Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-13 / 188. szám
0 mezőgazdasági gépek koriája Ha mindent egybeveszünk, akkor meghökkentően nagy számot kapunk: jelenleg a mezőgazdaság csaknem negyed- millió gépet használ. Ezek közül mintegy 65 ezer a traktor, ■ 18 ezer a teherautó, 13 ezer a kombájn, a többi pedig munkagép. Mindez nélkülözhetetlen ma már a mezőgazdaságban és óriási érték. Van azonban egy szépséghibája. A gépek egy kicsit öregecskék. A népességtudományban szokás úgynevezett „korfát” rajzolni. Az egyes évjáratokat a létszámmal azonos hosszúságú vonallal ábrázolják, és ezeket á vonalakat egymás fölé húzzák. Valóban fához hasonló ábra keletkezik, amely, ha a koronája széles, azt jelzi, hogy sok az idős ember, kevés a fiatal. Valami hasonló ábrát mutatna a mezőgazdasági gépek korfája is, ha megrajzolnánk. Ä traktorok átlagéletkora meghaladja az öt esztendőt. Ez népességtudományi fogalmakkal számolva körülbelül a „tisztes férfikomak” felel meg. Manapság egy traktor öt év alatt nagyjából már el is avul. Fizikailag esetleg még bírná, de gyorsan jönnek az úiabb típusok, tehát gyors az erkölcsi kopás. Sajnos a korfa koronájának teteje is széles, mert 1974 elején a traktorok 16.6 százaléka, a teherautók 10,8 százaléka, az arató-cséplő gépek 10,9 százaléka a leltárban már nulla értékkel szerepelt. Egy új traktor árát általában tíz részre osztják, és tíz - év alatt fokozatosan csökkentik a leltári értéket. A tizenegyedik évben már „nullára írott”, vagvis teljes egészében amortizálódott a gép. Lehet, hogy még dolgozik, de egyrészt állandó javítgatása rengeteg pénzbe kerül, másrészt korszerű feladatok megoldására már alieha alkalmas. Egyre sürgetőbb feladat tehát a mezőgazdasági géppark modernizálása. Ha a statisztikát nézzük, azt látjuk, hogy a magyar mezőgazdaságban nem. vagy alig szaporodnak a traktorok. 1968-ban volt 64 300 darab, az idén pedig van 64 800 darab. Az állomány összetétele azonban más. Ha a különböző teljesítményű erőgépeket átszámítjuk traktoregységre (ez egyenlő 15 lóerő vonóhorogteljesítménnyel), akkor 1968- ban 93 700 traktoregységünk volt, most pedig már 120 500 traktoregységünk van. Tehát gépek átlagos teljesítőképessége jelentősen megnőtt. Miért kellenek a nagyobb gépek? Több szempontból. Először, mert erősebbek. Egy „klasszikus” MTZ—50-es traktor például három ekefejjel, 6 kilométeres sebess°«pel szánt. Ezzel szemben a Kiro- vec traktor nyolc ekefejjel és 10 kilométeres sebességgel tud szántani, tehát ennek a gépnek a nyergében egy ember négyszer, sőt négy és félszer annyi munkát végez. Vagyis emelkedik a termelékenység. Az új gépek azonban többet is „tudnak”. A régi kombájnokon például a szemveszteséget csak meglehetősen bonyolult eljárással, a tárlón lehetett megmérni. A legújabb CLAS DO- MINATOR kombájnnak viszont a vezetőfülkében van olyan műszere, amely folyamatosan mutatja a szemveszteséget. Nem kell külön magyarázni, hogy ez mekkora előny. Végül a modernebb gépek jobban kímélik az embert is. A régi, izzófejes, egy hengerrel dohogó magyar traktorokról még le kellett parancsolni a nőket, mert az állandó rázás néhány év alatt maradandó károsodásokat okozott szervezetükben. Egy modem kombájn, vagy traktor vezetőfülkéjébe akár egy törékeny kislány is beülhet, mert a viszonyok hasonlítanak egy személygépkocsiéhoz, sőt a légkondicionáló berendezés állandó hőmérsékletet és páratar- ta'mat tart. Ha ennyi az előny, akkor miért halad ilyen lassan a gépállomány korszerűsítése? Részben, mert tetszés szerinti gépeket, tetszés szerinti mennyiségben még nem lehet kapni. A kilátások azonban biztatóak, mert a KGST-országok ipara is egyre több, minden igényt kielégítő típussal lép piacra. Addig azonban, amíg ezek gyártása felfut, gyakran tőkés devizáért vagyunk kénytelenek nyugati gyártmányokat beszerezni. Szerepet játszik azonban az is, hogy az új gépek nagyon drágák és aránytalanul drágák. A gépesítés kezdetén egy már gumikerekes, 25 lóerős Zetor-traktor nagyjából 