Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-14 / 189. szám
Kétszáz új szakmunkástanuló Szekszárdon Lesz elég hegesztő — Túljelentkezés az autószerelő szakmára — Eltűntek a lányok utánpótlása. Az igazgató elmondta, hogy erre a területre csak későn, az érettségi idején kezdődhetett meg a pályaválasztási irányítás, s így idén csak néhány jelentkező adta be felvételi kérelmét. Itt az oktatásban gondot jelent még, hogy a vállalat vezetőitől kapott információ szerint a gyárban tanműhelyt nem építe'nek. A gyakorlati képzést az intézet tanműhelyében kell megoldani, de ezt ott az igényeknek megfelelően nem lehet. Félő. hogy ez a mai takarékosság később ráfizetést eredményez. A Tolna megyei Tanács V. B. 505. számú” intézetében a jövő Tolna megyei szakembereinek csak egy hányadát képezik. Az itt kapott képet azonban legtöbb tekintetben általánosítani lehet a megyei“ szakmunkásképzésre. Összességében elmondhatjuk, hogy az igények, s' a jelentkezések eltérése ellenére a szakmunkás- képzés egyre jobban kielégíti az ipar; igényeit, s mind a szakmák összetételét, mind az oktatás színvonalát illetően egyre jobban segíti megyénk iparának fejlődését. — szí — Gyuri, a kombájnos 'TV-r _ ii _1 i Már csak egy-két hét, s az Iskolák újra benépesülnek. A padokban elfoglalják helyüket a diákok. S vannak sokan, akik ezen az őszön nem a megszokott tantermekbe, nem a régi iskolába térnek vissza, hanem egy új oktatási intézményben folytatják, magasabb fokon tanulmányaikat. Idén több mint hétszázan ismerkednek meg Szekszárdon az 505-ös Szakmunkásképző Intézettel. Ennyi nemrég végzett diák kezdi meg a szakma- szerzés éveit szeptemberben a megyeszékhelyen. Kaszás Imrével és Jeszenszky Lászlóval, a tanintézet igazgatójával és igazgató- helyettesével a néhány év múlva szakmunkás-bizonyítványt kapó fiatalokról beszélgettünk. Arról, hogy kik jönnek, s milyen szakmák ismereteinek elsajátítására adják fejüket. Pozitív változások A jelentkezőkről elmondták, hogy örvendetesen nőtt azoknak a száma, akik korábbi tanulmányaik során igen jó eredményeket értek el, s akik az egyetemek, főiskolák kapujának ostromlása helyett rögtön ide adták be felvételi kérelmüket. Ez azt jelenti, hogy megnőtt az itt megszerezhető szakmák becsülete, s szűnőben az a tévhit, mely szerint az igazi egzisztenciát csak az egyetemi végzettség jelentheti. Szintén pozitív változás volt észlelhető a szakmák választását nézve is. Például évek óta csak néhány tanuló jelent- kezett^ hegesztőnek. Az idén számuk megnőtt, s harmincán kezdik elsajátítani ennek az egyre fontosabbá váló foglalkozási ágnak fortélyait. A szakiskolában egy teljes osztály indul, s így lehetővé válik, hogy a jövő hegesztő szakmunkásainak a korábbinál még precízebben tanítsák meg a modem kötési eljárásokat. A jelentkezők számának növekedését kétségkívül előmozdította, hogy megyénkben épül az ország első atomerőműve, s itt a hegesztőkre vár az egyik legfontosabb feladat. Hogy ezt tökéletesen oldják meg, már az oktatás során segít az erőmű felépítésében jelentős tevékenységet folytató Gyár- és Gépszerelő Vállalat. Szekszárdon, az AGROKER volt telepén modern tanműhelyt épít, ahol a gyakorlati képzéshez biztosítják a legkorszerűbb feltételekét. Más szakmákról szólva az intézet vezetői elmondták, hogy kedvező változást tapasztaltak az úgynevezett kulcsszakmák elsajátítására jelentkezők számát illetően is. Egyre többen tanulják meg az építőiparban hasznosítható szakismereteket. Néhány év múlva a korábbinál sokkal több olyan fiatal szakmunkás kapja meg a bizonyítványt, akik a megye iparfejlesztéséhez szükséges új üzemek, gyárak, s természetesen lakások építésében is részt vesznek. Gépkocsiszerelőnek J a legrátermettebbek... ^ „ ^PtSítedHS-‘ PetÖf,Í vetkezet idiii? régi