Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-19 / 194. szám
i \ i \ magazin - magazin • magazi Petőfi rokonsága Bolyban Petőfi Sándor halálának 125. évfordulója ad különös aktualitást egy vele kapcsolatos érdekes életrajzi felfedezésnek: vér szerinti rokonai élnek a Baranya megyei Bóly községben. A bólyi Petrovi- csék egyenes ági leszármazottai annak a Pozsony-környéki Petrovics családnak, amelyből Petőfi is származott. Petrovicsék mindig számon tartották a nagy poétával való rokonságukat, ám nem dicsekedtek vele, mondván, hogy ez nem érdem: Petőfi mindenkié. A mohácsi honismereti kör tagjai tudomást szerezve a költő bólyi hozzátartozóiról, a kettős Petőfi-jubileum — születésének 150. és halálának 125. évfordulója — alkalmából felderítették és tisztázták a rokoni kapcsolatokat. A terebélyes családfa eredetét mintegy kétszáz évre vezetik vissza. Petrovicsék — akkor még ts-sel írták nevüket — a Pozsony melletti Pusztafödémesen éltek, ott volt nemesi kúriájuk, birtokuk. Nemesi oklevelet 1781- ben II. Lipót császár adományozott a Petrovics ősnek. Három fia volt: István, Káz- mér és János. A XIX. század elején szétszéledt a család. A nyughatatlan természetű István elkerül Aszódra, majd 1823-ban Kiskőrösön fia született, Sándor, a költő. Káz- mér, a család tudomása szerint Erdélybe ment, ahol azonban később nyoma veszett. János elköltözött ' Negyedre, ahol az evangélikus hitről katolikusra tért át, s megérhette unokaöccse tündökletes költői pályáját. Fia, akit István fivére — Petőfi édesapja — iránti ragaszkodásból Istvánnak keresztelte- tett, unokatestvére és kortársa volt a költőnek: 1820-ban született és 1903-ban halt meg. Számos családi esemény emlékét őrizte meg és adta tovább utódainak. A negyedi Petrovicsék 1948-ban települtek át Baranya megyébe. Bolyban jelenleg három nemzedéke él Petőfi Sándor rokonságának: nagyapa, fiú, unoka. Mindhárman a Kossuth Tsz dolgozói. A költői véna a 78 éves Petrovics Lajos nyugdíjas szövetkezeti tagban támadt fel: verseket ír, ismert dallamokra szöveget alkot. Dédunokája ő annak a Petrovics Jánosnak, aki testvére volt Petőfi édesapjának. Fia — ugyancsak Lajos — raktárosként dolgozik a szövetkezetben, személye egy másik költőhöz kapcsolja a Petrovics családot. Feleségének nagyapja a Czuczor családba nősült be. (Czuczor Gergely — .mint ismeretes — elődje és kortársa volt Petőfi Sándornak, népdalszerű verseit népszerűségükben senki sem múlta felül Petőfiig.) A két unoka közül Lajos termelőszövetkezeti kertész és István — gyakori keresztnév ez a Petrovics családban — egyetemi hallgató. A bólyi Petrovics család az egyetlen ismert, vér szerinti rokoni ága Petőfi családjának. DR. IGLÓI ZOLTÁN Ipartörténeti kuriózum Óbudán Páratlan ipartörténeti lelet: az óbudai ásatásokon római kori üzemre bukkantak a régészek. Egy II. századból származó, utcák által határolt, négyszög alakú háztömb — úgynevezett római insula — kiásásakor került napfényre a hajdani munkahely, egy olajütő műhely. A római katonai tábor területén működött, s hitelességét az egyik kövön látható bélyegző is igazolja: az aquincumi IL segédlégió pecsétje. A műhelyépület falai csaknem egy méter vastagok voltak, alapterüléte pedig 60x60 méter. Megtalálták a felszerelést is: 2 olaj prést, 2 zúzóZöld telefon99 A bialystoki természetvédelmi szakemberek nemrégiben