Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-03 / 180. szám
1 1 ♦ f Á Szakoktatási Pedagógiai Intézet a szakmunkásképzés korszerűsítéséért 1 A jövő szakmunkásainak korszerű oktatása, nevelése napjaink egyik legfontosabb oktatáspolitikai feladata. De nemcsak fontos, nehéz is ez a feladat, hiszen a szédületes iramú technikai fejlődés követelménye az egyre magasabb képzettségű szakmunkás. Erre utal az MSZMP KB 1972 júniusi határozata is, amikor megállapítja: „A szakmunkás- képzés tartalmi fejlesztése, tárgyi és személyi ellátottságának javítása — az általános iskoláké mellett — oktatásügyünk alapvető feladata. A szakmunkásképzés korszerűsítésére megindult munkálatokat meg kell gyorsítani”. A tartalmi fejlesztés alapja a tudományos pedagógiai kutató munka. Ezért gondoskodni kell arról, hogy a szakoktatásra vonatkozó kutatások elmélyüljenek, és az eredmények minél hamarabb beépüljenek a képzés gyakorlatába. Ennek érdekében a Munkaügyi Minisztérium Módszertani Intézetét tavaly októberben Szak- oktatási Pedagógiai Intézetté szervezték. — A Módszertani Intézet 1953-tól két évtizeden át segítette a szakmunkásképzést. Milyen többletet jelent a Szak- oktatási Pedagógiai Intézet munkája? — kérdeztük Kunért József igazgatót, aki különböző posztokon 1950 óta dolgozik a szakmunkásképzésért. ■— Á két elnevezés jól mutatja a tartalmi különbséget — válaszol Kunért József. — A Módszertani Intézet feladatköre sokkal szűkebb volt. A szakmunkásképzés módszertani színvonalának emelése, a szakmunkásképzésben dolgozó pedagógusok továbbképzésének segítése, a szakmai munka- közösségek tevékenységének támogatása jelentette fő feladatait. A Pedagógiai Intézet a szakoktatás egészét átfogja. Természetesen a Pedagógiai Intézetnek is egyik legfonto- tabb feladata a módszertani kutatás. Ennek napjainkban fokozott szerepe van, hiszen rendkívüli gyorsasággal változnak a technikák és technológiák, újabb és újabb munka- megosztási, munkaszervezési módok alakulnak ki. Ezek mind új követelményeket jelentenek a szakmunkásképzésben, tehát mindenképpen foglalkoznunk kell kutatásukkal, illetőleg az eredményeknek megfelelő didaktikai-metodikai eljárások kidolgozásával. Ezen kívül kutatnunk kell, hogy milyenek legyenek a korszerű szakmunkásképző intézmények, hogyan létesítsük, mi módon rendezzük be. Nem kevésbé fontos terület a tanulók tanórán kívüli általános és szakmai műveltségfejlesztése. — Ezek a feladatok, ha szűkebb értelemben is, a Módszertani Intézetnek is feladaOsztől: családi életre nevelés az iskolákban Az 1974—75-ös tanévben — kísérleti jelleggel — 60 általános és 30 középiskolában megkezdik a családi élettel kapcsolatos ismeretek oktatását. Az osztályfőnöki órákon évi 4—6 órában ismertetik majd — meghívott orvos előadókkal együtt — a családi élettel kapcsolatos etikai, szociológiai, jogi, egészségügyi és társadalmi kérdéseket. Foglalkoznak a fiúk és lányok kapcsolatával, s a szexuális élettel ösz- szefüggő legfontosabb ismeretekkel is. A komplex ismeretek oktatását már az általános iskola ötödik osztályában — a II éves gyermekek számára — elkezdik. Fokozatosan bővített ismereteket kapnak a diákok a középiskolában és a felsőoktatási intézményekben is. A következő tanév tapasztalatai alapján tovább finomítják a felvilágosító-nevelő munka módszereit, tematikáját, és az 1975—76-os tanévben további iskolákban vezetik be oktatását. A családi életre nevelés általános bevezetését az 1976—77-es tanévre tervezik. Az 1978-as tanévre elkészülő új, korszerűsített tantervek az egyes tantárgyakban már tartalmazni