uradalmi épületekben tartotta tehenésnlnn “ar0n? elvűit istállóban tudtak 125 tehénnek helyet szorítani. Az épületek *“- v00 év<jsek- 19 es fél milliós beruházással épül az új, szakosított tejtermelő telep, lenne' ,ha elkészülne a jovo év vétrére. A Beton- és Vasbetonipari Müvek vin»r»tn,P,aregyw®! jumus 30. óta adós 24 pillérrel és 159 panellel, ugyanennek a mikkAt* ak, 1UniUíJVar0S1 paresysege a nyeregtetős épületekhez szükséges kapcsolóelemekkel. Az ígéret augusztus 20-ra szol, ami ugyan az AGRCBfiíi-nél lerögzített határidő után van, de jó lenne, ha egyezne a valósággal...-'-i.------. Fotó; G. K, i génylő szakmára — emberek élete múlik majd azon, hogyan dolgoznak — a legrátermettebbeket válasszák ki. Azokat, akiket helyhiány miatt nem tudtak ide felvenni, az intézet átirányította más szakmákra, s ezeket a javaslatokat a jelentkezők legnagyobb része elfogadta. Az egyes szakmák felé orientálódás természetesen azt is eredményezte, hogy másikakat a korábbiaknál kevesebben választottak. így például egyre gyérebb a száma az esztergályosnak jelentkezetteknek. S szintén csak néhányan vannak, akik egy igen fontos és emellett szép foglalkozást, a szerszámkészítő szakma ismereteinek elsajátítását kezdik meg az idén. Egy-két foglalkozási ág természetes elsorvadása érthető. A nagyipari technológiák egyes területeken kiszorítják a szakipari munkát. így például az előregyártott elemekből történő építkezés egyes területeken a vasbetonszerelők tevékenységét teszi feleslegessé. A házgyárakban a technológiák betartása már nem igényel széles körű ismereteket. Cseppet sem örvendetes azonban a női szakmák iránt újabban tapasztalható érdektelenség. Például néhány éve a bőrdíszművességet még sokan tanulták. Most még több ilyen szakemberre lenne szükség, de a hagyományosan női szakmára csak kevesen jelentkeznek. Hasonlóan alacsony a jelentkezők száma a textiliparban is, pedig a tolnai textilgyár igényelné az új szakmunkásokat. A női szabó szakma ezzel szemben sláger lett. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy a Szekszárdi Szabó Szövetkezet komoly segítséget ad a képzéshez. A Simontornyai Bőrgyár is segítene a tímárképzésben, ide azonban alig néhányan jelentkeztek. Az új gyár szakember-utánpótlása Szóba került a megyeszékhelyen a közelmúltban megalakult új gyár, a BHG Kapcsológépek Gyára szakemberSajtótájékozlatő a brnói gépipari vásárról Az 1974. évi őszi brnói gépipari vásárt szeptember 11—19 között rendezik meg, — jelentette be keddi sajtótájékoztató-- ján Frantisek Hála, Csehszlo-j vákia budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa.' A vásárrendezők ezután el-J mondták a sajtó képviselőinek,' hogy a szakosított gépipari vásár kiállítási területe az idén tovább bővült, s így 80 000 négyzetméternyi fedett és ugyanennyi szabad területen 26 csehszlovák külkereskedelmi vállalat és 30 külföldi ország mintegy 1500 kiállítója mutatja be termékét. A Hungexpo szervezésében' 1174 négyzetméter fedett és 513 négyzetméter szabad kiállítási területen 18 magyar külkereskedelmi és külkereskedelmi jogú vállalat mutatko^ zik be. Tíz éve végzett, akkor kapta az oklevelet, amely a mezőgazdasági gépszerelő . szakmát adta Somogyi Gyurinak. Ott voltam az évzárón. Tíz éve ennek. Guri néha feljön hozzám, beszél, beszél, vége- hossza nincs történeteinek. Most az aratás után ismét feljött, hozta az asszonyt is. Vásárolni jöttek a városba. Volt miből. — Tudod, az asszony mindig nagyon várja az aratást — kezdi a beszédet. — Most is, úgy várta, mint már öt éve mindig. Készül rá. Készülni kell, mert az embert gyöt- ri az a három hét, még ha- olyan jók is ezek a mostani kombájnok. Ennivalót kell beszerezni, meg ilyesmiket. Nem mintha nem volna a kamrában, van még sonka, szalonna is, szalámi