Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-16 / 191. szám

Munkaszervezés a szakközépiskolákban í Nagy sikere van a mini kalkulátornak- 2. AZ ISKOLAVEZETÉS Az igazgató az iskola egy­személyi felelős vezetője, a nevelőtestület élén állva, vele legszorosabban együttműköd­ve, széles körű felkészültség­gel politikai, pedagógiai, ve­zetési és irányítási feladato­kat lát el. Az ‘ iskolai párt- szervezet vezetőségének (tit­kárának), szakszervezeti bi­zottságának (bizalmijának), KiSZ-szervezetének és szülői munkaközösségének bevoná­sával gondoskodik az iskola feladatainak végrehajtásáról. Ez azt jelenti, hogy a leglé­nyegesebb intézeti kérdések­ben döntés előtt kikéri e szer­vek véleményét, javaslatát. Tehát e szervek képezik az igazgató legszűkebb tanácsadó testületét. A feladatok megoldásában, a célok valóra váltásában leg­közvetlenebb munkatársai az úgynevezett órakedvezményes tanárok (az igazgatóhelyettes, pártösszekötő tanár, tanmű­helyfőnök, testnevelő tanár), és a gazdasági vezető (vezető gondnok). E felsorolásban a gazdaság­vezető (vezető gondnok) is szerepel, akinek tevékenysége alapvető fontosságú az inté­zet gazdálkodásában, a tan­műhelyi munka gazdasági fel­tételeinek biztosításában. A felsoroltak a komplex szakközépiskolai szervezet egy- egy munkaterületének felelős vezetői. Felkészültségük, szer­vezőkészségük, munkához való hozzáállásuk, .stb. alapvetően befolyásolja az igazgató tevé­kenységét, időgazdálkodását. Minél jobban látják el fel­adatukat, annál több ideje jut az igazgatónak az intézet fej­lesztési, általános szervezési kérdéseivel való foglalkozás­ra, a végzett munka hatékony elemzésére. Nem véletlen, hogy a vo­natkozó rendelkezések a túl­óravállalások vonatkozásában a maximumot a kötelező óra­szám 50 százalékában állapít­ják meg. Nem engedhető meg, hogy az órakedvezmé­nyes nevelők kötelező óra­számuk 50 százaléknál több túlórát vállaljanak, mert fel­tétlenül az egész intézeti munka szervezettségének, fo­lyamatosságának, színvonalá­nak rovására megy. Az inté­zeti munkaerő-gazdálkodást úgy kell megszervezni, h°6i lehetőleg még átmenetileg se kerüljön sor az említett kor­lát túllépésére. Az órakedvez­ményes tanároknak pontosan körülhatárolt munkaköri le­írásokkal kell rendelkezniük. 'Az iskolai munkaterv alapján el kell készíteniük önálló munkaprogramjukat, munka­tervüket. , E munkaprogramok elkészítésénél nemcsak a konkrét oktatási-nevelési programtervekre gondolok, hanem oktatási-nevelési terv­re, anyagtervre, KlSZ-akció- programra, heti ütemtervre, látogatási tervre, stb. Az is­kolai munkaterv felépítése kell, hogy biztosítsa az N át­Ezt bizonyítja a Tolva me­gyei Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalatnak a dolgo­zókkal kötött tanulmányi szer­ződése. 1974. szeptemberétől beindul egy kétéves felnőtt, levelező malomipari szakmunkásképző tanfolyam. Ilyen jellegű to­vábbképzés eddig is volt, de a hallgatóknak Pécsre kellett menni, ezért kevesen jelent­keztek. Ez késztette a válla­latot arra. hogy önálló kihe­lyezett osztályt szervezzen, amit a minisztérium engedé­lyezett. Az évközi és év végi vizsgák, továbbá az oktatások fedések elkerülését. Az intéz­ményen kívüli nevelési part­nerekkel viszont együttműkö­dési tervet kell készíteni az átfedések és a váratlan ren­dezvények elkerülése üdéké­ben. A munkaszervezés elsősor­ban az élő munka hatékonyabb kihasználására irányul. Ez pedig alapvetően megköveteli, hogy az eddiginél gondosabb, jobb tantárgyfelosztások ké­szüljenek. A szakközépiskolai óratervek sajátsága, hogy a tantárgyak kb. 80 százaléka heti 2—3 órás tantárgyból áll. Ez azt jelenti, hogyha nem vagyunk elég körültekintőek, akkor egy-egy 20—22 órára kötelezett tanár 5—6, sőt még több tantárgyat kénytelen ta­nítani, ami egyáltalán nem nevezhető optimálisnak. Külö­nösen a kisiskolákra jellem­ző ez a helyzet, ahol a pár­huzamos osztályokban való tanítás