Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-30 / 176. szám
k I Féléves mérleg a MÁV-nál 911000 tonnával többet szállítottak — Ot százalékkal javult a kocsikihasználás — Még mindig gyakori a késedelmes kirakás Az igényesebb nyári forgalom közepén és a mindig nehéz őszi forgalom előtt, az I. félév lezárásával lehetőségünk van arra, hogy áttekintsük I. félévi munkánkat. A Pécsi Vasútigazgatóság munkáján belül az áruszállítás eredményeiről és gondjairól szeretnénk tájékoztatót adni. Az idei i. félév eredményeinek — még nem végleges — értékelése alapján örömmel közölhetjük, hogy az elmúlt félévben rendkívül nagy áruszállítási teljesítményeket ért el .a Pécsi Vasútigazgatóság. (Az egész hálózat teljesítménye is nagyon kedvezően alakult!) Vasútigazgatóságunknál az év első hat hónapjában kb. 911 000 tonnával több árut szállítottunk, mint a bázisidőszakban. Ez egészen kiemelkedő teljesítmény! Május, humánban , pedig a vasútigazgatóság történetében az eddigi legnagyobb áruszállítást bonyolítottuk le. Több mint 30-*éle árufajtából többet szállítottunk, mint .az elmúlt esztendő első félévében. Egyes árunemenként igen lényeges ez a 'többlet- szállítás! Csak néhányat említve ezek közül: gabonából 146 000 tonnával volt magasabb az áruszállítás a Pécsi Vasútigazgatóság területén, mint a bázisban. Különböző faáruból 55 000 tonnával szállítottunk többet. Cementből a többletszállítás 13.500 .. tonna volt. (Igaz, hogy ez az új Be- remendi Cementmű teljesítményéből adódott.) Egészen kiemelkedő volt az áruszállítás az import- és tranzitáruknál. Mintegy 30 százalékos emelkedés következett be. Az export is 114 százalékra alakult. Az exportgabona és -tengeri olyan mennyiségben jelentkezett, hogy azt tavaly ősztől egyfolytában még június hónapban is szállítottuk! Erre példa még nem volt. A nagy teljesítmények mellett volt lemaradás is néhány áruféleségből. így például valamivel kevesebbet szállítottunk téglából. burgonyából, lisztből. Kevesebb volt az exportra alkalma^ korai gyümölcs, a cseresznye, az eper. így kevesebb lett ebből is az exportszállítás, mint tavaly. Ezek azonban olyan kis tételek, hogy az egész eredményt nem befolyásolják. Az eredmények elérése érdekében számos intézkedést tettünk üzemünkön belül. Az I. félévben a vasúti kocsikat a bázishoz viszonyítva majdnem 5 százalékkal jobban használtuk ki. Ez azt jelenti, hogy minden egyes kocsiban átlagosan egy tonnával több áru volt, mint a bázis- időszakban ! Kevesebb kocsi kellett ugyanannyi áruhoz, emellett alacsonyabb lett a fajlagos fuvardíj is a fuvaroztatók javára. Nagy erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy a kocsik gyorsabban forduljanak, a tehervonatok jobban le legyenek terhelve, azok pontosabban közlekedjenek, stb. Szoros együttműködés volt a fuvaroztatók és a vasutasdolgozók között. Ezért több lett az irányvonat is, mely a leggyorsabb árutovábbítást tette lehetővé. Ez év júniusában volt a legnagyobb a konténerforgalom, e korszerű fuvarozási mód beindulása óta! Több vállalat fejlesztette rakodógépeit, és jelenleg is több helyen ilyen beruházás van folyamatban. Egyszóval MA. Erőfeszítéseink ellenére — éppen a nagy áruforgalom miatt — sok gondunk, problémánk is akadt. így például kb. 13 ezer vasúti kocsit nem tudtunk a megrendelés napján a feladók rendelkezésére