Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-19 / 194. szám
V 4 w C£^á£l magazin agazia Tolnamegyei Közlöny, 1875. augusztus Különfélék Kopmorán-pezepxáfcm a Czerwica-tavon Európában számos, már kihalófélben lévő madár- és egyéb állatfaj él, amelyek számára Lengyelországban rezervátumokat létesítettek. Védelem alatt állnak a halakkal táplálkozó kormoránok (kárókatonák), amelyek a ma már igen ritka vízimadarak közé tartoznak.( Lengyelországban két kormorán-rezervátum van, mindkettő az olsztyni vajdaságban, az egyik a Mamry, a másik a Czerwica-tavon. A rezervátumokba a belépés tilos, területén kizárólag a madarak szokásait és életét vizsgáló ornitológusok tartózkodhatnak. Az érdekes madarakra kíváncsi turisták és más látogatók kizárólag idegenvezető társaságában tekintheti’: meg a kormoránokat. Európán át — de milyen sebességgel ? Több mint. száz esztendővel ezelőtt jelent meg -először a Tolnamegyei Közlöny, amelyet bátran nevezhetünk lapunk elődjének. A „Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap” bekötött példányai azonban csak a harmadik évfolyamtól .— 1875-től — kezdődően találhatók meg a megyei levéltár íondjaiban. A kilencvenkilenc esztendős újságlapok között tallóztunk, hogy megtudjuk, mi is foglalkoztatta 1575 augusztusában a szekszárdiakat, Tóiba megyeieket, miről tudósította őket lapelődünk. A hetilapnak állandó rovatai voltak. Az első oldalra általában a vármegyei és az országos politika, a színes kis tárcák kerültek, belső oldalain pedig mindig helyet kaptak a „Különfélék”, amelyeket bizonyára szívesen olvastak az akkori előfizetők. Mi is ezek közül ollóztunk ki néhányat. Kezdjük talán a várospolitikával. Az 1875. augusztus 4-i számiján olvastuk: F — Kihez szóljunk a szekszárdi utcaseprés kérdésében? Hetenként szorgalmasan ösz- szesöprik a fő-utca szemetét és halmokba hordva ott hagyják, hogy a szélnek legyen mit széthányni ismét, — a jövő héten majd összehordják ismét. Nevetséges félmunka. Akit e dolog intézése illet, szíveskedjék a szemétsöprés után az elhordásról is azonnal rendelkezni. ' Hogy a felszólításnak lett-é foganatja, arról nem szól a fáma. Azt viszont megtudhatjuk a következő szám kis híréből, hogy a szekszárdiak már akkor is szívesen kóstolgatták a környező dombok Szőlőinek levét. * ’ •— Botrány. Egy szenvedélyes statisticus megolvasá, hogy folyó évi augusztus 8-án délután 6 órától este nyolczig, hány jészeg ember fordult meg a belváros területén és összesen 118-at hozott ki. Az utcák visszhangoztak az éktelen káromkodás, trágár szavak, kur- jongatás, s egyéb le nem írható botrányos cselekvények zajától. Egy részeg férfi utcahosszat kergeté nejét, s megakarta ölni, mert pénz lévén nála, az asszony meg utánna ment, hogy el ne pocsékolja. Az ilynemű jelenetek a lefolyt időkben örvendetesen keves- bedtek a városunk jó hírneve érdekében felhívjuk bíróink figyelmét annak meggátlására. Még szerencse, hogy az „ilynemű esetek kevesbedtek”, mert mi lehetett korábban, ha az ominózus augusztus 8-én mindössze két óra alatt több mint száz részeggel találkozott a szenvedélyes statisztikus. Bár abban az időben még nem osztogattak törzsgárda- jelvényt, a hűséges munkavállalókról megemlékeztek. Tanúsítja ezt a következő híradás: — Régi megyei szolga. Ben- cze Márton megyei szolga 50 év óta van a vármegyénél alkalmazva s helyét minden körülmények közt megállta. Daczára, hogy unokái is meglett emberek, még mindég katonás tartással délczegen ott áll a megyeterem bejáratánál. Az alispán elismerőleg foglalta bele a legutóbbi közgyűlésnek benyújtott jelentésébe s a közgyűlés felkérte a főispán urat, hogy őt legfelsőbb kitüntetésre ajánlani szíveskedjék. Kár, hogy egy kis szépséghibája volt a közleménynek, amiről a következő számban olvashatjuk az alábbiakat: — Helyreigazítás. A vármegye 50 éves szolgáját nem Bencze Mártonnak, hanem Bencze Istvánnak hívják, melyet is a hozzánk intézett megkeresés folytán ezennel helyreigazítunk. Heves vérű autósaink figyelmébe ajánljuk az alábbi hírt: — Véres verekedés volt folyó évi augusztus 12-én a vámház környékén. Strényer Péter helybeli lakos ugyanis egy Ri- tel József nevű bonyhádi lakost kocsijával elakart kerülni, amit azonban ez nem engedett, miből szóváltás s verekedés fejlődött, úgy, hogy Strényer Péter, Kecskés István és Klézli Ferenc Pöndör kisebb- nagyobb testi sértéseket szenvedett. Egy lovagias ügyről is beszámolhatunk. A „Nyílt tér” címszavak alatt jelent meg a szerkesztő megjegyzésével: „Az e rovatbani közlöttekért felelősséget nem vállal a szerk.” Alulírott azok részére, kiket a dolog érdekelhet, ezennel közhírré teszem, miszerint dr. Cholnoky Sándor ellen az eszközök minden nemét eredménytelenül alkalmaztam, hogy őt lovagias elégtételre szorítsam. — Másrészt pedig ellene a fenyítő eljárást megindítottam. Szekszárd, 1875, évi augusztus 4. Geisz László A fenyítő eljárás eredményéről nincs tudomásunk, az azonban kiderül a rövid közleményből is, hogy dr. Cholnoky gyáva ember lehetett. Vagy talán csak okosabb volt, mint Geisz László. Végezetül néhány mondat az akkori időjárásról. — Időjárás. Folyó évi augusztus 12. és 13-án oly rekkenő hőség volt vidékünkön, mely az idei forró nyáron is majdnem egyedül áll. — Mindkét nap felhőtlen ég mellett a nap oly pörkölő meleget bocsájtott alá, hogy a szőlőfürtök, melyek a levelektől fedve nem, s a napsugaraknak kitéve voltak, formaszerűen megsültek. — A kár nem jelentéktelen. — Mindkét napon a hévmérő délben és árnyékban +28 R°-ot mutatott. Mi tagadás, elég meleg lehetett, mivel a 28 R° körülbelül 35 C*-nak felel meg. Emléktárgygyár Mongóliában, ahol a lovaglás az egyik legnépszerűbb sportág, igen sokan értenek a lószerszámokhoz. A népművészek a nyergek díszítésére régóta használnak szarvasagancsot. Sok jurtában láthatók szintén agancsból készített ku- miszosedények, kések és más használati tárgyak. A vadásztrófeákból készült emléktárgyak gyártásával Ulánbátorban külön üzem foglalkozik. A gyár termelése a régi, népi tapasztalatokon és hagyományokon alapul. Különösen népszerűek a szarvasagancsból készített falidíszek és a kis asztalkák, melyek lábait vadkecskék szarvából faragják. A vállalat emléktárgyait több ízben arany- és ezüstéremmel tüntették ki nemzetközi vásárokon és kiállításokon. (BUDAPRESS— MONCAME) Rizs az ifjú párnak A Fülöp-szigeteki hatóságok javasolták az egyházatyáknak, hogy szüntessék meg azt a szokást, amely szerint az ifjú házasokra rizst kell szórni — jeléül annak, hogy a gazdagságot és bőséget kívánnak nekik. A javaslat célja a nagy mennyiségű rizspazarlás korlátozása, különösen az aszályos esztendőkben. Az idegenforgalmi évad kezdetén egyes európai magazinok jónak látták felhívni az autósok figyelmét arra, mi a sebesség megengedett felső határa ma az egyes országok autópályáin és műútjain. Belgiumban a műutakon maximum 90 km/ó, az autópályákon pedig maximum 120 km/ó sebességgel lehet hajtani. Bulgáriában egyformán 80 km/ó sebesség van érvényben műúton és autópályán egyaránt. Dániában — 90 és 100 km, az NDK-ban 90 és 100 km, Görögországban mindkét esetben 80 km/ó, Nagy-Britan- niában 105 km/ó. Franciaországban 90 km a műutakon, az autópályákon viszont nincs sebességkorlátozás. Írországban egyformán 80 km/ó, Olaszországban 100 és 120, Luxemburgban 110 és 120, Hollandiában 80_és 100, Norvégiában 80 és 90, Ausztriában 100 és 130, Portugáliában 80 és 100, Svédországban 70 és 100, Spanyolországban 90 és 120, Svájcban 100 és 130, Törökországban pedig mindkét esetben 90 km/ő. Füstölnivaló krumplilevélböl Polesaje A Zsitomir közelében fekvő hatalmas erdős területen kísérleti márványbányát nyitottak a közelmúltban feltárt nyegrebovszki lelőhelyen. A geológiai kutatások szerint ez lesz az ország egyik legnagyobb márványlelőhelye. A laboratóriumi vizsgálatok tanúsítják, hogy az itt található márvány művészi és dekoratív sajátosságait tekintve semmivel sem marad el a legjobb, köztük az uráli márványtól. A zsitomiri márvány csodálatosan fehér és szinte áttetsző. Építészeti díszítésekre és ezoboranyagnak egyaránt almárványa kalmas. Kiváló minőségű porcelán és színes üveg készítésére, valamint a kohászatban, az elektrotechnikai iparban és a műtrágyázásban is felhasználható. Zsitomir közelében tucatnyi dekoratív kőzetlelőhely található. Az építészek szívesen alkalmazzák a poleszjei labra- doritot, (ásvány, földpát, az észak-amerikai Labrador félsziget nevéről), a szürke és • a vörös márványt is. Ezekből a kőzetekből Olaszország, az NSZK és számos más állami is1 vásárol. tAPN—KS? i Az új gyártmány, a Salu- dabel fél éven belül megjelenik az argentínai dohányboltokban. A reklámozás szerint a teljesen ártalmatlan cigarettafélét krumplilevélből , állítják elő. Feltalálója Gregorio Rubinstein Buenos Ai- t res-i vegyész, aki a követke- X zőképp nyilatkozik találmá- nyáról: „Az új cigaretta gon- \ dolata hat évvel ezelőtt jutott ^ eszembe, amikor botanikai kutatásaim során a burgonyafé- 't lékkel kezdtem foglalkozni, V elsősorban paradicsommal', burgonyával, padlizsánnal < paprikával, dohánnyal és így I tovább. Miután egy ideig a \ burgonyafélék közös tulajdonságait tanulmányoztam, felvetődött bennem a kérdés: va- \ jón nem lehetne- e burgonyalevélből dohányt készíteni ? Kísérleteit néhány hónappal ezelőtt fejezte be, az eredmény pozitívnak bizonyult. Tu. lajdonképpen a megszárított és a dohányhoz hasonlóan vágott krumplilevélhez bizonyos speciális aromát kevernek és ezáltal az új füstölnivaló elviselhető ízűvé válik. „Az általam kikísérleteziett cigaretta ártalmatlan, nem tartalmaz sem nikotint, sem különböző kátrányszármazékokat. Végre egészséges füstölnivaló birtokába jutottunk” — jelenti ki büszkén Rubinstein. Akik már megkóstolták az új füstölnivalót, nincsenek túlságosan elragadtatva: az új cigaretta merőben más ízű, mint a megszokott dohány. Rubinstein azonban nem csügged: „Rendkívül nehéz dolog megváltoztatni a dohányosok szokását, de nem lehetetlenség. Csupán megfelelő technikát kell kidolgoznunk. Megpróbálkozhatunk például azzal, hogy kezdetben 70 százalék dohányhoz 30 itzáaalck burgonyalevelet keverünk, majd fokozatosan növeljük a burgonyalevél arányát, úgy hogy a dohányosok tulajdonképpen észre sem veszik az átmenetet. A végén már megszokják a burgonyalevél ízét.” 1974, augusztus 19.
