Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-02 / 152. szám

f

i

4

r

Felkerék

költözni szeretnének

irodájába.

1974. július 2.

(Folytatjuk)

ORDAS IVÁN

A levélben ez a cím áll: Tolna, Alduna sor 26, illetve „Slájher” puszta. A pusztára azonban a tolnai Garay utca folytatásaként kiinduló makadámúién sokkal egyszerűbben el lehet jutni, mint az Alduna sorról. A Garay utca: zömök, frissen- épült sátortetős családi házak sora. Sleicher puszta: egy darab a világháborúk közötti Magyarországból. Két nagyobb épület, ezek a tehén- istállók, meg egy kisebb, a cseléd-ház. Már csak két család lakja, de valamikor népesebb lehetett. Háromkor kelő béresekkel, nagyszájú, munkában és szülésben törődött béres- feleségekkel, veszekedő gye- rekhadd-al, a trágyiadamb szagával. télen- sárral, nyáron porral.

A cselédház hosszan nyúlik el, a szoba-konyhás lakások egyenesen az útra nyílnának, ha a lakók nem tákoltak volna az ajtó elé egy kis kerítést Minden elnagyolt, házilag készített, ideiglenes. Felkerék léckapujára még a postaládát is vastag, durva deszkából szegezték föl. Bent a konyhában Felkérné éppen a kislány- nyál foglalatoskodik. Véletlenül találtuk itthon, más napokon már hét óra előtt elindulnak. Anikó ottmarad az óvoda- kapuban, az anyja meg biciklizik tovább az Aranykalász :Tsz föliatelepére.

Előkerül a szerkesztőségnek irt levél. Mutatom, ezért jöttünk

...........van egy kis gond

om, amivel eddig bárhova fordultam, sehol nem segítettek. Felker Istvánná vagyok Tolnáról, az Alduna sor 26-ból, illetve Slájher \pusztáról. A tsz-től kaptuk ezt a lakást. Egyszoba-konyhás. A férjem is, én is a tsz-ben dolgozunk. Szeretnénk befizetni szövetkezeti lakásra, de sajnos még nem elég a pénzünk. Kértem a tsz vezetőségétől, hogy az ifjúsági törvény keretén belül segítsenek, de ez lehetetlen...”

Felkerék „kis” gondja nagyon nagy gond. El akarnak költözni innen a pusztáról, be 6 községbe, emberek közé.

ülünk a műkő lapokkal lerakott konyhában. A nyitott ajtón át belátni a szobába. Szépen berendezett lakás, szegénységnek semmi nyoma. A fiatalasszony jó benyomást kelt az emberben, egyszerű, jól megfogalmazott mondatokkal .válaszol a kérdésekre.

— Olvastam az újságban, bogy másutt az ifjúsági törvény szellemében lakáshoz segítik a fiatalokat. Tudom, hogy a mözsi tsz-ben ugyancsak ezt csinálják. Itt is alakult egy lakásszövetkezet a textilgyár meg a tolnai tsz dolgozóiból. Először húszezer, a beköltözéskor pedig harminc—negyvenezer forint. körül kellene befizetni. Az első résszel nem lenne gond. Van tízezer forintunk a takarékban, hátul az ólban pedig süldőket hizlalunk. H-a leadjuk őket, értük is kapunk nyolc—kilencezret.

Miközben a házat megkerülve szemügyre vesszük a süldőket, meg az apró jószágot — száz kacsát és száz csirkét kerítettek el az udvarnak egy kis részén — Felkérné arról beszél, milyen jó lenne, ha a tsz megelőlegezné a beköltöAhol az emberek építkezésre költenek, ott okát érzik a helybenmaradásnak. Felsőnyéket valóban nem kell félteni az elnéptelenedéstől. A falu keresőinek zöme a termelőszövetkezetben jut kenyérhez. A termelőszövetkezet az „Egyetértés” nevet viseli, amit a hírek szerint éveken át jóaka- ratú túlzás volt ráfogni, de a helyzet már változott.