eredeti és rendkívül hasznos ötletet valósítottak meg. A vá- városban két telefonszámon 24-órás ügyeletet tartanak természetvédelmi szakemberek, akiknek felezni lehet a környezetvédelemmel, a környezetvédelmi szabályok megsértésével, stb. kapcsolatos legkülönbözőbb észrevételeket. A két „zöld telefonon” a város és több járás lakói már az első napokban több bejelentést tettek természeti kincsek károsításáról, víz- és levegő szeny nyezéséről, orvvadászatról, stb. A vajdasági hatóságok azonnal intézkedtek: döntéseket hoztak az észlelt gondatlanságok, hibák felszámolásáról, a kihágásokat elkövetők megbüntetéséről. Héttonnás mammut A világ múzeumai mindösz- sze tíz teljes mammutcsontvá- zat őriznek. A tizenegyedik és egyben a legnagyobb méretű csontmaradvány nemrégen ke1974, augusztus 19. rült birtokukba a Kelet-Szibé- riában ásatásokat végző kutatóknak. A Sandrin folyó partján bukkantak rá, az örökké fagyott talajban a négy méter magas csontvázra, amelyet háromméteres „fesztávú” agyar díszít. A Novoszibirszkbe szállított csontvázról megállapították, hogy egykor csaknem hét tonna hústömeg vette körül. A leletnek- külön érdekessége, hogy az állat bordáitól határolva és védve, a kőkorszaktól napjainkig épségben megmaradtak a mammut hétmázsányi belső szervei, zsigerei. A vizsgálat alá vett gyomorban egykori fűfélék magjaira bukkantak. A tudósok a lelet tüzetes tanulmányozása révén bepillantást nyerhetnek abba a korba, amikor a mammutok éltek. Elgondolkozhatnak azon is, hogy a sok évezredes fagy miként konzerválta az egyébként gyorsan bomló fehérjéket, malmot, továbbá a kemencéket és a fűtőcsatornákat. Voltak azonban az épületnek freskókkal díszített szobái is — feltehetően ezekben folyt az árusítás. Elsősorban az olajprések keltették fel a régészek figyelmét — már csak azért is, mert hazánk területén ilyenek még nem kerültek elő a föld alóL (Földrajzilag a római kori olaj ütőt Jugoszláviában, Brioni szigetén találták meg.) A prés működéséről már sikerült néhány dolgot kideríteni. Az összezúzott magot gyékénykosárba rakva helyezték a présbe. Préselés után a kicsurgó olajat ülepítéssel tisztították. A préshez csatornarendszer csatlakozott, amelyet 3 — különböző magasságban elhelyezett — ülepítőtartály szakított meg. így folyt át az olaj egyikből a másikba, a csatornarendszer végén pedig edényben gyűjtötték össze a már kitisztult nemes árut. A csatornarendszert, az ülepítő mélyedéseket, a pörkölőkemencéket és az őrlőmalmokat sikerült úgy feltárni, hogy működéséről világos képet nyerhettek a régészek. Azt azonban még nem sikerült megállapítani, hogy milyen növényből állították elő az olajat. Olajbogyó ugyanis nem termett Pannónia területén, ide szállítani pedig nem nagyon lehetett az út távoli fekvése miatt. Feltehetően repcét, napraforgót, vagy tökmagot használtak, de ezt a megtalált, s elemzésre a Mezőgazdasági Múzeumba beküldött magmintából eddig még nem sikerült megállapítani. Valószínű, hogy a mécsekhez szükséges világító olajat, vagy kocsikenő olajat préselték ebben a műhelyben. Ha az óbudai Vörösvári út átépítése befejeződik, a tervek szerint ezt a római kori települést restaurálni fogják. Megpróbálják az olajprést is különböző kiegészítésekkel teljesen felépíteni, működőképessé tenni. SALLÉR ZSUZSA Kémény a felhők felett Amikor még viszonylag kevés volt a