Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-12 / 161. szám
I Merre halad az orvostudomány ? IRTA: GLEB SZOLOVJOV ÁLLAMI DÍJAS, A SZOVJETUNIÓ ORVOSTUDOMÁNYI AKADÉMIÁJÁNAK LEVELEZŐ TAGJA, A SZERV- ÉS SZÖVETÁTÜLTETÉSI INTÉZET IGAZGATÓJA Milyen lesz az orvostudomány a huszadik század utolsó negyedében? Mit ad az embernek, meg tudja-e hosszabbítani az ember életét? MATEMATIKAI MÓDSZEREK A gyógyítás művészete mindenkor a betegség diagnózisával kezdődik. A tudományostechnikai haladás lehetővé teszi, hogy a jövő orvosa megbirkózzék a betegre vonatkozó azon információfolyamattal, amely nemcsak a hagyományos vizsgálati eljárásoknak lesz köszönhető, hanem a korszerű instrumentális, gépi és laboratóriumi módszereknek is. Az elektronikus-számítástechnika segítségünkre lesz abban, hogy a beteg állapotára vonatkozó adatok a betegség kifejlődése folyamán bármely időpontban kielemezhetők legyenek. Ez persze nem jelenti azt, hogy az orvosok a jövőben nem tudják majd, mondjuk a tüdőgyulladás, a szívizominfarktus, a heveny vakbél- gyulladás diagnózisát éép nélkül megállapítani. A gépi diagnózis lehetővé teszi, hogy szövődmények esetén, a betegség nem tipikus lefolyásakor, ritka megbetegedések esetén, a betegség jelei és tünetei nagy pontossággal legyenek összevethetők. De ez a matematikai módszereknek nem egyetlen „alkalmazása”. az orvostudományban. A SEBÉSZET FEJLŐDÉSE Az orvostudomány egyik élenjáró ágazatának — a sebészetnek — fejlődése nem annyira a műtési technika haladásával kapcsolatos, mint inkább azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az anaesthesiológia (érzéstelenítés és érzéstelenítő szerekkel foglalkozó tudományág) a rcanimatio (az újraélesztéssel — a szívmegállást követő percekben az életfunkciók helyreállításával foglalkozó tudomány) és a műtét utáni időszakban alkalmazott intenzív gyógykezelés nyújt a sebészetnek.1 Nagy klinikákon az elektro- likus technika bonyolult sebészeti beavatkozások folya- nán és azok után ma már fo- yamatosan ellenőrzi az ember életfontosságú szerveinek nűködését, a szervezet belső cörnyezetének állapotát. A egközelebbi évtizedben minien gyógyintézetet felszere- ünk ezzel a technikával; ez ehetővé teszi, hogy a fellépett ;árosodásokat az orvosok gyor- an elhárítsák. Ilyen módon a jetegek kevesebb kockázattal 'észehk át a súlyos sebészeti >eavatkczásokat. Megváltozik a sebészeti be- .vatkczásük jellege: azok a lelyreállító, rekonstruáló műétek lesznek túlsúlyban, ámenek nemcsak eltávolítják a árosodott szervrészeket, ha- ,em szintetikus anyagokkal, zövetek és szervek átültetése évén helyre is állítják azok aűködését SZERVÁTÜLTETÉS — SZERVBANK A szerv- és szövetátültetés roblémája a XX. század utol- 3 negyedében kétségtelenül lég nagyobb arányú tovább- íjlesztésre talál. Már most tu- unk vesét, szívet, májat, has- yálmirigyet, tüdőt átültetni lyan reménytelenül súlyos etegekbe, akiken semmiféle yógymód nem segít. Két kö- jlmény azonban visszatartja inek az irányzatnak a fejlő- esét. Még nem tártuk fel a :öveti összeférhetetlenség régiójának összes megnyilvá- ulási mechanizmusát, és nem nultuk meg az immunitás biztos szabályozását. Másodsorban: tartalék szerv- és szövetkészletek szükségesek ahhoz, hogy a szervátültetési műtétek tömegessé váljanak. Napjainkban a szöveti ösz- szeférhetetlenség leküzdésének két reális módja van: az első — az átültetésre szoruló ember szövetcsoportjának (a vércsoport-meghatározással analóg) meghatározása speciális szérumok segtíségével, majd a legalkalmasabb donor kiválasztása. Ez egyaránt tudományos és szervezési probléma. Az átültetésre szolgáló szervek konzerválási, begyűjtési és , tárolási problémáinak is vannak tudományos, szervezési, valamint morális-etikai aspektusai. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint világviszonylatban évente 250 000 ember hal meg autó- és közúti baleset következtében. Ha a köztudat — az orvostudomány eredményeire támaszkodva — felkészül annak megértésére, hogy az elhalt emberek egyes szervei továbbműködhetnek egy másik ember szervezetében és megmenthetik annak életét, valamint, ha sikerül kidolgozni a szívmegállást, az ember halálát követő tíz-húsz percen át életképes állapotban maradt szervek konzerválási módszereit, akkor az úgynevezett „szervbank”, problémája megoldódik. Ami a szöveti összeférhetetlenség leküzdését illeti, az immunitást gátló módszerek már ma lehetővé teszik az idegen szervek és szövetek számára, hogy az új gazdaszervezetben sok éven át működjenek. MEGHOSSZABBODIK AZ ÉLET A világon 15 000 emberen végeztek veseátültetést. Közülük ma sok százan élnek az idegen szervvel. Sokan körülbelül tíz évvel ezelőtt estek át a műtéten. Négy beteg több mint öt évig élt átültetett szívvel, átültetett májjal pedig négy és fél évig élt a beteg. Ezeknek a műtéteknek — kü- —------tetéseknél — a z eredményei arról győznek meg, hogy a szöveti összeférhetetlenséget képesek vagyunk leküzdeni. Általában szólva az orvos- tudomány fejlődéséről, határozottan állíthatjuk, hogy annak vívmányai lehetővé teszik az átlagos emberi életkor meghosszabbítását (az átlagos életkor a Szovjetunióban most 70 év); megelőzési eszközök, a munka, az életmód, a pihenés racionális megszervezése segítségével sikerül csökkenteni a szív- és érrendszeri megbetegedések számát. A legközelebbi évtizedek meghozzák a rosszindulatú daganatok egynémely formája keletkezési okainak és kifejlődési mechanizmusainak megismerését. Ezeknek az eredményeknek a révén tökéletesíthetjük a gyógymódokat. Kétségtelen, hogy nemcsak sebészeti, radiológiai, chemothera- piai (chemotherapia — a fertőző betegségek gyógyítása vegyi anyagokkal) gyógymódok lesznek a rosszindulatú daganatok gyógyításának fegyvertárában, hanem az emberi immunitás rendszerére, a sejt genetikus apparátusára hatást gyakorló eszközök is. (APN—KS) Ont is hívja ős várja Szeged ! Július 20-án kezdődnek a szabadtéri játékok Szeged helyét a város alapító polgárai folyóval, ligetekkel ékesített, hangulatos természeti környezetben mér. ték ki. A krónika már jó hétszáz évvel ezelőtt városként emlegette Szegedet, ahol várat és templomokat raktak, kikötőket, sópajtákat, fatelepeket és halásztanyákat ültettek a partokra; élénk ipari és kereskedelmi életet szer. veztek. A Dél-Alföld fővárosát évszázadok szorgalma építgette. A régi várost elvette a török, elvitte a víz, megtépázta a II. világháború, de a teremtő munkáskezek mindig szebb várost raktak a réginél. Akik már voltak a dél-alföldi metropolis vendégei, tudják, hogy modem, egységes, hangulatával egyedülálló várost találnak itt, melyben együtt él a legkorszerűbb tudomány és ipar, a legmagasabb fokú hagyománytisztelet és vállalkozókedv. Tudják a város egyszer-volt vendégei azt is, hogy Szeged leginkább kulturális életének gazdagságával, sokszínűségével emelkedik ki város-testKözségpolitika Várdombon A Bátaszék nagyközségi Tanácshoz tartozó Várdombon mind nagyobb gondot jelent a község vízellátása. A 21 évvel ezelőtt készített kút vízhozama