Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-30 / 176. szám

Hazánkba látogat Sierra Leone Köztársaság „■ elnöke ísnnrzi Pálnak nz F.Innkl toné/ip inni Szovjet kormánynyilatkozat a ciprusi helyzetről a Biztonsági Tanács előtt rámutatott továbbá annak szükségességére, hogy a Géni­ben jelenleg Anglia, Görög­ország és Törökország által folytatott tárgyalásokba be kell vonni Ciprus képviselő­jét is. Hétfőn, a kora hajnali órák­ban — az éjszakába nyúló ti­zenhét órás maratoni vasár­napi tárgyalások után — Mavrosz görög külügyminisz­ter, a genfi Nemzetek Palotá­jából távozóban újságíróknak kijelentette: „Befejeztük a zá­róhatározat megszövegezését. A törők kormány jóváhagyására várunk és amennyiben ez meg­történik, a dokumentumot még hétfőn délelőtt aláírhatjuk. Ez azt jelentené, hogy lezárulna a ciprusi tűzszünetről folyta­tott miniszteri tárgyalások el­ső szakasza és körülbelül egy héten belül megkezdődhetne a második szakasz”. A görög külügyminiszter be­jelentését a genfi tárgyalások félbeszakításával fenyegető mozzanatok előzték mag. A tö­rök fél vasárnap éjfélben je­lölte meg a ciprusi válság ren­dezésére előterjesztett javasla­tai elfogadásának határidejét. Ezeket az elképzeléseket nem­csak Genfben terjesztette elő Günes külügyminiszter, hanem vasárnap Ankarában tartott sajtóértekezletén Ecevit mi­niszterelnök is megerősítette. Ezek lényege, hogy Törökor­szág a szigetköztársaság alkot­mányos rendjének visszaállí­tásáig, illetve a rendezést cél­zó politikai tárgyalások meg­kezdéséig nem hajlandó ki­vonni csapatait Ciprusról. A szigeten élő török közösség számára Ankara á teljes ön- rendelkezés biztosítását köve­teli. Athénben a török javasla­tokat elfogadhatatlannak mi­nősítették és Törökországot a tűzszünet megsértésével vá­dolták. Közölték továbbá, hogy Görögország kérni fogja a Biz­tonsági Tanács és a NATO mi­niszteri tanácsának összehívá­sát, Ilyen előzménvek után ke­rült sor a, török fővárosban vasárnap, a késő esti órákban Ecevit miniszterelnök és Gö­rögország ankarai nagyköve­tének találkozójára. A több mint másfél órás megbeszé­lést ' követően Ecevit bejelen­tette, hogy a genfi tárgyalások folytatódhatnak. A török mi­niszterelnök hangsúlyozta, hogy a ciprusi helyzet július 20-a óta jelentősen megválto- ' zott. „Törökország jó szándékot tanúsított, a ciprusi kérdés megoldása azonban elképzel­hetetlen anélkül, hogy a rea­litásokat ne venné mindenki tudomásul. A történtek után a ciprusi törökök nem élhetnek tovább görög igazgatás alatt”. A miniszterelnök újságírók kérdésére válaszolva megerő­sítette, hogy felvetődött a Ka, ramanlisz görög miniszterel­nökkel való találkozójának kérdése. Konkrét megállapo­dás azonban erről nem szüle­tett. Ankarában a hétfő hajnali órákban összeült a török kabi­net, hogy döntést hozzon a Ciprusról folyó genfi hármas tárgyalások kérdésében. A török minisztertanács hét­főn kora hajnalban tartott rendkívüli ülése után sem tisztázódott, hogy sikerült-e kimozdítani a holtpontról a genfi hármas tárgyalásokat. Ecevit miniszterelnök a kabi­netülésről távozóban csupán annyit közölt, hogy „a megál­lapodást vagy még ma aláír­ják, vagy soha”. Jelezte, hogy újabb telefonbeszélgetést foly­tatott a Genfben tartózkodó Günes külügyminiszterrel és megerősítette, hogy Törökor­szágnak megmásíthatatlan a Cipruson állomásozó török ka­tonai egységek kivonására vo­natkozó álláspontja. Callaghan brit külügymi­niszter hétfőn seggel telefon- beszélgetést folytatott Ecevit török miniszterelnökkel, majd Mavrosz görög külügyminisz­terrel tárgyalt. A konferencián részt vevő küldöttségektől származó értesülés szerint a külügyminiszterek már meg­megegyeztek az értekezlet zá­ró határozatában, „Ankara azonban megvétózott egy kulcsfontosságú pontot”. Szavazott a jogügyi bizottság a Nixon elleni vádemelési törvényjavaslat első cikkelyéről Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívá­sára dr. Siaka P. Stevens, Sierra Leone Köztársaság el­nöke a közeli napokban hiva­talos, baráti látogatást tesz Magyarországon. Dr. Siaka P. Stevens életrajza Dr. Siaka P. Stevens, Sierra Leone Köztársaság elnöke 1905 augusztus, 24-én született a déli tartományban fekvő Moyamba nevű községben. Felsőfokú tanulmányait hazá­jában, majd 1947—10-ban az oxfordi Ruskin College-ben folytatta. Egyike volt azoknak, akik megalapították az Egyesült Bányászok Szövetségét, s 15 évig a szervezet függetlenített főtitkára volt. Később a Sierra Leone-i szakszervezeti kong­resszus főtitkára volt. 1951-ben a protektorátus közgyűlése megválasztotta a A Centropress hétfő esti kommentárja: Ciprus, illetve a vele kap­csolatos események tarka szőt­tese szilárdan ^rtj^ vg^t<3 he­lyét a világsajtó első oldalán. Kairóban afroázsiai konferen­cia nyílt a kérdés megvitatá­sába, a Béke-világtanács szo­lidaritási kampányt szervez. Minden jel arra mutat, hogy a i-ó/elem, sőt a cselekvő ér­deklődés teljes mértékben in­dokolt. Nemcsak azért, mert magáról a szigetről még min­dig jelentenek atrocitásokat és szórványos lövöldözéseket. Géniből még mindig ellent­mondó hírek érkeznek, és pil­lanatnyilag kétségesnek tűnik, hogy a jelenlegi körülmények között születhet-e a svájci vá­rosban valóban megnyugtató határozat. Az igazság az, hogy az első fellélegzés után a világ kezdi felismerni, hogy a ciprusi feszültség jórészt megmaradt — egyszerűen azért, mert az azt kiváltó okok a történtek után is fennállnak. Ezt az egyre általánosabb nemzetközi felismerést fogalmazza meg világosan a szovjet kormány újabb, Ciprussal kapcsolatos nyilatkozata, amelyet a Szov­jetunió képviselője a legille- tékésebb fórum, a Biztonsági Tá'nács előtt ismertetett. Á nyilatkozat kulcsmondata az. amely megindokolja, miért volt szükség erre az újabb szovjet állásfoglalásra. Erre a Szovjet kormányt — hangzik a dokumentum — „az a körül­mény készteti, hogy nem há­rult el a veszély, amely a Ciprusi Köztársaság, mint ön­álló állam, függetlenségét és szuverenitását fenyegeti a gö­rög katonai rezsim cselekmé­nyeinek és pártfogói közremű­ködésének következtében.” Érré az egyértelmű kijelen­tésre nagy szükség volt. A fej­lemények. különösen az elmúlt napokban sok szemlélőt meg­téveszthettek. Hiszen nemcsak a ciprusi puccsisták vezérének mura A 1974. július 30. törvényhozó tanács tagjának, ö volt Sierra Leone első föld-, bánya- és munkaügyi minisztere. Hazája képviseletében részt vett az 1960. évi londoni al- kotmányozó konferencián, éle­sen ellenezte az Angliával kö­tendő védelmi egyezményt; meghirdette a „Választásokat míg a függetlenség előtt!” elnevezésű mozgalmat. Eb­ből a mozgalomból jött létre 1980. szeptember 13-án az össznépi Kongresszus Párt (AFC). Az 1982-es választá­sok után Stevens lett az el­lenzék vezére. Az 1967. évi általános választásokon az APC győzött, Stevens minisz­terelnök lett, azonban katonai puécs megakadályozta hiva­talba lépését. A polgári ha­talomhoz való visszatérés után, 1968 áprilisában ismét Stevenset választották meg miniszterelnöknek. 1971 áprilisában a köztér- saság megalakulásakor minisz­terelnök és Sierra Leone ál­lamelnöke lett. • :t múlt el kellett távoznia, hanem az athéni bársonyszékben is két­ségtelenül jelentős változás történt. Csakhogy — mint a szovjet nyilatkozat hangsú­lyozza — Cipruson ' még min­dig nincsenek meg a feltéte­lei a ciprusi állami lét hely­reállításának, ugyanakkor nő a sziget felosztásának, az úgy­nevezett „kettős enózisznak” a veszélye. Ami most a színfalak mö­gött történik, nyilvánvalóan valamiféle veszélyes „NATO- megoldás” kísérlete. Ám sem a ciprusi nép, sem a világ szempontjából nem fogadható el más út, mint amely vissza­vezet a status quo helyreállí­tásához a földkerekség straté­giailag egyik legérzékenyebb pontján, Ciprusnak, mégpedig hama­rosan. újra azzá kell válnia, ami a puccs előtt volt: önálló, pozitív semlegességi politikát folytató köztársasággá. (KS). Moszkva (MTI) ó A moszkvai Pravda hétfői számában visszautasítja az AP amerikai hírügynökségnek, va­lamint két londoni lapnak — a Daily Mail-nek és a Daily Expressnek — azt a rágalmazó koholmányát, hogy1 a Szovjet­uniónak és több szocialista or­szágnak valami köze lenne azokhoz a robbanásokhoz és tűzesetekhez, amelyek az utób­bi időben történtek egyes ro­mániai iparvállalatoknál. A lap megállapítja: teljesen nyilvánvaló, hogy az efféle saj­tóakciók a szovjet—román test­véri kapcsolatok ellen irányul­nak. Köztudott pedig, hogy 30 évvel ezelőtt Románia fel­szabadításáért a szovjet embe­rek nagy áldozatokat hoztak, ft. szennyes koholmányok egy- oen a szocialista országok egy­sége ellen irányulnak, ez az egység képezi ugyanis a fő erőt az imperialistaéllenes New York. (MTI). Vasárnap, az éjszakai órák­ban rendkívüli ülésre ült ősz-' sze az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa a súlyos ciprusi helyzet­tel összefüggésben. Az ülés összehívását a szovjet kül­döttség kérte, tekintettel arra, hogy a Biztonsági Tanács jú­lius 20-i határozatának fő elő­írásait mind a mai napig nem valósították meg: Ciprus szi­getén folytatódik a katonai intervenció, nem állították vissza a törvényes kormányt. A Szovjetunió képviselője az ülésen ismertette a szovjet kormánynak a ciprusi helyzet­ről vasárnap kiadott nyilatko­zatát. A szovjet delegátus hangsúlyozta, hogy a Bizton­sági Tanácsnak sürgősön olyan döntést kell hoznia, amely az összes érdekelt ál­lamoktól követeli, hogy hala­déktalanul tegyék meg a szük­séges intézkedéseket a BT jú­lius 20-i határozata teljes egé­szében történő gyakorlati megvalósítására. Nyilvánvaló, hangsúlyozta — hogy ha a továbbiakban ezt a határozatot valakinek a hibájából nem teljesítik, úgy a tanácsnak meg kell vizsgálnia a helyze­tet és olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek ténylege­sen biztosítják határozatának végrehajtását. A Biztonsági Tanácsnak kötelessége biztosí­tania, hogy a Makariosz elnök vezette alkotmányos ciprusi kormánynak megadják a lehe­tőséget hatalma korlátlan gya­korlásához — mutatott rá a Szovjetunió képviselője. Ciprus, Görögország és Tö­rökország képviselőjének fel­szólalása beigazolta, hogy Cipruson továbbra is feszült a helyzet, folytatódik a Bizton­sági Tanács tűzszüneti határo­zatának megsértése. Mindezt ' megerősítette Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárnak az ülés előtt a Biztonsági Tanácsban köröz­tetett jelentése. Ciprus képvi­selője