fogják a családi élettel kapcsolatos ismereteket is. A szakközépiskolákban az 1975—76-os tanévtől kezdve kísérleti jelleggel — egyelőre tíz iskolában, két évvel később pedig általánosan — bevezetik azt a komplex tantárgyat, amely az állampolgári ismereteket és a családi életre vonatkozó tudnivalókat együtt tárgyalja majd. A pedagógusképző intézményekben a hallgatók az egészségügyi és a pedagógiai tantárgyak szerves részeként sajátítják el a legfiatalabbak felvilágosításának, nevelésének legfontosabb módszereit. Az orvosképzésben is helyet kap a családi életre nevelés. Az orvostanhallgatók kiegészítő anyagként tanulják a családi élet egészére vonatkozó komplex egészségügyi, higiéniai és etikai ismereteket. . ■ Az idén szeptemberben kezdődő nagyszabású munkába csaknem 500 pedagógus és iskolaorvos kapcsolódik be. Részükre augusztus végén egyhetes tanfolyamot szerveznek. A szakemberek egyebek között kézhez kapják a kész tanterveket, az egyes órákhoz szükséges tartalmi és módszertani útmutatókat is. tai voltak. Van-e teljesen más terület is? — Ilyen a szakmai oktatási dokumentációk kidolgozása. Ezt korábban a' Munkaügy* Minisztérium Szakoktatási és Továbbképzési Főosztályán végezték. Logikus azonban, hogy ezek a munkálatok abban az intézetben folyjanak, ahol a korszerű tartalmat és az ennek megfelelő módszertant kutatják. Természetesen az nagy feladat. A Munkaügyi Minisztérium felügyelete alatt jelenleg 125 szakmát tanítunk. Ezek keretében szakmánként legalább 4—5 szakmai-elméleti tantárgyat oktatunk. Ezekhez kell kidolgoznunk a tanterveket, meg kell íratnunk a tankönyveket, a módszertani segédkönyveket. A tantervek kidolgozásának, a tankönyvek megíratásának nehézségeit, azt hiszem, nem kell részleteznem. Mit és mennvit tanítsunk — ez ma a közismereti tárgyak tanításának is egyik leglényegesebb, legkénv°sebb kérdés«. A szakmai-elméleti tárevaknál még fokozza a gondokat a rendkívül gyors elavulás Előfordulhat, hogy a technológia, amelyet megtanítunk, régen használhatatlan lesz. amire a szakmunkésfqnulóból szakmunkás válik. — Miiven szervezetben, mekkora létszámmal végzi az intézet sokrétű munkáját? — Több osztályunk van, így például: kutatási, tanügyi do- kumentáeiókészítő, oktatási eszközfellesztési osztálv. Külön osztálynak tekintjük az irányításunk alatt működő szakmunkásképző pedagógusok klubiát. A klubon keresztül 'kísérleteket, bemutató tanításokat, továbbképzést szervezünk. Egyébként az intézetnek mintegy harminc munkatársa van, s körülbelül még egyszer ennyien segítik munkájukat. Természetesen arra is szükség van, hogy külső munkatársakat — a szakoktatás legkiválóbbjait — foglalkoztassunk. 1 MORVAY ISTVÁN Varga Domokos: ; 3. ' -f Nagyobb gyerekeim az új testvér hírét kezdetben mély megrendüléssel fogadták. Majdnem félidős volt már Anyja, amikor tudomást szereztek róla. Addig nem is fogtak gyanút, hogy miért ilyen gömbölyű. Hisz különben sem volt sovány. Még vicceltek is vele: — Anyja, ne egyél any- nyit, mert elgurulsz! — De most torkukon akadt a tréfaszó. Mintha ég és föld megrendült volna. Anyjának gyereke lesz! Most is előttem van Panni- nak az arca: ül a fiúk szobájában, a fehér cserépkályha mellett, s a végtelenbe mered. Tizennégy éves ábrázatán a döbbenet árnyéka: ez hogy történhetett? A többiek se értették. Eleinte nagyon nem értették. Azt sem, hogy aki már ilyen öreg, annak hogy lehet gyereke. (E tekintetben rém kegyetlenek a kamaszszemek.) De azt se, hogy minek kell nekünk még ez is, hetediknek, mikor ők úgyis annyian vannak. Hiába nevettünk a szemükbe: komolyan, sértetten néztek vissza ránk. Mintha art mondanák: — Nem vagytok. már kiskorúak. Hogy csinálhattatok ilyen hülyeséget? Dombi oldódott fel leghamarabb. — Ügy érzem, hogy felnőtt lettem! — sóhajtott másnap szomorkásán, s mindjárt el is tessékelte Anyját a mosogató váj ling mellől. — Ülj le! Neked most nem jó olyan sokat állni! Öt vitte rá a lélek arra is, hogy néhány hét múlva csecsemőnek való íkiscipőt, kis- kesztyűt vegyen Anyja születésnapjára, s bedugja titkon a párnája alá, abban reményben, hogy reggel mindjárt észreveszi. Észre is vette, s majd elolvadt a boldogságtól: kezdte elhinni, hogy a jövevényt a nagyok befogadják majd a családba, nem lesz „kis árva”. Mikor az utolsó hónapban járt, már mindene együtt volt a kicsinek, a két tucat pelenkától addig az aranygombos kék kisszvetterig, amit tengerészkabátnak keresztelt el a családi humor. Ahány vendég jött, mind végigcsodálta, a sok szép csecsemőholmit, de Anyja nemcsak csodálta, hanem simogatta is, oly gyöngéden, meghatottam mintha már bennük fickándozna, akáéi lesznek, Ez a gyerekeinket Szabályozzák a kórházi látogatást Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének vizsgálata megállapította: a legtöbb kórházban a látogatási idő legalapvetőbb előírásait sem sikerült betartani. Ez nemcsak a betegek nyugalmát és gyógyulását veszélyezteti, hanem zavarja az orvosok és ápolók munkáját, alkalmat teremt a fertőzések be- és ki- hurcolására. A megvizsgált 37 kórház közül 29-ben annak ellenére, hogy a hivatalos időn túli látogatást csak az igazgató, vagy az osztályvezető főorvos engedélyezheti — a betegek hozzátartozói és ismerősei csak annyit mondanak a portán: ,,Az orvoshoz megyek!” — s rcriris szabad az útjuk. Jó néhány kórházban az egyszeri rendkívüli látogatásra az orvosok szóban adnak engedélyt, ilyenformán az ellenőrzés szinte lehetetlen. Tovább rontja a helyzetet, hogy a vizsgált kórházak 80 százalékában a beteghez gyakran három-négy, néha még több látogató érkezik egyszerre, s az ágyakon, ablakpárkányokon, fűtőtesteken foglalnak helyet, a kabátokat, kalapokat, sálakat az ágyakra terítik. A 37 kórház közül mindössze négy jelentette, hogy a látogatók nem hozhatnak be 14 éven aluli gyermekeket, hogy a kórház vezetősége biztosította a gyerekek felügyeletét a látogatási idő alatt. A legtöbb kórházba korlátlanul lehet bevinni élelmiszert, de csupán 8 kórházban áll elég hűtőszekrény a betegek rendelkezésére, 13-ban csak néhány, 16-ban azonban az éjjeliszekrényekben és az ablakok között tárolják az élelmet. A kórházakban nincs elegendő ügyeletes takarítónő, hogy a padlót a látogatási idő után felmossák, holott ilyenkor a fertőzés elkerülésére fertőtlenítésre is szükség lenne. A kórházak 20 százalékában a különösen veszélyeztetett osztályokon — intenzív, fertőző, újszülött, koraszülött és szülészeti részlegek — semmiféle látogatási jsorláto- _■ zást nem vezettek be. is meghatotta, leginkább Kis- dombit, de többé-kevésbé az egész társaságot. Valami újfajta — számukra eddig ismeretlen — levegő lengedezett a lakásban, az untig ismerős asztalok, székek, ágyak szekrények között. Hát még mikor Jakab Erzsi barátnőnk is beállított az ajándék kisággyal, amelyet ide-oda tologatható színes golyók és kutya-macska figurák ékesítettek a két végén. Volt ugyan a padláson egy ütött-kopott régi kiságy — ma is ott áll — de Anyja és Erzsi szerint a hetedik gyerek szebbet érdemel. Hiába tiltakoztam a baráti pazarlás ellen: az új ágy bevonult a lakásba. Néhány hét múlva bevonult Juci is. Akkor még Juci, s vagy még hét hónapig. Már