Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-31 / 177. szám

‘VJlKI fROtETiUIÄISgYESttlJZXÄli! TOLNA MEGYEI­NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SZERDA ^ 1974 É j'úL 3E XXIV. é*ft 1 177. száOk ARAs i 0.80 H 1* Tető alatt van már 12000 vagon gabona Zavartalan az átvétel a felvásárlótelepeken Vaskohászati kormányközi egyezmény Tordai Jenő hazaérkezett Moszkvából A bonyhádi malom udva­rara egymás után fordulnak be a búzával rakott tehergép­kocsik, pótkocsis traktorok. A mérlegelés után az tűnik fel, hogy egyik jármű a beton­siló fogadógaratjához ál!, a másik a szárítóéhoz, a harma­dik pedig továbbhajt rakomá­nyával. — A gazdaságokkal előzete­sen. kötött megállapodás sze­rint vesszük át a gabonát — kapjuk a magyarázatot. A kombájnoktól közvetlenül, nyersen behozott búza egyből a szárítóra mégy, aAiely 24 óra alatt tíz vagon termés szá­rítását végzi el. Az pedig, amelyet a gazdaságok maguk szárítottak meg, ide jut a 460 vagonos silóba, illetve a Gyár utcában épített, három­száz vagonos ideiglenes tá­rolóba. Szárított állapotban hozza termését Bonyhád, Bonyhádvarasd, Aparhant, Kisvejke. .— a hét végén vasárnap délig volt átvétel' — amed­dig csak a gazdaságok szállí­tottak. Kisvejkéről harrtiinc- három tétel jött be. — Milyenek az idei búzák? — Nagyon jók. Butschli Mihály néhány, műanyag zacskóba csomagolt mintát mutat. — Az aparhanti termelőszö­vetkezeté ... szárított, rostált búza. 81,8-as fajsúllyal, 14.5 százalékos víztartalommal, 95,5 százalékos tisztasággal. Emez kisvejkei..; szárított, rostált. 81,1-eS fajsúllyal, min­denben megfelel a szabvány­nak. Emez kalaznói. Tessék csak megtapintani. Kombájn- búza, itt kell tisztítani, szárí­tani. A teveli, a kakasdi szö­vetkezet ugyancsak nyers ga­bonát szállít. _ Ha a következő napok­ban is így marad az idő, ak­kor a szárítók fűtőberendezé­seit le lehet állítani, a ter­mészetes száradás mellett elég lesz az átszellőztetés. _ Itt, a bonyhádi átvevő­helyen eddig átvettünk 1140 vagon étkezési búzát, 57 vagon takarmánybúzát, 74 vagon őszi árpát, A gabonafelvásárló vállalat megyei igazgatóságán megyei adatokkal egészítik ki a Bonyhádon hallottakat. _ A vállalat átvevőhelyei ­r é a gazdaságok eddig mint­egy tizenegy-tizenkét és fél ezer vagon kenyérgabonát szállítottak be, azonkívül 250 vagon takarmánybúzát és 500 vagon árpát. Az eddig át­vett mennyiségből ítélve a megyében 65—70 százaléknál tart az aratás, naponta mint­egy öt százalékkal halad elő­re. Ebből az következik, hogy a tervezett húsznapos beta­karítási idővel és a kedvező időjárással számolva, a hét végére a legtöbb helyen be­fejeződhet az aratás. — A későbbi érés, majd az esőzések miatt magasabb víz- tartflmú gabonát kellett arat­ni, így az idei termésnek mintegy 70 százalékát kel­lett, .és kell szárítani. A minő-. ség ettől függetlenül jó. szab­vány feletti, 80—81-es a faj­súly, így az átlagáron felül minőségi felárat is fizet a vállalat. Az idei termésnek a sütőipari értéke is igen ked­vező, jó kényér lesz belőle. — Az átvétel eddig folya­matos, zökkenőmentes volt, egyetlen átvevőhelyen sem volt olyan torlódás, mint a korábbi években. Ráadásul egyetlen minőségi vita nem volt. Nagyon jó tapasztalat az idei gabonaátvételről az is, hogy a nagy teljesítményű szá­rítókkal rendelkező gazdasá­gok — a pincehelyi, a sza­bályi, a zombai — kisegítet­ték a szomszédos, rászoruló gazdaságokat, tehát ezzel is gyorsították az aratást. — A hét végére mintegy tizenhatezer vagon gabona át­vétele történik meg. Tavaly 18,5 ezer vagon -gabonát, vásá­roltunk meg a gazdaságoktól, az idei várhatóan 19—20 000 vagon körül alakul. Ez azt is elárulja, hogy a tavalyi 40,5 mázsás rekordtermést sok kedvezőtlen körülmények el­lenére is megtetézik a megye mezőgazdasági üzemei. B. I.—G. K. Feliratkozott a Garay. és a Jóreménység is Több év óta tartó hagyo­mányt követnek a szekszárdi termelőszövetkezetek; techni­kai felkészültségük révén a megyében az elsők köpött fe­jezik be az aratást. Az idén a Garay és a Jóreménység v'olt a iegfrissebb: a két szö­vetkezet közel ezer .hektáron fejezte be a búza aratását, negyvenkét mázsát meghala­dó átlaggal. A Garay Tsz JD- kombájnjai most a Béri Ba­logh Tsz-nek segítenek, hogy két-három napon belül a vá- ' ros harmadik közös gazdasága is befejezze az aratást. Vár ong: 4 7,2 mázsás búzatermés Tegnap délután közölték a várongi Petőfi Tsz-ből, hogy befejezték az aratást. 