Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-18 / 193. szám
I I Í Klubpresszó — bűntanya ? vagy Hol van már a tavalyi hó? Amikor még azzal foglalkoztunk, hogy a szekszárdi klubpresszó nem váltja be azokat a reményeket, amelyeket indulásakor hozzáfűztünk... A megyei művelődési központ épületében lévő presszó másodosztályú szabvány szórakozóhelyként kezdte pályafutását. 1972-ben aztán a művelődési központ javaslatára a vendéglátóipari vállalattal egyetértve átszervezték ifjúsági klubpresszóvá. Kitűnő ötlet volt: ifjúsági és művelődéspolitikai szempontból egyaránt. Csodájára is jártak szerte az országból: kacsalábon forgó cukrászda, színes tévével, napilapokkal, zenei stúdióval, kulturális programokkal és szeszmentes italválasztékkal... Mint ahogy a krónikás azt egy esztendeje megemlítette, a hirdetett program ugyan szebb volt, mint a valódi — de az első esztendő végén míg így is nagyon kellemes helynek számított a klubpresszó. Hamarosan egy kisebb fajta vihar élére sodorta az ország egyik legeredményesebb klubvezetőjét. A kedélyek megnyugodtak: városunk ifjúsági büszkesége „célegyenesben” van. * Az idő telt, múlt, s egyre többször hallottuk, hogy az addigi gyakori vendégek egyszerre már nem szívesen teszik be a lábukat a szóban forgó presz- szóba. Mert egyre furcsább lett a törzsközönség. Torzonborz figurák. Nem sok tehetség kell hozzá, hogy az ember felmérje, hol végződik a szuper-divatos tini megjelenés és hol kezdődik az alvilági forma. Ha például valaki ötkilós sárkoloncokat hurcol a lábbelijén, amiket az asztalon pihentet, szakállából pedig őszi avar kandikál elő — ne csodálkozzunk. ha társasjátékként fagylaltgombócokat köpköd. Ahogy a klubpresszó néhány látogatója ezt cselekedte. Summa summárum: a klubpresszót felfedezték a fiatalabb évjáratú munkakerülők, csőlakók, bujkálok. Afféle kihelyezett pályaudvari restivé lett, ahol meg lehet húzódni a viharok elől, reggeltől estig tartó menedék, és elég, ha egy szódára van pénzed. Az eredeti törzsközönség — diákok, fiatal munkások és értelmiségiek — jobbnak látták elkerülni a presszót. A hely szelleme hamarosan ^méltóvá” tette a helyiséget is: volt, hogy egy nap alatt négy széket nyírtak ki (azaz nyírtak fel pengével) a vendégek. Az asztalok állapota sem jobb, a falak füstösek, a függönyök büdös dohányszagúak, és mocskosak, az üvegfal repedt, törött. * A környezet elzüllése köl- csönfolyamathan történt. Hatott a közönség, de része volt benne egy bírósági huzavonának is. A per h napokban dőlt A Tm. Víz- és Csatornamű Vállalat KÖZMŰ- és MÉLYÉPÍTÉSBEN JÁRTÁS TECHNIKUST és MŰVEZETŐT keres felvételre, továbbá 1 FÖ VÍZVEZETÉK- SZERELŐT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT szekszárdi telephellyel. Jelentkezés: munkaügyi csoport, Szekszárd, Toldi u. 6. (392) el; a tervező és a kivitelező vállalat köteles helyreállítani az üvegfal épségét, az ő dolguk a függönyök rendbehozatala is. A napokban kicserélik a székeket, asztalokat — 15 asztal és hatvan szék kerül a régiek helyére. De kicserélhetik-e a klubpresszó szellemét is? Valaminek a hírét elrontani sokkal könnyebb, mint aztán helyrehozni. A művelődési központ és a vendéglátóipari vállalat vezetői nagyon igyekeznek. * Lázári Jenő, a művelődési központ gazdasági igazgatója: — Minimum százezer forintba kerül évente a klubpresszó nekünk. Mi szereltük fel, mi rendeztük be, ellátjuk havonta, fizetjük a klubvezetőt. Mi végezzük a berendezés karbantartását. Műsorokat szervezünk, háromszor hatszáz forintot fizetünk a felszolgálóknak, hogy gondozzák a folyóiratokat, játékokat. A vendéglátósok a kiszolgálást adják, az áruellátást és a bevétel öt százalékát fizetik nekünk terembérként. A napokban cseréljük ki a berendezést, rendbe hozunk mindent. Megteszünk minden tőlünk telhetőt. Halász István, a vendéglátóipari vállalat Igazgatója: — Tudtuk, hogy nem lesz jövedelmező az a presszó, amiben még csak sört sem árulnak. De legalább gazdaságos lenne, s ne fizetnénk rá! Sajnos, ráfizetünk és megállapításunk szerint ennek az ott kialakult helyzet az oka. A közönség nagyobb fele ott tanyázik, kiszorítva, elriasztva azokat, akik egy-egy üdítőre, ká- vére térnének be. Az üzletvezető és felszolgálók, akiket a fiatal szakmunkások közül választottunk ki, maguk is sorra követték el a vétségeket. Valamennyien fegyelmit kaptak, és el is helyeztük őket. A klubpresszó új vezetője egy középkorú asszony lesz, és komoly fiatal lesz a két helyettes is. Megváltoztatjuk a nyitva tartást: délelőtt, amikor az iskolások, dolgozók amúgy semérnek rá, nem nyitunk ki. A két vezető sok egyébről is beszélt a klubpresszó zavaros ügyei közül. A szomszédos mozi-büfében szabadon árult alkohol révén gyakori az ittas fiatal a Szeszmentes presszóban; a WC hónapokig zárva volt, mert aknáját nem lehetett kitisztítani — az útépítők ugyanis lebetonozták ... A felszolgálók elrakták a hatszáz forintot, de a játékokat nem adták ki, a folyóiratok, újságok lopása hallgatólagos beleegyezésükkel történt. Munkaidőben moziba jártak, fodrász- nőt fogadtak, sakkoztak. A vendég fél órát is várhatott, amíg megkérdezték, mit akar. Halász István azt a téves elképzelést is eloszlatta, hogy a klubpresszó fiatal dolgozói anyagi áldozatot vállaltak, amikor odakerültek dolgozni. Kiemelt fizetést kaptak és egy vizsgálat szerint — a klubpresszóban a borravaló sem kevesebb, mint másutt. Tehát a felszolgálók áldozatot nem vállaltak. Csak a művelődési ház és a vendéglátóipari vállalat. Hol kapott léket a nagyon jó kezdeményezés ? Újságok mindvégig jártak a klubpresszóba, programokban az elmúlt évben sem volt hiány, de az eredeti célját már nem szolgálta a hely. HffHlil5 Vannak, akik a személyzetet, a vezetőket, a fenntartókat, mások a züllött ifjakat, vagy magát a kezdeményezést kárhoztatják. Most már ne ítélkezzünk. Szeptemberben új fejezetet kezd a klubpresszó. Várjuk és reméljük, hogy nyugod- tabbat, mint a tegutóbbi volt. A fiataloknak, akik igénylik a szeszmentes, klubjellegű szórakozóhely létét — tenniük is kell érte. Vajon nem létesíthetnének a középiskolai, üzemi ifjúsági szervezetek védnökséget a klubpresszó eredeti rendeltetésének, légkörének megőrzésére ? VIRÁG F. ÉVA Igazgatóváitozás a megyei múzeum élén Munkatársai és a megyei tanács képviselői e hét végén köszöntötték nyugdíjba vonulása alkalmával dr. Mészáros Gyulát, aki majdnem huszonhárom évig vezette a Béri Balogh Ádám Múzeumot. Dr. Mészáros Gyula harmincnégy évi tudományos pályafutása során részt vett a veszprémi múzeum háború utáni helyre- állításában. Veszprém megyei működését a Farkasgyepün feltárt késő bronzkori halomsírok, az ajkai Hercules-szen- tély, a kislángi őslénytani lelet, a balatonaligai és halim- bai római vasszerszám-leletek fémjelzik, valamint a Balaton- lovas mellett felfedezett, európai szenzációt jelentó őskori, ásványi eredetű festékbányája. Szekszárdi működésének során történt a súlyos károkat szenvedett múzeum külső-belső helyreállítása, számos kiállítás és emlékház megnyitása és jelent meg szintén számos tudományos publikációja, melyek közül főleg a kerámiákkal összefüggők, valamint a regölyi leletekre vonatkozók keltettek feltűnést. A szekszárdi múzeum ma egyike az ország legszebb és leggazdagabb vidéki tudományos gyűjteményeinek. Dr. Mészáros Gyula nyugdíjba vonulásával új igazgató foglalta el helyét dr. Szilágyi Miklós személyében, aki maga és munkatársai nevében az idős tudós további támogatását kérte a múzeum tudományos és ismeretterjesztő munkájához. Első ízben szeptemberben fizetik a bér- és nyugdíj kiegészítést Mint ismeretes, a Miniszter- tanács rendelete értelmében —■ a mezőgazdasági téeszek kivételével — a vállalatok munkaviszonyban, tagsági, illetve szolgálati viszonyban álló dolgozók, betegségi biztosítási kötelezettség alá eső bedolgozók munkabérét 1974. szeptember 1-től havi 50,— forint pótlékkal kell kiegészíteni. Hasonló elvek szerint havi 50 forint pótlékot fizetnek a nyugdíjak és egyéb ellátások valamint a gyermekgondozási segélyek után. A legközelebb megjelenő tárcaközlönyök ismertetik a munkaügyi miniszter közleményét a kormányrendelet végrehajtásával kapcsolatos tudnivalókról. A miniszter felhívja a figyelmet, hogy a rendelet alapján a munkabér-kiegészítés havonta egy ízben jár és abban a hónapban illeti meg a dolgozót, amelyben munkabérben, munkadíjban, táppénzben, terhességi, gyermekágyi segélyben, a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő keresetkiegészítésben részesül. Ennek megfelelően a munkabér-kiegészítést az is teljes egészében kapja, aki csak a hónap egy ■ részében dolgozik, vagy jogosultsága hónap közben megszűnik. Ezért ugyanabban a hónapban újabb munkaviszony létesítése, vagy egyéb címen munkabér-kiegészítésre már nem tarthat igényt. A munkáltatónak az úgynevezett mii-lapon minden esetben fel kell tüntetnie azt is, hogy a dolgozó részesült-e munkabér-kiegészítésben. Ha valaki ugyanabban a hónapban többször kapna munkabér-kiegészítést, úgy a munkabér téves kifizetésére vonatkozó. rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a dolgozót egyéb juttatás, például baleseti járadék, sorkatona hozzátartozójának családi segélye után illeti meg kiegészítés és az erre való jogosultsága megszűnik, az erről szóló igazolás alapján kérheti a munkabér-kiegészítést. A rendelet szerint szeptember hónapban a munkabérkiegészítés már mindazokat • a dolgozókat megilleti, akik részére ebben a hónapban — a munkabérek kifizetésére vonatkozó jogszabályok alapján •— munkabért fizetnek ki. Mivel a nyugellátások és egyéb ellátások után az ellátást folyósító szerv fizeti a kiegészítést, a nyugdíjban, járadékban, vagy egyéb szociális juttatásban részesülő foglalkoztatottak külön munkabér-kiegészítést természetesen nem kaphatnak. Nem jár munkabér-kiegészítés annak a házastársnak sem, aki után férje — nyugellátása alapján — házastársi pótlékban részesül. Nem adható munkabérkiegészítés azoknak sem, akiknek a nyugellátását munka- viszony, illetve bedolgozói jogviszony miatt korlátozzák, illetve szüneteltetik, mivel részükre