Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-27 / 199. szám

I f Szekszárdi Állami Gazdaság Negyedszázad — évszázados fejlődés Nem hinném, hogy akad a Szekszárdra érkezők között egyetlenegy is, aki érzéketlen maradna a páratlan panoráma iránt. Alul a város, kapaszko­dóban a domboldalakra, fö­löttük magasodnak a szőlők nyílegyenesen, rendezett sorok­ban. Itt találkozik az Alföld és a Dunántúl: leegyszerűsít­ve; itt találkozik a síkság és a szőlővidék, amely kadarkát, most pedig már egyre nagyobb mennyiségben kékfrankost ad a hazai és a világpiac számá­ra. S mindennek gazdája a Szekszárdi Állami Gazdaság, amelyet joggal szidtak a szek­szárdi parasztok éveken ke­resztül annak idején, s joggal vagyunk büszkék rá manapság — évek óta. Nem akarunk ünneprontók lenni a negyedszázados fenn­állását ünneplő gazdasággal szemben, de hamisítás lenne elhallgatni, hogy húszegy- ' néhány évvel ezelőtt még ar­ról lehetett megismerni az ál­lami gazdaság szőlőit, hogy gazban voltak, nem kevésbé a kukorica-, vagy búzaföldek is, s mellettük az egyéniek pom­páztak tisztaságukkal, jól mű­veltségükkel. így volt — ami igaz, igaz.( S ma? Ma ha egy szekszárdi szőlősgazda tanulni akar, elmegy az állami gazda­ságba körülnézni. Mert ott két évtized alatt túlszárnyalták, amit az egyéni gazdálkodás évszázadokon át produkálni volt képes. A szőlőről beszé­lek, pedig így van ez minden termelési ágban. Kemény István; a gazdaság párttitkára elmondja: — Gabonatermésünk hektá­ronként 51 mázsa fölött volt az idén, a kukoricánk jól mu­tat és a szőlő is jól ígér, . " — És a lisztharmat? — Ugyan már... néhány hek­tár mit számít. De még any- nyit sem ért lényeges károso­dás. ...» De nem erre vagyunk első­sorban kíváncsiak, hiszen a fejlett agrotechnika, a gépesí­tés, a nemesített vetőmagok, meg a talajerő-utánpótlás cso­dákra képes. Csodákra képes, ha van ember aki alkalmazza. S a Szekszárdi Állami Gazda­ságban. is azon múlott, a kis túlzással csodának is nevez­hető, ugrásszerű fejlődés, hogy vannak emberek, akik élni tudnak a lehetőséggel. — 1250 dolgozónk van.' öt pártalapszervezet működik a gazdaságban, összesen 130 tag­gal. Szakszervezeti tagságunk 1100 fölött van, a három KISZ- alapszervezet taglétszáma pe­dig meghaladja a százat. De ez csak egyik része ä kérdésnek, Kemény Estván szerint is fontosabb az a ki­sugárzás, amit a párt- Aés tár­sadalmi szervezetek gyakorol­nak a dolgozókra. — Nálunk is folyik? termé­szetesen, munkaveraeny a kongresszus és a felszafbadulási évforduló tiszteletére! Brigád­jaink száma, amelyek már el­érték a szocialista címet, vagy versenyeznek azért, negyven, taglétszámuk 662. Vállalásaik értéke meghaladja, a hatmillió forintot. ^ . Nemrégiben ünnepségek Zaj­lottak vállalatszerte, most az alkotmány negyedszázados év­fordulóján megint/ünnepséget rendeztek öt helyen. — Huszonöt éves a gazdasá­gunk, egy idős,^az alkotmány­nyal. Ezért a(ml ünnepünk kettős ünnep. / Az emlékezésről Kemény István gyorsan átvált a mára, talán azért! mert kellemesebb a jóról beszélni, mint a múlt győzködéseáről. • talán azért, mert van,' miről beszáimolni. Amit1 mond, nem dicsekvés, mert valóság, egyébként di­csekedni is/lenne joguk. — Ma a gazdaság • vagyona 584 millió forint. Évi 2718 és fél millió forint új értéket: terme­lünk. Dolgozóink átlagjövedel­me — 1250 főt figyelembe vé­ve — harmincezer forint felett Van évente. Hitte volna valaki ezt húsz évvel ezelőtt? Az újságíró is csak nehezen, aki tanúja volt az alakulásnak, s aki akkor is optimistábban nézte a jö­vőt, mint a kívüllevők több­sége. De mostanra ezek a té­nyek, a tények pedig makacs dolgok. — Mit tettünk dolgozóin^ kért? Azzal kezdeném, hogy sok még a tennivalónk, aka­runk is, fogunk is még sok mindent csinálni. De az ed­digiekről— 393 lakása van a gazdaságnak, ezekben a dől-: gozóink laknak. Zömük elha­nyagolt, uradalmi örökség volt, amolyan cselédlakások, meg présházak. Az alkotmány­ünnep tiszteletére mára felszá­moltunk minden közös kony­hát. Közös konyhás lakásunk tehát már nincs. Valamennyi lakást villamosítottuk, elérhe­tő közelségben vízellátást biz- • tosítottunk. Tehát ha a lakás­ban nincs is mindenütt még víz, a ház előtt már igen. Az idén — csak ebben az évben — 54 lakást felújítottunk, az év végéig még húsz felújítást végzünk el. Sajnos jövőre ma­rad negyven földpadlós lakás padlózása és akkor már egyet­len döngölt padló sem marad a gazdaság területén. A gondokról is beszélne még Kemény István, mert amint mondja, fél, hogy di­csekvésnek hangzik amiről ed­dig sző esett.' Ä krónikás nem engedi, vállalva a dicsekvés esetleges, bár igazságtalan, vádját, hiszen ahol ennyit tet­tek az emberek érdekében, ott — ezegyszer — engedtessék meg csak a pozitívumokról szólni. — Évente korábban öt, most már tíz dolgozónak tudunk la­kásvásárlási támogatást adni. Olyanoknak, akik az OTP-n keresztül akarnak lakáshoz jutni. Szociálpolitikai jellegű kiadásunk évi ötmillió 807 ezer forint. Az üzemi étkeztetéshez való hozzájárulás, jutalmazási alap, igazgatói alap, a munkás- szállítás, illetményföld, stb. tartozik ebbe. összevetve, több mint egyhavi jövedelmet je­lent ez dolgozókra vetítve. — Mintagazdaság? Kemény István gyorsan el­lenkezik : — Szó sincs róla. Ar­ra azonban büszkék vagyunk, hogy a mi gazdaságunk szer­vezi, országosan, több tízezer hektárra a tudományos, üzem- szervezési és termeléstechnikai eljárások bevezetését. — MiVel fejezzük bej hát akkor? — Mivel is? Anélkül, hogy szólamnak hangzana: a régi paraszti munka ma már a szó szoros értelmében, ismeretlen. Hasonlítsuk csak össze a régi kézi kaszát a légkondicionált vezetőfülkés, óránként száz mázsa teljesítményű kombájn­nal... Hasonlítsuk? Minek; LETENYEI GYÖRGY Hétfői kérdésünk 3 Hányán lehetnek bölcsődések, óvodások ? Jóllehet á tét kisebb,' mini az egyetemi, főiskolai felvétel- * nél, ettől függetlenül a közeli napokban több száz szekszárdi szülő izgul majd azért, hogy gyermeküket felveszik-e a me­gyeszékhely valamely bölcső- : déjébe, óvodájába. Tegnap dél- - előtt a gyermekintézményekbe felvételre várók számáról, az * elhelyezési lehetőségekről és a , felvételi kérelmek elbírálásé-ú nak főbb szempontjairól kér-£ deztük dr. Csehák Judit fő- v orvost, a városi tanács egész­ségügyi, és Báli Jánost, a vá­rosi tanács művelődésügyi osz­tályának vezetőjét. Mint azt elmondották,' a ta­nács egészségügyi és művelő­dési társadalmi bizottsága mai ülésén dönt a felvételi kérel­mekről. A bizottság összetétele nem változott. Tagjai között •ott találjuk a tanács előbb em­lített két osztályának, vala­mint a város gyermekintézmé­nyeinek és a Hazafias Nép­front Szekszárd városi Bizott­ságának képviselőit. Az osztályvezető főorvos el­mondotta, hogy hosszú évek óta nem volt olyan kedvező a helyzet, mint éppen most. A négy tanácsi fenntartású bölcsődébe összesen 100 apró; Ságot vehetnek fel. A felvétel; Középiskolára előkészítő tanfolyam Szekszárdon; a ÍZrínyi utca*,’ új, modern általános iskolában ezekben a napokban sem teljes a szünet. Itt találjuk Csöngedi Gyulát, az iskola igazgatóját és a tantestület több tagját. S persze egy sereg gyereket- Az itt-tartaózkodás oka; — Középiskolára előkészítő tanfolyam van iskolánkban — tájékoztat Csöngedi Gyula. — Huszonnégy gyerek, valameny- nyien fizikai dolgozók gyerekei vesznek részt a tanfolyamon. A felsorolásból megtudjuk,' hogy a huszonnégy gyerek ti­zenhárom községből jött egy hétre a megyeszékhelyre. A községek: Dunaföldvár, Bölcs­ke, Dunakömlőd, Dunaszent- györgy, Bogyiszló, Nagydorog, Kajdacs, Szedres, Felsőnána, Miszla, Kölesd, Szakadát és Szakcs. , ­— Harminckét tanítási őrá; ban foglalkozunk a gyerekek­kel. A tanfolyam a magyar, az orosz és a matematika tantár­gyat öleli fel. Hat csoportunk van. A csoportbeosztásokat az igények és a gyerekek szükség­letei szerint szerveztük meg. Van olyan gyerekünk, aki mindhárom tantárgy óráin részt vesz. Van, amelyik csak vala­melyik kettőn, vagy egy tan­tárgyból szorul a tanfolyami előkészítőre. Elmondja Csöngedi Gyula; hogy. a