Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-02 / 152. szám

Megkezdődtek az egyetemi-főiskolai felvételi vizsgák Országszerte megkezdődtek az egyetemi-főiskolai felvételi vizsgák a felsőoktatási intéz­mények nappali, esti és leve­lező tagozatain. A következő hetekben több tízezer jelölt tu­dásáról győződnek meg a fel­vételi bizottságok. Azok a diá­kok, akiknek jelentkezési lap­ja szabályos volt és jelentke­zésüket elfogadták, legalább 8 nappal a kitűzött felvételi vizsga előtt értesítést kaptak: hol és mikor kell felvételizni- ök. A felvételi vizsgákat álta­lában július első két hetében tartják, július 31-ig azonban mindenütt befejezik. A felsőoktatási intézmények felvételi rendszere lehetővé te­szi, hogy a szakközépiskolát végzettek szakirányú tovább­tanulás esetén az egyik felvé­teli tárgy helyett — részben vagy teljes egészében — egy kijelölt szakmai, elméleti vizs­gatárgy anyagából felvételiz­zenek. A tanulmányi verse­nyek — így a szakmai tantár­gyi vagy összetett szakmai ver­senyek — győztesei, helyezett­jei az egyik vagy mindkét fel­vételi vizsgatárgyból felmen­tést kapnak. Az egészségügyi szakközépiskolákat végzettek a szóbeli felvételi vizsgán a biológia helyett például az „anatómia—élettan—belgyó­gyászatot”, gyógyszerész karon pedig az „anatómia—élettan— laboratóriumi ismereteket” vá­laszthatják. A biológia felvé­teli alól mentesülnek, akik az egészségügyi szakközépiskolák országos szakmai versenyén az első tíz helyezett közé kerül­tek. A bölcsészettudományi; az állam- és jogtudományi karok­ra pályázók tárgyanként köz­pontilag kitűzött, egységes írásbeli feladatok alapján tesz­nek felvételi vizsgát. Ugyan­csak ilyen feladatok alapján folyik a vizsga a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­temen, a gazdasági főiskolá­kon és a felsőfokú tanító-, il­letve óvónőképző intézetekben. Az írásbeli feladatok egy részét általában kérdéssorokat tartal­mazó feladatlapok — tesztek r— segítségével bonyolítják le. Az idén széles körben alkal­mazzák műszaki egyetemeken a szakmacsoportos felvételi vizsgát. Akik sikeres, felvételi vizs­gát tettek, de helyhiány miatt elutasították őket, az adott egyetem rektorához címezve fellebbezhetnek, kérve a szak­tárca elbírálását. A fellebbezé­sek nyomán a végső döntések­re augusztus végén kerül sor. Körülbelül 10 ezer munkás és paraszt származású fiatal az egyetemek, főiskolák KISZ- szervezeteinek előkészítő tan­folyamain készült fel a felvé­teli vizsgákra. Köztudottak megyei könyv­tárunk helygondjai. 110 ezer kötetes állománya van, de rak­tárban csak mintegy 100 ezer kötet fér el, abban az esetben, ha minden talpalatnyi helyet kihasználnak. Mi lesz még a következő években? Az égető raktárhiányt négy­öt évre sikerült rendezni. A padlásteret építik át úgy, hogy ott egy nyolcvan, négy­MTESZ T. M. SZERVEZETE Július 2. du. 14 órakor MTESZ tanács- termében. Környezetvédelmi bizottsági Olés. Július 3. du« 14 órakor MTESZ tanács­termében A megyei szervezet titkári értekezlete. PAPÍR- és nyomdaipari műszaki EGYESÜLET Július 2. du. 14 óra, Szekszárdi Nyomda Minikönyvgyűjtők klubja. magyar agrártudományi EGYESÜLET gépesítési szakosztály Ebben az esztendőben is jel­lemző volt az aránytalan je­lentkezés az egyes fakultások­ra, szakokra. Pszichológia sza­kon 13-szoros, a művészeti fa­kultásokon általában 7—10- szeres, a magyar—történelem