Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-18 / 193. szám
í r } Exportáló vállalatok Mit vigyünk a világpiacra? Külgazdasági kapcsolatainkat az elmúlt évben és az idei esztendő mögöttünk lévő hónapjaiban is a nemzetközi árucsere-forgalom rendkívül gyors növekedése jellemezte, s ez kétségkívül pozitív jelenség. Rászolgál erre a jelzőre az a tény is, hogy a múlt esztendőben a tőkés országokkal folytatott kereskedelem mérlegét is aktívummal zártuk. Ugyanakkor — s ez nem mond ellent az előbbinek — épp a külgazdasági kapcsolatok területén jelentkeznek azok a problémák, amelyeknek hatása országhatárokon belül is érződik, és megoldandó feladatokat vet fel. Magyarország -nemzetközi árucsere-forgalmának mintegy 70 százalékát a szocialista országokkal, mindenekelőtt a KGST-országokkal bonyolítja le, mégpedig a középtávú tervidőszak egészére rögzített szerződéses árakon. Másmilyen árviszonyok érvényesülnek a tőkés piacokon, ahol az infláció már hosszabb ideje és folyamatosan emelte az árszintet; 1967-től 1973-ig példának okáért több mint 30 százalékkal. Az elmúlt esztendőben — több körülmény hatására — gátszakadás következett be, nemcsak az árszint emelkedett, hanem az árarányok is megváltoztak, mert a legfontosabb nyers- és alapanyagok árai a világméretű energiaválság nyomán átlagosan két-, háromszorosára nőttek. Az árhullám az idei év kezdetén tovább dagadt: amíg az elmúlt év egészében a tőkés világpiacról származó importunk árszintűé mintegy 18 százalékkal emelkedett. 1974 első negyedében már 38 százalékkal. Tőkés behozatalunk mintegy 60 százalékát éoo azok az áruk — anyagok, félkész termékek, élelmiszeripari anyagok — alkotják, amelyeknek árszintje eddig soha nem tapasztalt mértékben emelkedett, s ilyen körülmények között a belső árak viszonylagos stabilitásának fenntartása mind több pénzbe kerül. Ebben az esztendőben a költségvetés várhatóan mintegy 25 milliárd forintot kényszerül a világpiaci konjunkturális ármozgások semlegesítésére, az importárak dotálására költeni. Hatalmas summa ez, megközelíti a költségvetési kiadások majd egy- tizedét, avagy az idei évben beruházásra fordítható összeghez viszonyítva, annak több mint húsz százalékát. Egyebek között a költségvetést sújtó kiadások, amelyeket adott esetben egyéb hasznos célokra is fel tudnánk használni, kényszerítenek arra, hogy 1975. január elsejével részleges termelői árrendezést hajt-' sunk végre, amely főként a szénhidrogének, a kohászati, a vegyipari és a textilipari alao- anyagok árait érinti és emeli, de néhány terméknél — az üzem- és a tüzelőanyagoknál — esetleg a fogyasztói árakat is. Megbocsáthatatlan hiba lenne arra következtetni, hogy a költségvetésből folyósított ártámogatással, majd pedig a részleges termelői árrendezéssel maradéktalanul és teljes biztonsággal kiküszöböljük a tőkés piaci áremelkedések konzekvenciáit. Magyarország — gazdaságának méreteihez, össz- teljesítménvéhez viszonyítva —• nagymértékben vesz részt a nemzetközi árucsere-forgalomban: ennek gyakran idézett mutatója az, hogy mind az import, mind az exoort nemzeti jövedelemhez mért hánvada , mintegy 40 százalék. Ebből A tartalékkeretkőlt Utak és hidak javítására Megyénk egyes települései felett május és június hónapban többször is felhőszakadással kísért vihar vonult át. Az akkor hirtelen megduzzadt vízfolyásokban hömpölygő ár a vízfolyásokon átívelő hidak közül számosat rongált meg. Különösen nagy volt a rongálódás Aparhanton, ahol legjobban a Petőfi utcai híd sínylette meg a viharos esőzéseket, továbbá Cikón, Felsőná- nán, É idényben és Nagykónyi- ban pusztított a víz. Nagyvej- kén a felhőszakadások a gya- loghidat tették tönkre. A megyei tanács ÉKV osztályának javaslatára a megyei tanács végrehajtó bizottsága nemrég döntött az út-híd fenntartási és korszerűsítési tartalékkeret felosztásáról, mely az említett községek tanácsinak jelentős segítség a szükséges helyreállítási munkák elvégeztetéséhez. Az imént felsorolt községek összesen 200 000 forintot kaptak a hidak javítási költségének fedezésére, és az egyenként 60—40—30—20 ezer forintos támogatást fel kell használniok ez év december 31-ig. Ez a felhasználásbeli megkötöttség érvényes Szekszárd- ra és Döbröközre vonatkozóan is. Ismeretes, hogy a megye- székhely belterületén az 56-os számú fő közlekedési úton megtiltották a vontatók és lovas fogatok közlekedését, továbbá egyirányúsították a Mátyás király utca Rákóczi út és Zrínyi utca közötti szakaszát. E forgalomszervezési intézkedés következtében a Zrínyi utca, Mátyás király és Szluha György utca közötti szakaszon ugrásszerűen nőtt meg a forgalom, mi több, a nehéz jármű-forgalom. Ezt a nagy igénybevételt az út burkolata nem tudja elviselni. Ezért a burkolatot mintegy a rohamos tönkremenést megakadályozandó, meg kell erősíteni két rétegű aszfaltszőnyegráépítéssel. E célra a szekszárdi városi tanács 350 000 forin- ' tot kap az utak, hidak javítására, korszerűsítésére felhasználható megyei tartalék- keretből. Döbrököz viszont 50 ezer forintot fordíthat a községi tanácsháza előtti autóbuszforduló korszerűsítésére. Pillanatnyilag az igen élénk személyforgalmat — mely a közeli Dombóvárra irányul, iskola- és munkásjárataival — úgy bonyolítják a buszok, hogy a tanácsháza előtt rendkívül veszélyes körülmények között fordulnak. A járművezetők tolatásnál nem látnak hátra, és félő, hogy baleset,, következik be. Ez a sokak által joggal kifogásolt veszélyforrás is megszűnik tehát az év végére. szükségszerűen következik, hogy a nemzeti jövedelem volumenét — a felhalmozásra és a fogyasztásra felhasználható javak mennyiségét — a külkereskedelemben kialakuló cserearányok is tevőlegesen befolyásolják. A cserearánynak két összetevője van, a behozatal és a kivitel árszintje; azok egymástól eltérő mozgása rontja, vagy javítja a cserearányt. A tőkés piacokon nemcsak vásárlunk, hanem egyidejűleg értékesítünk is. Az áremelkedés így nemcsak a behozatalt drágítja, az exportált javak árai is emelkednek. A tőkés világpiaci árak általános jellegű növekedésének azonban ezúttal a nyers- és. alapanyagok lökésszerű árváltozása a fő tényezője, s ez a mi hátrányunkra módosította, rontotta a cserearányokat. Ez a tőkés országokkal folytatott kereskedelem mindennapos gyakorlatában úgy jelentkezik: a drágább nyersanyagokért, hogy annak devizafedezetét megteremtsük több magvar árut kell exportálni, értékesíteni. Az elmúlt évben például a nem szocia lista országokkal folytatott kereskedelem cserearánya kb. 4 százalékkal romlott, ami- végső soron azt ielenti, hogy — árut áruval állítva szembe — ennvivel több magyar termék hozta létre az e^vségnvi tőkés imnort ellenértékét. Nyilvánvaló, hogy a cserearány romlása — s ez a folyamat sainos még nem feleződött be — aligha gyaraoítia az itthon fel használható javak, áruk menv- nyisé?ét. Negatív hatása abban is kifejeződik, noha az év első öt hónapjában a nem szocialista országokba irányú ló ki vitelünk több mint 30 szá Zalákkal emelkedett, ez sem elegendő az áremelkedések el lensúlyozására, az árucsereforgalom mérlege passzív. Mit vigyünk ilyen körülmények között a világpiacra? Elsősorban olyan árukat célszerű most a tőkés piacokon értékesíteni, amelyek a konjunkturális ármozgások sodrában vannak. Ezek többnyire anyagok, félkész termékek és az agrárszektor produktumai. Az export gazdaságosságának továbbra is fontos kritériuma a versenyképesség, hiszen termékeink csak akkor állhatnak helyt a nemzetközi mezőnyben, ha azokat nem bármilyen áron. hanem kifizetődőén tudjuk értékesíteni. A gazdaságos export és áruszerkezet kialakításának egyik teendője a kedvezően értékesíthető áruk termelésének és kivitelének fokozása. a másik nedie a gazdaságtalan kivitel korlátozása, megszüntetése. Csak a versenyképes és gazdaságos export- struktúra ad módot arra. hogy a tőkés piamkon szamunkra kedvezőtlenül alakuló külkereskedelmi cserearány hátrányos hatásait mérsékeljük. Garamvölgyi István Vándorzászlót nyert a XIV. sz. AFIT A Baranya, Somogy és Tolna megyében gépkocsijavítótevékenységet végző XIV. számú AFIT az elmúlt napokban nyerte el az AFIT Tröszt vezérigazgatójának, s a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete AFIT ágazati szakszervezeti tanácsának, a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben legjobb eredményt elért vállalatnak adományozott vándor- zászlót. Az ország 13 AFIT- vállalata között, a pécsi igazgatósággal, megyénkben is működő autójavítók érték el a legjobb eredményt. Munkájuk során időarányosan eleget tettek azoknak a felajánlásoknak, amelyeket a SZOT, a Hazafias Népfront és a KISZ Központi Bizottságának április végén közzétett felhívását követő munkásgyűléseken vállaltak. Az eredményben igen nagy része volt a szekszárdi AFIT-szerviznek is. Jelentős mértékben sikerült teljesíteni az autójavító-bázis kapacitásának maximális kihasználását. Az árbevételi tervet az előírt 824 ezer forint helyett több mint másfél millióra teljesítették. Ennek elérését segítette, hogy a szervizben nagymértékben csökkent a gépkocsik javításának ideje. Dohánytermesztés Nagydorogon A nagydorogi üj Barázda Tsz-ben az idén 50 hektáron termesztenek hevesi és kerti dohányt. A betakarításon harmincötén dolgoznak, A tervek szerint 1000 mázsa dohányt a tsz saját szárítóiban szárít meg, 600 mázsát pedig zölden ad át a nagydorogi dohánybeváltónak. A dohány egy részét saját tű soros szárítókba rakják. válogatják, osztályozzák a dohányt.- Fotó; Gottvald