is. Sok kell a tarisznvázáshoz, mert reggeli és uzsonna még hideg ételből van. Délben kapunk csak főttet. — Három hétre megvesz tehát mindent, ami kell majd az aratáshoz. Mit rak a kamrába? — Nevess! Még szardíniát is. Meg van valami tőkehalmáj, az nagyon finom. Zöldpaprikával, paradicsommal. Az nagyon finom. A szalonna rágós, a melegben nyúlik... A sonka sós, szóval jobb az ilyen konzervféle. Még italt is vett, ' dobozos jujicét. Ez valami narancslé. Mert ugye az ember nem ihat munka közben szeszt. Ezek a jó vitaminos italok meg valóban üdítik az embert. A kólát, jelzem,, nem szeretem, mert olyan, mint a köptető. Aztán vett néhány doboz mogyorót is. Egyik avas volt, kivágtam a buszból, mert ott tanyáztunk, egy öreg buszban, az volt a mozgószállásunk. Húzták utánunk, amerre mentünk. Szóval ilyen vacakokat vett. Pótlásnak? Nem, csak azért, hogy változzon az íz az epiber szájában. Np jmindig. csirke' rántva, ' pörköltnek, megint rántva, megint pörköltnek. .Na,, aztán a téeszben is ugye eltörött két borjúnak a lába, amíg arattunk. Hát az is jó volt. Jó finom borjúbecsi- nált volt,1 mikor is, ja, az utolsó napon. Látod, pont akkor törött el annak a borjúnak is a lába. — És amikor arattatok, milyen volt a munkarend? — Munkarend? Hát beleálltunk a tábla szélén hajnalban és vágtuk, amíg láttunk, este nyolcig, kilencig. Hajnalban, háromkor volt auf. Belöktem egy felderít, bemásztam a gépbe, lezsíroztam, kentem mindent, ellenőriztem a csavarokat, szíjakat, mindent, amit ilyenkor kell. Odaálltam a kúthoz, tankoltam, ekkor már mozogtak a gépműhelyben is. Velünk egy időben kezdett egy-egy szerelő, hátha kell valamit hegeszteni. Szóval tankolás után ettem mindig egy- pár falatot. Aztán jött az agronómiáról valaki, s mondta, hogy indulhatunk. Poroztunk ki a dűlőúton, amikor a nap kelt, már egyszer elfáradtunk. Hét óra után megint reggeli. Fél óra, negyed óra ez, ki milyen gyorsan tudja bekapni az ételt. Ja, meg ekkor hallgattuk a rádiót, hogy milyen lesz az idő. Nagyon félek az esőtől. Szóval, volt is eső, talán három és fél napig álltunk, no de tizennégy munka-, nap lekaptuk a búzát, az árpát'. .. Szóval reggeli után ismét neki a búzának. Tizenegy felé hozták a hideg italt, volt direkt egy autó. amelyik csak az italt hozta, hazaszaladt cigarettáért, hozott kiflit, ékszíjat, szóval az volt a szolga. Tudod az a beszerző sofőr is hozzánk, aratókhoz tartozott, s nemhiába futott éjjel-nappal, — mert vdlt, hogy alkatrészért beszaladt még Szekszárdra is, •— szóval hatezer forintot keresett a Jani is az aratáson. Ne felejtsem szavamat, délben volt az ebéd. Ezt is a futókocsis hozta ki. Ebéd után ismét neki. öt óra körül egy kis uzso- na, aztán ismét. Jöttünk, mentünk, mindig dolgoztunk. Este kilenc körül az ember majdnem úgy esett le a gépről. Fürdés, aztán be az ágyba ... Szóval így ment. — Mennyit arattál? — Mázsára kérded? Sokat, nem is annyira számoltam, a pénzt azt tudom mennyi. Mit gondolsz mennyi? — Hát nézd, ha a futósofőr hatot kapott, akkor te biztos többet. — Többet. Pontosan tizen- egyezer-százhetven forint és negyven fillér. De ebben benne ván az ezerötszáz forint is, amit addig kaptam, amíg nem kezdtünk aratni. Amíg a műhelyben dolgoztam. Szóval tízezer az aratópénz. — És most mi lesz a pénzzel? — Vásárolunk, ezt azt, jön az ősz, az iskolaszezon. Majdcsak elköltjük valahogy. Jót nevet. Barnára sült arca, napszítta haja árulkodik csak arról, hogy mezei munkás. Meg a kezei. Nagy lapát kezében elvész a sörösüveg. A divatos szakmák közé sorolható a gépkocsiszerelőké is. Ennek tudható be, hogy az idén ide háromszor annyian jelentkeztek, mint' amennyit a képzés, s az ipar igényel. így lehetőség nyílt arra, hogy a jpagas fokú lelkiismeretességet Pálkovács Jenő 1974, augusztus 14.