30 ezer forintba került. A már említett, hagyományosnak számító, 50 lóerős MTZ ára 95 ezer forint. Ezzel szemben az egészen korszerű, 200 lóerős Kirovec traktor — tessék megkapaszkodni ! — ára több mint egymillió forint. Mint már említettük ez a gép négy, négy és félszer „tud” többet, az ára viszont tízszerese. Végső soron persze a korszerűtlen, elhasználódott gépek üzemeltetése a legköltségesebb. A korszerűsítés halaszthatatlan. de nagy anyagi befektetéseket kíván. A termelőszövetkezetek többek között ezért igyekeznek minden jövedelmi forrást megragadni, hogy legyen árváéi erejük a nagy befektetés ez. FÖLDEÁK1 BÉLA Női túlsúly az érettségiig A mikrocenzus adatai a népesség iskolai végzettségéről Negyvenezren szereztek oklevelet felsőfokú technikumban, főiskolán és egyetemen három év alatt, így 336 ezerre gyarapodott a felsőfokú képesítéssel rendelkezők száma, — tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatalnak az 1970— 1973-as időszakról készült s a közelmúltban megjelent mik- rocenzusából. A felsőfokú végzettségűek egyharmada pedagógiai, csaknem egynegyede műszaki oklevéllel rendelkezik. Az iskolai végzettségi szint emelkedése az egész népességre jellemző ez idő alatt: kisebbségbe kerültek az általános iskola nyolc osztályánál alacsonyabb végzettségűek. Jelenleg a 15 évesnél idősebb összlakosság 55,6 százaléka már elvégezte legalább a nyolc osztályt, számuk három év alatt 7,4 százalékkal emelkedett. Ennél is többel, 18 százalékkal növekedett az érettségizettek száma, most 900 ezer személy legmagasabb iskolai végzettsége ez. Vezetnek a gimnáziumi érettségizettek, aránvuk 46 százalék, amíg az általános ismeretek mellett ipari, műszaki képesítést is Szabálytalan visszhang Intézkedtek az iiletékesek! Huzavona erkölcsi kórokkal címmel írtunk lapunk augusztus 2-i számában arról, hogy kínosan hosszú ideje húzódik Bölcskén a nők foglalkoztatási gondjait megoldó üzemtelepítés ügye. Szerkesztőségünk augusztus 7-én — közel egy hete — kapta azt a hírt, hogy az illetékesek intézkedései nyomán rendeződtek a dolgok. Bölcskén — ahol erre régóta várnak — hpmarosan megkezdheti működését a Szekszárdi Textiltisztító és Ruházati Vállalat konfekcióüzeme, mely alkalmas lesz a dolgozni kívánó asszonyok foglalkoztatására. Az üzemtelepítés körül támadt zavarok okának föltárására és a helyzet rendezésére valószínű sor került volna akkor is, ha a nyilvánosságnak nem számolunk be a bölcskeiek problémájáról, Úgy véljük azonban, hogy a sürgetés nem volt azért se szükségtelen, sem pedig fölösleges, bár írásunkban a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője két dátumra való hivatkozást is hibásnak találhatott. Németh Józsefnek igaza van. A bölcskeiek megyei tanácstagja nem évekkel ezelőtt interpellált a nők foglalkoztatásának ügyében, hanem 1973. január 17-én. S még ez év március 14-re elkészült az a felmérés, melyben a megyei tanács munkaügyi osztályának számot kellett adnia a település nőlokosságá- nak foglalkoztatási lehetőségeiről. Fönt idézett című írásunk tartalmi helytállóságát e két nem jelentéktelen tévedés nem kis mértékben veszélyeztette. Éppen ezért tartjuk kötelességünknek publikálni, hagy a szakigazgatási szerveink mégis gyorsan tették meg a magukét. Bölcskén — mint azt föntebb jeleztük — rövidesen munkába áUhatnak a kisgyermekes asszonyok.,. szerzett érettségizettek 22, a közgazdasági technikumban végzettek aránya 21 százalék. Az iskolai végzettség alakulását nemek szerint vizsgálva az adatokból kitűnik, a nőknél kisebb az általános iskola nyolc osztályát végzettek aránya, mint a férfiaknál. Ennek egyik oka, hogy átlagéletkoruk jóval magasabb a férfiakénál, s így sok idős nő a század elején járt iskolába, amikor még többnyire legfeljebb négy—hat osztályt végeztek. A 30 éven aluliak közül azonban már több nő végzi el a nyolc általánost, mint férfi, s ebben a korcsoportban a legalább érettségivel rendelkezők között is a cők aránya lényegesen magasabb, mint a férfiaké. (MTI). GYAKORNOKOK Új arcok kerülnek ezekben a napokban a hivatalok irodáiba, az üzemek műhelyeibe, a szerkesztőasztalok, a munka- padok mellé. Uj arcokkal, új nevekkel ismerkednek a „régi és öreg” szakik. Friss diplomás fiatalemberek foglalják el helyükét új, és remélhetőn sok évre szóló munkahelyükön. Így augusztus elején-közepén van a nagy váltás, amikor fiatal szakmunkások, technikusok, mérnökök, közgazdászok, agro- nómusok elfoglalják új munkahelyüket. Sok évi iskolai, egyetemi tanulmányok után, zsebben a friss diplomával, nagy-nagy akarattal munkába állnak. Szokás az új munkatársat körülvezetni, mosoly, kedves szó, kíváncsi tekintet fogadja őket. S a fiatal, aki először van hivatalos állományban, hiába próbált a gyakorlati hetek alatt, a nyári szünidőben beilleszkedni egy-egy kollektívába, standard munkásként lenni egy új munkahelyen egészen más, mint egyetemistaként. A szekszárdi, a Tolna megyei üzemekbe ezekben a hetekben körülbelül félszáz technikus, mérnök és szakmunkás kezdi a munkáséletet. Gyakornokok lesznek néhány hónapig, mégha beosztásuk előadó, főelőadó, beosztott mérnök stb. elnevezésű is. Fiatal technikusok, mérnökök állnak a munka mellé — folytatják azt, amit kollégáik eddig tettek: az egy munkahelyre jutó népgazdasági kívánalomnak próbálnak majd eleget tenni. Sok éves tapasztalat alapján a MEZÖGÉP-nél a TÁÉV-nél és a tolnai üzemekben a fiatal mérnököket üzem- és gyártmányismertetőre fogják, azaz szakértő kísérettel végigvezetik az egész gyár, a vállalat mechanizmusán. Az áttekinthetőség, a megismerés célzatával ellátják a fiatal szakembert tanáccsal, azon túl pedig a kötelességgel is megismertetik: mit vár a gyár vezetése tőle, mit a népgazdaság. Nagy szávakat is mondanak ilyenkor, őszinte szavakat, ha mögötte nincs is akkora fontosság, mint az első hallásra tűnik. Bár egy művezetői poSzt, a beosztott mérnöki feladat, az agronó]jniai helyettes beosztás ugyancsak fontos, mert nem az emberrel is „foglalkozik” — azaz a fiatal szakembernek meg kell tanulni az embérekkel Is bánni. Az egyetemi évek arra jók, hogy a szakmába vágó összes ismeretet összegyűjtsék, rendszerezzék, a tanulás folyamat, a munkahelyen másként jelentkeznek a tantárgyak — — életközelből, s ezek bizony nemegyszer bonyolultabbak, megoldásuk nehezebb, hatásuk sokkal nagyobb, mint egy tantárgy által összegezett, összes ismeret. Persze más az élet, valamivel érdekesebb felületű, mint ahogy azt az egyetemi évek alatt a fiatalok tapasztalják. Sokan panaszkodtak már emiatt. Az első hónapok után már azt mondják: miért nem gyakorlatiasabb az egyetemi oktatás, miért oly kevés szó esik ott az emberről, mint termelési eszközről, mint élő személyről, akire hatással van a vezető jó vagy rossz hangulata, az anyagellátás, a szállítás, a technoló-* gia sok ága-boga — s az embert érő hatásokon múlik egy-egy üzem termelésének alakulása. Az élet, a munkahely is nagy tanító, nagy mester, egyetemi szinten. Mondják és valóban így van. a diplomák elöregedésének folyamata nem áll meg. Egy gépészmérnöki diploma öt évig friss, a vegyészé három évig. A kőművesnek hatévenként, az esztergályosnak ötévenként kellene valamiféle szaktanfolyamot végezni, hogy utolérje korát... A fiatal szakemberek —* mérnökök és munkások, technikusok és tisztviselők — dolgos évei elkezdődnek. Munkakönyvük első bejegyzése, legtöbbször gyakornokként7 rögzíti a munkavállalást. A fiatalokon, a munkahelyeken a régi szakikon múlik, mikor változik ez a bejegyzés, mikor húzzák át ezt a szót, s írják helyette: mérnök, technikus. Ötszázan? Ezren? — Uj munkások, új vezetők állnak az élet útjára. Segítsük őket, bátorítsuk az újra, a kezdeményezésre, az őszinteségre, az új munkavállalókat, a gyakornokokat.- Pj - ' Aratják a zöldbabot A mözsi Uj Élet Termelőszövetkezet földjein aratják a zöldbabot. Grábics Ferenc, kombájnjával naponta 2—3 hektárról takarítja be a termést, melyet a földekről közvetlen visznek a Paksi Konzervgyárba, __ --■’riwvin» Ä Fotó; Szepesi