bocsátani. Kocsihiányok okoztak nehézséget a vasútnak és a fuvaroztatóknak is. A .feszültség csökkentésére a fuvaroztatók részéről szükséges lenne a vasúti kocsik gyorsabb kirakása. Sajnálatos, hogy az utóbbi hónapokban — tehát amikor a nagyobb kocsiigények gyorsabb rakodást kívánnának meg __ ellentétes tendencia t apasztalható: Egyes fuvaroztatók a részükre érkező küldeményeket csak nagy késedelemmel rakják ki. Ugrásszerűen megnövekedett vasútigazgatóságunk területén a fuvaroztatók által késetten kezelt kocsik meny- nyisége. A romlás a bázishoz képest április hónapban 18 százalék, május hónapban 32 százalék, június hónapban pedig 21 százalék. A rakodási idő a kocsiforduló szerves része, annak egy eleme. Ha ez romlik, rosszabb lesz a kocsiforduló is. Ugyanazt a kocsit kevesebbszer lehet fordítani, újra megrakni. A kocsigazdálkodásunkat veszélyeztető nagyfokú késedelmes rakodás okát . abban látjuk, hogy csökkent a Vasúti kocsik éjszakai és mun- kaszünetes napi kirakása. A fuvaroztatók közül többen a kocsikirakások rovására IS biztosítani kívánják dolgozóiknak a zavartalan szabad időt, szabad szombatot, stbj A rakodás gépesítése lehetővé teszi, hogy lényegesen kevesebb ember is elvégezhesse a vasúti kocsik kirakását- Sok helyen azonban ennek ellenére még a rakodógépekhez szükséges kevés létszám sincs biztosítva este vagy éjjel, illetve szombaton, vasárnap. Tehát a rakodógépek is „pihennek”. Ennek folytán nincs elegendő üres vasúti kocsi a következő berakásokhoz. Esetenként éppen az a fuvaroztató sürgeti az üres kocsik beállítását, aki késedelmeskedik a részére érkezett rakott kocsik kirakásával! (Ez a ritkább eset. Általában az a helyzet, hogy egyes fuvaroztatók inkább csak berakást végeznek, más vállalatok részére inkább csak érkezik áru. Például a kő-, kavics-, szénbányák általában csak berakást végeznek, a TÜZÉP, az építőipari, stb. vállalatok inkább csak kirakást.) A késedelmes rakodások mögött igen nagy kocsiállás- pénzek állnak. Az óránkénti kocsiálláspénz erősen prog- resszíven emelkedik. Míg az első napon óránként 24 forint a kocsiálláspénz, a második napon óránként már 100 forint, de a harmadik naptól kezdve már óránként 200 forint. *• A harmadik és a további napokon tehát naponta 4800 forint kocsiálláspénzt kell fizetni a ki nem rakott kocsik után. Ebből bőven tellene munkabérre, túlórára, alkalmi kirakok fizetésére, stb. Egyes vállalatok azonban mégis inkább a kocsiálláspénz fizetését vállalják valamilyen okból, például azért, mert ez nem terheli a béralaoot. Némely vállalat több százezer forint kocsiálláspénzt fi- MA üt Ű8»ek eg* jfeis rés*/ MÁV-bevétel, a nagyobb része nem. A MÁV tehát nem érdekelt a kocsiálláspénzben. A vasútnak a kocsi kell!) Ez a pont, ahol nagyon is lényeges a közvélemény, a vasúti kocsik irányába fordított figyelem. A vasút részére a legfontosabb termelési eszköz maga a vasúti kocsi. Csak úgy tud á MÁV megfelelni a vele szemben támasztott áruszállítási igényeknek, ha megfelelő gyorsasággal tudja forgatni kocsijait. Végeredményben ez a fuvaroztatóknak is feltétlenül érdekük, mert így válik lehetővé az áruszállítás zökkenőmen- tesebb megoldása, ez pedig a MÁ'V-nak és a • fuvaroztatóknak közös ügye, eltekintve attól, hogy végeredményül a népgazdasági érdek a legfontosabb. Ezért szeretnénk ha a sajtón keresztül is segítséget kapnánk, hogy a fuvarozta^ tők körében nagyobb megértésre találjon a vasúti kocsik gyorsabb kezeléséhez fűződő népgazdasági érdek és kedvezőbb szemlélet alakuljon ki a rakodások jobb megszervezésére. Természetesen mi magunk is keressük a vasútüzemi munka javításának lehetőségeit. Á tárgyilagossághoz tartozik; hogy nagy számban vannak olyan fuvaroztatók is, akik kiválóan oldják meg a vasúti kocsik rakodását. Vannak, akik éjjel-nappal folyamatosan rakodnak, ahol nincs késedelem, nem' merül fel kocsiálláspénz. Ellenkezőleg, kirakási jutalmat, irány- vonati prémiumot kapnak dolgozóik a MÁV-tól. Dr. Szabó Tibor vasútigazgató Szegedi ifjúsági napok, 1974 Komárom és Tolna megye vetélkedője Szegeden az idén nyolcadszor rendezték meg a szegedi ifjúsági napokat. A négynapos rendezvénysorozatra az ország minden tájáról érkeztek a fiatalok. Az ünnepélyes megnyitót városnézés, séta előzte meg. Délután fél ötkor színes tömeg hömpölygött a Széchenyi tér felé, izgatottan várva az ifjúsági napok hivatalos megnyitóját. öt órakor zeneszóra ifjúgárdisták jelentek meg a város címerével, a KISZ- szervezet jelvényével, és megkezdődtek az ifjúsági napok. Báló Ilona, a KISZ Szeged városi Bizottságának első titkára megnyitó beszédében üdvözölte a vendégeket. Köszöntötte a szabadkai ifjúsági szövetség, a turkovi ifjúsági tanács küldöttségét és a kubai Oriente pártbizottság képviselőjét. Ünnepi beszédében elmondta, a fiatalság a holnap, a szebb jövő szimbóluma Szegeden. Az ifjúsági napokat nem csupán a turizmus kedvéért rendezik meg, hanem az ünnepi játékokon belül lehetőséget szeretnének adni a. fiataloknak, hogy megismerjék a várost, amely várja és szívesen látja őket az ország legnagyobb színházában. Szórakozzanak, ismerjék meg egymás örömét, bánatát, cseréljék ki gondolataikat. • A felvonulást karnevál her- cege nyitotta meg, vidám ulti» partit vívtak az útépítők, söröztek a lakásépítők. Hosszú útja során megérkezett a csi- gabiga-expressz. Megtudhattuk, hogy legjobb „benzin” a lófogat. Bár kicsit lassú, hát meg amikor Trabantot vontat! Eljött a karneválra Rózsa Sándor is, citerazenekar kíséretével. Betévedt a karneválra a tápéi lakodalmas menet is. Mindenki örömére. Felvonult a hétfejű sárkány, „akit” a lányszálló lakói kísértek. A trójai falóból ezúttal magyar katonák bújtak ki. Az est folyamán pedig tap-: solhattunk a szabadtéri színpadon Sinkovits Imrének, aki Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadiak c. drámájának főszerepét játszotta óriási sikerrel. Utána pedig utcabálon szórakozhattak, ismerkedhettek vendégek és vendéglátók. Vasárnap Express-show műsorral búcsúztatták az Express vendégeit. A show legnagyobb meglepetése Komárom és Tolna megye fiataljainak döntetlen végződésű vidám vetélkedője volt A szegedi ifjúsági napok rendezvényei hétfőn értek véget. Tanácskozás a munkahelyi testnevelésről A SZOT székházában hétfőn ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége. Többek- között megtárgyalta a munkahelyi testnevelés helyzetéről és a fejlesztés feladatairól kidolgozott előterjesztést Megállapították. hogy a munkahelyi testnevelés 1960 és 1970 között kezdetben lassan — stagnálással és visszaeséssel is — majd a kedvezőbb feltételek létrejöttével összefüggésben, később gyorsabb ütemben fejlődött. I