kezdeményezés, amely voltaképpen nem egészen új, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályától indult ki, s ezt az iskolát bízták meg a lebonyolítással. — A tanfolyam hallgatóit, a leendő középiskolásokat a Ró­zsa Ferenc kollégiumban he­lyezték el, ellátásuk teljesen ingyenes, tankönyvet is ingyen kaptak, szóval mindent. Úgy tudom, még egy hasonló tanfo­lyam van a megyében, de Szekszárdon ez az egyetlen, ebben a formában és ilyen tö­megesen az első. Napi hat órá­ban tanulnak a gyerekek, de a feszített tempóra szükség van, és 32 tanítási óra kibírható. Egyébként ezt mondják a gyerekek is, például a bátai Auth János, akinek gépkocsi- vezető az apja, vagy a duna- kömlődi Lovas Katalin — édesapja a Dunai Vasműben dolgozik. Jancsi a bátaszéki gimnáziumba, Kati a paksi Vak Bottyán Gimnáziumba készül. Biztosan nemcsak a sa­ját, hanem valamennyiük ne­vében beszéltek, amikor el­mondták, hogy jól érzik magu­kat, tanulni sokat kell, de azért szabad fdő is van, s örülnek az előkészítő tanfolyamnak. Képünk abban a tanterem­ben készült, ahol Wéber An- talné, orosz—magyar—szerb- horvát szakos tanárnő éppen orosz órát tartott a kis közép­iskolás-jelölteknek. A tanfolyam augusztus 21-én kezdődött és 27-ig tartl ;i t&mmwrotó: Gottvald te varok száma' Is ugyanennyi} > Ebből adódóan egyetlen kérel;* met sem kell hely hiányábari .visszautasítani. Mindehhea hozzátették az egészségügyi osztályon, hogy ez a körül; mény lehetővé teszi majd azt is, hogy az év közben jelent; kező kicsinyeket is el tudják helyezni. Tavaly ilyenkor csu- pán 40 bölcsődei férőhely sor; sáról dönthetett a társadalmi bizottság a mostani százzal szemben.'A 60 férőhelyes nö-; vekedést a megyei csecsemő-j otthonban kialakított bölcső; dének tulajdoníthatjuk. A ta; nácson mondották el azt isj hogy ez a mostani kedvezői helyzet várhatóan tartós leszj hiszen a tervei^ szerint még ez év végéig megnyitja kapuit a Csaba utcai 80 férőhelyes bölcsőde. Ami pedig a távolab; bi jövőt illeti, máris folynak az Arany János utcában meg.,' építendő 80 férőhelyes bölcső^ de és 100 férőhelyes óvoda ter«j yezési munkálatai. Ä felvételekről döntő társa; dalmi bizottság munkájában ma legfeljebb az okoz majd gondot, hogy a jelentkezőket megfelelő arányban irányítsa ah yáros bölcsődéibe. Az óvodai felvételeknél ko«| rántsem ilyen kedvező a hely; zet. A 11 tanácsi fenntartásúi gyermekintézménybe 402-ei* jelentkeztek» Közülülc 330 gye; rek részére van hely. Ettől függetlenül helyzetünk kedve; zőbb, mint az elmúlt eszten-( dőben volt. Tavaly ilyenkor ugyanis 357 jelentkező közül csak 160-at tudtak elhelyezni.1 Az elmúlt évben növekedett aa óvodai férőhelyek száma is.1 Egy esztendővel ezelőtt még csak 8, ma pedig összesen 11 óvoda várja az apróságokat! Év közben nyílt meg a palán; ki és a szőlőhegyi óvoda. Teg; nap volt a 100 férőhelyes, tár; sadalmi összefogásból épüli Kadarka utcai óvoda műszaki átadása. Ez az óvoda Szeptern.» bér végén már- fogadni tudjál kis lakóit» ,**.-■ «­•"»gr- -í*. _. TW-4 Az óvoda? Jelentkezéseknél is megfigyelhető bizonyos aránytalanság. így például a Kölesei és Wosinsky lakótele-; pi óvodák 61 férőhelyére 97; en adták be jelentkezésüket A társadalmi bizottság felada­ta itt is az lesz, hogy közeli óvodába irányítsa a gyereke^ két. j 1 Végezetül 5 felvitel szem- pontjairól érdeklődtünk.* Néni lesz nehéz a döntés a bölcső­déknél, hiszen a lehetőségek éá az igények kiegyenlítettek. Az óvodai felvételi kérelmeket el­sősorban szociális helyzetei meghatározó, egy főre eső jö­vedelem alapján bírálják el; Nyilvánvaló és indokolt, hogy e mérték szerint az alacso­nyabb jövedelműek helyzete lesz a kedvezőbb. Másik és lé­nyeges szempont a gyermek életkora. Köztudott, hogy az általános iskolára val,ó felké; szítésben az óvodai nevelésnek nagy a szerepe.« Éppen ezért minden olyan kisgyereket fel­vesznek óvodába — a lehető­ségek határain belül —, aki jövőre kezdi meg általános is­kolai tanulmányait, 2 — Vj -i i 1974. augusztus 27,

Next

/
Thumbnails
Contents