szakokon 15—18-szoros. az ide­gen nyelveknél 3—4-szeres, az állam- és jogtudományi karo­kon 4-szeres, az orvosi karo­kon 3—4-szeres a túljelentke­zés. A kívánatosnál kevesebb viszont a jelentkező az agrár, a műszaki tanárképző és bizo­nyos építési szakokon. (MTI) zetméter alapterületű raktár működhessen- A munkálatok jelenleg is folynak, az épít­kezés július végén, a berende­zés augusztusban, a költözkö­dés szeptemberben fog befe­jeződni, a tervek szerint. Az építkezés, a raktár be­rendezése mintegy félmilló fo­rintba kerül. Ezt az összeget a megyei tanács bocsátotta a könyvtár rendelkezésére. Július 12. de. 10 óra, Szekszárdi A. C. Szőlőtermesztés gépesítése« tanácskozás és bemutató. Vezeti: Gacsályi László. MAE Bács—Tolna megyei Szervezet növényvédelmi társasága Július 18. Baja, de. 10 óra. Szójatermesztési és növényvédelmi tanácskozás bemutatóval. Vezeti: dr. Vörös József. Előadók: dr. Kurnik Ernő, Szili Máté, Csibor István, Á Deli László, Mikulás József. ........ , ...............in. ■ ....................... '■....... 135»" M egyei könyvtár Raktár épül a padláson A MTESZ és tagegyesííleteinek július havi rendezvényei PAPP ZOLTÁN: Lépcső az alagsorba 38. Biztos, ami biztos alapon mindenekelőtt becsukták az ablakokat, összehúzták a füg­gönyöket, aztán meggyújtották azt a hangulatlámpát, amely egy alacsony, széles, legalább háromszemélyesnek tűnő re- kamié mellett állt. Bódi elfordította a zárban a kulcsot, felnyitotta a láda te­tejét, s csak akkor kérdezte meg: — Ki is öntsem belőle? Ez látszott a legcélszerűbb­nek. Úgyhogy oldalt fordított- ta a páncélkazettát, és szép óvatosan kiborította belőle az ékszereket. Egy pillanat múlva sárgásán csillogó kupac állt a takarójá­tól, védőhuzatától megfosztott rekamié közepén. Szinte elvakította őket a ra­gyogás. Frank most megint a fejé­hez kapott. — Atyaúristen! Hiszen ez egy valóságos vagyon! Erről nem fognak csak úgy ukmuk- fuk lemondani a grófék. Bódi. ezt keresni fogják mindaddig,, amíg az ország területén va­gyunk. Sőt, szerintem még az­tán is ... S ha ennyire kere­sik, akkor meg is találják majd,_, —• Méghozzá - velünk: együtt... És mert maga ilyen töméntelen mennyiségű kin­cset lopott, nem is agyonlőni fognak bennünket, hanem föl­akasztani ... Négyszögbe állít­ják a zászlóaljat, középen lesz majd a Bitófa. És Wenkheim alezredes úr személyesen, sa­ját kezűleg fogja a maga nya­kára akasztani a hurkot.. 1 Ami még egyáltalán nem len­ne baj, de sajnos az enyémre is... Bódit távolról sem rendítet­te meg ez a nyilvánvalóan le- hangolónak tűnő jóslás. Nagy nyugalommal hozzálátott — volt hely a rekamié tetején ép­pen elég — hogy elszortírozza a kincseket. Csak gyűrűből volt legalább háromtucatnyi. Ráadásul szebbnél szebb darabok. Kettős gyűrűk. Aztán kis leányujjakra való, gyémánttal ékesített csecsebecsék. Pecsétgyűrűk, közepükön ha­talmas bíbor vagy borostyán­sárga ékkővel. Ilyen gyűrűket szoktak hordani a főpapok. Aztán mérég’gyűrűk. Ame­lyek köve alatt kis üreg rej­tőzött. Itt tulajdonképpen a fi­nom keretbe ágyazott ékkő volt maga az ajtó,-amelyet fel lehetett pattintani. S amikor kitárult, előtűnt a parányi mé­regkamra. — Csak kár, hogy most nincs benne semmi már — jegyezte meg Frank. — Mert annak a mennyiségnek egy tizedrésze, ami egy ilyen kis üregbe be­lefér, elegendő lenne ahhoz, hogy egyszer s mindenkorra megszabadulhassak