Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-15 / 190. szám

! Görögország kilépett a NATO katonai szervezetéből I (Folytatás az 1, oldalról) latkozatában felszólította a világ közvéleményét, „ne maradjon tétlen, siessen a ciprusi nép megsegítésére”. F,gy ciprusi török adó a tö­rök légierő támadását azzal indokolta, hogy a nemzeti gár­da tagjai előzőleg megtámad­ták Nicosia török negyedét és embereket öltek meg”. Athénben nyilvánosságra hozták Mavrosz görög kül­ügyminiszter nyilatkozatát. A külügyminiszter a Ciprus el­len intézett légitámadásokat „második Pearl Harbornak” minősítette és kijelentette: ,-Ami ma hajnalban történt, szégyen a civilizált világra. A modern történelem csak egyet­len hasonló esetet ismer — a Pearl Harbor ellen intézett japán támadást.” A görög kül­ügyminiszter szerint miköz­ben a ciprusi kérdés megol­dásáról tanácskoztak, illegális módon török csapatok szálltak partra a szigetországban és kiterjedt hadműveleteket in­dítottak a lakosság ellen. Mavrosz hozzáfűzte: „A törö­kök azzal az előre eltökélt szándékkal jöttek Ciprusra, hogy a szigetet ketté osszák.” A Biztonsági Tanács ülése Az ENSZ Biztonsági Taná­csának szerda délelőtt tartott ülésén 10 perces tanácskozás után a tanács 15 tagja egy­hangúlag elfogadta a brit kül­dött által előterjesztett hatá­rozati javaslatot. Ez utál a Biztonsági Tanács 1971. július 20-i 353-as, az 1974. július ,23-i 354-es, és az 1974. augusztus 1-i 355-ös határo­zatra, és „mélységes sajnál­kozásának. ad hangot, hogy a július 20-i 353-as határozat­tal ellentétben Cipruson fel­újultak a harcok”, majd" vala­mennyi cikkelyében megerő­síti az 1971. július 20-án elfo­gadott 353-as határozatát és felszólítja , az érdekelt feleket, hogy haladéktalanul alkal­mazzák e határozat előírása­it, ezenkívül felszólítja a harcok résztvevőit, hogy „azonnal - szüntessenek be minden tűzharcot és katonai cselekményt” és követeli a , tanácskozások azonnali újra- felvételét, a térség békéjének helyreállításáért és a cipru­si alkotmányos kormány visz- szaállításáért”. Mint ismeretes, az ENSZ Biztonsági Tanácsa július ' 20-án elfogadott határozatá­ban is követelte a Cipruson folyó harcok beszüntetését és azoknak a külföldi csapatok­nak a kivonását, amelyek nem nemzetközi megállapodások alapján tartózkodnak Cipru­son. Heves harcok, újabb török légitámadások A török harci repülőgépek szerdán a kora délutáni órák­ban is folytatták légitámadá­saikat Cipruson, és rakétákkal lőtték a sziget különböző cél­pontjait. A legfrissebb jelenté­sek szerint bombázták Fama- guszta kikötővárost és a Ni­cosiától Limaszolba vezető utat is. A ciprusi görögök rádióadója szerint a légelhárító egységek szerda reggel óta négy török repülőgépet semmisítettek meg. A török szárazföldi erők a tüzérség és a harckocsik támo­gatásával korábban elfoglalt állásokból kelet felé, Fama- guszta irányában próbálnak előretörni. Egy ENSZ-szóvivő szerint a legsúlyosabb harcok a Nicosiától 3 kilométernyire északkeletre levő Mia Milea térségében folynak. Ha a tö­rököknek sikerül elfoglalniuk a fővárost Famagusztával ösz- szekötő országutat, gyakorlati­lag elvágják a szigetország észak-keleti negyedét Ciprus többi részétől. Hírügynökségi jelentések sze­rint a török harckocsik a fő­város déli és dél-nyugati ré­szein előretörtek a görög nem­zeti gárda a Nicosiától másfél kilométerre fekvő főhadiszállá­sa és az ott elhelyezett rádió­adó felé. Egyes források tudni vélik, hogy találat érte a fő­hadiszállást és a rádióadót. Más jelentések arról szá­molnak be, hogy a törökök a fővárosban 400 méternyire be­hatoltak a görög övezetbe, kö­rülvették a brit főbiztos iro­dáját, és ott heves harcok robbantak ki. A déli órákban a török repülőgépek rakéta- támadást intéztek a