Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-01 / 178. szám

! I , Megállapodás Ciprusról A jogügyi bizottság megszavazta a Nixon elleni yádat Kedden este Genfben, hat­napos tárgyálások után Cal- lagjaaft brit.,‘Mavrosz görög és Günes török külügyminiszter a Neynzetek Palotájában alá­írta á ciprusi garanciaszerző­dés megerősítéséről, valamint a tűzszünetről és más — Cip­russal összefüggő kérdésekről szóló 'hyilatkozatot. Az aláírást követően sajtóértekezletet tar­tott a görög’ és a török kül­ügyminiszter. Mavrosz görög külügyminisz­ter elégedetten nyilatkozott a megállapodásról, rámutatva, hogy a konferencia . elérte. a legsürgősebb kérdés megoldá­sát: véget vetett a katonai ak­cióknak és ily módon lehetővé vált az újabb vérontás elke­rülése. Ciprus politikai jövő­jét érintve emlékeztetett ar­ra, hogy a megállapodás ér- •telmében a tárgyalások újabb szakaszában a három szava­toló hatalom képviselőjén kí­vül részt vesz a sziget-köztár­saság két közösségének meg­bízottja is. Mint mondotta, a ciprusi görögöket Kleridesz ügyvezető elnök, a török kö­zösséget pedig annak vezetője, Denktas fogja képviselni. Mav- roszt megkérdezték Makariosz esetleges visszatéréséről Cip­rusra. A görög külügyminisz­ter kijelentette: „Számunkra még mindig’ Makariosz a tör­vényes elnök, de nem reánk tartozik, hogy megoldjuk a te­vékenységével kapcsolatos problémákat. Ha a ciprusi nép — egy független állam népe — úgy dönt. hogy visszahívja, Görög­országnak nem lesz semmilyen ellenvetése”. Günes török külügyminisz­ter sajtóértekezletén görög kollégájához hasonlóan mél­tatta a létrejött megállapodást, és kijelentette, hogy az „nem csupán a ciprusi probléma megoldása szempontjából, je­lentős, hanem a Görögország és Törökország közötti baráti, sőt együttműködési kapcsola­tok helyreállítása szempontjá­ból is.” Günes emlékeztetett arra, hogy a később megbu­kott katonai. junta külügy­miniszterével ottawai, majd brüsszeli találkozójukon nem tudott eredményre jutni. Mav- roszban viszont olyan tárgyaló i partnerral találkozott, aki „nemcsak erkölcsi síkon érté­kes, hanem a leét ország kö­zötti viszonnyal kapcsolatos szándékait tekintve • is”. Gü- nest megkérdezték az Égei- tengeri kőolajforrások kivál­totta görög—török viszály to­vábbi alakulásáról. A török miniszter válaszában ihangsú- lyozta, hogy amennyiben a két ország között létrejönnek a jó kapcsolatok, a légkör le­hetővé teszi más kérdések megvitatását is. Ankarában megelégedéssel fogadták a „genfi nyilatkoza­tot”. Ecevit miniszterelnök hangsúlyozta: „Úgy vélem, hogy rendkívül pozitív ered­ményt értünk el. Törökország a tárgyalóasztalnál megerősí­tette azt, amit fegyveres erői értek el Cipruson. A megálla­podás megteremti az alapokat Ciprus új státuszának kidol­gozásához.”. Athénban Karamanlisz mi­niszterelnök, amikor méltatta a genfi megállapodást, rámu­tatott, hogy az egyezmény vé­get vet az ellenségeskedésnek Cipruson. „Úgy vélem, hogy a megállapodás kiindulópontot jelent a ciprusi kérdés igazsá­gos rendezéséhez. Ennek meg­oldása biztosítaná a kapcso­latok helyreállítását Görög­ország és Törökország között és szavatolná a békét a vi­lágnak ebben a térségében” — mondotta. A Londonban tartózkodó Makariosz ciprusi elnök óva­tos fenntartással fogadta a genfi nyilatkozatot. Kijelen­tette, örömére szolgál, hogy a genfi tárgyalások tűzszüneti megállapodást eredményeztek, ami véget fog vetni a véron­tásnak és a további- szenve­déseknek. „Ugyanakkor nem mondhatom el, hogy elégedett lennék e megállapodás tel­jes tartalmával. Annak leg­fontosabb részében — a török csapatok Ciprusról történő ki­vonását illetően a megállapo­dás nagyon homályos. Min­denesetre remélem, hogy az egyezmény az első lépés lesz a Biztonsági Tanács július 20-i határozatának teljes egé­szében történő megvalósításá­ban.” Washingtonban,’ a Fehér Ház rövid nyilatkozatban üd­vözölte a genfi megállapodást. Warren szóvivő hangsúlyozta, hogy az Egyestilt Államok megítélése szerint a genfi nyi­latkozat fontos lépés a cipru­si béke helyreállítása felé. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára Callaghan brit kül­ügyminisztertől — egy rövid levél kíséretében — megkap­ta a genfi megállapodás szö­vegét. Waldheim a dokumen­tumot továbbította Javier Pe­rez de Cuellarhoz, a Bizton­sági Tanács perui elnökéhez, aki kijelentette, hogy a tanács tanulmányozza a megállapo­dás szövegét, mielőtt eldönte- né, milyen további lépéseket tegyen a világszervezet a szi­geten. Kedvező fogadtatásra, pozi­tív társadalmi visszhangra ta­láltak azok a rendelkezések, amelyek az állampolgárok te­lek-, lakás- és üdülőtulajdonát szabályozzák — állapította meg szerdai ülésén az ország- gyűlés építési és közlekedési bizottsága, mérlegre téve a pa­ragrafusok végrehajtásának ta­pasztalatait. A Gyarmati János elnökletével megtartott tanács­kozáson részt vett dr. Soós Gá­bor mezőgazdasági és élelme­zésügyi államtitkár, dr. Szilbe- reky Jenő igazságügyi minisz­terhelyettes, dr. Villányi Mik­lós pénzügyminiszter-helyettes, dr. Buda Gábor, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának el­nökhelyettese és Dudás János, az MSZMP Központi Bizott­ságának alosztályvezetője. Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes tájékoztatójában leszö­gezte: a rendeleteknek az volt a céljuk, hogy bővítsék a te­lek-, lakás- és üdülőszerzési lehetőségeket, ugyanakkor megakadályozzák a munka nélküli vagyonszerzési törek­véseket. A jpgszabályok szin­te alapelvként mondták ki, hogy egy személy, illetőleg család legfeljebb egy lakással vagy lakótelekkel, ezen felül egy üdülővel, illetve üdülő­telekkel rendelkezhet. Első lé­pésként hozzáláttak a valósá­gos állapotokat rögzítő nyil­vántartások elkészítéséhez, en­nek érdekében a Pénzügy­minisztérium bejelentési köte­lezettséget írt elő az állam­polgárok tulajdonában lévő in­gatlanokra. Az elkészült sta*- tisztika szerint 1974. március 31-én az országban több mint 2,2 millió tulajdonosnak 2,4 millió ingatlana volt. Az en­gedélyezettnél több ingatlan­nal 1972-ben 185 ezren ren­Fel mentések, kinevezések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Lőrinc Imre nehézipari minisztériumi államtitkárt tisztségéből — ér­demeinek elismerése mellett — felmentette, egyidejűleg Gór Nagy Sándort nehézipari ' minisztériumi államtitkárrá kinevezte. A Minisztertanács Menyhárt László nehézipari miniszter- helyettest e tisztsége alól — más, fontos állami megbízatá­sa miatt — felmentette, dr. Halász Tibort, a Mátraaljai Szénbányák igazgatóját nehéz­ipari miniszterhelyettessé ki­nevezte. A kormány Havrán Istvánt, áz Országos Bányaműszaki Fő­felügyelőség elnökiét — érde­meinek elismerése mellett — tisztségéből, valamint minisz­terhelyettesi ; rangja alól fel­mentette, és egyidejűleg Meny­hárt Lászlót, az Országos Bá­nyaműszaki Főfelügyelőség el­nökévé, minivterhelyettesi (‘Ttffrari kinevezte. (MTI}. Az amerikai képviselőház jogügyi bizottsága kedden be­fejezte a Nixon elnök elleni alkotmányjogi vádemelési tör­vényjavaslat-tervezet feletti vitát. A keddi napon a bizott­ság 21 szavazattal 17 ellenében jóváhagyta a törvényjavaslat- tervezet harmadik cikkét is, 1 amely a kongresszussal szem­beni engedetlenséggel vádol­ja az elnököt. A bizottság ugyanakkor el­vetette két további cikk bele­foglalását a törvényjavaslat­tervezetbe. Az elnök állítóla­delkeztek (ingatlanaik száma elérte a 380 ezret) 1974-ben már csupán 160 ezren, 321 ezer „birtokkal”.. Csökkent a mér­téken felüli ingatlanok száma is: a lakótelkeké 24 százalék­kal, az üdülőtelkeké 36 száza­lékkal, a lakásoké 11 százalék­kal, az üdülőké pedig 20 szá­zalékkal. A legfrissebb adatok szerint az ingatlantulajdono­sok 7 százaléka birtokolja az összes ingatlanok 13 százalé­kát, kettőnél több ingatlana 34 ezer tulajdonosnak van. A megállapított mértéket lénye­gesen meghaladó számú Ingat­lannal még mindig körülbelül 3000 tulajdonos rendelkezik. Jóllehet az információ nem teljes körű, a statisztikából az is megállapítható, hogy társa­dalmi rétegződés szerint a lakóházak és lakótelkek tulaj­donosainak aránya megfelel a népesség különböző rétegei kö­zötti arányoknak. Az alkal­mazotti és egyéb rétegek ja­vára mutat eltolódást viszont az üdülő- és üdülőtelkek tu­lajdonosainak aránya: egy rep­rezentatív felmérés szerint az üdülők és üdülőtelkek mind­össze 20 százaléka van fizikai dolgozók tulajdonában. (Ez a felmérés 21 jelentősebb üdülő- területtel rendelkező település­re terjed ki.) Az illetékesek felhívták a tanácsokat, hogy jelöljék ki azokat a települé­seket, ’ amelyeknek területére — telektulajdon esetében — alkalmazni kell az elidegení­tési és a tanácsi értékesítés el­rendelésének kötelezettségét. Jelenleg az elidegenítési köte­lezettség alá tartozó települé­sek száma eléri a 760-at. Az ingatlanok pontos nyilvántar­tásának és telekkönyvezésének érdekében a Minisztertanács új, egységes ingátlan-nyilván- tartás vezetését rendelte el, s törvényerejű rendelet szabá­lyozza az ingatlanok nyilván­tartásának minden lényeges kérdését is. A gyakorlatban szerzett ta­pasztalatok azt bizonyították, hogy — az egyéni és a közér­dek megfelelő összhangjának biztosítása mellett — nem min­den ügy bírálható el az új paragraJusok alkalmazásával. Ezért a Minisztertanács — két esztendőre — felhatalmazta az építésügyi és városfejlesztési minisztert: a rendelkezések al­kalmazása alól felmentést ad­hat olyan esetekben, amikor a paragrafus szerinti elbírálás méltánytalanságra vezetne. Az ÉVM-hez május végéig 366 ilyen kérelem érkezett, előze­tes adatok szerint a tulajdono­sok önként — 1973 végig 2500 többletlakást, és körülbelül 100 üdülőt adtak, vagy ajándékoz­tak el. A többlettelkek elidegeníté­sére előírt határidő 1972. de­cember 31-én, a többletlakás- és üdülőtulajdonra pedig egy évvel később járt le. A határ­időre el nem adott többlet­ingatlanok tanácsi értékesítése még számos kívánnivalót hagy maga után, igaz viszont, hogy , a többlettelkekkel rendelkező tulajdonosok egy része nem gos adóvisszaélésével kapcso­latos cikket és az 1969-es kam­bodzsai bombázások törvényte­len elrendelésére vonatkozó cikket — egyaránt 26 szavazat­tal 12 ellenében — a jogügyi bizottság elvetette. Az alkotmányos Vádemelés törvényjavaslat-tervezetet a jogügyi bizottság — a megfe­lelő bizonyítékok és a bizott­ság jelentésének mellékelésé­vel — várhatóan egy héten belül terjeszti a képviselőház tett eleget a jogszabályban elő­írt kötelezettségeinek. Sokan várakozó álláspontra helyez­kedtek, vagy aránytalanul ma­gas telekár megállapításával nehezítették — sőt; meghiúsí­tották — az értékesítést. Ez is a magyarázata, hogy egyes helyeken — főként a városok­ban és az üdülőterületeken — a telekforgalom nem növeke­dett, s az árak sem csökken­tek. Az előterjesztést követő vi­tában a képviselők mindenek­előtt azt hangsúlyozták, hogy a kiadott rendelkezések meg­felelnek az alapvető politikai céloknak, és lehetetlenné tet­ték a további spekulációs célú törekvéseket. (Ezt igazolja egyebek között az a tény is, hogy 1973-ban — az előző évi­hez viszonyítva — 12 százalék­kal kevesebb volt a vagyon­átruházások száma.) Meglehe­tősen sok kritika érte a taná­csokat, elismerve azonban azt a tényt, hogy ha minden állam­polgár eleget tett volna beje-- lentési kötelezettségének, a ta­nácsok már előbbre tarthatná­nak, hiszen energiáik java részét nem kötötte volna le a tulaj­donos utáni ’„nyomozás” ku­tatás. Szóvá tették a képvise­lők, hogy a tanácsoknak hat­hatósabban, lényegre törőbben ♦ kellene alkalmazni azokat a szankciókat, amelyekre a pa­ragrafusok lehetőséget adnak. Egy jó példa: Baranyában 300 esetben szabtak ki bírságot a bejelentési kötelezettség elmu­lasztása miatt. A vitában felszólalt Dara­dics Ferenc, Tolna megyei or­szággyűlési képviselő. (MTI) TOKIÓ A japán főváros lakossága az elmúlt évben a szokásostól el­térően nem növekedett, hanem kis mértékben csökkent. Jú­lius 1-i adatok szerint jelen­leg 11 633 875-en élnek Tokió­ban, s ez 1418-eal alacsonyabb, mint az előző évi szint. A má­sodik világháború óta eddig minden évben átlag 300 000 fővel nőtt a főváros lakosságá­nak lélekszáma. A gyors nö­vekedés csak az utóbbi évek­ben lassult le kissé. QUEBEC 1 A kanadai Quebec-tarto- mány parlamentje harmadik olvasásban jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely a tar­tomány hivatalos nyelvének minősíti a franciát. A javasla­tot 92:10 arányban szavazták meg. Quebecben eddig két nyelv, az angol és francia is hivatalos volt. Az új törvény­javaslat elfogadása ellen már korábban is hevesen tiltakoz­tak -a húsz százalékot kitevő angol nyelvű lakosság képvi­selői, . A genfi Ciprus-konferencia résztvevőinek kézfogása a meg­állapodás aláírása után. Balra Mavrosz görög, mellette Cal­laghan angol és Günes török külügyminiszter. Mögöttük, á kép jobb szélén Roberto Gruyere„ az ENSZ főtitkár-he­lyettese. elé. 2,4 millió ingatlan—2,2 millió tulajdonos Ülést tartott ax országgyűlés építési és közlekedési bizottsága t

Next

/
Thumbnails
Contents