95 hek­tárról 47,2 mázsás átlagter­mést takarítottak be. a múlt évi termelési eredményeiért Kiváló Termelőszövetkezet címmel kitüntetett gazdaság a tavalyi, megyei átlaggal azo­nos, 40,5 mázsás termést 6,7 mázsával növelte az idén, A termelőszövetkezet öt kom­bájnja ma reggel már a nald termelőszövetkezetben foly­tatja a munkát, segít a szom­szédnak. 400 vagon búza Sióagárdról A sióagápdi -Sió völgye Ter­melőszövetkezetben is elpi­hentek az arató-cséplő gépek. Húsz nap alatt, jó és rossz időben aratták a szövetkezet 920 hektárján az őszi búzát. A három SZK—4-es és két John Deer-kombájn most már a gépműhelyben pihen, ahol a nagy munka után elvégzik rajtuk a karbantartási mun­kákat. A földeken azonban nem állt meg az élet. Valamennyi gép részt vesz a szalmabeta­karításban, tarlóhántásban. Jelenleg 450 hektáron bálák­ba gyűjtötték a szalmát, több mint háromszázon végeztek a tarlóhántással is. De ez már a könnyebbik fele a munká­nak. A gabona a raktárakban pihen, s öt-hat nap alatt a tarlóhántás munkáit is le­tudják a szövetkezetben. Tordai Jenő külkereskedel­mi miniszterhelyettes kedden hazaérkezett Moszkvából, ahol vaskohászati kormányközi egyezményt írt alá. Az egyezmény jelentőségét méltatva Tordai Jenő el­mondotta: a KGST komplex programja feladatul szabta a tagországok nyersanyagszük­ségletének kielégítését, 'ezen belül a vaskohászat távlati nyersanyagellátását. A most aláírt egyezmény alapján a A lakosság igényeinek ki­elégítésére az élelmiszeripar évről évre fokozza teljesítmé­nyét, az elmúlt évben 4,5 szá­zalékkal több terméket állítot­tak elő, mint egy évvel koráb­ban — mondotta a MÉM-ben kedden megrendezett sajtó- tájékoztatón dr. Kovács Imre főosztályvezető, aki ismertette az ágazat fejlesztési célkitűzé­seit. A termelés fokozására minden eddiginél nagyobb be­ruházási összegeket fordítanak, amíg például az 1958—68-as években átlagosan évente 1,4 milliárd forintot költöttek új létesítmények építésére, re­konstrukciókra és fejlesztésre, addig 1972-ben 3,6, 1973-ban pedig 4,2 milliárd forint állt az üzemek rendelkezésére er­re a célra. Szovjetunió 1979-től 12 éveli keresztül évenként 3U0 ezer tonna vastartalmú alapanya­got — 150 ezer tonna vas­kon centrátumot és 150 ezer tonna agloércet — szállít A többletexport előfeltételeként Magyarország 1975—1978. kö­zött mintegy 26,5 millió ru­belért 30-féle terméket köz­tük olyan gépipari cikkeket ad, amelyek a két ország kül­kereskedelmében eddig nem szerepeltek. A A hazái élelmiszeriparban as utóbbi években lezárult a mennyiségi fejlesztési szakasz, inkább a minőség javítása ke­rült az előtérbe; a műszaki fejlesztők már ennek a prog­ramnak a megvalósításán fá­radoznak. A célok eléréséhez az alapvető gépesítést számos üzemben már megvalósították. A következő években más ter­mészetű feladat vár megoldás­ra; a rakodást, az anyagmoz­gatást, valamint a korszerű iparágak termelési technológiá­ját modernizálják, általában az egész műszaki színvonal kor­szerűsítésével előbbre akarnák lépni. Az igényekhez jobban al­kalmazkodó beruházási politi­ka lehetővé teszi majft, hogy növeljék a gépek és berende­zések beszerzésére fordított összegek arányát. Ezt külön­ben az is sürgeti, hogy az ága­zat állóeszközeinek bruttó ér­téke az országos ipari állóesz­közérték 9 százalékát teszi ki, az összes ipari termelésből azonban 20 százalékos arány­ban részesedik (tehát arányta­lanul kevés géppel és berende­zéssel állítják elő a különben is egyre növekvő mennyiségű terméket.) A vizsgálatokkal megállapí­tották, hogy az iparban eléggé lassú a gépek cseréje. Egy-egy berendezés 15—20 évig is mű­ködik, holott a külföldi adatok szerint a berendezések zöme 5—10 év alatt elavul és újjal kell felcserélni, Az ipar ren­delkezésére álló technológiai felszerelések nagyobbik része már nem felel meg a korsze­rű követelményeknek, ezekkel a , berendezésekkel nehéz nö­velni a termelékenységet. En­nek megfelelően az élelmiszer- iparban a termelés növekedé­sének csak. felét adja a ter­melékenység javulása. Az élelmiszeripar egy év alatt 72 új terméket hozott forgalomba. Huszonnyolc új termékükkel a háziasszonyok második műszakját könnyítik meg. (MTI) Előtérben a minőség javítása . Sajtótájékoztató az élelmiszeripar fejlesztésért!

Next

/
Thumbnails
Contents