— Az 1966-os megingás óta. — mondja a tanácselnök. — Az utolsó két évben különösen jól „feljött”, a termelőszövetkezet.

Bekopogtatunk a „feljött” termelőszövetkezet elnökének

zéskor, illetve szerződéskötéskor fizetendő összeget, vagy annak legalább egy részét. Tulajdonképpen megilleti őket a bizalom, hiszen a férj 1968- tól tagja a tsz-nek. de azelőtt is ott dolgozott családtagként, szinte gyerekkorától. Felesége tavaly novemberben lépett be. Mindketten elég szépen keresnek.

— Két éve. 1972 őszén költöztünk ide — mondja Felkérné. Azelőtt az apósoméknál laktunk, elég szűkösen. Megkaptuk a tsz-től a kulcsot, egy kicsit rendbe tettük a lakást Az a baj, hogy ezt a cselédházat le akarják bontani. min_ dig kérdeznek bennünket, mikor költözünk már máshová.

Az Aranykalász irodájában Tomóczki István elnökhelyettes asztalán három árpakalász jelzi, hogy itt az aratás ideje, a következő néhány hétben, hónapban, sokasodnak a gondok. Most mégis Felkerék egyéni problémájával kapcsolatban kérünk választ. A beszélgetésbe bekapcsolódik Stocker Mihály főállattenyésztő is. Ö a közvetlen főnöke Felker Istvánnak. Jó münkás- nak tartja a fiatal takarmá- nyost, rosszat nem mondhat róla.

Tomóczki István veszi át a

szót;

— Felkerék lakásügye a két hónappal ezelőtt megtartott ifjúsági parlamenten vetődött fel. Sajnos az a helyzet, hogy a termelőszövetkezet is részben az álamtól kapott kölcsönből gazdálkodik. Ez bonyolítja a dolgot.

Pintér János, a tsz párttitkára mondja;

■— Az elsők között sorolták be Felkeréket a lakásszövetkezetbe. Ha meg lenne az anyagi alapjuk, az első nyolc lakás közül az egyiket már megkaphatták volna. A tsz nemcsak nekik, de még a fiatal szakembereknek, mérnököknek se tud saját erőből lakást biztosítani, pedig ez utóbbiakból nagy a hiány. Sok az új beruházásunk, az elviszi a pénzt. Ettől függetlenül az ifjúsági parlamentet követő egyik vezetőségi ülésen foglalkoztunk a témával. Talán jövőre, a tervtárgyaló közgyűlés módosítja az alapszabályt, akkor majd differenciáltan támogathatjuk a fiatalok lakáshoz juttatását ás. Felkeréfckel az a helyzet, hogy tízezer forint készpénzzel a zsebükben szeretnének lakáshoz jutni. Véleményem szerint egy kicsit vár niuk kell. míg több pénzük lesz.

Felker Istvánék gondjáról tehát tudnak a tsz vezetői is. Segíteni szeretnének, csak éppen a lehetőségek határt szabnak a segítségnek. Tulajdonképpen mi sem tehetünk mást, egyet kell velük értenünk, hiszen a lakásárak ismeretében nehezen elképzelhető, hogy valaki tízezer forinttal új, korszerű családi otthonhoz juthat. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy nem kilátástalan Felkerék helyzete. Mint megtudtuk. dolgos, becsületes emberek, elég szépen keresnek, a háztáji ír jövedelmez és a tsz sem zárkózik el a segítség elől. Csak egy kis időre van szükség amíg a takarék- könyv „betét”-rovatában megszaporodnak a bejegyzések.

— gy — Fotó: K. Z.

Emberek a megyehatáron

Felsőnyék

2.

Az idegen, ha tájékozódni akar egy ritkán látott faluban, jól teszi, ha nem szól egy szót sem, hanem először csak körülnéz. Ez a körülnézés Felsőnyéken furcsán kezdődik. A presszóval is kombinált, szép, modern ÁFÉSZ-üzletház előtt szállunk ki az autóból, és amikor fotóriporterünk el- kattintja gépét, hogy megörökítse a látványt, valaki rászól:

— Nem szabad ám itt fényképezni! Nem ismeri a legújabb rendeletet? Majd jön az URH!

A kis meglepetés után is érdemes folytatni a sétát. Az emeletes iskola mellett a néhány éve (nagyon szerencsétlen tervek szerint) épült művelődési otthon. Átellenben az új orvoslakás és az egészségház. A főutcán befelé — pontosabban Fejér megye felé — haladva jobbra a takarékszövetkezet szép, modern épülete. A falu házai változatosak. Akad még néhány nádtetős is, a cseppet sem ívbe hajló Marx körúton régi, javarészt átépített ONCSA-házak, és nagyon sok új mindenütt, részben a vakolást várva. A jelek szerint a nyékiek szeretik a rózsát és a meggyet. Mindkettőből rengeteg piroslik faluszerte. Előbbi esztétikai örömöt okoz, az utóbbi bevételt hoz — 6,10- ért fogadják kilóját az átvevőhelyen. A legkopottabb épületek egyike a tanácsháza, most készülnék a felújítására, amit minden bizonnyal megérdemel, mert bár nyolcvan éve rakták falait, a falak között még legalább ugyanennyi ideig tágas helye lesz a köz- igazgatásnak.

Az első felvilágosításokat a tanácsházán kapjuk, az ingázás már említett irányaival kapcsolatban. Főleg a fiatalok

járnak eL

— Miért maradjanak?

Ami a szórakozást illeti,

nincs sok okuk rá. Filmelőadás hetente kétszer van, a művelődési házban legfeljebb muzsikálni lehet (ez meg is történik), a bábcsoporttal foglalkozni, vagy az előcsarnokban az asztalitenisszel.

— A tiszteletdíj nem megoldás, — véli a tanácselnök. — a pedagógusok egymásnak adják át a „stafétabotot”.

— Távlati községfejlesztési terv van?

— Nincs. Csak erre a ciklusra szóló.

Fábián elvtárs, az elnök Fürgédén, majd Ozorán vezette a közigazgatást, nemrég

van itt.

— Mi a legnagyobb feladat?

— A vízmű, öt és fél millióba kerül, 12 kilométer hosszú lesz a vezeték. Utcai közku- takat tervezünk és kinek-kinefc nyitva áll majd a rákötési lehetőség.

— Ki építi ?

— A Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. Nem építi, építené. Már késtek a szerződés szerinti kezdéssel.

— Mikor lesz kész?

— December 31-*e.

Hiszi?

— Nem hiszem, de a szerződés kötbért is előír, fizetni fogják!

A vízművel kapcsolatban nem csekély hullámokat ver a vita a faluban. A lapban lévő részen valóban rossz a víz, de a dombon, ahol 20—25 méter mély kutak is vannak, kitűnő az ivóvíz. A portánkén- ti elosztást is felül kellene vizsgálni. Tudunk 75 éves járadékosról, akire éppúgy kivetették a 7000 forintot, mintha zsákhordásra alkalmas, fiatal ember lenne. Mindez azonban nem a megélhetés, hanem az életnek csak egy része.

Adatok a takarékszövetkezetből;

1962-ben alakult, akkor 350 ezer forint volt a betétállomány. Jelenleg (május 31-én) 8 mülió 543 ezer forint 3 millió 337 ezer forint kölcsön van odakinn.

— Ennek legnagyobb része.

1 millió 647 ezer forint, építési kölcsön. De sok a mezőgazdasági kölcsönünk, továbbá a bútor, televízió, hűtőszekrény és más háztartási gép vásárlására adott Adtunk kölcsönt gépkocsi-vásárlásra is.„