Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-25 / 198. szám
magazin agazin Kalandozások reklámországban Régi hirdetések mai szemmel Elnyelte az idő a hangoskodó, rikoltozó reklámokat. Némelyikük azonban még ma is úgy él emlékezetünkben, mint egy-egy közkedvelt sláger vagy kupié fülbemászó dalfoszlánya. Ki he emlékezne az olyan „klasszikus” sorokra, mint „Haladjon ön is a korral, süssön Váncza sütőporral!” Vagy: „Amíg ön alszik, a Dar- mol dolgozik”. S nem egy árumárka neve — a Dreher, a Stühmer, a Meinl és a többi — máig is élőbb, mint sok mai. Beszterczei János, a Magyar ' Hirdető helyettes főosztályvezetője már a hirdetések hőskorában ott bábáskodott több klasszikussá vált „slogan” megszületésénél. Az idők során vastagra dagadt jegyzetfüzete színes sztorigyűjtemény, de egyben tanulságos pszichológiai dokumentum is. — A reklám az egyik legérzékenyebb s egyben a legszeszélyesebb műszer. Pályafutása előre pontosan soha nem jósolható meg. Sokszor a legsemmitmondóbb szövegek tüneményes karriert érnek el. máskor a legnagyobb szakértelemmel megkomponált poénok is zátonyra futnak. Nemritkán a véletlen is közrejátszik a sikerben vagy a fiaskóban. Annak idején például rendelet született arra, hogy történelmi nagyjaink nevét tilos árucikkek népszerűsítésére felhasználni. így a Hunyadi, a Trágya fakéregből A finn szakemberek új eljárást dolgoztak ki, amellyel fakéregből trágyát lehet nyerni. A fakérget megőrlik, majd a cukoripar savtartalmú hulladéktermékeivel speciális eljárással kezelik. Ennek során a fakéreg káliuma, „nitrogénje, foszforja és más értékes anyagai könnyen oldódó komponensekké alakulnak. Ezt a masszát megszárítják, finomra őrlik és trágyaként a földekre szórják. Azok az eddigi eljárások, hogy a fakéregből trágyát nyerjenek, nem bizonyultak kifizetődőnek, így a nagy finn fafeldolgozó üzemek vagy elégették, vagy kidobták a fakérget. „Vadászat” az országutakon Ausztria „legeredményesebb” vadászai a statisztika szerint a gépkocsivezetők. Az országutakon és az autópályákon az elmúlt évben 30 500 nyulat. 27 000 szarvast, 10 700 fácánt és 3000 foglyot ejtettek el. A vadállomány megtizedelése különösen érezhető az autópályák mentén. Egyre több nyúl és szarvas pusztul itt el. i974, augusztus 2a Ferenc József, az Erzsébet-ke- serűvíz elnevezés egyszeriben „tilalmi listára” került. A kínálkozó alkalmat azonnal meglovagolta egy „céhbeli”, s másnap azt a hirdetést tette közzé. „Nagyjaink nevét reklámként felhasználni nem szabad, de az Igmándi víz Igmándi víz marad!”. Átütő sikere lett. — Egy vidéki temetkezési vállalkozó arra kért bennünket,, hogy — busás honorárium . fejében — szerkesszünk részére valamilyen Ötletes hirdetést. Tíz változatot küldtünk neki. A sok töprengéssel összehozott szövegekkel nagyon meg voltunk elégedve, s a végére tréfából odabiggyesztettük: „Hát érdemes élni, amikor Kropa- csek oly szépen lemet?” Visszaírt, hogy köszöni, egyiket sem kéri, csak ezt az utolsót. — Egy másik alkalommal, még a gazdasági válság idején jónevű makói szabómester fordult hozzánk hasonló kéréssel. Kikötötte, hogy a szöveg tömör és frappáns legyen. Kívánságát ezzel az összeállítással teljesítettük: „Bakó Manó zakószabó, Makó”. — Egy vidéki étterem-tulajdonos viszont közreműködésünk nélkül is profiknak is becsületére váló hirdetést fabrikált: „Uram, jöjjön hozzám ebédelni, mert ha nem, mind a ketten éhen halunk”. — Persze, arra is sok példa volt, hogy egészen sablonos kínrímek kirobbanó sikert hoztak. Ilyen volt például ez: „Rádiója rossz, vagy serceg? Megjavítja gyorsan Herczeg!” Egy jónak vélt rím kedvéért sokszor a helyesírást is áruba bocsátották: „Wintertől szén, fa, kox, télen fázni sohse fox”. Ki vesziíeííe el az afrikai lándzsát ? Lengyelországban a talált tárgyak osztályainak dolgozói azt állítják, hogy a férfiak jóval szóra kozottab bak, mint a szebbik nem képviselői: sokkal több különféle tárgyat veszítenek el az Gyalog a Naprendszer körül Svájcban, Burgdorf városka közelében mindenki gyalogszerrel körüljárja a „Naprendszert”. Ott ugyanis sza-' bad ég alatt elkészítették bolygórendszerünk modelljét a valóságosnál 1 milliárdszor kisebb változatban. A Napot és a bolygókat jelképező nagy gömbök betonoszlopokon nyugszanak. Aki az erdőkön és réteken át vezető hosszú sétautat megteszi (a Naptól a Plútóig itt kb. 6 km az út!), szemléletes elképzelést kap a Naprendszer arányairól. utcán és a közlekedési eszközökön, mint a nők. A férfiak által elveszített tárt gyak között nemcsak olyan „ap^ róságok” szerepelnek, mint nyakkendők, esernyők és kabátok, hanem — nagybőgő, fogorvosi fúrógép és golfütők is. Egyik lengyel repülőtéren olyan elveszített „használati cikkeket” is kerestek a teremtés feledékeny koronái, mint például afrikai lándzsát és pajzsot, papi inget és fakír-kellé* keket — köztük két élő kobrát (BUDAPRESS—INTERPRESS) Utcai művészet Olaszországban jó néhány vándorló festőművész van, aki a járdára vagy az aszfaltra alkotja képeit és a járókelők adományaiból él. Egyáltalán nem könnyű élet ez, mert a hatóságok gyakran kellemetlenkednek az utcai művészeknek. Tavaly ősz elején rendezték meg az „aszfalt művészeinek” első találkozóját. A kezdeményezés voltaképpen idegenforgalmi jellegű volt. Mantua polgármestere egy alkalommal hallotta „A festő balladáját”, és elhatározta, hogy összehívja a vándorló festőművészeket, hátha így több turistát vonz majd a város. (A ballada egy börtönbe vetett vándorló művészről szól, aki bosszúból rendőregyenruhába öltöztetett Krisztust rajzolt cellájának falára.) Az „aszfalt művészeinek” versenyén Francesco Pisciandro vitte el a pálmát. Hét óra leforgása alatt megalkotta az úttesten a „Madonna a trónuson” 3x3 méteres nagyságú mááfclatát. A turisták elégedettek voltak, és örültek a festők is. Egy alkalommal legalább nyugodtan dolgozhattunk, és el voltak ragadtatva tőlünk — mondották. Csak hivatalos időben A venezuelai San Antonio-ban egy férfi hajnali hatkor becsöngetett a rendőrségre és bejelentette: ,Megöltem a feleségem szeretőjét, tartóztassanak le!” Mire az ügyeletes rendőr így szólt: „Jöjjön vissza később, ügyfélfogadás csak reggel 8-tól!” És a férfi 8- kor visszamenti Sokkal jobb megoldás Egy napon Pesaro vezetői megjelentek a város | híressé vált fia, Gioacchino Rossini lakásán, Közölték a zepeszerzőUj sportág születik A hegyoldalon való lecsúzás mindeddig csupán téli port volt: hó vagy jég kellett i pálya kialakításához. A >.yugat-németországi mesche- lei parkban most olyan, 38 kanyarral megtört, 24 fokos lejtésű csúszdát építettek, amely egész évben > a sportolni vágyók rendelkezésére áll. A csúszda teknőjét azbesztcementtel bélelték ki, és fékkel felszerelt azbesztgyékényre ülve lehet lecsúszni benne (az azbesztnek a súrlódás okozta felmelegedéssel kapcsolatban van fontos szerepe). A lejtő alján, a csúszda végén habszivaccsal kipárnázott érkeztető helyet képeztek ki. Mint a síelőket, a csúszdásokat is drótkötélpályás felvonó viszi fel az indulási helyhez, Az azbesztcementtel bélelt csúszda elhelyezése rövid idő alatt elvégezhető a lejtős hegyoldalon. Arra számítanak, hogy a lecsúszás e módon való megoldásával egyrészt új sportág alapjait vetették meg. másrészt meghozták az ifjúság kedvét a téli bob-sportban va-^ ló részvételhez. vei, hogy szobrot akarnak dfc Utáni neki Pesaróban. — És mennyibe kerülne et a kis tréfa — kérdezte Rossini elgondolkodva. — Körülbelül tízezer arait# dukátba, — mondta a küldött-, ség szóvivője —, mert szeretnénk a legjobb márványból készíttetni. Rossini erre a következői válaszolta: — Tudják mit, uraim? Vari nekem egy ennél sokkal jobb ötletem! Adják ide nekem az összeget, és ha Pesaróban valamilyen rendezvény van, vagy önök úgy akarják, én azonnal odamegyek is pózba vágom magam a talapzaton. így önök megkapják a szobor eredetijét, én pedig a tízezer arany- dukátos summácskát. Büszkeség A nagy angol író, Jonathan Swift, aki a dublini St. Patrick székesegyház tiszteletese is voh, egy napon a büszkeségről prédikált és a következőket mondta: „Tisztelt gyülekezet! Háromféle büszkeség van: lehet valaki büszke a születésére, a gazdagságára és a tehetségére. A büszkeség ez utóbbi fajtájáról nem kívánok beszélni, mert ez a fajta vétek egyikőtök lelkét sem nyomja,”------------------------------------- 3 M űalkotás Hirtelenen „művészi" ötlettől hajtva, Albery francia festő furcsa műalkotással jelent meg a saját párizsi kiállításán, A kiállítóterembe bevezetett egy művirágokkal díszített és rózsaszínre festett tehene^
