Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-23 / 196. szám

Manipulált fogyasztók lanfpniált lázadók í. 1 Ha meg akarjuk érteni az elmúlt évtized lázadó, tiltako­zó, a mindennel való szem­beszegülés, a kontesztálás leg­változatosabb megjelenési for­máit megteremtő és alkalma­zó; hol a társadalom intézmé­nyei ellen vakmerő „végső” nagy rohamra induló, hol a társadalomból csendesen vagy zajosan kivonuló ifjú generá­ciójának pályáját, a pálya fel­lendülését és ellaposodását. fel kell vázolnunk a „fogyasz­tói társadalom” és a manipu- - láció társadalmi-gazdasági gé­pezetét. Hiszen a fogyasztási manipuláció gépezete által ter­melt ideológia az a start és az a finis, amely a középréteg lá­zadásának pályavonalát mind­két végén elhatárolja. A láza­dók többsége a fogyasztói tár­sadalomtól megcsömörülve (Rudi Dutschke nyugatnémet diákvezér szavaival „az eg­zisztenciális undor által össze­tartva”)' került szembe a tő-' kés renddel. Kispolgári, a munkásmozgalomtól elszigetelt mozgalmuk tendenciájában ugyanide — a magánéletbe való begubózás konformizmu­sába, megalkuvásába vezet vissza. Mindez a mai viszo- - nyolcra is igazolja Lenin meg­állapításait a kispolgári anarchizmus és a kispolgári opportunizmus rokonságáról, elválaszthatatlanságáról. Az 1968-as párizsi diákláza­dás óta vált közismertté mint az anarchizmus sajátos elmé­leti eklekticizmusának (össze nem illő nézetek keveredésé­nek) kifejezése a „három M”: „Marx, Mao, Marcuse”. Az azonban már jóval kevésbé-is— “mért, hogy az 50-es évek olasz - fiataljainak, illetve ' eáek egy rétegének a jellemzésére is al­kalmazták a hároijt M-et. Csakhogy ez a három betű a párizsi ultraradikálisokkal el­lentétben az uralkodó viszo­nyok előtti behódolás, a pasz- szív konformizmus kifejezője volt, s azoknak az olasz sza­vaknak a kezdőbetűit jelölte, amelyek szó szerinti jelentése: nő, gépkocsi, hivatás, átvitt je­lentése pedig: a'közélet, a po­litika, a társadalorrt ügyeitől váló elfordulás, begubózás a szűk magánélet, a szakbarbár­ság és a fogyasztás szférájába) Ez az. a „szkeptikus” vagy „jól temperált” generáció, amely'nek passzivitását oly 'sok szociológus regisztrálta és kárhoztatta. Persze itt nemcsak az olasz fiatalok egy rétegének a jel­lemzéséről van szó, hanem ál­talában a nyugat-európai tő­kés országok — elsősorban a gazdaságilag fejlett országok — általános tendenciájáról: ar­ról, hogy a magánfogyasztás növekedése széles társadalmi csoportoknál egyfajta privati­zálódáshoz (magánéletbe me­neküléshez). vehetett. Az ál­lammonopolista kapitalizmus viszonylag új .vonása az élet­mód és az ideológia szféráinak összefonódása. Míg korábban az életmód és a fogyasztás a burzsoázia szempontjából po­litikailag semleges vagy mel­lékes területnek számított és az uralkodó osztály eszméinek terjesztése közvetlenül az ideológiai befolyásolás eszkö­zeivel történt, addig napjaink­ra a tőkésosztály stratégiája módosulásokon ment keresz­tül. Nemcsak annyiban történt változás, hogy a fogyasztás te­rületét is közvetlenebbül von­ták be az értéktöbblet-terme­lés, tehát a kizsákmányolás mechanizmusába, (ami egyéb­ként azzal is .összefügg, hogy a tőkés egyre nagyobb mér­tékben — Engels szavaival —• mint „eszmei össztőkés”, a burzsoázia kollektív érdekkép­viseletében kerül szembe a munkássággal), hanem abból a szempontból is, hogy az ideo­lógiai ráhatás egyik legfőbb eszközének a fogyasztáson, a szükségleteken, a szabad idő -felhasználásának módján ke­resztül történő befolyásolást, kondicionálást tekintik. Az a közismert marxi tétel, hogy minden fogyasztás egyben ter­melés is (és fordítva), most abban a burzsoá törekvésben is megnyilvánul, hogy a mun­kás fogyasztásán keresztül a polgári értékek hegemóniáját, a fennálló viszonyokat illúziók, ideologikus látszatok elfogadá­sa révén megerősítve — kon­zerválva újratermelje. A munkásosztály és a középréte­gek meghatározott beállított­ságú fogyasztói mentalitásának ösztönzése egyáltalán nem a lényegi társadalmi egyenlőt­lenségek, az alávetettség, a hierarchia megszüntetésére, vagy csökkentésére irányul, hanem arra, hogy egyrészt a piac bővítésével, pótlólagos vásárlóerő megteremtésével az értéktöbblet-termelés zavarta­lanságát biztosítsa, másrészt, hogy a munkásság osztálylétét és osztálytudatát elszakítsa egymástól, és ezzel a munkás­ság forradalmasodását meg­akadályozza. A fentiekhez hozzá kell ten­ni azt is, hogy a munkás élet- színvonalának emelése és mun­kaidejének lerövidítése (mind­kettő feltétele annak, hogy az életmódon keresztül egyálta­lán meg lehessen kísérelni a munkásság forradalmasodásá- nak leszerelését) korántsem következett be a burzsoázia valamely önkéntes gesztusa­ként, hanem amilyen mérték­ben és ahol bekövetkezett, ott a proletariátus szervezett har­cának eredményeként történt. Ugyanakkor jelentős munkás­rétegek generációról generáció­ra újratermelődő fizikai nyo­morát még a leggazdagabb tőkés országokban sem sike­rült felszámolni. (Folytatjuk) G. Márkus György Meteorológiai kislexikon ZIVATAR — MENNYDÖRGÉS — • VILLÁMLÁS — GÖMBVILLÁM A zivatar légköri elektromos jelenség, amit villámlás és mennydörgés kísér. A nagy magasságokba, 10—14 km-re feltornyosodó zivatarfelhőben igen magas elektromos feszült­ség keletkezik és a kialakult óriási feszültség kisül: az elekt­romosság vakító fénycsatorna formájában kiáramlik a felhő­ből. A villámlást nappal 10—15 km távolságból még jól láthat­juk, az éjszakai órákban azon­ban akár 100—200 km-ről is észrevehetjük. A mennydörgést általában később halljuk, mint a villám­lást. Ha a villámlás pillanatától mérsékelt tempóban számolni kezdünk és 3-nál halljuk a mennydörgést, akkor a villám tőlünk 1 km-re csapott le. A gömbvillám ritkán előfor­duló villamos kisülés a légkör­ben. A fényes, 10—30 cm átmé­rőjű gömb néha nagy sebesség­gel mozog, sőt előfordult már, hogy a nyitott ablakon a lakás­ba is behatolt. Gyakoribb a ké­nyelmesen haladó gömbvillám. Néhány perc után hatalmas pukkanással megsemmisül, né­ha azonban gyújt vagy romboL Állati jó ízek A Magyar Mezőgazdaság információi között a követ­kező rövid hírre figyeltem fel: ismét kaphatók a takar­mányízesítők. Az egyik tsz megállapodást kötött a Do- vits-s gyártmánycsalád gyártására, melynek nagy jelen­tősége van a sertés- és szarvasmarha-takarmányozásban. Tovább olvasva arról is értesülök, hogy egy valamire­való takarmányozási, hogy ne mondjam, étkezési kultú­rával bíró marha a „hétköznapi” takarmányt csak ím- mel-ámmal eszi. Ellenben ha ízesítőt is kap, abbahagyva a nyámmogást, a szokásosnál többet eszik, aminek az eredménye az lesz, hogy tíz nappal előbb éri el a kívánt súlyt. Erről a hírről eszembe jutott nagyapám, aki tizen­két éve még tartott tehenet. Nos, ez a jószág, annak el­lenére, hogy nem ami, hanem aki — tehát valaki — volt, még minden további nélkül beérte kukoricaszárral. Igaz, hogy ez csak télen volt, és egy tehénöltővel ezelőtt, de ennek fejében még tejet is adott. Nem úgy ma. Lehet, hogy egy mai átlagmarha jobb­híján megelégszik a keveréktakarmányokkal, na de az aromásított az egészen más. Úgy látszik, nemcsak a mi igényeink növekednek ... —. st — A zivatart gyakran összeté­vesztik a viharral (lásd alább). Helytelen, amikor a rádióban „zivatarszünet” helyett „vi­harszünetet” mondanak, VIHAR — ORKÁN — TORNÁDÓ — HURRIKÁN A szél sebességét m mp-ben vagy km/órában mérik. Ha a szélsebesség eléri a 15 m mp vagy 55 km/óra értékét, akkor viharról beszélünk. A vihar ágakat tör le, vagy kisebb ká­rokat okoz, de leginkább a ta­vakon, nagyobb folyókon ve­szélyes, mert megnehezíti a ví­zijárművek közlekedését. A Balatonon a kisebb vitorlása­kat felborítja. Ha a szélsebesség meghalad­ja a 25 m/mp vagy 90 km, ura értékét, orkánról beszélünk. Az orkán szárazföldön és vizen egyaránt komoly károkat okoz­hat. A legpusztítóbb szelek a tor­nádóban fordulnak elő. A tor­nádók örvényszerű forgószelek, amelyek átmérője néhány mé­ter és 1—2 km között változik. A szélörvények, a felhőből a talajig lenyúló tölcsérhez ha­sonlítanak. Ha a szárazföldön haladnak, akkor portölcsér jel­zi őket, ha tó fölé érnek, a bennük uralkodó rendkívül alacsony légnyomás miatt vi­zet szippantanak magukba, és víztölcsérré alakulnak. Egyes nyarakon a Balatonon is elő­fordul ilyen víztölcsér. Az ör­vénylő szél elérheti a 400 km/ óra sebességet. A szokásos mű­szerek már nem tudják mérni ezt a sebességet, ezért a pusz­tításból következtetnek erőssé­gükre. A tornádó belsejében lé­vő alacsony légnyomás háztető­ket tép fel, szekereket, vasúti kocsikat ragad magával, a pa­lackból kirántja a dugót. A tornádó mindig szárazföldön keletkezik, hasonló módon, mint a nyaranként látható, de egészen ártalmatlan forgószék A hurrikánok a trópusi tenge­reken keletkező, átlagosan 500 km átmérőjű, pusztító erejű örvénylő áramlások. A száraz­földek belsejébe nem hatolnak be, de a szigeteket és a partvi­déket gyakran pusztítják. Az Indiai-óceánon trópusi ciklon­nak, a Csendes-óceánon tájfun­nak, az Atlanti-óceánon hurri­kánnak hívják őket. (KS) T. L ’ — Hány évig volt szolga? • — öt évig. Majd rátérek. Kérem szépen, mint afféle legények, eljártunk kukoricát fosztani a fosztóba. Talán tudják mi volt az. Mikor hazaértem, az utcaajtó kilincsét megfogtam, hogy zár­jam ki az ajtót, az a írancos ló már az' istállóban elkezdett röhögni. Mert tudta, ha én megyek — ott volt a fé­szer alatt a rengeteg kukorica — akkor- jába mentek el a fosztok, mikor én hazaértem — a legszebb csévét, nyol­cat, tízet a markomba, mint mikor a fákat viszi az ember, be a jászolba a lovaknak. Azért röhögtek, mert meg­szokták. És annyira figyeltek/hogy rö­högtek, hogy most kapunk megint ku­koricái. Hát oszt egyszer a Neiner kijött és azt mondja: mámeg kukoricát adtál a lovaknak? Hát — mondok — nincs elég? Hadd egyenek;'van elég. Annak örülne, ha én eladnám a lónak az ab­lakját, oszt én mulatnám el? Mondok: nem csinálunk ilyet. Majd én tudom mit kell a lóval csinálni, csak feküdjön le. Aztán kérem eljön a szüret, megvolt, elvégeztük. Volt 140 hektó, meg nem tudom mennyi ott a háznál a pincébe. Ott a gangról volt ilyen lecsukós ajtó, ott kellett lemenni a pincébe, és p ház alatt volt a pince. Hát mi ott nyolcán voltunk kollégák. Aztán én minden szombaton mentem a kollégákkal • így tanyára pinceszerre. Kocsmába sose jár­tam. Kocsmába sose jártam. Soha, soha, soha nem jártam. Most is, ha be aka­rok menni egy korsó sörre, így nyár­ban, előbb körülnézek, hogy nem lát­nak. ki lát. Háfosztán kérem, egyszer a Neiner mcgsokallja. Te Pista, azt mondja így hctf"re, nem szégyelled ma­gad? Mondok: Én? Miért? Hát csiná­Gyimesi István élete és világa lók én olyat, amiért szégyelleni kéne magam! Hát mit akar? Azt mondja: Hát te minden héten, már két hónapja kö­rül figyellek, mész a barátokkal pin­cékhez, meg satöbbi. Hát te hogyan adod vissza? Hát neked nincs borod! — Pista bácsi, magának jobb élete volt akkor, mint