Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-31 / 177. szám

„Biztosítottak a fettételek egy demokratikus állam tétéhez" Am új görög kormány első minisstertanáesi ülése Továbbra Ötvenperces tárgyalás után véget ért a genfi hármas kül­ügyminiszteri tanácskozás kedd délelőtti ülése. A török, küldöttség szóvivője szerint Törökország és Görögország „elvben” megállapodott egy kompromisszumos egyezmény­ben. Az ülésről távozó Mavrosz, görög külügyminiszter kevés­bé derűlátóan nyilatkozott az újságíróknak.' Kijelentette, hogy a délután 15,00 órakor kezdődő újabb ülésen semmi­féle egyezményt nem fognak aláírni. Megállapította ugyan- akkor, hogy bár még számos problémát kell tisztázni, meg­van a remény arra, hogy a tárgyaló felek megállapodásra jussanak. A törökországi Mersinből kedden délelőtt újabb katonai erősítés és felszerelés indult Ciprusra a szigeten állomásozó török egységek megerősítésére. Cipruson továbbra is igen feszült a helyzet. A Kyreniá- ban állomásozó török erők nyu­gati hírügynökségek jelentése szerint — páncélosok és tüzér­ség támogatása mellett kedden a várostól keletre lévő álláso­kat foglaltak el, ahonnan el­lenőrizni tudják a görög erők kezén lévő országutat, mely a várost Nicosiával köti össze. Peter Gill angol tábornok, a Kyreniában állomásozó ENSZ- erők parancsnoka szerint a török erők kedden megállásra kényszerítettek egy ENSZ-őrjá- ratot. Egy ENSZ-szóvivő köz­lése szerint a Kyreniát meg­szálló török csapatok megaka­dályozták, hogy az ENSZ-erők élelmiszert, gyógyszert és ivó­vizet juttassanak el a városban tartózkodó ezer görög és 30 brit menekültnek. A sziget déli részén — je­lenti a Reuter — pontosan for­dított a helyzet, mivel itt a görögök vágtak el nagyszámú törököt a külvilágtól. Fama- gustában több ezer ciprusi tö­rök elbarikádozta magát a város török negyedében. Li- massolban a görög erők mint­egy 1700 török hadifoglyot őriznek a város stadionjában. Makariosz Londonban London, Patak Károly, az MTI tudósítója jelenti: Makariosz ciprusi elnök ked­den az Egyesült Államokból Londonba érkezett. Az állam­csíny után az érsek első útja már egyszer Londonba veze­tett és az angol kormány hi­vatalos nyilatkozataiban to­vábbra is államfőnek ismerte eL — Én vagyok a választott vezető, én vagyok Ciprus ál­lamelnöke és senki sem aka­dályozhat meg a hazatérésben. — mondotta az angol rádió tu­dósítójának Makariosz. — Je­lenleg azonban a ciprusi hely­zet miatt nem szándékozom visszautazni. Amint már kö­zöltem, az a kívánságom, hogy váltsák le a nemzeti gárda gö­rög tisztjeit, s aztán visszaté­rek a köztársaságba. Makariosz elítélte a ciprusi török partraszállást. „Sajnála­tos — jelentette ki —, hogy Törökország nem tiszteli az ENSZ-határozatokat”. „Igazol­hatatlan ürügynek” nevezte Törökország indokait, s azt hangoztatta, hogy „Törökország zsarolást alkalmaz a genfi ér­tekezleten diktátumainak ér­vényesítésére.” Arra a kérdésre válaszolva, hogy elfogadna-e olyan meg­oldást Ciprus számára, amely a köztársaság élére más sze­mélyt állítana államelnöknek, Makariosz kijelentette: Ciprus jövője foglalkoztatja, nem a saját' hazatérésének kérdése, de — Mondotta — hazatérése már is feszült a Cipruson nem várat sokáig magára. Ha Görögország visszahívta tiszt­jeit, nem hinné — hangoztat­ta hogy élete veszélyben