erősen csökkent. Csúcsidőben a vízmennyiség nem elegendő még 24 óráig sem. Uj kút fúrására a községnek nincs pénze, ezért a megyei tanács illetékes osztályához fordulnak anyagi hozzájárulásért A másik probléma, hogy a község belterületén egyetlen vegyesbolt van. Ez a bolt növekvő forgalmat bonyolít le. A múlt év forgalma 3500/m forint volt, szinte csoda, hogy a bolt dolgozói a meglevő raktár- és eladóterületen ilyen forgalmat meg tudtak oldani. Feltétlenül szükségessé vált a bolt bővítése. Az ÁFÉSZ helyi intézőbizottsága tagkölcsönfel- ajánlással próbálja megoldani az égető problémát. A felső tagozatosok körzetesítésével kedvezően átformál lódtak az általános iskolai viszonyok. Bátaszék központtal egy igazgatás alá tartoznak a környék összes iskolái, Alsó- nánától Pörbölyig. Használt ez a társulás a helyi oktatási intézményeknek is,- egész sor átalakítást végeztek az óvoda épületében. Tanterembővítésre, szertárbővítésre, nevelői szoba bővítésére is sor került. Egy- egy iskolai és óvodai napközis csoport is működik, főfoglalkozású napközis nevelővel. Emelkedett a szaktanári létszám, fejlődik a község, az utóbbi 8 évben mintegy 50, nem is akármilyen ház épült fel Várdombon. (f. 1. b.) vérei közül: irodalmi hagyományai gazdagok, oktatási intézményei híresek, s mindezek mellett Szeged tántoríthatatlan művészetpártoló is szabadtéri színházával, nyári ünnepi heteivel. Több mint 40 esztendeje, hogy a Dóm tér árkádjaitól övezetten meg. született a szabadtéri játékok intézménye. Csak annak hamarosan 20 esztendeje lesz, hogy ezt az öröklött haevo- mányt szabadtéri színházzá emelte a mai város. Á népek és nemzetek színházává mindenesetre a szocialista társadalomban • nőtt a művészetnek ez a „népstadionja”, ahol a hazai és nemzetközi színpad- és zeneművészet örök értékű alkotásai, ban -gyönyörködhet a közönség, mely legalább annvira nemzetközi már, mint a játékok alkalmankénti művészgárdája. A művészét, a kultúra nyári ünnepnapjaira ez évben is szeretettel várja vendégeit a Tisza-parti város itthonról és külföldről egyaránt. A nyitó előadás július 29- én lesz. Vörösmarty Czillei és a Hunyadiak című kétrészes történelmi drámájának bemutatója nyitja az 1974. évi játékok eseménysorát. A második előadás Kacsóh János vitéz című daljátékának felújítása lesz, majd augusztus 3— 4-én vendégszerepei a játékok idei műsorán a Lenin- .renddel kitüntetett Belorusz Állami Akadémiai Nagyszínház, Puccini Turandot című operáját neves külföldi vendégművészek felléptével augusztus 9, 11 és 19-én láthat, ja a közönség, míg a Magyar Állami Népi Együttes Táncra, muzsikára című műsora zárja az idei játékok bemutatósorát. Mint minden évben,' Szeged most is országos eseményekkel fűszerezi, gazdagítja tartalmilag a játékok négy ■hetét. Kiállítások, tudományos tanácskozások, ipari vásár, hazai és nemzetközi sportversenyek és országos ifjúsági találkozó szerepel még az idei programban. PAPP ZOLTÁN: Lépcső az alagsorba 47. Miközben végigfutott pillantása a villákon, Franknak még fogalma sem volt arról, amit aztán a későbbiek során sem tudott meg, hogy kettejükön kívül valaki ismerte még az ő nagy, és féltve őrzött titkukat. Ha nem is az egészet. De annak legalábbis egy részét. Nagyon hétköznapi körülmények között történt a dolog. Még ezerkilenoszázhatvan- kilencben, amikor Frank egy kis könnyű pénzhez jutott, tehát megengedhették maguknak azt, hogy a jó vásár örömére kissé felöntsenek a garatra. A madridi vendéglő, ahol darvadoztak, nem tartozott ugyan a legelőkelőbbek közé, viszont jól főztek itt, és a kiszolgálás ellen sem lehetett panasz. Valójában véve egyikük sem tudta igazán végérvényesen soha megszokni a környezetet, amelyben éltek. Őket idegeneknek tartották, s ők maguk idegenekként voltak itt. Ha csak tehették mindig m-1 gyárul beszélgettek. Csak akkor támadt körülöttük ■—és a szívükben — egy kis jóleső otthoniasság. Ezen az estén is így kezdődött. Magyar, szóra váltottak. Megbeszélték a *hét eseményeit. Frank lefordította Bódinak az aznapi madridi sportújság főcímeit. Azután, amikor jóllaktak, és borozgatni kezdtek, szokás szerint visszarévedtek a múltba. Nem éltek valami fényes körülmények között, úgyhogy az efféle szórakozásokra is csak ritkán futotta. Ezért joggal érezhették úgy, hogy ilyenkor egy kiosit jobban elengedhetik magukat. Felhajtogattak két-három pohárral a tüzes spanyol vörös borból, s rögvest megoldódott a nyelvük. I Persze mindig a hazai dolgok kerültek szóba. Hogy is volt, mint is volt? Kinek mit főzött gyerekkorában az édesanyja? Mennyiért is adták 1935-ben a nemzetiszín csíkos fütyülőscukrot?... Egyszóval: sok-sok jelentéktelen apróság. Amelyek azonban itt, a hontalanságban, hatalmassá növekedtek. Főképp természetesen érzelmi tekintetben. Utoljára maradt a kincs. Ezt tartogatták a legvégére. Amikor már eléggé felöntöttek a garatra, elkezdték felidézni, de a lehető legnagyobb és igen tüzetes aprólékossággal a részleteket. A megszerzés körülményeit csakúgy, mint az elrejtését. Majd a láda tartalma került sorra. Egyikük egyre, másikuk amarra az ékszerre, gyűrűre, láncra emlékezett. .. Egymás szavába vágtak, úgy hadarták el kivörösödött arccal, ki mire emlékezik a soksok drágaság közül. Majd az utca, a házak és az alagsor került terítékre. Kis szigetnek érezték magukat ebben a zajos spanyol vendéglőben. S eszükbe sem jutott, hogy a szomszéd asztalnál valaki erősen fülel a szavukra. Semmit nem akarva elszalasztani az elhangzottakból. Svájci állampolgár volt az illető. Bizonyos Galla László, aki még 1956-ban disszidált az országból. S ezen az estén úgy érezte, végre megfogta az isten lábát. Ha mindaz igaz, ami a szomszéd asztalnál elhangzott, akkor őbelőle nagyon rövid időn belül milliomos lesz. A legközelebbi repülővel visszautazott Svájcba, és az ottani magyar követségen már a megérkezését követő másnapon beadta a vízumkérelmet. Csupán egy dolgot nem sikerült megtudnia, s atekintet- ben volt bizonytalanságban, amikor megérkezett a nagy vidéki városba és átballagott ő is a hídon. Megtalálta ugyan a hat villa utcáját; s a hat villát is hiánytalanul. Csupán azt nem tudta, a hat közül melyik alagsorában ásták el a ládát? Persze a hat nem olyan hatalmas szám, hogy túlságosan vissza kellene tőle rettenni. Előfordulhat, hogy már első alkalommal célhoz ér. De amikor eredménytelerful kutatott már a másodikban is, akkor még mindig vigasztalta az a tudat, hogy már csak négy villát kell átkutatnia, hogy mindenképpen nyomára bukkanjon a kincsnek. Gedeonék lakhelyét tán ötven méter választotta el a kettes számú villától. Ha náluk befejezi az eredménytelen kutatást, nyilván a kettes számú villa következett volna. Ez az idősecske ember valóban — jelképesen szólva — centiméterekre volt a céltól, amikor az a malőr bekövetkezett. Dehogy is gondolta ő, hogy az első lépcsőfokon egy pocokfogó lapul. Csak amikor előrelépett, hirtelen csattanáét hallott, iszonyatos fájdalmat érzett a jobb lába, aztán előrezuhant és elsötétült előtte minden. (Folytatjuk) I
