Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-13 / 188. szám

0 mezőgazdasági gépek koriája Ha mindent egybeveszünk, akkor meghökkentően nagy számot kapunk: jelenleg a me­zőgazdaság csaknem negyed- millió gépet használ. Ezek kö­zül mintegy 65 ezer a traktor, ■ 18 ezer a teherautó, 13 ezer a kombájn, a többi pedig mun­kagép. Mindez nélkülözhetetlen ma már a mezőgazdaságban és óriási érték. Van azonban egy szépséghibája. A gépek egy kicsit öregecskék. A népesség­tudományban szokás úgyneve­zett „korfát” rajzolni. Az egyes évjáratokat a létszám­mal azonos hosszúságú vonal­lal ábrázolják, és ezeket á vo­nalakat egymás fölé húzzák. Valóban fához hasonló ábra keletkezik, amely, ha a koro­nája széles, azt jelzi, hogy sok az idős ember, kevés a fiatal. Valami hasonló ábrát mu­tatna a mezőgazdasági gépek korfája is, ha megrajzolnánk. Ä traktorok átlagéletkora meg­haladja az öt esztendőt. Ez népességtudományi fogalmak­kal számolva körülbelül a „tisztes férfikomak” felel meg. Manapság egy traktor öt év alatt nagyjából már el is avul. Fizikailag esetleg még bírná, de gyorsan jönnek az úiabb típusok, tehát gyors az erköl­csi kopás. Sajnos a korfa ko­ronájának teteje is széles, mert 1974 elején a traktorok 16.6 százaléka, a teherautók 10,8 százaléka, az arató-csép­lő gépek 10,9 százaléka a leltár­ban már nulla értékkel szere­pelt. Egy új traktor árát ál­talában tíz részre osztják, és tíz - év alatt fokozatosan csök­kentik a leltári értéket. A ti­zenegyedik évben már „nullá­ra írott”, vagvis teljes egészé­ben amortizálódott a gép. Le­het, hogy még dolgozik, de egyrészt állandó javítgatása rengeteg pénzbe kerül, más­részt korszerű feladatok meg­oldására már alieha alkalmas. Egyre sürgetőbb feladat te­hát a mezőgazdasági géppark modernizálása. Ha a statiszti­kát nézzük, azt látjuk, hogy a magyar mezőgazdaságban nem. vagy alig szaporodnak a traktorok. 1968-ban volt 64 300 darab, az idén pedig van 64 800 darab. Az állomány összetétele azonban más. Ha a különbö­ző teljesítményű erőgépeket átszámítjuk traktoregységre (ez egyenlő 15 lóerő vonóhorog­teljesítménnyel), akkor 1968- ban 93 700 traktoregységünk volt, most pedig már 120 500 traktoregységünk van. Tehát gépek átlagos teljesítőképessé­ge jelentősen megnőtt. Miért kellenek a nagyobb gé­pek? Több szempontból. Elő­ször, mert erősebbek. Egy „klasszikus” MTZ—50-es trak­tor például három ekefejjel, 6 kilométeres sebess°«pel szánt. Ezzel szemben a Kiro- vec traktor nyolc ekefejjel és 10 kilométeres sebességgel tud szántani, tehát ennek a gép­nek a nyergében egy ember négyszer, sőt négy és félszer annyi munkát végez. Vagyis emelkedik a termelékenység. Az új gépek azonban többet is „tudnak”. A régi kombájnokon például a szemveszteséget csak meglehetősen bonyolult eljá­rással, a tárlón lehetett meg­mérni. A legújabb CLAS DO- MINATOR kombájnnak vi­szont a vezetőfülkében van olyan műszere, amely folya­matosan mutatja a szemvesz­teséget. Nem kell külön ma­gyarázni, hogy ez mekkora előny. Végül a modernebb gé­pek jobban kímélik az embert is. A régi, izzófejes, egy hen­gerrel dohogó magyar trak­torokról még le kellett paran­csolni a nőket, mert az állan­dó rázás néhány év alatt ma­radandó károsodásokat okozott szervezetükben. Egy modem kombájn, vagy traktor vezető­fülkéjébe akár egy törékeny kislány is beülhet, mert a vi­szonyok hasonlítanak egy sze­mélygépkocsiéhoz, sőt a lég­kondicionáló berendezés állan­dó hőmérsékletet és páratar- ta'mat tart. Ha ennyi az előny, akkor miért halad ilyen lassan a gép­állomány korszerűsítése? Rész­ben, mert tetszés szerinti gé­peket, tetszés szerinti mennyi­ségben még nem lehet kapni. A kilátások azonban biztatóak, mert a KGST-országok ipara is egyre több, minden igényt kielégítő típussal lép piacra. Addig azonban, amíg ezek gyártása felfut, gyakran tőkés devizáért vagyunk kénytelenek nyugati gyártmányokat besze­rezni. Szerepet játszik azonban az is, hogy az új gépek nagyon drágák és aránytalanul drá­gák. A gépesítés kezdetén egy már gumikerekes, 25 lóerős Zetor-traktor nagyjából 30 ezer forintba került. A már emlí­tett, hagyományosnak számító, 50 lóerős MTZ ára 95 ezer fo­rint. Ezzel szemben az egészen korszerű, 200 lóerős Kirovec traktor — tessék megkapasz­kodni ! — ára több mint egy­millió forint. Mint már emlí­tettük ez a gép négy, négy és fél­szer „tud” többet, az ára viszont tízszerese. Végső soron persze a korszerűtlen, elhasználódott gépek üzemeltetése a legkölt­ségesebb. A korszerűsítés halaszthatat­lan. de nagy anyagi befekte­téseket kíván. A termelőszö­vetkezetek többek között ezért igyekeznek minden jövedelmi forrást megragadni, hogy le­gyen árváéi erejük a nagy befektetés ez. FÖLDEÁK1 BÉLA Női túlsúly az érettségiig A mikrocenzus adatai a népesség iskolai végzettségéről Negyvenezren szereztek ok­levelet felsőfokú technikum­ban, főiskolán és egyetemen három év alatt, így 336 ezer­re gyarapodott a felsőfokú ké­pesítéssel rendelkezők száma, — tűnik ki a Központi Sta­tisztikai Hivatalnak az 1970— 1973-as időszakról készült s a közelmúltban megjelent mik- rocenzusából. A felsőfokú vég­zettségűek egyharmada peda­gógiai, csaknem egynegyede műszaki oklevéllel rendelke­zik. Az iskolai végzettségi szint emelkedése az egész népesség­re jellemző ez idő alatt: ki­sebbségbe kerültek az általá­nos iskola nyolc osztályánál alacsonyabb végzettségűek. Je­lenleg a 15 évesnél idősebb összlakosság 55,6 százaléka már elvégezte legalább a nyolc osztályt, számuk három év alatt 7,4 százalékkal emelke­dett. Ennél is többel, 18 szá­zalékkal növekedett az érett­ségizettek száma, most 900 ezer személy legmagasabb is­kolai végzettsége ez. Vezetnek a gimnáziumi érettségizettek, aránvuk 46 százalék, amíg az általános ismeretek mellett ipari, műszaki képesítést is Szabálytalan visszhang Intézkedtek az iiletékesek! Huzavona erkölcsi kórokkal címmel írtunk lapunk augusztus 2-i számában arról, hogy kínosan hosszú ideje húzódik Bölcskén a nők foglalkoztatási gondjait megoldó üzemtelepítés ügye. Szer­kesztőségünk augusztus 7-én — közel egy hete — kapta azt a hírt, hogy az illetékesek intézkedései nyomán rendeződtek a dol­gok. Bölcskén — ahol erre régóta várnak — hpmarosan meg­kezdheti működését a Szekszárdi Textiltisztító és Ruházati Válla­lat konfekcióüzeme, mely alkalmas lesz a dolgozni kívánó asszo­nyok foglalkoztatására. Az üzemtelepítés körül támadt zavarok okának föltárására és a helyzet rendezésére valószínű sor került volna akkor is, ha a nyilvánosságnak nem számolunk be a bölcskeiek problémájáról, Úgy véljük azonban, hogy a sürgetés nem volt azért se szükségte­len, sem pedig fölösleges, bár írásunkban a megyei tanács mun­kaügyi osztályának vezetője két dátumra való hivatkozást is hi­básnak találhatott. Németh Józsefnek igaza van. A bölcskeiek me­gyei tanácstagja nem évekkel ezelőtt interpellált a nők foglalkoz­tatásának ügyében, hanem 1973. január 17-én. S még ez év már­cius 14-re elkészült az a felmérés, melyben a megyei tanács munka­ügyi osztályának számot kellett adnia a település nőlokosságá- nak foglalkoztatási lehetőségeiről. Fönt idézett című írásunk tar­talmi helytállóságát e két nem jelentéktelen tévedés nem kis mér­tékben veszélyeztette. Éppen ezért tartjuk kötelességünknek publi­kálni, hagy a szakigazgatási szerveink mégis gyorsan tették meg a magukét. Bölcskén — mint azt föntebb jeleztük — rövidesen mun­kába áUhatnak a kisgyermekes asszonyok.,. szerzett érettségizettek 22, a közgazdasági technikumban végzettek aránya 21 százalék. Az iskolai végzettség alaku­lását nemek szerint vizsgálva az adatokból kitűnik, a nők­nél kisebb az általános iskola nyolc osztályát végzettek ará­nya, mint a férfiaknál. Ennek egyik oka, hogy átlagéletko­ruk jóval magasabb a férfia­kénál, s így sok idős nő a század elején járt iskolába, amikor még többnyire legfel­jebb négy—hat osztályt végez­tek. A 30 éven aluliak közül azonban már több nő végzi el a nyolc általánost, mint férfi, s ebben a korcsoportban a legalább érettségivel rendelke­zők között is a cők aránya lé­nyegesen magasabb, mint a férfiaké. (MTI). GYAKORNOKOK Új arcok kerülnek ezekben a napokban a hivatalok irodái­ba, az üzemek műhelyeibe, a szerkesztőasztalok, a munka- padok mellé. Uj arcokkal, új nevekkel ismerkednek a „régi és öreg” szakik. Friss diplomás fiatalemberek foglalják el he­lyükét új, és remélhetőn sok évre szóló munkahelyükön. Így augusztus elején-közepén van a nagy váltás, amikor fia­tal szakmunkások, technikusok, mérnökök, közgazdászok, agro- nómusok elfoglalják új mun­kahelyüket. Sok évi iskolai, egyetemi tanulmányok után, zsebben a friss diplomával, nagy-nagy akarattal munkába állnak. Szokás az új munkatár­sat körülvezetni, mosoly, ked­ves szó, kíváncsi tekintet fo­gadja őket. S a fiatal, aki elő­ször van hivatalos állomány­ban, hiába próbált a gyakorlati hetek alatt, a nyári szünidőben beilleszkedni egy-egy kollektí­vába, standard munkásként lenni egy új munkahelyen egé­szen más, mint egyetemista­ként. A szekszárdi, a Tolna megyei üzemekbe ezekben a hetekben körülbelül félszáz technikus, mérnök és szakmunkás kezdi a munkáséletet. Gyakornokok lesznek néhány hónapig, még­ha beosztásuk előadó, főelő­adó, beosztott mérnök stb. el­nevezésű is. Fiatal technikusok, mérnökök állnak a munka mellé — folytatják azt, amit kollégáik eddig tettek: az egy munkahelyre jutó népgazdasá­gi kívánalomnak próbálnak majd eleget tenni. Sok éves tapasztalat alapján a MEZÖGÉP-nél a TÁÉV-nél és a tolnai üzemekben a fiatal mérnököket üzem- és gyárt­mányismertetőre fogják, azaz szakértő kísérettel végigveze­tik az egész gyár, a vállalat mechanizmusán. Az áttekint­hetőség, a megismerés célzatá­val ellátják a fiatal szakem­bert tanáccsal, azon túl pedig a kötelességgel is megismer­tetik: mit vár a gyár vezetése tőle, mit a népgazdaság. Nagy szávakat is mondanak ilyen­kor, őszinte szavakat, ha mö­götte nincs is akkora fontos­ság, mint az első hallásra tű­nik. Bár egy művezetői poSzt, a beosztott mérnöki feladat, az agronó]jniai helyettes beosz­tás ugyancsak fontos, mert nem az emberrel is „foglal­kozik” — azaz a fiatal szak­embernek meg kell tanulni az embérekkel Is bánni. Az egye­temi évek arra jók, hogy a szakmába vágó összes ismere­tet összegyűjtsék, rendszerez­zék, a tanulás folyamat, a munkahelyen másként je­lentkeznek a tantárgyak — — életközelből, s ezek bizony nemegyszer bonyolultabbak, megoldásuk nehezebb, hatá­suk sokkal nagyobb, mint egy tantárgy által összegezett, összes ismeret. Persze más az élet, vala­mivel érdekesebb felületű, mint ahogy azt az egyetemi évek alatt a fiatalok tapasz­talják. Sokan panaszkodtak már emiatt. Az első hónapok után már azt mondják: mi­ért nem gyakorlatiasabb az egyetemi oktatás, miért oly kevés szó esik ott az ember­ről, mint termelési eszközről, mint élő személyről, akire hatással van a vezető jó vagy rossz hangulata, az anyagel­látás, a szállítás, a technoló-* gia sok ága-boga — s az em­bert érő hatásokon múlik egy-egy üzem termelésének alakulása. Az élet, a munka­hely is nagy tanító, nagy mester, egyetemi szinten. Mondják és valóban így van. a diplomák elöregedésének folyamata nem áll meg. Egy gépészmérnöki diploma öt évig friss, a vegyészé há­rom évig. A kőművesnek hat­évenként, az esztergályosnak ötévenként kellene valamifé­le szaktanfolyamot végezni, hogy utolérje korát... A fiatal szakemberek —* mérnökök és munkások, tech­nikusok és tisztviselők — dol­gos évei elkezdődnek. Mun­kakönyvük első bejegyzése, legtöbbször gyakornokként7 rögzíti a munkavállalást. A fiatalokon, a munkahelyeken a régi szakikon múlik, mi­kor változik ez a bejegyzés, mikor húzzák át ezt a szót, s írják helyette: mérnök, tech­nikus. Ötszázan? Ezren? — Uj munkások, új vezetők állnak az élet útjára. Segítsük őket, bátorítsuk az újra, a kezde­ményezésre, az őszinteségre, az új munkavállalókat, a gya­kornokokat.- Pj - ' Aratják a zöldbabot A mözsi Uj Élet Termelőszövetkezet földjein aratják a zöldbabot. Grábics Ferenc, kom­bájnjával naponta 2—3 hektárról takarítja be a termést, melyet a földekről közvetlen visznek a Paksi Konzervgyárba, __ --■’riwvin» Ä Fotó; Szepesi

Next

/
Thumbnails
Contents