fo­rogna. A TASZSZ keddi kommen­tárjában írja: Miután a közelmúltban a francia tájékoztatási szervek világgá kürtölték, hogy a Szov­jetunió a Földközi-tenger ke­leti térsége katonai és politi­kai helyzetének kiéleződése következtében- riadókészültség­be helyezte csapatait, most a francia Aurore című lap azt a megállapítást teszi, hogy a ciprusi válság miatt egyáltalán nem az észak-atlanti tömb a felelős, hanem mindenekelőtt — Moszkva régi fondorlata. A francia lap, amely a múltban már többször figyel­meztette a Nyugatot a szovjet hadsereg betörésének halálos veszélyére, szóban forgó cikké­nek további részében körülbe­lül a következő képet tárja olvasói elé: a Kreml\ cselszö­vő és messzemenő tervei meg­valósítása érdekében tömege­sen dobja át csapatait Dél- Bulgáriába, a török és a görög határ közelébe A szovjet ka­tonák rövidesen ott menetel­nek majd Isztambul és Athén utcáin, nem is beszélve ter­mészetesen Ciprusról. Az Izvesztyija kedden na­gyobb terjedelmű kommentár­ban foglalkozott a palesztin ellenállási mozgalom keletke­zésével és osztályjellegével. A lap a többi között ezeket írja: Az 1948-as palesztin háború és az 1956-os hármas agresszió egyik lebonyolultabb következ­ményét jelentik a szomszédos arab országokban szétszóródott menekültek, akik különböző, külön erre a célra létesített menekülttáborokban telepedtek le. helyzet Ä TASZSZ kommentátora felteszi a kérdést, hogy mi szükség van az ennyire kép­telen koholmányok felröpíté- sére? A válasz meglehetősen egyszerű: a francia lap ugyan­ebben a cikkében felszólítja a NATO-hoz tartozó Görögor­szágot és Törökországot, hogy tegyék félre az ellentéteket és találják meg a ciprusi kérdés „helyes megoldását”. Termé­szetesen a törvényes ciprusi kormány képviselőinek távol­létében és a NATO érdekei­nek megfelelően. Luis Figueroa, a Chilei Dol­gozók Egységes Központjának (CUT) elnöke és Rolando Cal­deron, a CUT főtitkára sajtó­értekezletet tartott Stockholm­ban. Figueroa elmondotta, hogy a fasiszta junta újabb ter­rorkampánya során 11 000 ál- larppolgárt tartóztatott le az elmúlt héten. Az országban összesen 18 000 embert tarta­A menekülttáborokban ural­kodó súlyos helyzet, valamint az izraeli militaristák terror- cselekményei kisebb palesztin csoportokat olyan meggondo­latlan akciók útjára taszítot­tak, amelyek jelentékeny ká­rokat okoztak a palesztin el­lenállásnak. A palesztin mozgalomban azonban az a lényeg, hogy a tömegek az Izrael által elrabolt szülőföld visszahódítására tö­rekednek. Miután az izraeli hódítók nem vonulnak ki az Athénben megtartotta első minisztertanácsi ülését a Ka- ramanlisz vezette görög kor­mány. A miniszterelnök az ülésen tájékoztatót tartott a ciprusi fejleményekről. Bel­politikai vonatkozásban — ámint Lambriasz tájékoztatás­ügyi államtitkár az ülés után újságírókkal közölte — a kor- * mány olyan döntést hozott, nak a katonai rezsim kínzó­kamráiban. Az üldözötteket letartóztatási parancs nélkül ismeretlen helyre hurcolják. A junta támadást indított a dolgozók gazdasági helyzete ellen is, A munkások és az alkalmazottak bére nem ha­ladja meg a tavalyi év első félévében kiutalt fizetések 25—40 százalékát. Az ország­ban félmillióra növekedett a munkanélküliek száma. A re­zsim ugyanakkor nagylelkű az amerikai monopóliumok iránt: az Anaconda