egyáltalán nem old­ható meg. Gondolni kell ugyanis arra. hogy a heti 20— 22 kötelező óra mellett a ne­velőnek ezekre az órákra ala­posan fel kell készülnie, taní­tási óráival kapcsolatos ter­veit el kell készítenie, a moz­galmi munkát ellátnia, csalá­dot látogatnia, intézeti érte­kezleteken részt vennie, stb., stb. A tantárgyfelosztásnál min­den legális terheléscsökkentő tényezőt figyelembe kell ven­ni. (!) A tanórán .kívüli munka arányos elosztását ugyancsak gondosan kell megtervezni. Itt a különböző tantárgyakkal kapcsolatos korrepetálásokra; tanulószobai foglalkozásokra, szakkörökre, -a felnőttoktatás­ba való bekapcsolódásra gon­dolok elsősorban. A havi legfontosabb teen­dőkről készüljön használható ütemterv. Ezen ütemterv tar­talmazza a tantestületi ta­nácskozásokat, megemlékezé­seket, ünnepségeket, iskolai rendezvényeket, szakmai ta­nulmányútokat, műszaki szem­léket, balesetvédelmi oktatá­sokat, honvédelmi napokat, tornaünnepélyeket, stb. Mindehhez szorosan kap­csolódik a jó órarend. Az ez­zel kapcsolatban felmerülő számos nehézség ellenére, ar­ra kell törekedni, hogy az órarend-összeállítás alapvető szempontja a tanulók optimá­lis fejlődésének szolgálata le­gyen. Lényegesen többet kell fog­lalkozni a tanulók szabad idejének megszervezésével.^ E kérdéscsoport alapvetően érinti az órakedvezményes ne­velők munkaterületét. (Ta­nulószobai foglalkozások meg­szervezése, sportrendezvények, KISZ-foglalkozások, műszaki előadások, stb.) Az órakedvezményes taná­rok az igazgató közvetlen munkatársai, s ezért alapve­tő feladatuk, hogy munkájuk megszervezése, a vezetésük alatt álló munkaterületekre történő feladatkijelölésnél, az ellenőrzésnél törekedjenek ar­ra, hogy a tantestület tevé­kenysége a pedagógiai munka helyben lesznek. A szakmun­kásvizsgát a Székesfehérvári Malomipari Szakmunkásképző Iskolában kell letenni. A vállalat törődését bizo­nyítja, hogy ezzel kapcsolatos minden költséget fedez. A ta­nuló sikeres vizsga esetén ju­talomban részesül. Fizetett sza­bad időt engedélyez, ami lehe­tővé teszi az oktatáson való részvételt. A szakmunkás­bizonyítvány megszerzése után, ennek megfelelő munkakörbe osztják be, magasabb fizetés- sg\. HALMOS FERENC lényegére és ne a külsőségei­re terjedjen ki. a külsősége­ket sem szabad lebecsülni, de a lényeget előtérbe kell állí­tani. Az intézet igazgatója/ joggal várja el közvetlen munkatár­saitól, a vezetésük alatt álló munkaterületen egyértelműen határozzák meg a feladato­kat, tennivalókat. E közvet­len munkatársak tevékenysé­gének magja csak egy lehet: az intézmény vezetőjével össz­hangban, az iskolai munka­tervnek és hatályos jogszabá­lyokban foglaltaknak megfele­lően a jobb, racionálisabb, ha­tékonyabb iskolai munkatevé­kenység szolgálata. MUNKAKÖZÖSSÉG - VEZETŐK A nevelő-oktató munka mi­nőségének javítása, a tanárok alkotó tevékenységének és ön­képzésének fejlesztése, a módszertani eljárások töké­letesítése és egységes követel­ményrendszer kialakítása ér­dekében a Rendatrtás elő­írásának megfelelően a szak­középiskolákban munkaközös­ségeket kell szervezni. E munkaközösségek részt vállalnak a tanulmányi, a szakmai versenyek szervezé­sében, a tanulói pályaművek elbírálásában, tudásszintvizs- gálatokban, szakmai előadás- sorozat szervezésében, a taná­rok továbbképzésében, a kor­szerű pedagógiai ’ eljárások, didaktikai módszerek beveze­tésében, stb. A munkaközösségek élén a munkaközösség-vezető áll. Funkcióját tekintve az igaz­gató szakmai tanácsadója egy- egy szakterületen, másrészt e szakterület konkrét munkájá­nak szervezője. A munkaközösség vezetője a munkaközösség tagjainak tanmenetét — véleményezés­sel ellátva — jóváhagyásra terjeszti elő az igazgatónak. Az iskolai belső rend és szer­vezettség, a hatékony iskolai munka szempontjából egyál­talán nem közömbös, hogy a munkaközösség-vezető által előterjesztett tanmenetek meg­felelnek-e a tantervi előírá­soknak, a bennük foglaltak összhangban vannak-e a tan­anyagcsökkentő rendelkezé­sekkel, vagy sem. Felelősség- teljes munka ez a javából. Ehhez azonban azt is hozzá kell tenni, hogy jó továbbkép­zési forma is a munkaközös­ség-vezető számára. Munka- szervezési szempontból — az élő munka jobb kihasználása szempontjából — egyáltalán nem közömbös, hogy a mun­kaközösség-vezető által szerve­zett módszertani megbeszélé­sek milyen színvonalon bo­nyolódnak le, a szertárfejlesz­tésre készített javaslatai mennyiben vannak összhang­ban a tantervi előírásokkal és pénzügyi kerettel. Röviden szólva a munkakö­zösség-vezető — s ez a mun­kaközösség céljából követke­zik — felelős gazdája kell le­gyen szakterületének. El kell érni az elkövetkezendő időszakban, hogy a munkakö­zösség-vezetők ne csak formá­lisan, hanem ténylegesen szak­területük vezetőivé váljanak és az igazgató szaktanácsadói­vá. E területen még sok a tennivaló. Szakmai területen munkate­vékenységük alapvető, s ezért a különböző munkaszervezési formákat alaposan kell tanul- mányozniok, elemezniük és hasznosítanak, (Folytatása következik.) König István szakközépiskolai igazgató a Tolna megyei MTESZ oktatási bizottságának titkára A Budapesti Híradástechni­kai Szövetkezet balatonlellei üzemében kanadai licenc alap­ján zsebszámológépeket gyár­tanak. Eddig 16 ezret készítet­tek, de év végéig huszonhat­■ Szeptembertől az általános iskolák első és ötödik osztá­lyának öt százalékában új ma- tematika-tantervet vezetnek be, s ezzel kezdetét veszi a matematikaoktatás komplex módszerének alkalmazása. A miniszteri utasítás értelmében ugyanakkor az általános isko­lákban a „számtan-mértan” tantárgy helyébe fokozatosan a „matematika” elnevezésű tantárgy lép. Az utasítás sze­rint ez az I—IV. és az V—VIII. osztályok részére egyidejűleg kiadott ideiglenes tanterv sze­rint kell tanítani mindazokban az iskolákban, illetve osztá­lyokban, amelyekben életbe lép. Ebben a helyzetben szüksé­gessé vált az általános isko­lákban évek óta folyó külön­féle matematikatanítási kí­sérletek rendezése. A közpon­ti szervek semmiféle új álta­lános iskolai matematikataní­tási kísérletet nem kezdemé­nyeznek, mert minden erőt az új tanterv eredményes beveze­tésére kívánnak összpontosíta­ni. E2; az álláspont irányadó a helyi szervek számára is. Néhány tankönyv is átdolgozva jelenik meg az idei tanévkez­désre. Ezek közé tartozik az általános iskolákban az V—VI. osztályos számtan-mértan, a szakközépiskolákban a IV. osz­tályos matematika. A korszerű módszernek egyebek között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szer­vezésében tíz éve alakult kis matematikabarátok körei vol­ezer darab gyártását tervezik. A mini készülékeknek itthon és külföldön máris nagy sike­re van. (MTI fotó — KS) tak az előkészítői. Az 1965-beit 100—150 gyermek részvételé­vel indult mozgalom ma már több mint 11 000 nyolc-tizen­négy éves matematikabarátot tömörít. A kiscsoportos, maximum 20 személyes baráti körökben két­hetenként két órát foglalkoz­nak az önként jelentkező gye­rekekkel, akik minden alka­lommal otthoni versenyfelada­tokat is kapnak. A pontver­seny egész éven át tart. A gyermekek a kis matematika­baráti körök országos verseny- sorozatain mérhetik össze ere­jüket. i A körökben folyó magas színvonalú matematikaokta­tás a pedagógusoktól is több módszertani felkészültséget igényel. Ezért a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat éven­ként mintegy 200 körvezető pedagógusnak rendez tovább­képző konferenciát. A tovább­képzésre annál is inkább szük­ség van, hiszen az utóbbi 10 esztendőben került az általá­nos iskolai tananyagba pél­dául a halmazelmélet és a kombinatorika. Az idei peda­gógus-továbbképző konferen­ciát ezekben a napokban tart­ják. (MTI). 1971. augusztus 16. Törődnek a dolgozók továbbképzésével Számtan helyett matematika Több mint 11 OOO fiatal matematikabarát

Next

/
Thumbnails
Contents