Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-18 / 193. szám
' A második világháború előtt b. lakosság 40 százaléka volt írástudatlan, ma hivatalosan Romániában nincs analfabetizmus. Az iskolai hálózatot kiszélesítették, a diákok,és a tanulók a lakosság 20 százalékát teszik ki. 1960-tól kezdve az általános iskolákban, 1963-tól pedig a középiskolákban is ingyen adják a tankönyveket. A diákok kétharmada kap ösztöndíjat, 45 százalékuk diákszállásokon lakik. Az idén kezdték meg a tíz- esztendős kötelező oktatás gyakorlati alkalmazását. Az általános oktatás négy ciklusból áll: az első fokozat négy évig, a második szintén négy évig, a harmadik pedig két évig tart. Románia tanulóifjúsága tehát a kötelező oktatás keretében két középiskolai osztályt is elvégez. A tizedik osztály elvégzése után a tanuló a felvételi vizsga után valamelyik középiskola harmadik osztályában, vagy a szakközépiskolák első osztályában tanulhat tovább. Ha munkába akar állni, a tizedik osztály elvégzése után alacsonyabb képesítésű szakmunkás-bizonyítványt kap. Újítás az is, hogy az idei tanévben az általános iskolák első négy osztályában megszüntették a bukást. A gyengébben tanulókkal a pedagógusok kötelesek külön (foglalkozni. Kétségtelen, hogy a kötelező tízéves oktatás megvalósítása számos előfeltétel megvalósítását teszi szükségessé. Iskolák százait, sőt ezreit kell építeni. Nyilván nem lehet minden faluban középiskola. Körzetenként kívánnak középiskolákat létrehozni, ahol 5—10 falu fiataljai tanulnának. A tanulók egy részének azonban 20—30 kilométeres távolságokat kellene naponta megtenni. Tehát bekötő utakat kell építeni, iskolai buszokat forgalomba állítani — vagy diákszállókat építeni, ehhez azonban pénz kell, rengeteg pénz. 5. A Tm. Állami Építőipari Vállalat Cpüietlakatos és Vasszerkezeti üzeme FELVÉTELRE KERES gépésztechnikusokat, gyärtäsELŐKÉSZlTŐI ÉS MŰVEZETŐI MUNKAKÖRÖKRE Jelentkezés: Szekszárd, Tartsay V. u. 10. Munkaügyi osztályon. ______________________(422) A Nagy dörög és Vidéke ÁFÉSZ PÁLYÁZATOT HIRDET a pálfai Kőrisfa kisvendéglő VEZETŐI ALLASÄNAK BETÖLTÉSÉRE Felvesz továbbá a nagydorogi Napsugár kisvendéglőjébe SZAKKÉPZETT FELSZOLGÁLÓKAT Erkölcsi bizonyítvány szükséges. Jelentkezés ÁFÉSZ Központ, Nagydorog, Mező Imre út 4. címre kérjük. (403) 1 X Y I Hatom évtized Tízéves tankötelezettség Romániában fejlett a kulturális élet. A romániái építészek remekműveket alkotnak, egyik legújabb példa a maros vásárhelyi színház új épülete. Az új lakótelepek Romániában egyáltalán nem szürkék és komorak. Bukarest színházi együttesei Európa-szerte ismertek. A színházakban még két évvel ezelőtt is olyan darabokat mutattak be, amelyek új, de igényes művészeti megoldásokkal, a mondanivaló gazdagságával és őszinteségével hökkentették meg a közönséget Az irodalmi élet az ötvenes évek második felétől kezdve új virágkorát éli. Egymás után születtek az olyan művek, amelyek szerzői a szocializmust féltve a személyi kultusz, a törvénytelenségek, a vulgari- zálás, a parancsolgatás, a műrostos optimizmus korszakáról adnak fájdalmasan igaz, korhű képet. A mai Románia legkiválóbb írói bátran és elvi alapokon nyúlnak a kényes kérdésekhez. Példa erre D. R. Popescu kolozsvári író, aki egy évvel ezelőtt megjelent, „ők ketten, vagy akik csak az erdőt látják” című művében a nacionalista hangulatkeltés veszélyeire figyelmeztet. Egy vegyes lakosságú mezőgazdasági község tragédiáját írja le, ahol felelőtlen hangadók egymás ellen uszítják a korábban egymás mellett, sőt egymással békésen élő román és magyar nemzetiségű lakosokat. Virágzik az erdélyi magyar irodalom is. Sütő András nevét a magyarországi olvasóközönség jól ismeri, ő a szerzője az „Anyám könnyű álmot ígér” című regénynek. Ismeretes, hogy Kós Károly és Nagy István erdélyi magyar írókat a Magyar Népköztársaság a közelmúltban magas kitüntetésekben részesítette. A fiatal magyar nemzetiségű írók között nemrég „Forrásgyűjtő” névvel új irodalmi áramlat kezdődött. E fiatal írók egyik közös vonása az elvtelen kompromisszumok elutasítása, a szülőföldjük és a nemzetiségük melletti bátor kiállás. A magyar és vegyes lakosságú területeken magyar nyelvű iskolák vannak. A kolozsvári Babos—Bolyai egyetemen magyar nyelvű oktatás is folyik, Marosvásárhelyen két, magyar nyelven is oktató főiskola működik. Magyar nyelvű állami színház Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Sep- siszentgyörgyön, Temesvárott és Szatmárnémetiben létesült. Bukarestben, Hargita, Kovász- na és más megyékben magyar nyelvű napi- és hetilapot, folyóiratokat adnak ki. Az erdélyi rádióadók naponta több órás magyar műsort sugároznak, a román televízió minden héten egyszer, hétfőn ad két és fél órás magyar nyelvű műsort. Az olyan városokban és falvakban, ahol a lakosság többsége magyar, a román feliratok alatt helyenként a magyar megfelelő is olvasható. Ismeretes, hogy korábban magyar autonóm tartomány létezett Romániában. Ezt olyan indokolással szüntették meg, hogy az ilyen megoldás nem elég hatékonyan segíti elő az együtt élő nemzetiségek egységét és a nemzetiségi területek iparosítását. Azóta a korábban elmaradott Székelyföldön is nagyarányú iparosítási program kezdődött, a városokban és falvakban több tízezer munkást igénylő nagyüzemek épülnek. Bejártam Havas-Alföldet, Moldvát és Erdély románlakta területeit. Románokkal kötöttem barátságot, félreeső falvakban és munkáskerületekben esküvőkön vettem részt. A szerzett tapasztalatok alapján az a meggyőződés alakult ki bennem, hogy a román nép nyíltszívű, barátságos, vendége szerető és víg kedélyű. Természetüknél fogva idegenkednek a szélsőségektől, a kánonoktól és a nacionalista ráhatásoktól, ők is, miként más népek, fokozódó anyagi jólétet és kulturális felemelkedést igényelnek. Harminc év tapasztalatai bizonyítják, hogy a román nép számára a kulturális felemelkedést, az anyagi javak fokozódó bőségét csak a következetesen marxista—leninista elveken és a törvényességen alapuló szocialista társadalmi rendszer biztosíthatja. MARTON LÁSZLÓ ' Varga Domokos: 16. De most egyelőre csak szóval felel: — Nem megyünk! — Miért? — Félünk! — Mitől? — Farkastól! — Hol a farkas? — Híd alatt! — Mit csinál? — Mosaksaki — Miben? — Aranytálban? — Mibe törölközik ? — Kiscica farkába. — Gyertek haza akkor is! És most jön a vidám kergetődzés. Ha engedem, hogy baj nélkül elérjék egymást, én maradok a farkas, ha elkapom Anyját, akkor meg ő lesz az. Ilyesmiket az óvodában is tanulnak a gyerekek — már aki óvodás közülük —, de akkor sem mindegy, hogy a család is rá van-e hangolódva a kicsik nyelvét megoldó, fantáziáját fejlesztő efféle játékokra. Megyünk például az utcán, de nemcsak megyünk, mindig énekelünk vagy mondogatunk is valamit Azt nem nagyon szeretem, hogy „Sétálunk, sétálunk egy kis dombra lecsücsülünk; csüccs!” mert unalmas minden tizedik lépésnél leguggolnom. Inkább arra lépkedünk; Egy — kettő — há — rom! Macska — ül az — á — gon! Minek — ülsz az — á — gon? A Bu — buskát — vá — rom! Vagy arra: Egy-kettő — három —négy! Te kis — Bubu — hová — mégy? Nem me — gyek én — messzi —re, Csak a — világ — vé — gi — re! Utána az is jöhet: Egy — kettő — három — négy — öt! Nagy — mama — haris — nyát — köt De ezt meg is toldhatjuk: Egy — kettő — három — négy — öt — hat! 1974. augusztus 18. Nagy' — mama — haris —- nyát — szag — gat. Sőt: Egy — kettő — három — négy — öt — hat — hót! Nagy — mama — haris — nyát — szag — gat — szét. Így mellesleg a számok sorrendje is idejekorán belerögződik a kiskölyök fogékony koponyájába. De van olyan mondóka is, — ez már nem sétára való —, amelytől a hét napjai vésődnek bele kitörölhetetlenül, s egyúttal az ősi magyar hangsúlyos, alliteráló verselések csengése is: Hétfő hetibe, kedd kedvibe, szerda szeribe, csütörtök csüribe, péntek pitvarába, szombat szobájába,’ vasárnap a verpeléti vásárba. Egy kötetre valót ideírhatnék ezekből, de most nem ez a célom, csak a légkört akarom felidézni, amelyben a gyerekeim nőttek. Egyébként ajánlom kinek-kinek a szíves figyelmébe a Cini-cini muzsika című óvodásvars-gyűjteményt, amelyben még a legtöbb efféle — és másféle — mondóka található. A mi mandókáink közül sok volt a házi rögtönzés is. Például: Nagyot —■ ásít — azap — ja! Bubus — kájált — bekap — ja! Ham, ham, ham, ham, ham! Vagy az idősebbeknek szóló intelmek közül egy, ha mindent tárva-nyitva hagynak: Ajtót, ablakot, vagy a pofont megkapod! Ha megtelt a szemetesvödör: Eszem a szemedet, vidd el a szemetet! És így tovább, de nehogy az ilyesmiket valaki verseknek tekintse. Mindebben a játék az igazán fontos, és a tréfaszót termő hangulat, amely nyitva tartja a szíveket, egymástól el ne zárkózzanak. De fontos az is, hogy ez a játék, ez a hangulat az alig cseperedő kicsiket folytonos csacsogásra, a már ismert mondökák, dalok és egyebek ismételgetésére készteti: olyan aktív nyelvkészséget bontakoztat ki bennük, mely maradandó öröksége lesz további éveiknek. ERDÖÍÍ-MEZŐK VIGASZA Nekünk jó, a mi családunknak. Szűkén lakunk, de szép helyen kint a „faluszélen”; Budán, a Széchenyi-hegyi tévétorony mellett, ahonnan már csak egy ugrás a rét. az erdő. Ezt az ugrást gyakran megtette minden gyerekem. Kicsi koruktól arra kapottam őket, hogy ne csak nézzék a fákat, bokrokat, virágokat, madarakat, csillagokat, hanem lehetőleg ismerjék. Nőjenek bele a természetbe, legyenek társai minden élőlénynek, minden létezőnek, még az elúszó felhőkre is búcsúzó ba- * rétként nézzenek, még a holt kövekben, sziklákban is szépséget keressenek. Ahol én nőttem hajdanán, ott nem zúgtak-zoklelltek erdei fák, csak az öregtemető- ben meg az Epreskertben né- í hány szál akác. Vadvirágok ‘ is alig nyíltak, még leginkább a vetések közt virító pipacs és búzavirág. Szikes pusztaság környékezte az alföldi kisvárost, a régi kiskun fészket, ahol fehérlett a föld a gyér fűcsomók között, de meg is repedezett: száraz időben ujjnyi rések nyíltak rajta Mégis szerettem itt csatangolni néhanapján, vágytam én is egy téresebb, szabadabb világra ahol nem fognak körül házak, falak, és csorbítatlan kerek-' s égében borul fölém az ég. Ez a gyerekkori élmény annyira bennem maradt, hogy erdős-hegyes vidéken jártom- ban-keltemben ma is a csúSórköz-Vöigységi Vilitársulat felvételt hirdet 1 fő SZTKügyintézői munkakör betöltésére. Bérezés a 7/1971. (IV, 1.) Mű. M. számú rendelet szerint Jelentkezni lehet a társulat főkönyvelőjénél, Szekszárd, Rákóczi út 96. sz. alatt (439) csők csábítanak leginkább, ahonnan akadálytalanul nézhetek körös-körül. De szeretem azért a. lejtőket, kaptátokat, még az feldugott völgyzúgokat is, s minél bozótosabbak, annál jobban. Ennek is megvan a maga gyönyörűsége: törtetni. bujkálni a fiatal fák, a sűrű bokrok között, majd egy- egy tisztáson lepihenve, némán fülelni bele az erdő neszeibe. Vagy hanyatt vágni magam, ahogy Arany János tette valaha, kisdiák korában, a debreceni Nagyerdőn, mikor "...elbocsátó lelkét '"ringatózni. Szellők fuvalmán, bólintó galy- lyan, Felhők futásával versenyt hajózni, Hanyatt terülve egy partoldalon, — Engedte önmagából kilopózni: Hang, szín, sugár lett. tér és mozgalom, Ö a természet, a nagy & örök — Mi ott henyél, csak hitvány földi rög. . Ez az azonosulás,' ez a be-J olvadás az emberen túli harmóniába: ez a legfőbb ajándék, amiben a szabad ég alatt járva-kelve, ücsörögve-hever- ve olykor részesülhetünk. Hozzáteszem: gyerekeink könnyebben, mint mi magunk. (Folytatjuk) Dolgozókat felvesz Tolna megyei távbeszélő- hálózat-építési munkákhoz dolgozókat felvesz a Pécsi Posta- igazgatóság Hálózatépítő Üzeme. Szállást és ellátási díjat biztosítunk. Minden szombat szabad. Fizetés órabérben, személyes megállapodás alapján. Jelentkezés levélben vagy levelezőlapon. Cím: Posta Hálózatépítő Üzem Pécs, . Rákóczi u. 60. I. emelet. Levélcím: 7601 Pécs, Pf.: 77. Minden jelentkezőnek válaszolunk. (112) A Városgazdálkodási Vállalat épületfelújítási, karbantartási, valamint távfűtéssel kapcsolatos szerelési-javítási és üzemeltetési munkálatok végzésére felvesz tetőfedő, lágyfedő, ács-állványozó, villanyszerelő, melegburkoló, hegesztő, fűtésszerelő, lakatos, hőszigetelő szakmunkásokat, betanított munkásokat és segédmunkásokat Jelentkezés: Szekszárd, Hunyadi u. 4—6, (371)