Vörös- kereszt központtá alakított ni- cosiai Hilton-szálló ellen, aho­va több száz nő és gyermek, illetve külföldi újságíró me­nekült. Két rakéta a szálloda udvarában robbant. Az ENSZ New Yorkban közzétett jelentése szerint a török támadás arra késztette a világszervezet békefenntartó e' "it, hogy kiürítsék a főváros­tól nvúgatra levő három meg­figyelő állomásukat. A jelen­tés beszámol arról is, hogy tö­rök hadihajók Kyrenia közelé­ben lőtték a ciprusi Pótokat, A ciprusi harcok kiújulása miatt a legtöbb európai légi- társaság leállította a Görög­országba és Törökországba irányuló járatait. A török lé­gierő szerdán hajnalban veszé­lyes övezetnek nyilvánította Törökország, Ciprus és az Égei-tenger légiterét. A görög hatóságok a délelőtt folyamán lezárták a forgalom elől több görög sziget, valamint a szá­razföldön fekvő szaloniki re­pülőterét is. WASHINGTON: Köves Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti: Az új Ford-korrhányzatot szerdán hajnalra első súlyos külpolitikai válsága elé állí­totta az amerikai diplomáciá­nak az a makacs erőfeszítése, hogy Ciprus függetlenségének és területi integritásának fel­áldozásával NATO-keretek között hozzon létre „atlanti­megoldást” két katonai szö­vetségese: Görögország és Tö­rökország között. \ : Ford elnök kedden éjszaka sürgős megbeszélést folytatott 'Kissinger külügyminiszterrel, majd szerdán reggel ismét a ciprusi válsághelyzetről ta­nácskoztak. Terhorst, a Fe­hér Ház sajtószóvivője szer­dán reggel csupán megismé­telte az amerikai külügyi szó­vivő keddi nyilatkozatát, amely szerint Ford elnök és Kissinger külügyminiszter „szoros figyelemmel kíséri a fejleményeket”. Jól tájékozott -washingtoni megfigyelők ’szerint az ameri­kai kormányt megdöbbentette a Karamánlisz-fcoitmánynak az a bejelentése, hogy Görög- _ ország — válaszként Törökor­szág újabb ciprusi akciójára — kivonul a NATO katonai szervezetéből. Amerikai kül­ügyi tisztviselők ezt sok te­kintetben súlyosabb fejle­ménynek tekintik, mint an- ~ nak idején Franciaország kilé­pését a NATO katonai szer­vezetéből. Amiatt aggodnak, hogy a görög kivonulás „le­vágással” fenyegeti a NATO délkeleti szárnyát és kérdé­sessé teszi az amerikai 6. flotta görögországi támasz­pontjainak hozzáférhetőségét a kulcsfontosságú közel-keleti térségben. Washingtoni meg­figyelők szerint a kétségbe­esett helyzetbe került Kara- manlisz-kormány így próbál­ja rákényszeríteni az Egyesült Államokat, hogy fejtsen ki nyomást Törökországra. Jóllehet á Ford—Kissinger tanácskozásról nem adtak ér­demi hivatalos tájékoztatást, megbízható források szerint Washington a ciprusi tűz­szünet helyreállítására sürgeti Ankarát. a görög kormányt pedig katonai ellenlépéstől próbálja visszatartani. Kissin­ger állítólag mindkét kor­mányt figyelmeztette, hogy beszünteti az amerikai fegy­verekkel felszerelt görög és török hadsereg fegyverután­pótlását, ha a két NATO-part- ner háborúba keveredik egy­mással. Washingtoni megfigyelők rámutatnak: az amerikai poli­tika „ingadozása” Athén és Ankara között nagy szerepet játszott abban, hogy első fo­kon a hallgatólagos amerikai támogatást élvező — azóta megbukott — görög junta cip­rusi államcsíny jével kirob­bantotta a válságot „majd az amerikai diplomácia” kétértel­mű semlegessége” katonai be­avatkozásra bírta Törökorszá­got. Katonai tiszteletadással • temették el Kaszás Fereneet Szerdán a Mező Imre úti te­mető munkásmozgalmi pan­teonjában katonai tisztelet- adással temették el Kaszás Fe­rencet, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagját, nyugállományú vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyet­test. Koszorúkkal, borított ra­vatala, bíborpárnán elhelyezett kitüntetései előtt gyászolók sokasága búcsúzott tőle. A végtisztességen családtagjain