Babits, de ez a művészet minden szálával korában gyökerezik, s szinte dokumentálja kora állapotát, törekvéseit. Már a kortársak is észrevették, s ezért írta Dobrolju- bov, hogy „azokra a kérdésekre irányította figyelmét, amelyek éppen soron következtek, s titkon már nyugtalanították a társadalmat”. Élete nagyobbik' részét külföldön, főleg Franciaországban töltötte, amit azonban a francia irodalomtól, s hű barátjától, Flaubert-től tanult, alig ismerhető fel műveiben. Mert mindig az foglalkoztatta, ami valóban „nyugtalanította a társadalmat”, s ami kortársai legjobbjait is, ezért van az, hogy az érzékeny Goncsarov többször is plágiummal vádolta: („Mitévő legyek? — válaszolta Goncsarovnak. — Nem ismételhetem ad infinitum az Egy vadász feljegyzéseit.”) Turgenyev neve szinte egyet jelent az Apák és fiúk szerzőjével, ami valószínűleg legjobb regénye, az életmű azonban sokkal gazdagabb és szerteágazóbb, s az is fontos szerepet kap benne, amit kevesebbet emlegetünk. Például a Rugyin, amit 1855-ben írt, s ahogy egy leveléből tudjuk, énnek sikerétől tette függővé irodalmi pályáját. Rugyin, a „felesleges ember” tipikus Turgenyev-hős: művelt, tehetséges, élete mégis céltalan, mert képtelen a cselekvésre, s halála is épp olyan értelmetlen, mint élete volt. A tv szerencsésen választott, amikor tévéjátékot készített Turgenyev regényéből, s a rendező Iglódl Istvánnak a legnehezebb siké-J rült: atmoszférát tudott teremteni. Az átdolgozó Szalai Györgyi a leglényegesebb mozzanatokat emelte ki, s a kitűnő szereplőgárda mindvégig biztosan mozgott ebben a hamisítatlan turgenyevi világban. Emlékezetes, szép alkotás, legfeljebb azt sajnálhatjuk, hogy ,az utolsó képek meglehetősen elnagyolj tak voltak. Gyöngyössy Imre és KabaV Barna Janus Pannonius-drá- májáról kevésbé mondható ez el. Az előadást követő műhely- beszélgetés során Benda Kál-j mán és Szűcs Jenő részletesen beszélt a darab történeti igazságáról, ezeket fölösleges lenne elismételni. Ami magát a darabot illeti, a Janus-ver- sekből lazán összeállított dráma inkább egy. irodalmi színpad produkciójára emlékezte-- tett, mint tévéjátékra, s csalt arról lehetett szó, hogy a ver- sek hatnak-e, vagy sem, miután mindaz, amit a szerzőki a versek köré fontak, nem drámai, s nem is érdekes. S ami még feltűnt: több nyelvi anakronizmus. Az árnyékszék szó még csak hagyj án, de az egyébként is borzalmas „pucolni” sehogy sem illik a XVIj századi környezetbe. Ahogy a trágya szó sem, ami ugyancsak többször előfordult, s ami ebben a korban még egészen mást jelent — fűszert Még Gyöngyösi is,csókkal trágyáit ölelésről” ír —, a szó jóval ké-> sőbb ment át jelentésváltozáson. ■ __ | A Színházi album ä nyár! előadásokról számolt be, s Vá- radi György olyan lelkesen' beszélt az egyes előadásokról,' hogy a bemutatott részletek nemegyszer épp ezért okoztak csalódást. A gyulai várszínház Tirso de Molina-részlete igazán nem tűnt kitűnőnek, s az Ezeregyéjszaka sem hatott re- velációként. A lelkesedés sose baj, de hasznosabb, ha tárgyilagosság is társul hozzá. ; Cst j Város az olajtengerben Több mint 250 új város jött létre a Szovjetunióban az 1959-es és az 1970-es népszámlálás között. Ilyen a tyumenyi olaj központ, Szurgut is. Az új városok többsége az ország keleti területein épül, ahol óriási fűtőanyag-, energetikai, ásványi, erdő- és vízkésietek találhatók A termelőerők elhelyezésének 1980-ig kidolgozott általános terve szerint a jövőben fokozottabb mértékben kell fejleszteni Szibériát, a Távol-Keletet, Kazahsztánt és Közép-Ázsiát. Az ipar keletre települését hatalmas városépítési hullám kíséri, amely az utóbbi években Nyugat-Szibériára is kiterjedt. A geológusok kutatásai során világhírű lett ez a vidék, ahol tíz év alatt a Szovjetunió legnagyobb energetikai központját hozták létre. Idén a tyumenyi olajmező 117 millió tonnát, vagyis az ország olajtermelésének negyedét biztosítja. Tíz évvel ezelőtt a tyumenyi terület északi részén egyetlen város sem volt. Azóta olyan hatalmas lakott települések alakultak ki, mint Nyizsnyevar- tovszk, Szurgut, Nyéftyejuganszk és Nádim. Szurgut a tyumenyi terület központjában, az Ob folyó partján fekszik. Az itt lakó osztyákok nyelvén ez a szó azt jelenti: „Halászhely”. A város a XVI. század végén keletkezett, és hamarosan Nyugat-Szibéria közigazgatási és kereskedelmi központja lett. Jelentősége azonban az idők folyamán egyre csökkent és a XIX. században már kicsiny, a tajgába és mocsarakba vesző faluvá zsugorodott. 1961 —62-ben hatalmas olajmezőket fedeztek fel a közelben. Azóta a város újjászületett, a szibériai olajkitermelés központja lett. 1965-ben hivatalosan megkapta a városi rangot. Szurgut ma a tyumenyi terület 54 ezer lakosú ipari centruma. Repülőteréről közvetlen járatok indulnak Moszkvába, Novoszibirszkbe, Szverd- lovszkba és több más városba. Gyors ütemben épül a Tyumeny— Szurgut közötti vasútvonal is. A sínek már az Ob bal partjáig nyújtóznak, és a folyón átívelő két híd elkészülte után hamarosan elérkezik az első vonat Szurgutba. Ilyen módon több száz tonna árut szállíthatnak majd a városba, az utasok pedig átszállás nélkül juthatnak ide, Moszkvából vagy bármely városból, amely összeköttetésben áll a transzszibériai vasútvonallal. Szurgut lett az olajkitermelő terület energetikai központja is. Itt épül a Szovjetunió első olyan erőműve, amely az olajjal együtt feltörő gázzal működik. Az első három energiablokk már napi 1,5 millió kilowattóra elektromos energiát ad. A napról napra fejlődő város polgár- mestere German Macsehinnek mondja: — Egy északi város fejlődése — különösen akkor, ha az ilyen hatalmas ütemű — különböző nehézségekkel jár. Szurgut lakóinak száma évente tízezerrel nő. Igen nagy szükségünk van a munkaerőre, de dolgozóinknak lakást, valamint kielégítő kulturális és élet- körülményeket is akarunk biztosítani. A szovjet kormány határozata alapján az ország északi részén a lakásépítésnek, a kulturális és életkörülmények fejlődésének meg kell előznie az ipari objektumok építési ütemét. Városunkban működik az ország egyik legnagyobb házgyára, amely tervezett teljesítményének elérése után évi 140 ezer négyzetméter terület beépítését biztosítja. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a környező városoknak is tudunk építőanyagot szállítani. A leningrádi építészek kidolgozták a város távlati fejlesztési tervét. Eszerint 1990-ig Szurgut 200 ezer lakosú, hatalmas ipari központtá alakul. SZTANY1SZLAV MALCEV I (APN—-KS) ,ü Szurguti városkép. *
