Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-25 / 198. szám
I X Egy-két elnéptelenedett község, és vannak, akik máris eltemetik a falvakat. Elköltözött az utolsó lakos Gyűrűfűről, és szemükben máris holt vidékké válik minden völgy, ahol falvak húzódnak meg, kísértethá- zakkal telik meg a félreeső útvonalak környéke. A valóság éppen ellenkező előjelű. A „hivatásos jövőbelátók", a várostervezők, szociológusok szerint a jövőben egyre többen fognak falun lakni: a zsúfolt, hangos, füstös városok helyett inkább a csendes községeket, kertvárosokat választjuk. A községeket, amelyek csendességük mellett a természet közelségét kínálják, egészséges levegőt, nyugalmat. A közlekedés korszerűsödésével, a személygépkocsik terjedésével egyre kevésbé jelent majd gondot, hogy némi távolság van a lakóhely és a munkahely között — no és a lakó- és munkahely ellátottsága közötti különbség is el fog tűnni. Meg kell nézni, milyen épületekkel gyarapodnak mostanában a községek, hogy elénk vetüljön a jövő képe. Korszerű, önkiszolgáló jellegű kisáruházak, ahol minden beszerezhető, ami szükséges egy háztartásban; tágas, szabadpolcos könyvtár, jól felszerelt klub, modern orvosi rendelő, gyógyszertár, több szintes középületek. No és a lakóházak: ma már fürdőszobával építik őket, olyan komfortosra, hogy a városi lakásokkal versengenek. Ezek a fényképek kivétel nélkül Tolna megyei községekben készültek. Nem is a legnagyobbakban. Úgy véljük, nincs messze az idő, amikor valameny- nyit — vagy legalábbis hasonlókat — elkészítheti a fotóriporter egyetlen faluban . . . Olyan korszerű üzletsor várja majd a helybélieket mindenütt, mint most Regölyben, vagy Bátán, olyan modern tanácsháza, mint Bonyhádon, vagy Gyönkön, olyan minden igényt kielégítő házak, szép utcák épülnek majd, mint Zombán — és folytathatnánk a sort . . . Községeink nagy része szinte szemlátomást változtatja arculatát, s többségük nem sorvad, hanem egy- re igényesebb, kényelmesebb lakóhellyé válik Komáromi Zoltán felvételei \ Több pénz kultúrára Félresikerült épületek, elmaradt kezdeményezések, félbeszakadt akciók indokaként évek óta egyetlen rövidke mondatot hangoztatnak a közművelődési intézmények vezetői: kevés a pénz. Képletesen szólva, a közművelődés nadrágszíja valóban eleg szorosra van húzva, és nemcsak jó közművelődési szakembernek, de ügyes gazdálkodónak is kell lenni annak, akinek sohasem borul fel a költségvetési terve. Mindennek megemlítésére a közművelődési alap létrehozása ad okot. Hírének terjedésével születtek a téves elképzelések, főleg a gazdálkodásra lusta fejekben. Sokgn hiszik azt, hogy az új pénz legálissá teszi a koordinálatlan, fejetlen gazdasági munkát, a meggondolatlan tervezést. ,,Lezserebbé , „nagyvonalúbbá" a közművelődést. A közművelődési alap létrehozásával valóban több pénz jut majd a kultúrára: de a többlet a felelősség- teljes, átgondolt vállalkozásokat, a művelődéspolitikai fontosságú kezdeményezéseket szolgálja majd. Maradéktalanul igaz, hogy a kultúra —• nem árucikk, gazdaságossága ritkán jelentkezik pénzben, inkább „csak" az emberek gondolkozásában. A kultúra színvonalas műveléséhez és terjesztéséhez szükség van pénzre, olykor többre, mint amennyi a költségvetésben szerepel. A közművelődési alap létrehozásával jórészt megoldódik ez a gond. De a közművelődési intézmények létesítése, munkájuk anyagi támogatása továbbra is a tanácsok, vállalatok, szövetkezetek, társadalmi szervezetek feladata. A közművelődési \alap — amelyet a Kulturális Minisztérium és más minisztériumok, társadalmi szervezetek fedeznek, és amelyet a Kulturális Minisztérium kezel és az Országos KözművelőcTési Tanács utal ki — csupán kiegészítő jellegű támogatást jelent. Segít a művelődéspolitika célkitűzéseinek, a közművelődési párthatározatnak megvalósításában. Ezeknek a céloknak szolgálatában fog dönteni az Országos Közművelődési Tanács, hogy mely kérelmeket támogatja majd. Bizonyosan előnyben részesülnek azok a kezdeményezések, amelyek a munkáslakta települések intézményben, minőségi programokban való ellátottságát célozzák, azok, amelyek eddig perifériára szorult területek — pl. oktató jellegű és a tömegsportot támogató intézmények — fejlesztését kívánják, amelyek új módszerek kísérletére, hatékonyságuk növelésére fordítanak energiát. Tisztelet és becsület azoknak, akik a nehézségeket vállalva évek óta újabb és újabb módszereket dolgoznak ki és próbálnak megvalósítani intézményükben, akik nem vesztik el kedvüket a kudarcoktól sem, hisznek az emberekben ott is, ahol nehéz a környezet érdeklődését felkelteni. Tisztelet ezeknek a közművelődési szakembereknek és most már pénz is: pénz, ami segít a szervezésben, forintok, amelyeket a kísérletekre fordíthatnak. Hamarosan megfogalmazódnak az első folyamodványok az Országos Közművelődési Tanácshoz. Megyénkből is több intézmény számít máris a közművelődési alapra. Akik majd megkapják a tá- mogaiást bizonyítaniuk kell; tudnak élni a megnöveltedéit lehetőségekkel. ✓ Virág F, £, Ä« ■■ rr * I ■ jovo faluja