féléves kora előtt is kísértett ugyan a Bubu név. de jómagam csak 'az első nagy betegsége táján adtam be a derekam. Oly szánandó volt szegény, oly szeretni való, hogy nekem is jobban esett így becéznem. „Bubu, Bubuska, aranyos Bubuska!” — mondogattam neki, ezzel fogtam az ölembe, ezzel ringattam a térdemen, mert a nagy lázai, gyors pihegései miatt a tüdő- gyulladástól is féltettük, volt olyan éjszaka, amit csaknem végig az ölünkben töltött A betegség mindig nagy alkalom a gyerek rontására, s mi ezt az első alkalmat pompásan kihasználtuk. A Bubuvá vedlett leányzó tíz nap alatt teljesen megegészAz Egészségügyi Minisztérium kórházi főosztálya messzemenően figyelembe vette a vizsgálat eredményeit, s lényegében elkészült a kórházak szervezeti és működési szabályzatának tervezetével. Az osztály vezetője, dr. Naj- zer Alajos' a következőket mondotta el a kórházi látoga tás előreláthatóan a jövő év elején érvénybe lépő új rendjéről: — A legtöbb kórházban továbbra is érvényben marad a heti 3 hivatalos látogatási nap, a helyi tanácsok azonban ezt 2 napra is korlátozhatják. Az időpontokat is a helyi tanácsok határozzák meg. Várható, hogy egyik-másik kórházban bevezetik a délelőtti látogatást, másutt pedig a jelenlegi, délután 5—7 helyett a 4—6 óra közötti időszakra előrehozzák a látogatási, időt Megszigorítják a soron kívüli látogatásokat is, csak rendkívüli esetben és csakis írásbeli engedély alapján lehet majd belépni a kórház területére. Egy alkalomra az osztályos orvos, többszöri látogatásra viszont csak az osztályvezető főorvos adhat engedélyt. A tervezet szerint valamennyi kórház köteles lesz megszabni, hogy az osztályos orvosok és főorvosok mikor álljanak a látogatók rendelkezésére és ezt a portán ki kell majd írni. A hozzátartozók tájékoztatása érdekében valamennyi kórház megerősíti telefonszolgálatát. Naponta 75—80 ezer beteget kezelnek a magyarországi kórházakban. A látogatás; rend megszigorítása, a jogszabályok helyes alkalmazása és az egészségügyi dolgozók határozottabb fellépése önmagában még nem elég, hogy az évek óta egyre rosszabbodó helyzet megszűnjön. A betegek és a hozzátartozók belátása, megértése és támogatása is szükséges, hogy végre rend legyen a kórházakban, A betegek érdekében, hogy mielőbb gyógyultan hagyhassák el a kórházakat, , i ■, . ‘ V. S. ségesedett de többé nem változott vissza régi önmagává. Nem volt hajlandó visszaszokni az ágyba, de a járókába se: betegségének színtere a kiságya melletti széles szülői rekamié, meg apjának-anyjá- nak, testvéreinek az öle lett állandó tartózkodási helye. Efféle engedékenységtől mindenkit óvni szeretnék, ha már a családom tagjait hiába óvtam. Ne hagyják a gyereket az ölükbe szokni. Kapassák önálló játékra a járókában, az elrekesztett szobasarokban, a nyitott ajtajú, de ráccsal elválasztott kisszobában. kinek mire van módja, különben megbolondulhatnak a folyton rajtuk lógó fiúktól, lányuktól. A mi nagyobb gyerekeinknek is volt valamikor külön kis szobája, amelynek az ajtajában egy járókarács állta útjukat, hogy ne indulhassanak kedvük szerint távolabbi kalandozásokra. Amelyik elérte a csúszó-mászó kort, annak már ott volt a helye. No de Bubu! Ö ugyebár, egykébb volt az egykénél, hetedik gyerek létére. Egyetlen kicsi gyerek nyolc nagy — kamaszok és felnőttek — között. Nem kellett hozzá sok biztatás, hogy ezt a helyzetet bölcsen kihasználja a maga javára. öregedő szülőknek már gyöngébb a szíve. A kései gyerekeknek többnyire el- kényeztetés a sorsuk. Kivált ha elegendő kényeztető kínálkozik erre a célra. (Folytatjuk)
