Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-12 / 161. szám
I f t { Á szakképzettség helyzete a megye mezőgazdasági nagyüzemeiben Kisáruház Sárszentlőrincen A megye gazdasági fejlődésének egyik jellemzője a mezőgazdasági termelés gyors ütemű növekedése a korábbi évek fejlődési üteméhez viszonyítva. A növénytermelési főágazat eredményei kimagaslóak. A búza, kukorica, cukorrépa, napraforgó terméseredményei meghaladják az országos átlagot, de az állattenyésztési fő ágazat eredményei jóval szerényebbek. A bruttó termelési érték évenkénti növekedése nagyobb az országos átlagnál. A nagyüzemek túlnyomó többségének évről évre javul a pénzügyi helyzete, műszaki, technikai , ellátottsága, színvonala. A termelés növekedésének gyorsulása mellett fokozatosan javul a gazdálkodás hatékonysága is. A termelés fejlődésével együtt erősödnek az utóbbi években a gazdálkodás szocialista alapjai és vonásai is. (szocialista szövetkezeti földtulajdon kialakulása, a szövetkezeti parasztság szocialista tudatának fejlődése, politikai egységének erősödése, az állami gazdaságok dolgozóinak növekvő politikai képzettsége, általános és szakmai műveltsége, a szocialista elosztási viszonyok fejlesztése, a kooperációk fejlődése, a vállalati-szövetkezeti demokrácia fejlesztése, munkaverseny, szocialista brigádmozgalom kibontakoztatása, stb.) A mezőgazdasági nagyüzemek többségében a vezetés színvonala is évről évre emelkedik. Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben az elmúlt évek során hozzáértő, szorgalmas és felelősségtudó vezetők, szakemberek nőttek fel, akik jól megállják a helyüket, értenek a korszerű technikához és tudnak az emberekkel bánni. Fokozatos előrehaladás tapasztalható a mezőgazdasági dolgozók képzése terén is, ennek ellenére a szak- és betanítottmunkás-el- látottság tekintetében még korántsem kielégítő a helyzet. Bármennyire meghatározó szerepük van a termelésben a gépeknek, berendezéseknek, vagyis az anyagi feltételeknek, a döntő szerep mégis az embereké, akik az egész termelési folyamatot végzik és irányítják. Mind az eszköz- mind a munkaerő-kihasználás nagymértékben függ a szervezés színvonalától. A fejlődés nélkülözhetetlen feltétele ezért a mezőgazdaságban is a vezetés színvonalának állandó emelése, a szakember- és szakmunkás-ellátottság javítása, biztosítása, a korszerű szervezési és vezetési módszerek alkalmazása. A megyében működő állami gazdaságok szakember-ellátottsága jónak mondható. A műszaki vezetők mintegy 50 százaléka egyetemi és felsőfokú technikumi végzettséggel rendelkezik. Az adminisztratív vezetők végzettségi aránya rosszabb, mert alig 10 százaléka rendelkezik felsőfokú köz- gazdasági végzettséggel. A műszaki és adminisztratív vezetőknél a 30 éven aluli fiatalok 1971. július 12, aránya 24 százalék, ami jónak mondható, de a műszaki vezetők kategóriájában alkalmazott nők aránya rendkívül alacsony (9 százalék). A jövőben a gazdaságoknak jobban ki kell használni a szakemberutánpótlás lehetőségeit (ösztöndíj szerződések kötése egyetemi és főiskolai tanulókkal, egyetemeken, főiskolákon végzett szakemberek alkalmazása pályázati kiírás útján, a levelező oktatás útján való továbbképzés, stb.) A gazdaságok vezetői, szakemberei intézményesen kialakított és rendszeresített továbbképzési formában frissítik fel és bővítik ismereteiket. (Szakmai, vezetéselméleti, szervezési, stb.). A beiskolázási terv Szerint 1975 végéig a vezetőképző tanfolyamot minden állami gazdasági vezető elvégzi. A középvezetők jelentős részének beiskolázása ez év folyamán megtörténik. Jelenleg a gazdaságok fizikai dolgozóinak 27 százaléka rendelkezik szakmunkás- és 21 százaléka betanítottmunkás- képesítéssel. A 48 százalékos arány nem mondható jónak, mert állami gazdasági szinten kívánatos lenne a 70—75 százalékos arány. Még rosszabb az arány a nődolgozók esetében, mert az 1157 fizikai dolgozóból csak 76 fő (6,6 százalék) szakmunkás, és 96 fő (8,3 százalék) betanított munkás, tehát 85,1 százaléka szakképzetlen. A gazdaságok a szak- és betanítottmunkás-létszám gyorsabb ütemű növelése érdekében ez év folyamán elkészítik az ötéves képzési, illetve továbbképzési tervet, a távlati fejlesztési tervekkel összhangban. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek Vezetésének színvonala, szakember- és szakmunkás-ellátottsága évről évre javuL Annak ellenére, hogy az elnöki funkció iskolai végzettséghez nem kötött, egyre több azoknak a száma, akik egyetemi, vagy főiskolai, vagy középiskolai végzettséggel rendelkeznek. (1969-ben 28 százalék, 1974-ben 33 százalék). Jelenleg is több termelőszövetkezeti elnök tanul különböző szinten (szakmai, politikai). A termelőszövetkezeti tagság már egyre jobban igényli a megfelelő színvonalú vezetést, másrészt pedig az elnökök túlnyomó többsége felismerte, hogy az egyre fokozódó követelményeknek csak akkor tudnak eleget tenni, ha rendelkeznek a kellő színvonalú vezetéshez szükséges ismeretekkel. A termelőszövetkezetek szakvezetőkkel (termelési, adminisztratív) és szakemberekkel való ellátottsága még nem kielégítő, különösen a kisméretű és kedvezőtlen adottságú szövetkezetekben. A termelési szakvezetők (főagronómusok) túlnyomó többsége rendelkezik az előírt szakmai végzettséggel (egyetemi, főiskolai). Egyre jobb az állattenyésztési ágazatban dolgozó szakemberek képzettségi aránya. Az adminisztratív vezetők képzettségi aránya rosszabb, mert a termelőszövetkezeti főkönyvelők közül mindössze 12 fő rendelkezik egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel, 15 főnek pedig csak 8 általános is- I kólái végzettsége van. Mérlegképes könyvelői képesítéssel 80 százaléka rendelkezik. Mindent egybevetve tehát megállapítható, hogy a termelőszövetkezetekre jellemző tendencia a magasabb képzettségű szakemberek iránti fokozott igény, az alsófokú és végzettség nélküliek arányának fokozott csökkentése "az irányító munkakörökben. Minden termelőszövetkezetnek érdeke, hogy jól felkészült, megfelelő színvonalú szak- apparátusa legyen. A rendelkezésre álló lehetőségeket ki kell használni, igénybe kell venni a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteknél társadalmi ösztöndíjas szerződések, ösztöndíjak létesítését, stb. A jövőben is nagy gondot kell fordítani a vezetők — felső-, közép- és alsószintű — folyamatos képzésére, továbbképzésére. A termelőszövetkezetek szak- és beíanítottmunkás-ellátottsá- ga az állami gazdaságokéhoz hasonlóan nem kielégítő. A mezőgazdaság műszaki-techni- kai-technológiai fejlődésének gyors üteme nemcsak a szakvezetők felkészültségét, ismereteik folyamatos bővítését követeli meg, hanem a fizikai munkát végző dolgozók kellő szintű képzettségét is, mert a korszerű technológiák sikeres alkalmazásában a főszerep az emberé. A hozzá nem értés sok veszteség forrása lehet a termelés minden fázisában. A Ha a Kiszombori I-es búzafajta egy hektárról 46 mázsa 96 kilónyi terméssel hálálja meg egy termelőszövetkezet dolgozóinak fáradozását, akkor — főleg az idei őszies nyárban — nem sok ok lehet a panaszra. Pálfán mégis panaszkodnak. Okkal és joggal. A helyi termelőszövetkezet központjától kisebb futamodásnyira van egy régi magtár, melyet még az Ap- ponyi grófok építtettek egykoron. A magtár jelenlegi gazdája a Tolna megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat. Pontosabban annak is a II. számú paksi telepe. Rossz gazda. Az épület