cégnek például 251 millió dollár kár­talanítási összeget helyezett kilátásba, s ebből 65 millió dollárt már ki is fizetett. A junta, elszigeteltségében, sze kerét egyre inkább az ameri­kai monopóliumokhoz köti. Figueroa és Calderón felhí­vást intéztek a világ közvéle­ményéhez: követeljék a jun­tától, hogy vessen véget a megtorló akcióknak, s hala­déktalanul bocsássa szabadon a politikai foglyokat. BUKAREST Hétfőn este Bukarestben Ni- colae Ceausescu főtitkár zá­róbeszédével befejeződött a Román Kommunista Párt KB és a román gazdasági és tár­sadalomfejlesztési főtanács együttes plenáris ülése, amely­nek munkájában részt vett a kormány több tagja, a megyei párttitkárok és több állami in­tézmény vezetője is. A plenum határozata értel­mében a Román Kommunista Párt XI. kongresszusát 1914. november 25-re hívták össze. Az ülés résztvevői egyhan­gúan elfogadták a napirenden szereplő határozati javaslato­kat — az RKP programterve­zetét a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépí­téséről és Romániának a kom­munizmus felé való előrehala­dásáról; a XI. kongresszus irányelv-tervezetet az 1976— 1980-as ötéves — és az 1981— elfoglalt területekről, a palesz­tinok fegyverrel harcolnak. Jelenlegi adatok szerint több tucatnyi palesztin partizán­szervezet működik, de reális befolyással csupán néhány rendelkezik közülük. A palesz­tin ellenállási mozgalom leg­erősebb szervezete az El Fatah, amelynek hivatalos születés­napját 1965. január 1-től kel­tezik, attól a naptól, amikor az első hadműveletet hajtotta vég­re Izrael ellen. (TASZSZ) hogy leváltja a minisztériu-' mok főtitkárait és az 53 ke­rület (nomosz) elöljáróit, aki­ket a megbukott katonai junta nevezett ki. Helyüket az új vezetők kinevezéséig ideigle­nesen a rangidős beosztottak töltik be. Georgiosz Mangakisz köz­munkaügyi miniszter — akit az AFP hírügynökség- „mérsé­kelt baloldalinak” nevez — újságírókkal folytatott beszél­getésében az ország jelenlegi helyzetével és a közeljövőre vonatkozó tervekkel foglalko­zott. (Mangakiszt 1969-ben tartóztatták le és ítélték el tiltott fegyverviselés vádjával, 1972-ben azonban sikerült az NSZK-bá jutnia.) Mangakisz a görögországi változás legjelentősebb ered­ményének nevezte azt a tény. hogy „a hadsereg visszatért kaszárnyáiba, és biztosítottak a szükséges feltételek egy de­mokratikus állam létéhez”. Hozzátette, hogy Görögország jelenleg „egy. nemzetközi te­kintélynek örvendő kormány­nyal rendelkezik, amely ké­pes biztosítani az ország ér­dekeit". A demokratizálódás további folyamatáról szólva Manga­kisz kijelentette, hogy a , kor­mánynak át kell térnie az ösz- szes politikai pártok tevékeny­ségének engedélyezésére, bele­értve a kommunista pártot is. „Természetes, hogy a Görög Kommunista Párt számára is meg kell engedni, hogy hallas­sa hangját” — mondotta, majd ho?zátette, hogy más személyi­ségekkel együtt önmaga egy szocialista pártot kíván alakí­tani. gazdasági és társadalmi fej­lesztési tervet és az állami költségvetés tervezetét. Az irányelv-tervezetet még a kongresszus előtt nyilvános vitára bocsátják. KAIRÓ Kilencnapos hivatalos láto­gatásra kedden az egyiptomi fővárosba érkezik Fejszal szaúd-arábiai király. Az ural­kodó egyiptomi tartózkodása során Szadat elnökkel folytat majd megbeszéléseket. A két államfő tárgyalásainak