Hétfői kérdésünk : Betartják-e a növényvédelmi előírásokat a kiskerttulajdonosok ? Lapunk olvasói e hasábokon rendszeresen olvashatják a Tolna megyei Növényvédő Állomás felhívásait az esedékes növényvédelmi munkák elvégzésére. Ezek a figyelmeztetések elsősorban a kellő szaktudással nem rendelkező kiskerttulajdonosoknak szólnak, akik így jó előre értesülhetnek soros tennivalóikról. Betartják-e a kötelezően előírt növényvédelmi intézkedéseket? Választ Szili Mátétól, a növényvédő állomás növény- védelmi főmérnökétől kértünk. Elmondotta, hogy megyénkben mintegy 28—30 ezer a kiskerttulajdonosok száma, s ők speciális feladatot rónak a növényvédelem megyei szervére. Az állomás nagy gondot fordít a kiskerttulajdonosok szakmai tudásának bővítésére. Ennek érdekében — elsősorban télen — szaktanfolyamokat szervez a megye területén. Kiállításokkal, szakmai bemutatókkal igyekszik gyarapítani az amatőr zöldség-gyümölcs termelők tudását. Ezenkívül az állomás törődik azzal is, hogy a jó növényvédelmi munka elvégzéséhez a kiskertek tulajdonosai is megkapják a különféle felszereléseket, kis csomagolású növényvédő szereket. Az állomás a- Tolna megyei Tanács V. B. szakigazgatási intézménye egyben, így hatósági jogkörrel rendelkezik. Ezzel a lehetőségével rendszerint csak azután él, ha már a kiskerttulajdonosok számára nélkülözhetetlen szakmai, tárgyi feltételek biztosításában segítséget nyújtott. Ami a szabálysértési eljárásokat illeti, kedvező a helyzet. A statisztika szerint 1970-ben 270, 1972-ben 130, tavaly pedig 72 esetben kellett a kötelességszegőkkel szemben szabálysértési eljárást indítani. Az idei év ez ideig még rekordot jelent, hiszen az eddig eltelt hónapok során mindössze 2 szabálysértési eljárást folytattak le. Ez természetesen nem végleges adat, hiszen a legnehezebb időszak, az augusztus még hátravan, a tapasztalatok szerint pedig ebben az időben követnek el legtöbben szabálysértést az amerikai szövőlepke második nemzedékének elhanyagolásával. A növényvédelem nem kampányfeladat. Ezt hangsúlyozta az állomás főmérnöke is, hozzátette, hogy szakemberek körében sem ritka az a téves szemlélet, amely szerint a növényvédelem csak a vegyszeres kezeléssel egyenlő. Nagyon fontos ezenkívül a megelőző munka, a felkészülés időszaka a majdani mechanikus vagy vegyszeres beavatkozásra. A növényvédelem szempontjából a legtöbb problémát a kevés értéket képviselő, öreg fákból álló gyümölcsösök okozzák. A tulajdonosok úgy vélik, hogy az öreg fákat már nem érdemes az előírásoknak megfelelően gondozni, kezelni, hiszen jelentős terméseredményt úgysem várhatnak. Úgy véljük, a szemlélet helytelenségét nem szükséges magyarázni, s a védelmi munkák fontosságát ezekben az esetekben az állomás esetleg pénzbírsággal is „alátámasztja”. Jelenleg a legtöbb gondot a szőlőt károsító lisztharmat okozza. Egyre többen kérnek tanácsot a növényvédő állomástól, s nem ok nélkül, hiszen a lisztharmatnak kedvezett az elmúlt évek időjárása, s a fehérpenész kicsit felkészületlenül érintette a szőlőskertek tulajdonosait. Mit tanácsolnak a szakemberek? Még nincs késő, talán segít a későbbi fertőzések elkerülésében a mielőbbi permetezés vagy porozás. A szakemberek ajánlata: a permetezést vagy a porozást kéntartalmú szerekkel végezzék el a szőlőtulajdonosok, -4,?. , i . = yi ~ i