kívül — - megjelentek és dísz­őrséget álltak a Központi Bi­zottság és- a Központi Ellen­őrző Bizottság, . a Miniszter- tanács, a Honvédelmi Minisz­térium, az MHSZ, a Partizán Szövetség, a Munkásőrség kép­viselői, s több társadalmi szerv vezetői. Lerótták kegyeletüket i néphadsereg tábornoki kará­nak tagjai, s az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli’ hadseregcsoport parancs­noki karának magas rangú képviselői. A Magyar Szocialista Mun­káspárt K^znonti Bizottsága és Központi Elleríőrző Bizott­sága nevében Szerényi Nán­dor, a Központi Ellenőrző Bi­zottság tagja vett végső bú­csút az elhunyttól: — Kaszás Ferenc elvtárs ízig-vérig katona volt, és pedig a szó kettős értelmében: pár­tunk és népünk katonája! 1949-től katona-pártmunkás­ként tevékenykedett, feladatát a magyar nép szolgálatának tekintette, erre tette fel egész életét. A pártmunkásoknak ahhoz a felszabadulás utáni generációjához tartozott, aki-- két a forradalmi elődöknek a felszabadulás előtti nehéz küz­delmei ihlettek. Méltó utódá­vá vált elődeinek, s méltón megilleti a „párt és a magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa” megtisz-, telő elnevezés — mondotta. A Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt nér>- hadseregi bizottsága, elvtársai, barátai, volt munkatársai, a néphadsereg tiszti és tábornoki kara, egész személyi állomá­nya, szerettei és családja gyá­szát Csémi Károly altábornagy, honvédelmi államtitkár tolmá­csolta. Ezután a koporsót vörös drapériával borított ágyútalnon vontatták a munkásmozgalmi .panteon nagy sírkertjébe, ahol, az elhunyt tiszteletére felso­rakozott díszegység díszsortüze. s az Internacionálé hangjai mellett bocsátották örök rp'u- " govóra. (MTI), Folytatódó!! Fabmi és Kissinger meibeszéiése A hivatalos látogatáson Washingtonban tartózkodó Iszmail Fahmi egyiptomi kül­ügyminiszter kedden folytatta tárgyalásait Henry Kissinger, amerikai külügyminiszterrel. Washingtoni hivatalos szemé­lyiségelv szerint a tanácskozá­son „a közel-keleti békés ren­dezést , szolgáló legújabb lé­péseket” vitatták meg. Az egyiptomi és az amerikai kül­ügyminiszter kedden részt vett az arperikai—egyiptomi együttműködési bizottság ple­náris ülésén is. az AFP sze­rint Fahmi síkraszállt az Egyesült Államok és Egyip­tom gazdagági . együttműködé­sének gyors fejlesztése mel­lett és kérte, hogy az USA részesítse 750 millió dolláros élelmiszer-segélyben Egyipto­mot. Az amerikai kongresszus a későbbiekben dönt az Egye­sült Államok külföldi segély- programjáról. A kormány e segélyprogram keretében 900 millió dollárt szánt a közel- keleti országoknak, s ebből 250 milliót Egyiptomnak, Szadat nyilatkozata Szadat egyiptomi elnök ki­fejezésre juttatta: reméli, hogy az Egyesült Államok Gerald Ford elnök vezetésével is folytatja a Richard Nixon ál­tal kezdeményezett közel-ke­leti politikát. Az A1 Szajjad című bejrúti hetilapnak adott nyilatkozatában hangoztatta, Nixon az októberi háború ide­jén minden más előző ame­rikai elnöknél többet tett Iz­rael vereségének megakadá­lyozására, de később azzal a céllal változtatott az ameri­kai politikán, hogy lehetővé váljék a „tisztességes béke­rendezés” elérése. Szadat ki­jelentette: amikor Nixont mond, ezen az egész amerikai rendszert érti. Amennyiben Nixon követői változtatnak azon, amit Nixon közel-keleti politikájában kezdeményezett, Egyiptomnak új következteté­seket kell levonnia —, hang­súlyozta nyilatkozatában az egyiptomi elnök, Lenin élete és ? kommunizmus építése címmel szerdán bélyeg- és jelvénykiállítás nyílt Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. -.t ,, ^ t a i i t IV iTU. ■ 197^ augusztus Ift «.v.’.V.V.i’. r ———V"--- •- • - .............................................7 ,!.ük

Next

/
Thumbnails
Contents