közép­pontjában a közel-keleti vál­ság rendezésének lehetőségei szerepelnek. MOSZKVA Biszku Béla nyilatkozatát közölte keddi számában a Pravda. Az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára a mun­kásosztály vezető szerepének érvényesítéséről nyilatkozott a lap budapesti tudósítójának, S. Geraszimovnak. BEJRUT Hétfőn este másfél órás összecsapás zailott le Bejrút egyik külvárosában Palesztinái gerillák és a szélsőjobboldali libanoni falangista párt fegy­veresei között. Az esemény után kiadott jelentésében a „Népfront Palesztina felsza­badításáért — főparancsnok­ság” nevű gerillaszervezet a falangista párt felelőtlen ele­meit vádolta a lövöldözés kez­deményezésével. Az összetű­zésben' hát személy megsebe­sült. Két nappal ezelőtt, szom­baton hasonló Incidens zaj­lott le a két fél között, egy Pa­lesztinái életét vesztette és há- r i ’ ' gista sebesüléseket szenvedett. Történelmi döntés Lisszabonban A Centropress kedd esti kommentárja. Régi igazság, hogy o „történelmi" jelzővel ajánlatos csíny- ján bánni. Számos példa van arra, hogy egy-egy esemény az adott pillanatban óriási horderejűnek tűnik, de jelentősége nem állja ki a múló idő próbáját Azzal a döntéssel kapcsolatban, amelyet most hoztak Lisszabonban, kizártnak tekinthető az ilyen tévedés. A portugál kormánynak az a határozata, amely szerint megadja az önrendelkezést afrikai gyarmatainak, nyilvánvalóan rászolgál a „történelmi" minősítésre. Ezzel a határozattal az első és egyben az utolsó nagy gyarmatbirodalom szűnik meg létezni. A „fekete kontinens", Af­rika egy nagy lépéssel ismét közelebb került ohhoz, hogy elin­dulhasson az elmaradottságból kivezető hosszú és rögös úton. A későbbi nagy gyarmatbirodalmak, az angol, a francia, a holland birtokok még messze voltak, amikor Afrika partvidékét spanyol és portugál telepek, kolóniák népesítették be és a páp>a a híres tordesillasi okmányban kénytelen volt Madrid és Lissza­bon között felosztani az akkor ismert világot. A második világháború után a NATO segítsége lehetővé tette Salazar, majd utódja, Marcelo Caetono számára, hogy egy időre még konzerválja a modern idők egyik legkiáltóbb anakronirmusát, az úgynevezett mundo portuguese-t, vagyis „portugál világot", ahogy a gyarmatbirodalmat Lisszabonban ne­vezik. Angolában, Mozambíkban, Portugál-(Bissau) Guineában, a Zöldfoki-szigeteken az atomkorszakban is a teljes faji elkülöní­tés és a kényszermunka világa uralkodott. Mindezeken a helye­ken azonban már esztendők óta fegyverek dörögnek: élt és ter­jedt az ellenállási mozgalom. Ahhoz azonban, hogy az önrendelkezés végre megszülethes­sen, meg kellett születnie az „anyaország”, Portugália új rend­szerének is. Nem túlzás azt állítani, hogy a régi rezsimnek ép- p>en a gyarmati háború kflátóstalanságának nagy felismerése adta meg a kegyelemdöfést — elég Spinola tábornok emlékeze­tes könyvére gondolnunk. Újra bebizonyosodott, hogy nem lehet szabad az ország, amely más népeket elnyom. Mind Portugáliában, mind c most önrendelkezést kapott országokban rengeteg még a nehézség. De a „portugál világ" alkonya otthon is, Afrika nagy területein is — a hajnalt jelenti. (KS) 1990-ig tartó időszakra szóló A palesztin ellenállási mozgalom A fasiszta junta- újabb terrorkampánya Chilében p aiuor äikia

Next

/
Thumbnails
Contents