Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-17 / 192. szám
4 t A szocialista közgondolkodás alakulása a szekszárdi járásban Á Minisztertanács tárgyalta Jogsegélyt nyújt a szakszervezet Pártunk következetes és élvszerű politikájának eredményeképpen a társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életben történelmi jelentőségű átalakulás ment végbe az elmúlt években és évtizedekben, s ez a folyamat még ma is tart, és tartani fog sokáig. Ebben a folyamatban az egyik igen döntő tényező a társadalom és az egyes ember tudatának, gondolkodásmódjának, a közügyekhez való viszonyának alakulása, változása. A későbbiekben, elsősorban a szekszárdi járásból vett példákkal igyekszünk majd érzékeltetni a végbement fejlődést, rámutatva egyben a nehézségekre és a feladatokra, előbb azonban még szólni kell a változást, a fejlődést meghatározó tényezőkről is. A közgondolkodás alakulását befolyásoló legfontosabb tényező társadalmunk szocialista jellege. Hazánkban érvényesül a munkásosztály hatalma, valóság a párt vezető szerepe, a termelőeszközök társadalmi tulajdona rendkívül jelentős tudatformáló erő, gazdasági és társadalmi — szociális, kulturális, stb. eredményeink — pedig mindehhez a megelégedettség jóleső érzését adják. Mindezek biztosítják a marxizmus-leniniz- mus terjesztésének lehetőségét, s egyben a térhódítás lehetőségét is. Ma még nem beszélhetünk a marxizmus- leninizmus monopolhelyzetéről, de arról már igen, hogy nemcsak döntő, hanem meghatározó a társadalmi köz- gondolkodásban. Ezek után nézzük közelebbről, egy — a szekszárdi — járás helyzete alapján, mit értünk el, hol tartunk, mi a tennivalónk a tudatformálásban, melyek azok az eszközök, amelyek eredményeket szültek, s amelyeket felhasználni a jövőben is szükséges, írásunkban elsősorban a járási pórtbizottsági ülésre készített beszámolóra, annak szóbeli kiegészítésére és a vitában elhangzottakra támaszkodunk — a teljesség igénye nélkül. Kétségtelen az, hogy a tudati fejlődés, az emberi gondolkodásban bekövetkezett változás nehezen mérhető. Egyetlen ember fejébe sem lehet belelátni, a megnyilvánulások azonban, különösen, ha a nagy számok törvénye alapján vizsgáljuk, következtetésekre adnak alapot. A mérés alapja, — ahogyan végezte ezt a pártbizottsági ülés is — mennyiben fogadja el a lakosság többsége, vagy akár abszolút többsége, a párt politikáját, másrészt mennyiben vesz részt aktívan annak érvényesítésében, megvalósításában. Feltétlenül egyik értékmérőnek kell tekintenünk azt a tényt, hogy megnőtt az igény a politika, a marxizmus- leninizmus részletesebb, mélyebb megismerésére. A politikai oktatásban részt vevők száma a szekszárdi járásban évente öt-hatezer fő. Ezenkívül politikai vitakört harminckilenc helyen szerveztek az elmúlt évadban, s mintegy nyolcszázan látogatták rendszeresen. A nyilvános pártnapokon az idén eddig közel háromezren jelentek meg. Mindemellett örömmel kell nyugtázni azt, hogy a különböző fórumokon javult az aktivitás. A megjelentek megkövetelték maguknak azt a jogot, hogy véleményüket elmondhassák, de ugyanakkor részt kértek és részt vállaltak a feladatok megoldásából is. Nem elhanyagolható értékmérő a társadalmi családi ünnepségek, illetve rendezvények mikénti alakulása sem. 1970-ben 91 társadalmi névadó ünnepséget rendeztek a járásban, tavaly már 112-t. A társadalmi házasságkötések száma három év alatt kilencvenhattal nőtt. A társadalmi temetések száma is növekszik, bár itt lassúbb az ütem. A megszokás ereje itt nagyobb, mint a megelőző kettőnél. De ez nemcsak szekszárdi járási jelenség, mint ahogy a tendencia sem, amely az egyházi ünnepségektől való elszakadás irányába mutat. A vallásosság az állampolgárok számára magánügy, nem tagadjuk azonban egy pillanatra sem, hogy célunk, megszabadítani az embereket a vallásosságtól, helyette a tudományos világnézet szellemében formálni az embereket, így a társadalom eljövendő gerincét, az ifjúságot is. Bizonyosan önmagában is sokat mond az a szám, hogy míg öt évvel ezelőtt az általános iskolai tanulók majdnem fele járt hittanra, addig ez a szám mára még az öt százalékot sem éri el. Általánosítani ebből persze nem szabad, s valószínűleg ez nem jelenti minden családnál a vallásos érzület egyértelmű visszaszorulását, de ahhoz nem fér kétség, hogy fejlődésnek kell felfognunk. Rendkívül fontos tényező a dolgozók tudatformálásában is, a szocialista munkaverseny, á szocialista brigádmozgalom. Tavaly a szekszárdi járásban, az ipari és mezőgazdasági üzemekben, 282 szocialista, vagy szocialista címért küzdő brigád működött, száz híján négyezer taggal. Az idén a brigádok száma 396-ra nőtt, a tagok száma pedig Szakmimkásavatás Szekszárdim Huszonhat fiatalt fogadtak tegnap délelőtt Szekszárdon, a Gemenc Szálló tanácstermében tartott ünnepségen a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet szakmunkásává. A szövetkezet ezúttal harmadízben rendezett szakmunkásavató ünnepséget, először két évvel ezelőtt ünnepelte együtt a szövetkezet vezetősége az ifjú szakmunkásokkal a sikeres szakmunkásvizsgát. A szövetkezeti ipar tanulói évről évre kiváló eredményeket érnek el, a most végzettek közül például többen részt vettek a hat dunántúli megye szövetkezeti ipari tanulóinak versenyén és három első helyezést szereztek. Búzás István női fodrász országos versenyen lett ötödik és ezért három hónappal előbb lett szakmunkás. A szövetkezet vezetői az’ün- nepségen értékelték az elmúlt tanév eredményeit, majd Pálinkás István elnök átadta a 26 most végzett fiatal szakmunkásnak — női és férfifodrászoknak, kozmetikusoknak, fényképészeknek, autó-motorszerelőknek az emléklapot, a virágcsokrot és a tanulmányi eredménytől függően 5—10 nap rendkívüli szabadságról szóló értesítést. Megjutalmazták a legjobb eredményt elért szakmunkástanulók oktatóit is, két ifjú szakmunkás pedig megkapta az 1000—1000 forintos alapítványdíjat. 5183. A társadalmi összefogás, a társadalmi munka, sok szép példájára lehetne hivatkozni — iskolai, óvodai férőhelyek bővítése, tanteremépítés, művelődési otthonok tatarozása, ifjúsági klubok létesítése, parkosítás, utak, utcák rendbehozása, szépítése, stb. — mindezek a tudat alakulására is példák. A pártunk XI. kongresszusa és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaversenybe több mint tízezren kapcsolódtak be, a felajánlások mérhető értéke több mint 70 millió forint.' A végeredmény, természetesen, még nem ismeretes, de az már igen, hogy ilyen széles körű, ilyen tartalmas megmozdulásra még nem volt példa az utóbbi években. Nem túlzás kimondani, hogy ez is a szocializmushoz való kötődés. a szocializmus iránti elkötelezettség megnyilvánulása. Az eredmények, az előrehaladás mellett azonban vannak még negatív, jelenségek is, munkálnak a visszahúzó erők, mint a közérdek háttérbe szorítása az egyéni érdekkel szemben, az egyéni érdek előtérbe helyezése a közérdek sérelmére; az anyagiasság, amely csak a jövedelmeket, a tárgyakat ismeri el, ahol nem az ember minősíti a tárgyat, hanem a tárgyak az embert; a kispolgári nacionalizmus; a politikai közömbösség, a közélettől való elszigetelődés, a cinizmus helyenként; a polgári, Idealista világnézet; a szocialista demokratizmust sértő, politikánkkal, a párt normáival ellentétes vezetői magatartás — hogy csak néhányat emeljünk ki a sorból. Ezeknek a kérdéseknek a taglalására azonban nem térünk ki, más helyütt esett már róluk szó, s fogunk is szólni még bizonyosan, mert ahogy az eredmények eléréséhez is idő kell, úgy a csöke- vények lefaragása sem megy egyik napról a másikra. Annyit azonban joggal állapíthatunk meg, hogy eredményeink, előrehaladásunk a meghatározó, a gondok csak lassítani tudják fejlődésünket, megakadályozni semmi esetre sem. Letenyci György Nincsenek arra pontos statisztikai számítások — legfeljebb csak egy-egy vállalatnál, intézménynél vállalkoztak afféle vizsgálódásra —, hogy mennyi veszteséget okoz a munkából való ilyen, olyan ok miatt történő néhány órás, fél- vagy egynapos távolmaradás. Mert el kell menni a tanácshoz, az OTP-be, vagy éppenséggel az útlevelet intézni, mert a különböző hivatalok — többnyire méltánylandó, ám ezúttal nem részletezendő okok miatt — makacsul ragaszkodnak hagyományos munkarendjükhöz, s emiatt az ügyfelek is csak munkaidőben tudják ügyes-bajos dolgaikat elintézni. Pontos összegezés nélkül is állítható, hogy a fentiek miatt keletkezett anyagi kár, éves átlagban, országos viszonylatban csak hét-nyolcje- gyű számokkal írható le. Az pedig semmiféle műszerrel sem mutatható ki — de azért mindenkinek van róla némi fogalma —, hogy mennyi vesződséges bosszúságot, idegeskedést, s további — igaz: közvetett módon jelentkező — anyagi veszteséget okoz az állampolgárok jogi, államigazgatási tájékozatlansága. Sokan a legegyszerűbb ügyekben is tétován téblábalnak, mert fogalmuk sincs, hogyan, honnan induljanak, mit tegyenek, kihez, milyen fórumhoz forduljanak. Következésképpen: szaporodik a felesleges ügyintézés, az erre hivatott intézmények, apparátusok egyre nagyobb nyomás alatt dolgoznak, érdemi ügyintézés helyett tájékoztatással, jogi segítséggel foglalkoznak; (Már ahol, s már akik ezt megteszik, mert ne feledjük: sok helyen cseppet sin. csenek tekintettel az állampolgárok tájékozatlanságára, egyáltalán nem akceptálják az ezzel kapcsolatos felvilágosító, oktató, vagy propagandamunka fogyatékosságait, vagy éppenséggel hiányát.) Feltehető, hogy a szakszervezeti jogsegélyszolgálat megszervezéséről szóló mostani kormánydöntés javít ezen az állapoton. Az intézkedés — amely Központi Bizottság határozata alapján a SZOT közreműködésével született — célja: az üzemi dolgozók érdekeinek jogi védelme, a jogi tájékoztatás,' tanácsadás, segítségnyújtás, a jogi képviselet minden olyan ügyben, ahol egyébként nem kell feltétlenül személyesen megjelenni. Az intézményes jogsegély rendszerét a vállalati szakszervezetek szervezik, szolgáltatásai ingyenesek, költségeit — mert ily módon a vállalatok is jól járnak — a munkahelyek fedezik. A gyakorlati módszerek kidolgozása még hátravan, de a kormányhatározatból egyértelműen kiderül, hogy a jogi ügyekben járatos szakemberek — vagyis a dolgozók jogi képviselői — a vállalati szakszervezetek megbízásából dolgoznak majd. Szerepe lesz a munkában a vállalati jogtanácsosnak is, ám mivel egyrészt egyedül nem győzné a munkát (no, meg bizonyos esetekben — például a munkáltató és a munkavállaló közötti vitás ügyekben — nem járhat el), a jogi képviseletet az esetek többségében megbízott szakembereknek kell ellátniuk. A szakszervezeti jogsegélyről szóló kormányhatározat rokonszenves intézkedés: szimpatikus, mert az új módszerek iránti fogékonyságról árulkodik, sikere azonban a gyakorlati megvalósítás ötletességén, ésszerűségén múlik. Az üzemek dolgozói nyilván örömmel és egyetértéssel fogadják, az pedig a helyi gazdasági és szakszervezeti vezetőkön múlik, hogy örömük ne változzék csalódássá. A vállalati szakszervezeteknek nagyon gondosan fel kell készülniük a szó- banforgó határozat végrehajtására, s megfelelő öntevékenységgel a lehető legegyszerűbb módját kell megtalálniuk a jogsegélyszolgálat gyakorlati alkalmazásának. S hogy az egész ügy csak leírva látszik egyszerűnek, az kiderül a kormányhatározatból is: egyelőre ugyanis ötven vállalatnál vezetik be a jogsegélyt, hogy kellő tapasztalatokat gyűjtve, és ezeket értékelve 197? végén döntsenek a végleges formákról, azok általános alkalmazásáról. Am az ilyen jellegű segítségnyújtás addig sincs megtiltva egyetlen más vállalat és szövetkezet számára sem. VÉRTES CSABA r Uj óvoda Hőgyészen Ma délelőtt adják át rendelt késének Hőgyészen az új óvodát, mely újabb 9!) gyermek második otthona lesz szeptembertől Képünk az ünnepélyes esemény előtt készült, amikor a nevelőotthon lakóinak egy csoportja még az utolsó simításokat végezte az udvar ren„ Fotó: — kz —