az ellátást folyósító szerv a kiegészítést ebben az esetben is folyósítja. Ha az ellátást — az említett ok miatt — 1974. szeptember hónapban Is szüneteltetik, a2 érdekeltnek az ellátást folyósító szervtől kiegészítést kérnie kell. Általában nem kaphatnak munkabér-kiegészítést az öregségi (szolgálati), rokkantsági és özvegyi nyugdíjasok, baleseti járadékosok, mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékosok, a személyi járadékos vakok, az átmeneti segélyes csökkent munkaképességűek, a rendszeres szociális járadékosok, hadigondozási járadékosok, továbbá azok, akik sorkatona hozzátartozójaként családi segélyt, illetve rendszeres szociális segélyt kapnak. Valamennyien a folyósító szervtől kapják az 50,— forint kiegészítést. Ha a munkáltató nyilvántartásai alapján nem lehet megállapítani, hogy a dolgozó az említett jutatásokban részesül-e, akkor a munkabérkiegészítés első kifizetésekor a dolgozótól a munkáltató kérjen nyilatkozatot arról, hogy nyugdíjban, járadékban vagy egyéb rendszeres szociális juttatásban részesül-e. A nyilatkozat formáját a helyi körülményeknek és a lehetőleg egy - szerűbb lebonyolításnak megfelelően a munkáltató határozza meg. Azt kell biztosítani, hogy a dolgozó tájékoztatást kapjon a kettős folyósítást kizáró rendelkezésekről és azt aláírásával igazolja. A munkáltató a dolgozótól munka- viszonya során többször ne kérjen nyilatkozatot. (MTI) Elsősök lesznek 1974. augusztus 18. Még 2—3 hét és a járdák megtelnek iskolába siető kis •' és nagy diákokkal. Köztük lesznek azok a kicsik is, akiket pár héttel ezelőtt az óvodák évzáró ünnepségein búcsúztattak el. Azok az első osztályosok, akik nem kis meghatódással vették át a középső csoportos társaik ajándékait, a kiscsoportosok virággal, állatfigurákkal, ákombákomokkal telerajzolt könyvjelzőit. A tanévnyitó napján még elmennek utoljára az óvodába, majd a kispajtások, szülők kíséretében együtt lépnek be iskolájuk kapuján, hogy szeptembertől megkezdjék diákéletüket, a tanulást. Szekszárdon 1974. március 15-ig 381 iskolás korú gyermeket írattak be. Közülük 297 kisfiú és kislány óvodába járt. Csak az üzemi óvodákból 64-en kerülnek az általános iskolák első osztályaiba. Nekik nem lesz túlságosan nehéz az iskolai beilleszkedés, hiszen megszokták az óvodai évek alatt a társas- életet, azt, hogy alkalmazkodniuk kell egymáshoz. Megszokták az otthonuktól távollétet is, így gyorsan beleszokhatnak majd az iskolai élet rendjébe, fegyelmébe. Újabban minden évben megszervezik az óvodába nem járó kisdiákok iskolai előkészítőjét. Az 1974/75. tanév ilyen elsősei közül 26-an vettek részt Iskolai előkészítőn és sajátították el három hét alatt azokat az elemi szabályokat, ami megkönnyíti a diákéletük első és további napjait. Márciustól a tanévkezdésig sokan költöztek be Szekszárdra, többségükben kisgyerekes családok. Ezért a tanévnyitóra legalább 20— 30-cal több első osztályos kisdiákra számítanak a szekszárdi általános iskolákban. A szekszárdi járás községeiben eddig 735 tanköteles gyereket írattak be az első osztályokba. A gyermekek 91,4 százaléka járt óvodába legalább egy évig. Az iskolaköteles gyerekek között 81 cigány tanuló van. örvendetes, hogy 69,1 százalékuk óvodába járt. A járásban is megszervezték az előkészítő tanfolyamot. Kajmádon 7 gyermek, Deesen pedig 16 vett részt az iskolai előkészítőn.