most? — Hát!? Nem mondom, hogy jobb volt azért. De akkor. .. Fiatal ember voltam, húszéves, , — Hogy szakadt meg a cselédélet? — Hogy kérem? Eljön az embernek egy bolondja, hogy megnősül. Ez volt kérem huszonöt február harmadikén. Akkor nősültem. Huszonöt újév tájon, huszonnégy karácsonykor bejelentettem a Neinernek: Jóska bácsi, februárban megnősülök. Hú, Pista — aszondja. Hát jó helyed van? Hát mondok, maga is megnősült. Egy fiatalembernek muszáj azt megcsinálni, hogy családot alapítson. Hát megnősültem február 3-án, de feb­ruár egyig ott voltam, nem akartam visszamenni a mostohámékhoz. De új­évkor már fogadott egy másik szolgát,' aki ott volt énvelem, hogy tanítsam be. — Ebben az időben vágyakozott arra, hogy tanyája legyen? — Kérem. Majd rá fogok térni. Eljön a február elseje. Előtte való napokban azt mondja a Neiner: Te Pista, nagyon szegény ember leszel te ám most, mert semmid sincs, tudod-e? Hát, mondom, tudom, csak az van, ami rajtam van, ruhám, meg lábbelim, meg a vőlegényi ruhám, meg a csizmám, meg maga tud­ja mennyi pénzem van magánál. Ez van. Nem tudom volt-e 50 korona, vagy száz korona, nem tudom. Hát akkor nagyon kevés volt a szolgabér. Ruha volt, meg természetbeni, szóval ilyenféle. Azt mondja, nagyon szegény ember leszel, ne nősülj meg Pista. — Volt esze a gazdának. -2 — Persze. No most kérem szépen, el­jön a február elseje. Megvacsorázok, oszt elmegyek. Nagyon nagy vacsorát csinál­tak, fehér abrosszal megterítve, a Jóska bácsi fölkészítette a bort, ami sohase volt szokásuk, mert az az én dolgom volt, az nemigen ment a pincébe. Meg­vacsorázunk. No — mondok — jó éj­szakát Jóska bácsi, de a könnyeim po­tyogtak. A Teri meg beszaladt a szobá­ba, az ott sírt, hogy én elmentem. No, kérem szépen, kikísért az utcaajtóig, azt mondja: ha bajba leszel, meg ne tud­jam, hogy a házamat elkerülöd, mert én neked mindig tartozók az életben. Most, az esküvőtök után, ergye be Özsákra, mert nincs tüzelőd. Tudod, ott a határszélin vannak a fák, vágj amennyit akarsz. Megcsináltam a tüze­lőt, elvittük haza. Gyütt velem a szol­ga, én hajtottam, megrakodtam, a szol­ga meg segített. Egész héten hordtam haza a fát, meg olyan nagy fasinarőzsét, Aztán abból csináltam disznóólát, ott az apósoméknál, mert az apósoméknál laktam. Elkezdtünk dolgozni. A Neiner adott krumpliföldet, válasszak Ózsákon, ahol tetszik, adott két zsák krumplit: vessek. Adott harmados kukoricát: dol­gozzam meg, amennyit akarok, hogy tudjak létezni Cinkában volt egy sző­leje, azt átajjába adta nekem/hogy dol­gozzam meg. Adott fél zsák kenyérlisz-* tét, adott nulláslisztet, adott sonkát vagy kettőt, meg két tábla szalonnát, oldalast, satöbbi, tízliteres véndő zsírt. Azt mondta: ha a bort megkívánod, gyere ide mindig. — Ezzel a megszolgált ajándékokkal kezdte a házaséletet? —r Ezzel kezdtem. De most kérem szépen, van egy kis házam, akkora mint a bádogsátor, de két szobám, konyhám, előszobám van. mellékhelyiségek van­nak. Meg megvan ez a kis tanyám, a kis szőlőmmel, amit nem adnék tudom én mennyiért. Hát ezt el kell adnom az öregszőlőt, mert nem tudom majd dolgozni. De ezt mind magam, magam, magam szereztem. Mind a semmibőh — Hány tőke van benne? — Huhú, hát azt ki tudja. De van benne 333 barackfa. — Akkor most ez a vagyon és a nyu­galom. — Ez az én összes mindenem. Semmi néven nevezendő másom nincsen. Ez közös a feleségemmel, meg a ház is. An­nak tulajdonítom az egészet, hogy eszembe jutott: elmegyek, szolgálatba. Százötvenhét kérvény volt és egyetlen egy tűzoltó kellett. Engem tettek be. így lettem tűzoltó. (Folytatjuk) V. P. Sz,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents