Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-16 / 191. szám

t i t Három évtized Rónia a felszaWalás otáa r í. A Román Szocialista Köz­társaságban ezekben a napok­ban emlékeznek meg az or­szág felszabadításának, hiva­talos megjelölés szerint a „nemzeti antifasiszta fegyveres felkelés” kitörésének 30. év­fordulójáról. A szovjet csapatok 1944 au­gusztusában már elérték Iasi térségét és feltartóztathatatla­nul nyomultak Nyugat felé. A román burzsoázia és hadveze­tés számára egyértelművé vált, hogy a hitleri Németország a háborút elveszítette. Mihály király augusztus 23-án beje­lentette, hogy Románia be­szünteti a hadiállapotot a Szovjetunióval és felszólította Németországot, hogy csapatait vonja ki Románia területéről. A román hadsereg szembefor­dult a német hadigenezettel, és a győzedelmesen előrenyomuló szovjet haderőknek értékes se­gítséget nyújtott Románia, sőt Magyarország és Csehszlovákia felszabadításához. 1944 októ­berének végén az ország terü­letiről a fasiszta szoldateszka utolsó alakulatait is kiűzték. Románia felszabadult és megnvilt -az út a demokrati­kus kibontakozáshoz, a nép követeléseinek kielégítéséhez. Végrehajtották a demokrati­kus fordulatot, a termelőesz­közök államosításával létrejöt­ték a szocializmus építésének feltételei és megkezdődhetett az úi társadalmi rend építése. A Román Kommunista Párt vezetésével három évtized alatt történelmi feladatokat oldottak meg: a parasztok földet kap­tak. a munkások a gyárak tu­lajdonosaivá váltok, jogokat adtak az együttélő nemzeti­ségeknek. Harminc év eltelté­vel Románia dinamikusan fej­lődő iparra és szocialista ala­pokon termelő mezőgazdaság­ra támaszkodva kezdheti meg a munkát a kitűzött cél eléré­séért — a sokoldalúan. fejlett szocialista társadalom felépí­téséért. A megtett út nem volt sem sima, sem könnyű. A gyor­sabb előrehaladást olyan té­nyezők gátolták, mint a régi rendszertől öröklött szegény­ség, elmaradottság és tudat­lanság. A felszabadulás előtt a lakosság csaknem fele írás- tudatlan volt, a falvak több­ségében nem ismerték a vil­lanyvilágítást. Ipar alig volt, s ha volt, csak egyes nagyobb városokban. A kisszámú mun­kásosztály nem rendelkezhetett kiterjedtebb tapasztalatokkal és a felszabadulás után a fal­vakból kiáramló tömegnek hí­gították fel sorait. Az új tár­sadalmi rendre, mindenekelőtt a Román Kommunista Pártra várt az a hallatlanul nehéz feladat is. hogy a nemzetisé­gek között tudatosítsa az egy­másra utaltság érzését. Románia haladó erői tehát igen bonyolult és ellentmondá­sos körülmények között kezd­ték meg az új élet megterem­tését. A kommunista párt és a köréie tömörülő demokrati­kus erők azonban fokozatosan úrrá lettek a nehézségeken. 1945-ben Petru Groza vezeté­sével megalakult az. ország el­ső. valóban demokratikus kor­mánya. ’■Vvik első intézkedés­ként általános földreformot hajtottak vé°Te. 1947-ben M>- hálv királv lemondott, demok­ratikus alkotmányt fogadtak el. és kikiáltották a Román Népköztársaságot. 1849-ban végrehajtották a termelőesz­közök államosítását. A mező- gazdaság szocialista átszerve­zése 1949-ben kezdődött és 1962-ben fejeződött be. 1965- ben hívták össze a Román Kommunista Párt emlékezetes IX. kongresszusát, amelv bi- zonvos tekintetben ni idősek kezdetét jelzi Romániában. Ek­kor hirdették m°g a nagy­szabású és nmh'oiézus ioaresf- tási politikát, kiáltották ki a Román Szocialista Köztársa­ságot és választották Nicolae Ceausescut a Román Kommu­nista Párt főtitkárává. E sorok írója az MTI buka­resti tudósítójaként az utóbbi két évben a helyszínen követ­hette figyelemmel a Román Szocialista Köztársaság fejlő­dését, tanulmányozhatta az újabb és' újabb termelési si­kereket hírül adó hivatalos és SIÓFOKON, szép fekvésű helyen,' telek eladó. Szarka Dénes. Siő­fok. Széchenyi 43 A. ___________(297) E LADÓ családi ház, 630 négy­szögöl kerttel, méhészetre. gaz­dálkodásra alkalmas. Bátaszék, Kiskövesd 92 szám. Lépő János _________________________________(310) B ONTOTT Opel alkatrészek el- adók Domborj 47. György. (313) TÖRZSKÖNYVEZETT "szülőktől németi uhász-köly kök eladók. Szedres. Dózsa György u. 4'. __________________________________(317) AZONNALI BELÉPÉSSEL FEL­VESZÜNK FÉRFI- ÉS NŐI DOL­GOZÓKAT BAMBI- ÉS SZESZ- .ÜZEMÜNKHDZ. Tolna megyei Szesz- és Udítőita’ioar: Vállalat, Szekszárdi Mátyás király u. 73. ______________________________(31?) ELADÓ költözködés miatt, áron ali'l. gáztűzhely palackkal. Mini- kalor. Mekalor. és H—68-as ola.i- k''Ívhók, pyermeksportkocsi. Ér­deklődni lehet: mindennap 17—19 órái? SzeTÁzárd. Csokonai u. C épület, fszt. 2. (Bordó épület.) (328) u., Csaba utcáig 1974. AUGUSZ-' TUS .16-AN. 6 órától 7 óráig: Vasútvonal, séd patak. Rákóczi u., Szakály testvérek u által bezárt terület. Továbbá 6 órától 12 óráig Rákóczi u. páros oldala a 26. ház- számtól a 100-lakásos épületig. Rákóczi u. páratlan oldala a Hármashfdtól a Szakálv testvé­rek utcáig. Kossuth L. u. Doro­gi köz. Pince u., Damjanich u., Szluha Gy. u. 12 órától 16 óráig: Tompa u.. Pollack u., Berzsenyi u.. Tavasz u., Balassa u, Árpád u.*. Zrínyi u.. Mátyás király u., Csaba -utcáig. 1974. AUGUSZTUS •17-ÉN: 8 órától 14 óráig: Tompa u.. Berzsenyi u.. Tavasz u . Ba­lassa u.. Árpád u.. Zrínyi u.. Má­tyás király u., Csaba u.. Petőfi u.. Tinódi u. (283) ELCSERÉLNÉM szekszárdi, Tart- say lakótelepi 3 szoba, komfor­tos. földszinti, tanácsi lakásomat, 2 szobás, központi fűtéses 1.. vagy TI. emeleti lakásért „Meg­egyezés szerint 107 891 ” jeligére hirdetőbe._______________________(322) V ERrTAS, kéttűágyas. NDK-kö- tőgép. vadonatúj, eladó. Paks. Dózsa 11________________________(246) M OTORKULI ELADÓ. Tolna, Akácfasor 47_____ (324) É RTESÍTÉS! A DÉDASZ szek­szárdi kirendeltsége értesíti fo­gyasztóit. hogy augusztus 14-én, 16-án 17-én. Szekszárd városban hálczatátspi.és miatt áramszünetet tart. Az áramszünet az alábbi területekre terjed ki: 1974. AUGUSZTUS 14-ÉN. 7 órától 16 óráig: Tompa u.. Pollack u.. Ber­zsenyi Tavasz u-. Balassa u„ Ár­pád u., Zrínyi u.. Mátyás király 1974. augusztus 16. DUNÁD mözsi üzeme felvesz nalánki telephellyel mezőgazdasá­gi gépszerelőt, gépkezelőt RS—69- es traktorra és exporthúzáshoz férfiakat. Jelentkezni lehet: Mözs. Petőfi u. 16., Illetve a palánki fd­d olgozőt-elepen. _____________ (391) H ÖGYÉSZ. Arany János út 74. alatt kétszoba-konyhás ház. mel- 1'képűiét ekkel. nagy telekkel; ugyanott jő állapotban lévő Tra­bant 001-cs eladó. Érdeklődni: ggeny'-lves-n a címen fehet (399) KOMFORTOS. 3 szobás családi ház, beköltözhetően eladó, ugyan- in rövid fekete bécsi zongora is. S —-k-. á rd. Kossuth 23.________(4CS) 7 darab választási malac el­adó. Gróf. Szekszárd. Csatár f* S'iF.KSZARD. Remete u. 57. sz­itáz eladó. optimista jelentéseket. Napon­ta elolvasta a szocialista tár­sadalom építésén munkálkodó dolgozók újabb felajánlásai­ról szóló riportokat. Meghall­gatta a Ceausescuról szóló verseket és kantátákat, a róla költött „újkeletű” népdalokat. Nagygyűléseken vett részt, ahol a tömeg perceiben át vas­taps kíséretében skandálta az ország első férfiújának nevét, transzparenseket emelt a ma­gasba a következő: feliratok­kal: „Ceausescu —í a nép!”, „Ceausescu a párt!”. A valóság megismerése, a bonyolult jelenségek közti el­igazodás nem bizonyult köny- nyű feladatnak. A szocialista építés általánosan érvényes törvényszerűségei Romániában a kialakult sajátos : körülmé­nyeknek megfelelően, sajátos formában érvényesülnek. MARTON LÁSZLÓ rr Oceény: Egy újsághír nyomában összegezzük tömören a tényeket. Július elején öcsény- ben, Mészáros Dezső házánál lakodalom volt. Egy lakodalom közismerten sok hercehurcával jár, teljesen érthető, hogy Mészáros Dezső megbízta Kalányos Györgyöt egy kellemetlen feladat teljesítésével. Azzal, hogy időközben elhullott anya­disznaját vigye ki a dögkúthoz. Kalányos nem ezt tette, ha­nem elásta a tetemet a Hunyadi utca közvetlen közelé­ben, belterületen. Ezt'a helyben lakók joggal kifogásolták. Panaszt tet­tek a tanácsnál, ahonnan Sinkó József kapta azt a megbí­zatást, hogy a kérdéses disznót juttassa méltó helyére. Az utasítás teljesítését a tanács nem ellenőrizte, az utcabeliek háborogtak és panaszos levelet írtak a Tükör című képes hetilapnak. Az utca valamennyi lakója által aláírt levél a Tükörben július 30-án megjelent. Mi augusztus 12-én (!) jártunk a helyszínen a községi ta­nács elnökével, akinek a Hunyadi utca sarkáról Sinkó Jó­zsef szemünk láttára, fülünk hallatára mutatta meg az irányt, ahonnan az elhullott jószágot elszállította. Csak az irányt, de a helyet nem, amihez jó oka lehetett. Ugyanis az utca asszonyai, köztük Sinkó József menye, percek alatt levakarták a két ásónyomnyi földet a disznó fölül, mely változatlanul az eredeti helyszínen pihent, ahol a gyerekek rendszeresen játszanak. Kalányos és Sinkó egyformán vétettek a közegészség- ügyi előírások ellen, utóbbi még a hatóság félrevezetésé­ben is hidas. Az őcsényi Hunyadi utca lakói joggal kíván­csiak arra, hogy ez az „illatos ügy” mikor ér véget. Mi pedig arra is, hogy mindezek után mily in bírságot ró ki a ta­nács szakigazgatási szerve? (ordas) Varga Domokos: Ajaj, az a beadás! Azok a szívszorongató napok és hetek! Korához képest ő nagyon kis ügyes volt. Szépsn evett magá­tól, tetőtől talpig fel tudott öl­tözni, , le tudott vetkőzni, gombjait ki- és begombolni, cippzárjait le- és felhúzni, ci­pőfűzőjét ki-beköitni de nem bogra, hanem szabályos masni­ra; ismert minden színt, piro­sat, zöldet, sárgát, feketét, fe­héret, sőt megkülönböztette a sötét- és világoskéket... egyet mégse tudtuk megértetni vele: azt, hogy nem kell félnie. Hpgy mi őt nemcsak elvisszük, ha­nem minden délután haza is hozzuk. Hogy ez a napi elvitel nem a teljes elszakadás, a maj­dani végleges oitthagyás, az éle­te eddigi paradicsomából va­ló kiűzetés kezdette. Szeret Apja, szeret Anyja: ezt értette. De azt már nem. hogy ha szeretik, miért dobják oda idegeneknek. Az egyévesek állítólag kevés­bé sínylik meg. ha mások ke­zére adják őket. A hároméve­sek, a már óvodás korúak szívének is könnyebb a napon­kénti elválás (bár az anyásabb- ja de tud bőgni eleinte!). A kétévesek már pontosan tud­ják, mi történik velük, de kép­telenek megérteni, miért akar szabadulni tőlük anyjuk és ap­juk. A bizalom rendül meg bennük, az eddigi teljes biz­tonságukat veszítik el. Nem mind egyformán. Ki jobban, ki kevésbé. A mi Búbunkban mintha egy világ omlott volna össze. Rém sokat sírt, nappal és éjjel. Csj- tittaitta, nyugtattatta magát, mindent rpegtett . érte,1 hogy fogjuk ölünkbe eresszük ágyunkba, fogadjuk kegyel­münkbe. Úgy kapaszkodott be­lénk, mintha fuldokolna. Nagyon szánandó kis szőke­ség volt ebben az időben. Én mindig hajlottam- rá, hogy el­eresszem a fülem mellett gyerekeim sírását-rívását, főleg ha előre megfontolt bőgéssel akartak valamit kicsikarni ma­guknak. „Addig ordítok, míg meg nem csinálod, Vagy oda nőm adod, amit akarok.” Jó, gondoltam gonoszul, majd el­válik, hogy a te torkod bír-e többet, vagy az én idegeim. Csak anyád ki ne-boruljon idő előtt... ' Hanem Bubutól majd a szí­vem szakadt meg. Ö csakugyan, szenvedett. Túlságosan hozzánk nőtt kicsi kora óta, s most ez visszaütött, nem is annyira mi­ránk, mint őrá, szegény elapát- lanodott-elanyátlanodofctra. Vagy egy hónapba telt, míg ügy ahogy megszokta, hogy ne­ki immár nem egy, hanem két világa van: az otthoni meg a bölcsődei. Jobban mondva két fél világa: az egyik reggeltől délutánig, a másik délutántól másnap reggelig. Nem ő volt emiatt a legsze- rencsét'enebb. Egy hasonlóko­rú másik gyerek szinte az egész esztendőt átszűkölte, átvonítot- ta még hónapok múltán is reszkető szájjal üvöltötte bele a világba az ő nagy fájdalmát, mégse vették ki, mégse vitték haza a szülei. Mi úgy voltunk vele: ha né­hány hét alatt nem szokik meg, visszacsináljuk az egészet. Nem tudom, más bölcső­dékben akad-e olyan Ili né­ni és Erzsiké néni, mint a miénkben. De alighanem ritka adománya a sorsnak, hogy valaki ennyire az anyja lefessen — minden érzésé­vel, elszánásával — vadide­gen gyerekeknek. Buburól mindjárt látták, hogy különleges eset. Hete­kig küszködtek vele: ha kel­lett, órákra ölbe fogták, ha kellett, az ebéd utáni takaro­dó idején mellé feküdtek, de nem nyugodtak, míg kezes jószág nem vált belőle. Lassan elmaradtak a reg­geli bőgések, az éjszakai hánykódásolc, felriadások. Las­san már kezdett bölcsődét is játszani otthon: ő volt Ili né­ni, babái a gyerekek, s etette, itatta, altatta, mosdatta, csend­re és rendre intette őket, me­sélt és énekelt nekik. Azt is játszotta, hogy a keze-lába egy-egy ikerpár, mert a böl­csődében is volt két iker kis­lány, Kriszti meg Andrea, egyformák, mint két tojás. Különösen a kezeit szerette kinevezni Krisztinek és And­reának, s ezek aztán hol si­mogatták, hol ütötték egymást, hol összeölelkeztek, hol tán­coltak egymással, hol beszél­gettek, hol veszekedtek. Odabenti élményeinek ez az otthoni megjátszása — két kü­lön életének képzeletbeli ösz- szekapcsolása — alighanem szintén segített benne, hogy. fokról fokra visszatért az élet­kedve, az első hetek szigorú éhségszrájkja után már ren­desen evett is a bölcsődében, s otthon is kezdett a régi vi­dám — magát csak időnként el bőgő — Bubuvá vissza ved­leni. Nem is lett volna tán sem­mi baj, ha nem jönnek aa újabb és újabb betegségek, taknyosságok, köhögések, inf­luenzák, lázak, fülfájások,' fülgennyedések, fülszúrások, kerek egy esztendőn keresz­tül. De jöttek kegyetlenül* megelőzhetetlenül, feltartóz­tathatatlanul. . ; Ezt is túléltük. Túlélte ő is.' S ha mindent mérlegre te­szünk, azt kell mondanom- nem is igen volt más válasz­tásunk. Csakugyan gyerekek közé kellett már csapnunk, ilyen áron is. Szoktatni végre, hogy ő többek egyike. De rá­ébreszteni ennek az örömére is. Még mikor óvodába vittük, akkor is el-elsírta magát ele­inte: — Itthon akarok marad­ni! Itthon akarok játszani! — Nem lehet Bubuskám.' Akkor nem tudok dolgozni. Akkor nem lesz pénz. — De én akkor sem akarok óvodába mennii — Muszáj, te aranyos. De ott jó! Az óvodában jói — De én csak itthon szere­tek! Hát igen Ö már ilyen.' Ugyan már nem egészen. Most, hogy épp megint beteg, én találtam neki mondani, mi­kor a lázát mértem egy este, és nyügösködött: — Ne búsult, te jóság! Leg­alább idehaza lehetsz. Könnyek gyűltek a szemébe* — De én akarok menni óvodába! — Jó, jó, majd meggyó-' gyűlsz, és mehetsz. Kivel sze­retnél ott játszani? Tüstént kész volt a válasz: — A Várai Eszterrel. Meg a Horváth Katival. Meg még a kiscsoportosokkal. Könnyű volt elértenem, mi­ről van szó. — Azoknak vagytok ti az anyukája? — Igen, azoknak. És min­dig játszunk együtt. De meglesném egyszer ezt a Bubu-anyukáti Bár látom is néha, ahogy a vendégségbe hozzánk járó Halmos Attilá­val — becenevén; Csigabigá­val — anyáskodik idehaza* Meg kell enni őket. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents