Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-31 / 177. szám

A Hazafias Népfront városi bizottságán hallottuk Besnutaffiak • a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságát A megyei pártbizottság okta­tási igazgatósága rendkívül ki­terjedt munkát végez. Ebben az intézményben történik, az országos képzés mellett, a ká­derek politikai felkészítése. Az intézmény munkájával kapcsolatban kérdéseket in­téztünk dr. Kalicza Rezsőhöz, az oktatási igazgatóság igaz­gatójához. Az alábbiakban kö­zöljük a kérdéseket és az azokra kapott válaszokat. — Azt adtuk címnek, hogy be­mutattuk az oktatási i^azeatósft- got. Szeretnénk, ha ITalicza elv­társ néhány mondatban ismer­tetné az intézmény alapvető céljait. — Örömmel válaszolok a feltett kérdésekre, hiszen az oktatási igazgatóság teljes ka­pacitással beinduló munkájá­ról tájékoztathatom a lap ol­vasóit. Intézménvünk alapvető fel­adata kettős, egyrészt előké­szíti. megszervezi és végre­hajtja a párttagok, valamint a párt-, állami és tömegszer­vezeti középszintű vezetők eszmei-politikai képzését és to­vábbképzését. Másrészt tartal­milag és módszertanilag elő­készíti és segíti a pártoktatás vezető propagandistáinak ok­tató-nevelő munkáját. Ebből kiindulva az a legfőbb célkitűzésünk, hogy megismer­tessük hallgatóinkkal a marxizmus—leninizmus alap­vető tanításait, a világnézeti, gazdasági, politikai élet elmé­leti kérdéseit, legáltalánosabb összefüggéseit; hogy megértes­sük velük az MSZMP általá­nos politikai irányvonalát, az egyes párthatározatok lénye­gét, végrehajtásuk módjait. Az 1974—75-ös évben oktató­nevelő munkánk középpontjá­ban a párt XI. kongresszusa éS' hazánk felszabadulásának 30. évfordulója áll. Ezek a nagy jelentőségű események adják legfőbb motívumát egész tevékenységünknek. — Mennyi embert érint az igazgatóság oktató-nevelő tevé­kenysége? — Intézményünk oktatóte­vékenysége tanévenként köz­vetlenül 1400—1500 főt érint, azaz ennyi a hallgatói létszá­munk. Közvetve, a pártoktatás propagandistáin keresztül 3— 4 ezer főre hat ki munkánk. Szóval, működésünk nagyon sok emberrel kapcsolatos. Tel­jes mértékben átérezzük a fe­lelősséget, amellyel pártunk­nak és annak a több ezer elv­társnak tartozunk, akik kap­csolatban vannak velünk. ( — A bentlakásos nártiskoláról lényegesen kevesebbet tudnak az olvasók, mint az esti egve- t'Taréi és a szakosítóról. Kér- jflk, mondjon erről az oktatási formáról is valamit. — Valóban. Az oktatási igazgatóság keretében műkö­dő bentlakásos pártiskoláról keveset tudnak az olvasók, mindenekelőtt azért, mert ez az oktatási forma csak most szeptemberben kapcsolódik be az oktatás rendszerébe. A bentlakásos pártiskola rendkívül jelentős feladatok végrehajtására hivatott. Mint az igényes és hatékony alapo­zó képzés formája arra ad le­hetőséget, hogy például egy öthónapos bentlakásos tan­folyam keretében, mintegy 850 —900 óra időtartammal mély és sokoldalú ismeretet nyújt­son a hallgatóknak. A rend­szeres napi foglalkozások lehe­tővé teszik, hogy minden té­mából előadás, egyéni tanulás. csoportos és egyéni konzultá­ció, valamint szeminárium le­gyen. Emellett állandóan ren­delkezésre állnak a tanárok, a könyvtár, az oktatási segéd­eszközök. Ez a forma oktató­nak, hallgatónak egyformán előnyös. A hallgató feladata csak a tanulás; az oktató fo­lyamatosan figyelemmel tudja kísérni a hallgatók munkáját, fejlődését; és egyáltalában: az oktatómunka mellett a neve­lőtevékenység jobban előtér­be kerül. Természetesen az nem hagy­ható figyelmen kívül, hogy a politikai vezetés alapvető el­veinek és gyakorlatának ok­tatására csak ebben a formá­ban lehet komolyan felkészül­ni. Ezért mondjuk azt, hogy a pártiskola nemcsak ideoló­giai-politikai képzést ad a pártfunkcionáriusoknak, ha­nem szakmai képzést is. Meg kívánom jegyezni, az öthónapos, bentlakásos tanfo­lyam nem az egyedüli forma a pártiskolai oktatásban. In­dulnak még bentlakásos mun­kásakadémiák, pedagógiai­módszertani tanfolyamok és mások is. — A különböző oktatási forma elvégzése után az igazgatóság figyelemmel kíséri-e a végzett hallgatók tevékenységét, életút­ját? — Igen. Legalábbis határo­zott törekvésünk van erre. A végzett hallgatóknak egy je­lentős része propagandista­ként tevékenykedik. így a kapcsolat az oktatási igazgató­ság és a volt hallgatók között rendszeres, folyamatos marad. Emellett a végzett hallgatók részére különböző továbbkép­ző, tájékoztató tanfolyamokat, előadásokat szerveztünk és szervezünk. Ez persze még nem elegendő, továbbra is ke­ressük a kapcsolattartás más konkrét formáit. — Hány kihelyezett osztálya van az esti egyetemnek, hogyan folyik ott a munka? — Az esti egyetemi oktatá­si forma továbbra is betölti feladatát, mint a politikai ká­derképzés és továbbképzés fő területe. Hogy ez az oktatási forma milyen jól bevált, a növekvő népszerűség is mu­tatja. Az 1974—75-ös tanév­ben körülbelül ezer fővel kezdjük el az oktatást ebben a formában. A hároméves alaptagozaton Bonyhádon, Dombóvárott, Ta­másiban és Pakson kihelyezett osztályok vannak, mégpedig az első évfolyamon 2—2, a má­sodik és harmadik évfolyamon Pakson egy, illetve kettő, a többi járásban kettő-kettő. A kihelyezett tagozatokon egy- egy tiszteletdíjas tagozatveze­tő végzi a szervezeti és rend­tartási munkát. A foglalkozá­sokat tiszteletdíjas tanárok tartják. Az utóbbi években si­került elérni, hogy a tanárok egy-két kivételtől eltekintve helyiek, így a hallgatókkal va­ló kapcsolatuk rendszeres, jó. Szakosító tanfolyamok csak Szekszárdon vannak. — Az oktatási igazgatóság dol­gozóin kívül számos külső erőt is foglalkoztat az intézmény. Ho­gyan biztosítják az ő állandó továbbképzésüket? — Már az eddigi válaszok­ból is kitűnik, hogy az Oktatá­si igazgatóság sokirányú okta­tómunkát folytat, amit a füg­getlenített munkatársak maguk képtelenek lennének megolda­ni, Ezért külső, tiszteletdíjas oktatók egészítik ki a tanszé­kek tanári karát. Ezek az elv­társak jó tartalmi, módszerta­ni felkészültséggel rendelkez­nek, eredményesen tesznek eleget megbízatásuknak. Rendszeres továbbképzésük­ről a tanszékek gondoskodnak. Tanszéki üléseken, össztanári értekezleteken, különböző tá­jékoztatókon vesznek részt, ahol elméleti, pedagógiai­módszertani előadások, viták, ideológiai-politikai tájékozta­tók nyújtanak lehetőséget szá­mukra az önképzéshez. — Miben foglalná össze az ed­digi tapasztalatokat; az igazga­tóság eddigi munkáját hogyan értékeli ön, mint igazgató? — Az igazgatóság munkájá­ról még igen kevés tapaszta­lat áll rendelkezésünkre, hi­szen csak 1974. szeptember 2- án kezdődik az első olyan tanév, amely az új intézmény keretei között folyik majd. Azt azonban elmondhatom, hogy az előkészületi munka, a felkészülés befejeződött, min­den reményünk megvan arra, hogy sikerrel kezdjük és fe­jezzük be az első tanévet. Ez évtől kezdve az esti egyetem és a pártiskola szoros egységben, az oktatási igazga­tóság keretében tölti majd be hivatását. — Köszönjük a tájékoztatást. LETENYEl GYÖRGY Ma már mintegy 15 ezer hektáron termesztenek szóját az országban — mondotta Mé­száros László, az Iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézet tudományos igazgató- helyettese a Baján tartott szó- jatermesztési és növényter­mesztési tanácskozáson. — A terület lehetne nagyobb is, de a vetőmag meghatározta a nagyságot. A hazai szójatermesztés most kezd kibontakozni. A terület- növelés, a nagyobb termés, a jobb növényvédelem érdeké­ben 244 üzemi szakembert ké­peztek ki a télen a szójater- mesztésre. Az elméleti felké­szítést gyakorlati bemutatók­kal egészítették ki. A termesz­téstechnológiára vonatkozó gyakorlati tapasztalatok — egyelőre még kevés az ilyen tapasztalat — hiányának el­lensúlyozására az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kiadta az iparszerű termesztés technológiáját. A termelői kedv növekedéséhez jelentő­sen hozzájárult a szója felvá­sárlási árának rendezése, va­lamint az a tény, hogy a ku­koricatermesztésben használt géprendszerek a szójatermesz­tés igényeinek is megfelelnek. A szója terméskilátásai biz­tatóak. A májusi határszem­lék alapján a vetések 33 szá­zaléka kiváló, 46 százaléka pedig jó volt. A tanácskozáson szó volt a szója betegségeiről és kárte­vőiről, valamint az ellenük való védekezésről. Szili Máté, a Tolna megyei Növényvédő Ál­lomás főmérnöke előadásában utalt arra, hogy amíg kis te­rületen termesztettek — ha­sonlóan a többi növényhez — a szóját is viszonylag egészsé­ges növénynek ismerték. A vetésterület koncentrációjával, növekedésével és az intenzív A Hazafias Népfront városi bizottságának titkárával, Esze- nyi Antalnéval beszélgettünk a HNF 1974. második félévi munkatervéről. Mivel alkotmányunk tör­vénybe iktatásának 25. évfor­dulóját ünnepeljük ebben az esztendőben augusztus 20-án, a városi népfrontbizottság fő feladatként készül az ünnep méltó megülésére. Szekszárdon a hagyományok mellett a helyi adottságokat is figyelembe véve termelő- szövetkezetek és ipari üzemek részvételével munkás-paraszt találkozókat rendeznek. A vendéglátó vállalatok üzemlá­togatásokat szerveznek, ame­lyek során kölcsönösen tájé­koztatják egymást munkájuk­ról, 1974-ben elért termelési eredményeikről. A Béri Ba­logh Ádám Termelőszövetke­zet tagjait a Népbolt Vállalat dolgozói és a Szekszárdi Nyomda munkásai közösen látják vendégül, a nyomda KISZ-szervezete irodalmi mű­sorral készül a vendégek fo­gadására. A Tolna megyei Ál­lami Építőipari Vállalat pe­dig üzemlátogatást szervez a .Tóreménység Tsz 40 tagjának, de változatos programmal vár­ják az idén a Bőrdíszműben a Garay Tsz dolgozóit is. Az 1974. év második félévi munkáját meghatározza a párt XI. kongresszusára történő felkészülés és felszabadulá­sunk 30. évfordulójának meg­ünneplése. Az ősz folyamán a HNF városi bizottsága anké- tokat is szervez. Ismertetni művelési módszerek alkalma­zásával azonban a szója káro­sítóinak gyors ütemű terjedé­sét, helyenként és időszakon­ként járványszerű felszaporo­dását figyelhették meg a szakemberek. A legnagyobb szőj atermelő államok közül az USA-ban például 30, a Szov­jetunióban pedig tizenhét be­tegséget és közel hatvan ál­lati kártevőt tartanak nyilván, amelyek évenként 10—12 szá­zalékos termésveszteséget okoznak. Magyarországon a szétszórtan, csak kisebb terü­leteken termesztett szójában különleges növényegészségügyi problémák nem fordultak elő. Az idei járványveszélyes idő­szakban, a megnövekedett te­rületen azonban, elsősorban az egyes gomba- és baktériumos megbetegedések komolyabb mértékben léptek fel. A káro­sítok elleni védekezésben a preventív eljárásoknak van a legnagyobb szerepük. Minde­nekelőtt egészséges vetőmag előállítására kell törekedni és biztosítani az optimális agro­technikai feltételeket. Jó és hatékony fegyver a szakembe­rek kezében a kártevők elle­ni küzdelemben a vegyszeres gyomirtás. Ma már megfelelő vegyszerek állnak rendelke­zésre ahhoz, hogy csökkenteni lehessen a' szójában a kárte­vést. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ahol a javasolt technológiát betartot­ták, ott a gyomirtó hatás jó volt, és a szóján károsodás nem következett be. A szója gyomirtására számításba jö­hető készítmények választéká­nak bővítése érdekében tizen­öt készítménnyel összesen 300 parcellán állítottak be kispar- cellás kísérleteket, melyek eredményei a gyakorlat szá­mára csak további vizsgálatok után hasznosíthatók. kívánják például a bérházbari lakókkal azokat az elemi együttélési szabályokat, ame­lyeket figyelembe kell venni az újonnan beköltözőknek. Ezt követően vitatják meg az ifjúság nevelésének egyes kér­déseit. De napirendre kerül a városfejlesztés és környezet­védelem egyes kérdéseinek megbeszélése is. A második félévben érté­keli az elnökség a HNF városi bizottságának első félévi munkáját. Novem­ber hónapban kerül sor az 1974. évi társadalmi munka értékelésére, a tanácstagok ok­tatásának megszervezésére. A tervezett oktatás kapcsán kü­lönös figyelmet akarnak for­dítani a fiatal és női tanács­tagokra, valamint a fizikai dolgozókra. A későbbiek fo­lyamán dolgozza fel a bizott­ság az 1975-ben sorra kerülő országgyűlési képviselő-válasz­tással kapcsolatos feladatokat. A népfront bizottságai kö­zül a városi nőbizottság ren­dezvényein az ifjúság- és csa­ládvédelmi munka tapasztala­tairól és annak a további ten­nivalóiról lesz szó. A pedagó­giai albizottság ülésén pedig még a téli szünet előtt beszá­molót tartanak közoktatás- politikai határozatok .végre­hajtásának tapasztalatairól. Befejezésül Eszenyi Antalné elmondta, hogy a második fél­évben is tartanak klubszerű foglalkozásokat, amelyeken — egyebek között — megtárgyal­ják Szekszárd város közleke­dési és vízellátási helyzetét is. A nagy felületen termesz­tett szója agrotechnikai és nö­vényvédelmi kérdései tisztá­zása. érdekében az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézettel fajtaösszehasonlító kísérletet, a Tolna megyei, il­letve a Bács-Kiskun megyei Növényvédő Állomással közö­sen pedig vegyszeres gyomir­tási kísérleteket állított be a Bajai Állami Gazdaság. Egyik területükön 20, a másikon pe­dig 16 szójafajtával kísérletez­nek. A bajai kukoricatermesztési rendszerben a kukorica mel­letti társnövényként 1974-ben 2700 hektáron termesztettek szóját. A szójafajták tenyész- idő szerinti arányait termelé­si körzetenként határozták meg. Idén a terület 22,2 szá­zalékán kései, 3,6 százalékán igen kései érésű fajtákat is termesztettek. A jövő évben az igen késői érésű fajtákat kihagyják és több igen korai és korai szójafajtát szándé­koznak vetni. A géptechnoló­giák fejlesztése érdekében új gépeket, elsősorban vetőgépe­ket próbálnak ki, mert tapasz­talataik szerint a ma alkal­mazottak munkájának minő­sége nem megfelelő. Az idei tapasztalatok felhasználásával a növény biológiájának ala­posabb megismerése után a termeléstechnológia ponto­sabb betartásával lehetővé vá­lik a termelési rendszer szója- termelési ágazatának területi fejlesztése. 1975-ben 10 000 hektáron kívánnak szóját ter­meszteni. Terjed a szója. Az ország­ban egyre jobban. A megyé­ben még csak itt-ott foglal­koznak szójatermesztéssel. Pe­dig a szójatermesztés kutatási központja Tolna megyében van. Reméljük, hogy hamaro­san nemcsak kutatási központ lesz megyénk. Tolna megye csak kutatási központ? Egyre terjed a szójatermesztés

Next

/
Thumbnails
Contents