ugyan már a századforduló táján se lehetett új. de akármilyen is, 120 vagon szemes hatékony termeléshez tehát elengedhetetlenül szükséges a dolgozók, tsz-tagok szervezett képzése és továbbképzése, a szakmai ismeretáramlás új, hatékony lehetőségeinek további erősítése. A mezőgazdaságban a különböző termelési rendszerek gyors elterjedésének vagyunk szemtanúi és az elkövetkezendő időszakban egyre nagyobb szerepe lesz a mind nagyobb teret elfoglaló, mind hatékonyabban dolgozó termelési rendszereknek. Ezek a rendszerek egyben lehetőséget nyújtanak arra, hogy az üzem- és munkaszervezés területén« korszerűsítsenek, újat hozzanak létre. Ebben a korszerűsítésben is az első és a leglényegesebb tényező az ember. Ezek összefüggéséből is érzékelhető, hogy a mezőgazdaság jól felkészült vezetőket és egyre több szakmunkást igényel. A szakmai oktatás, vezetőképzés, a folyamatos időszerű továbbképzés az eredményes gazdálkodás lényeges feltétele, mert a hagyományos ismeretekből megélni már nem lehet. Alapvető változások történtek a technikában, kémiában, mélyreható fejlődési folyamat zajlik le a koncentráció, szakosítás, stb. területén. A szakma- szeretet és szorgalom, párosulva a korszerű ismeretekkel eredményezhet sikeres munkát. PEREI DÁNIEL, MSZMP mb. gazd. pol. ov.-h. termény befogadására alkalmas. Volt már benne tíz vagonnal több is. Raktározási gondjainkat aratási főidényben nem kell külön ecsetelni. A tények megmásítása, elferdítése lenne azonban, ha azt hirdetnék, hogy mindenütt minden a legjobb rendjén megy. Pálfán nem így van. A magtár gyakorlatilag megközelíthetetlen. Tavasz óta (!) ismételt felhívásokra a vállalat e hét szerdáján kezdte úgy ahogy járhatóvá tenni a bejárati utat. Terepnehézségek leküzdésére tervezett GAZ gépkocsival is csak az útjavítás nyaktörő megkerülése árán tudtunk bejutni. A magtár és környéke egy gazos csatatérre emlékeztet. Az egyik fal mellett gázálarcot Elkészült, s a napokban megnyílt a megye legifjabb falusi ABC-áruháza Sárszentlőrincen. Száznyolcvan négyzetméteres eladótere, s ennél valamivel nagyobb raktára jelentősen javítja a .község lakóinak ellátását. A három osztályon élelmiszereket, vas- műszaki cikkeket és ruházati termékeket találnak a vásárlók. A ruházati osztályon árusítanak még egyedi kisbútorokat, kiegészítő bútorokat, heverőket, asztalkákat, A nyolcszázezer forintos költséggel felépült ABC-áru- ház kiviteli munkáit az új üzlet gazdájának, a nagydorogi ÁFÉSZ-nek dolgozói készítették, de nem egyedül, mert jelentős segítséget nyújtottak a sárszentlőrinci Petőfi Tsz dolgozói, akik 30 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá. A jövőben az áruház lesz az ÁFÉSZ gázcseretelepe és a tüzelőolajat is' itt vásárolhatják meg a helybeliek. A boltmegnyitás óta már ebben a községben is lehet venni zacskós tejet, kakaót és egyéb, gyakori kiszállítást igénylő tejtermékeket, mélyhűtött árukat. Egy újdonság még ezenkívül: haltároló. Sajnos, halak még ritkán vannak benne, de remélhetően a helyzet javulni fog, s a községbeliek azt is vásárolhatnak. kívánó bűzt áraszt egy nagyobb kupacnyi tavalyi búza. Amin ha valaki átlábal, óhatatlanul talpán kell, hogy tovább vigye a fertőzést az új búzába is. Amelyet csak sokára lehetett helyére juttatni, mert a zsákolást eltüntető fúvóberendezés csövei mindenhol voltak, csak éppen Pálfán nem. A Kiszombori I. fajtájú búza nedvességtartalma 17,5 százalékos, amit a termelőszövetkezet szárítója a megfelelő arányúra szállít le. Kérdés marad azonban, hogy magát a búzát miért így kell szállítani Pálfán, a megye egyik legjobb termelőszövetkezetében, a falu közepén, kő- hajításnyira a kövesúttól? (ordas) Miért nehéz a búza Pálfán?