kemencefüst és az ipari objektumok által kibocsátott gáz, a kémények egészségügyi szempontból kielégítő megoldásul szolgáltak. A füst és géz eloszlott a levegőben és az egészségre ártalmatlan, jelentéktelen koncentrációkig keveredett vele. A gomba módra elszaporodott kémények azonban ma már évente sok száz millió tonna széndioxidot nitrogént és kéndioxidot juttatnak a levegőbe. A tudósok nagy teljesítményű tisztítóberendezéseket, új technológiai megoldásokat javasolnak, amelyek teljes egészében kiküszöbölnék a levegő szennyezését. Számos szakember véleménye szerint a természet kimeríthetetlen lehetőségekkel rendelkezik a légkör tisztítására. A kéndioxid például a természetes kémiai és fotokémiai reakciók hatására körülbelül egy hét alatt ártalmatlan am- móniumszulfid-aerozollá alakul. A gyárkéményekre még mindig szükség van, csak magasabbra kell építeni őket, hogy a mérgező anyagok távol kerüljenek környezetünktől. Kiszámították, hogy míg egy egykilométeres gyárkémény százszor csökkenti a levegőben a szennyező anyag koncentrációját, addig egy másfél kilométeres magas már kétszázszor. A kémények azonban igen drágák. Mai viszonyok között egy 150 méter magas kémény ára, az üzem létesítési költségeinek néhány százalékát teszi ki. L Varsavszkij professzor olcsó, ugyanakkor a felhők fölé nyúló kémények építésére tett nemrég javaslatot. Szerinte a megoldást könnyű,’ felfújható, függőleges léggömbökre emlékeztető konstrukciók jelenthetik. Ilyen léggömbökből gyakorlatilag korlátlanul magas kémények építhetők. A ballonok a leg- agresszívabb vegyi gázoknak is ellenálló polimerekből készíthetők. Ha az egyik szelvény meghibásodik, a kémény rövid időre könnyen a földre ereszthető, ahol gyorsan el tudják végezni a szükséges javításokat. A gyárak fölött i,úszó* könnyű kémények hossza szükség esetén változtatható. Gá2 befúvásával ugyanez érhető el a kémények formájával is — ez utóbbi a szélirányhoz való alkalmazkodás szempontjából fontos. M. ABRAMOV | (APN — KS) j Turbinás vonat A következő években a Szovjetunió vasúthálózatának sínéin megjelennek a turbinás expresszvonatok. Miért szeretik a szovjet vasutasok? A gázturbinás mozdonyok gyenge minőségű üzemanyaggal közlekednek: kezelésük jóval könnyebb, mit a Dieseleké. Nem igényelnek lényeges átalakítást a vasúti műhelyekben és a raktárakban. De a legfontosabb az, hogy hasznossági együtthatójuk 28—30 százalékos, s gazdaságosság tekintetében jóformán egyáltalán nem maradnak el a Diesel-mozdonyoktól. A Moszkva közelében fekvő kolomnai vasúti műhely mérnökeinek számítása szerint a 6000—8000 lóerős kapacitású gázturbinás motorokat símán elhelyezhetik a rendes mozdonyokban. Hozzáláttak olyan turbinás vonatok összeállításához is, amelyek óránként 250 kilométeres sebesség kifejtésére képesek. Ezek beállításához azonban a pályát is komolyan át kellene építeni. Ezért a szakemberek úgy vélik: célszerűbb lesz olyan turbinás vonatokat beállítani, amelyek óránkénti sebessége nem haladja meg a 200 kilométert. A turbinás vonatok konst- rúktorei a legutóbbi időben felfigyeltek a generátorgázzal működő kombinált berendezések lehetőségére. Ilyen módon olyan új típusú mozdonyt lehet előállítani, amely tolatásra és gazdasági célokra is alkalmas, s nem csupán hagyományos fő feladatét teljesíti, hanem sűrített levegőt és forró gázokat állít elő,