magától.. • Bódi épp egy aranykeresztet nézegetett. Amelyre — zomán- cozottan — rá volt égetve a tizenkét apostol képmása. A tojásdad formájú portrékat — apró csillagokként — mély tü­zű ékkövek választották el egymástól. No és a láncok? Azokból is akadt itt mutatóba minden­féle. Volt például mentekötő lánc. Dióbéllánc. Sodrott lánc. Kí­gyólánc. Szebbnél szebb formációk. S valamennyin látszott, hogy na­gyon régi lehet, és hogy kiváló ötvösök műhelyéből kerülhe­tett ki. A násfákbói is össze lehetett volna állítani egy kisebb gyűj­teményt. Némelyiket közülük nemcsak gazdagon díszítették, nemcsak telerakták különféle, színben végül sajátos harmó­niát létrehozó ékkövekkel, ha­nem még zománcra égetett áb­rákkal illusztrálták is. Egyiken két egymásba kul­csolódó kéz, a másikon egy ko­ponya volt látható. De akad­tak madarat, faágat és virágot ábrázoló díszítmények is. Találtak aztán mellboglárt, rezgőtűt, igazgyöngyökkel dí­Tiszteletadás Pablo Neruda emlékének A BVT felhívása 1974. július 12-e, Pablo Ne­ruda születésének 70. évfordu­lója alkalmából a Béke-világ- tanács felhívással fordult a nemzeti békemozgalmakhoz és a világ közvéleményéhez, hogy ezt az alkalmat felhasználva ismételten juttassák kifejezés­re szolidaritásukat a chilei néppel, követeljék Luis Cor- vaián és a többi chilei hazafi szabadon bocsátását. «I Kötelességünknek tekintjük, hogy megemlékezzünk a köl­tőről, akinek művei jelentősen gazdagították a költészetet — hangzik a felhívás. Pablo Neruda 1973. szep­tember 23-án hunyt el. Halála túl korán következett be, siet­tette az a nagy dráma, ame­lyet a fasiszta katonai puccs idézett elő hazájában. Utolsó napjai tragikusain zajlottak, írásra kényszerítet­ték. Befejezte még könyveit, és magírta emlékiratainak zá­rófejezetét. Ebben világosan kifejti, hogyan látta az Allen- de elnök halálához vezető nemzeti katasztrófát, amely élve temette el a demokráciát és amely — mint 40 évvel ko­rábban Berlinben — könyv­máglyák lángra lobbantásához vezetett. Akkor emlékezünk meg a legméltóbban születésének 70. évfordulójáról, ha teszünk va- 4 lamit népe, az emberi jogok és az emberi szellem védel­mében. Felhívunk minden költőt, művészt, alkotót, munkást, fiaitalt, a világ minden, népét, adózzanak tisztelettel a nagy költő emlékének. A költészet és az élet. az irodalom és tra­gédia, az alkotás és a remény közötti kapcsolatokra vonatko­zó elképzelései hagyatékának é« tanainak részét képezik, amelyeíket emlékezetünkbe kell vésnünk. (MTI). Tv-napló HÉTVÉGE Sardou kedves vígjátékát va­lóságos nemzetközi összefogás­sal filmesítették meg, s az olasz, spanyol, francia közre­működés nem is tett jót neki, fölhígult, elvesztette eredeti báját, s mindenekelőtt elvesz­tette azt, amit a francia szín­pad „piéce bien faite” névvel illet, s ami körülbelül azt je­lenti, hogy minden a helyén van. itt nem volt, s ha valaki olyan illúziókat táplált volna esetleg, hogy ilyen volt Na­póleon kora, nagyon téved. Nem ilyen volt. Primitív tévedések, s ebben, a magyar szinkron is ludas: 1792-ben Beethoven kis zon­goradarabját a Für Elise-t zongorázzék. Jóval később ke­letkezett (pontosan 1810 ápri­lis 27-én.) Azt sem ártottt vol­na eldönteni, hogy a Tuilerias szót miként ejtsék ki, ugyanis a magyar változatban ahány szereplő annyiféleképpen mondja Az se lett volna baj, szített pártát, kapocspárokat, kalapforgót, férfi- és