támogatta a Szovjetunió álláspontját, amely ragaszko­dik az összes külföldi csapatok Ciprus területéről történő ki­vonásához. A ciprusi delegátus Szombaton este. közép-euró­pai idő szerint a késő éjszakai órákban az amerikai képvise­harcban. Végezetül ez az el­járás olyan újabb kísérletként fogható fel, hogy feszültséget idézzenek elő a Balkánon, ahol az imperialista erők már rég­óta szövögetik különböző int­rikáikat. Az a következetes és elvi szovjet politika, amelynek cél­ja, hogy mindenképpen szilár­dítsa valamennyi szocialista ország — közte Románia — egységét, testvéri barátságát és egyenrangú együttműködését, szilárdítsa a közöttük lévő bi­zalmat. — írja a Pravda — nem ad okot semmiféle félre­magyarázásokra. Az SZKP, a szovjet kormány, a testvérpár­tok és a testvéri kormányok célkitűzése világos: minden­képpen szavatolni kívánják a lehető legkedvezőbb feltétele­ket a szocializmus és a kom­munizmus építéséhez minden testvéri szocialista ■ országban — a béke megvédéséhez szerte a világon. _ ____ l őház jogügyi bizottsága 27 szavazattal 11 ellenében jóvá­hagyta a Nixon elnök elleni alkotmányjogi vádemelési tör­vényjavaslat-tervezet 9 al­pontban tételezett első cikke­lyét. Ezzel bizonyossá vált, hogy a jogügyi bizottság — a már előterjesztett 2. cikkely ter­vezetéről folytatódó vitájának befejezése után — hivatalos vádemelési indítványt terjeszt a képviselőház elé. A jelenlegi feltételes tervek szerint a képviselőház augusztus máso­dik felében vitatja meg és dönt a törvényjavaslatról. Az USA csaknem 200 éves törté­netében most másodszor, 107 év óta először kerül a képvi­selőház elé az Egyesült Álla­mok elnökének vád alá helye­zését és hivatalból való el­mozdítását indítványozó tör­vényjavaslat. Ronald Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkára szombaton is­mételten kijelentette: „Nixon elnök feltétlen meggyőződése, hogy a képviselőház nem fog vádat emelni ellene. mert nincs alapja a vádemelésre”. Az előterjesztésre jóváha­gyott 1. cikkely „az alkotmány megvédésére és a törvények hűséges betartására” tett hiva­tali esküjének megszegésével, és „az igazságszolgáltatás meg­akadályozásával, feltartóztatá­sával és hátráltatásával” vá­dolja az elnököt a Watergate- betöréssel kapcsolatos tör­vénysértések állítólagos elpa- lástolásával kapcsolatban. A megvitatásra váró 2. cikkely 8 alpontban tételezett „hivata­li hatalommal való visszaélés” vádjait tartalmazza. A szombat esti szavazás leg­szembetűnőbb vonása az, hogy a jogügyi bizottság 21 demok­rata párti tagja képes volt át­hidalni egymásközti éles ellen­téteit a republikánus elnök­kel szembeni egységes felsora- kozásban. a bizottság 17 tagú republikánus csoportja viszont a meghasonlott közvélemény nyomása alatt kettészakadt, s közülük hatan együtt szavaz­tak az ellenzéki többséggel saját pártbeli elnökük ellen. Jóllehet, a jogügyi bizott­ság szombati döntése még nem vádemelés, hanem csupán in­dítvány a vádemelésre, a tör­vényhozás ezzel átlépte a Ru- bicont a végrehajtói hatalom­mal való erőpróbájában. Az amerikai uralkodó osztály el­mélyülő belső válságának tü­neteit fölmutató Watergate- botrány kapcsán a képviselő­házban rövidesen napirendre kerülő vádemelési vita „alkot­mányjogi” mezben összecsapó tőkés érdekcsoportok példát­lanul kiéleződött hatalmi küz­delmének új csúcspontját jel­•». —_ ______: i A veszély nem t Pravda-válasz egy nyugati koholmányra ■- Ifif ■

Next

/
Thumbnails
Contents