női öve­ket. Mentecsatokat, mell erek­lyetartót, láncot, azzal egybe­épített illatszer-tartóval. Itt volt előttük tehát ez a sok-sok drágaság. Valamennyi aranyból. Drágakövekkel, igaz­gyöngyökkel díszítve. Annyi és olyan szép, hogy Valósággal beleszédültek. Bódi tért először magához, és kezdett mindent nagy óva­tossággal, de ugyanilyen gyor­san visszarakosgatni a páncél­ládába. — Itt van ennek a legjobb helye. Még a kulcsot is ráfordítot­ta, amikor az utolsó darab is a helyére került. Azzal fogta a ládát, és ügyes mozdulattal becsúsztatta a re­kamié mellett álló egyik nagy szekrény alá. — Csak azért, hogy ne le­gyen szem előtt Hátha vélet­lenül ideesz valakit a fene. Holnap aztán megpróbálunk jobb helyet keresni neki. — Hát persze — helyeselt Frank. — Megszabadulunk tő­le. Egyszer s mindenkorra. Majd úgy teszünk, mintha so­ha életünkben nem hallottunk volna róla semmit — Alázatosan jelentem, meg­tartjuk őket, szakaszvezető úr — jelentette ki ebben a pilla­natban olyan határozottsággal Bódi, amely messze fölötte volt annak a határnak, amit „rang­ja” lehetővé tett volna neki. (Folytatjuk.) ha a szinkronrendező a palóc kiejtés mellett dönt, csak egy­forma legyen. Karinthy Ferenc tévéjátéka, a Duna-kanyar a remekmű ha­tárán áll. Csodálni való lele­ménnyel variálja az emberi érzelmek, helyzetek lehetősé­geit, az egymásra találás és elválás, összetartozás és kü­lönállás pillanatait, s mindezt, úgy, hogy két szereplőjével mindvégig feszültséget tud te­remteni. Ez az egyórás dráma valójában nem két ember tör­ténete, hanem az élet lehető­ségeinek drámája, a van és le­het egymást keresztező kavar­gása, mely messze túlmutat a két szereplő során; játék, ami minden pillanatban vérre megy, s az egymást átfedő szi­tuációk csak arra jók. hogy megmutassák a vágy lehető­ségét és korlátáit. Éppen ezért éreztük olcsónak, csak a ha­tással igazolhatonak a boldog megoldást, a két szerető szív egymásra találását, ami nem a dráma törvényéből, hanem az író szándékából fakad. A két szereplő közül Sztan- kay István tetszett jobban, Hámori Ildikó időnként ki­esett a darab ritmusából; Vasárnap este a osolálatos szopránt is hallhattunk, Leonie Rysonokét, s természetesen hallhattunk sportközvetítést is- Egyáltalában nem baj, hogy a tv ilyen bőkezűen közvetít a világbajnokságról; ha már nem vagyunk ott. legalább lás­suk, mit tudnak a jobbak. De ezekkel a közvetítésekkel mintha valami baj lenne. A tudósító, az esetek többségé­ben Vitxay túl sokat szere­pel, beszél, beszél, pedig rajta kívül pontosan 22 ember sze­repel még. Szó, szó, szó, — mondaná Hamlet, ha futball­meccset nézne. Itt azonban mintha az lenne a baj, hogy a néző nem élhet nézői jogá­val, pedig a tv jóvoltából mintha ott ülne a nézőtéren Mintha.,, mert közben a fülé­be duruzsol egy hang, s mond­ja azt, amit egyébként is lát, például, hogy a kapus: kirúgja a labdát. Talán az a baj, hogy Szepesi György a sportközve­títések terén valóban iskolát teremtett. — a rádióban. A tv más, ott látjuk is- Talán nem ártana ezt megjegyezni. A lát­vány ugyanis fölöslegessé tesz nagyon sok fontoskodó magya­rázatot. Az meg már nyelvé­szeti kérdés, hogy egy nullt, vagy egy nullát mondunk. Legalább ebben egyez­nének meg a rádió és a tv sporttudósítói. A sok nulla ugyanis elég fárasztó.,. Cs. U j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents