Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-28 / 175. szám

9 l KukorieatorSa előtt Aratási bemutatót rendezett á CPS 3aságban. Mellette "volt a ícor- szerűbb testvér, a Claas' Dó- minatpr 100-as. Ez a hathen­geres 170 lóerős motorral meg­hajtott arátó-eséplő gép hat sor kukoricát tör egyszerre, gabo­navágó szerkezete pedig több mint öt méter szélességben aratja a gabonát. A kombájnok után a bálázó­gépek haladtak. A bemutatott négy típus közül a Claas Do­minant keltette fel leginkább a szakemberek érdeklődését. Ez a gép óránként 20 tonna szénát tud tégla alakú kötegek- be préselni. Az út túlsó oldalán a talaj- megmunkáló gépek sorakoz­tak. Legtöbbet IHC típusú traktor vontatott. A bemuta­Tegjobb munkakőrülmlnyeíteíj A bemutatón tu*dtuk meg, hogy az amerikai gyártmányú erő­gépbe az ősztől kooperációs szerződés alapján hazai Rába-, motorokat szerelnek. Sokak • számára újdonság volt a dán rendszerű ammó­niaszóró gép. Ez 24 speciálisan kialakított boronafogon ke­resztül ammónia koncentrátu* mot juttat a talajba. így fele­annyiba kerül az eljárás, mint­ha szilárd műtrágyát alkal- maznának. A bemutatón részt vett többi mint száz dunántúli szakem­ber elismeréssel nyolatkozott a gépekről. A tapasztalatok alapján minden valószínűség szerint több mezőgazdasági Nagy sikere volt a csöves szállítószalagnak. Ez a szer­kezet a garatba öntött mag­ból óránként 60 tonnát szál­lít tizenkét méter hosszú cső­be bújtatott szállítószalagjával, akár hét méter magasra. A két gép megtekintése után a szántóföldön folytató­dott a bemutató. A bemutatótábla szélén két Claas kombájn állt. Az elsőt, mint a régi technikát mutat­ták be. A Döminator 80-as négy éve dolgozik a mezőgaz­Nagy érdeklődéssel figyelték a bemutató résztvevői a ma­gyar görgős eke működését. . , koricát. Ezen a területen a talajelőkészítéstől a betakarí­tásig igen sok gép működik. S felelőtlen pazarlás lenne, ha ezeket a drága masinákat csak ennek az egy növénynek meg­munkálásához használnák. Nem is így van. A kombájnok régóta részt vesznek a gabona aratásában, a többi gép is dol- zik, ahogy a fő növény — a kukorica — engedi a .más ter­ményeket érlelő földeken. En­nek a kihasználtságnak foko­zása érdekében szerveztek há­rom gépbemutatót az elmúlt hetekben Magyarországon. A két alföldi után az Enyingi ■Tó­gazdaság művelődési házában rövid megbeszélésre került sor. Itt Herczog Emil, a gaz­daság igazgatóhelyettese szá­molt be ^ röviden az elmúlt évek során a gazdaság életé­ben végbement fejlődésről. Is­mertette azokat a termelési adatokat, melyek az egyre jobb eredményeket tükrözik. Elmondta, hogy ezeknek el­érését ^nagymértékben elősegí­tették azok a korszerű me­zőgazdasági gépek, berendezé­sek, melyek az elmúlt évek során gyorsabbá, gazdaságo­sabbá tették a földeken vég­zett munkát. Szólt röviden a tervekről is, melyek között je­lentős helyet kapott a mező- gazdasági munka gépesítettsé­gének további fokozása, illet­ve a meglévő gépek korsze­rűbbre cserélése. óránként 20 tonna szénát báláz a Claas Dominant. A CPS-t, a három kukori­cába írt betűt mindenki isme­ri a mezőgazdaságban. A rö­vidítés, a Corn Production System azt jelenti, kukorica­termesztési rendszer. A mód­szer, amit Bábolnán honosítot­tak meg, később elterjedt Bá­bolna, sőt ma már az ország határain túl is. Ez tulajdon­képpen egy pontosan meghatá­rozott termesztési, technológiai sorrendet jelent. A közös vál­lalat, a CPS a vetőmagot, a műtrágyát, a gépeket, mindent biztosít a tagjainak. Ilyen módon ma már 226 ezer hektáron termelnek ku­vetően a megjelent mezőgaz­dasági szakemberek az iroda­épületek közelében kiállított szállítógépeket tekintették meg. Ezek mind a mezőgazda- sági termények, mind a mű­trágyák raktározásánál nyúj­tanak komoly segítséget. Al­kalmazásukkal nagymérték­ben könnyíteni, gyorsítani le­het a rakodást. Elsőként a gabona, de kukorica, műtrá­gya, homok, kavics szállításá­ra is alkalmas rakodógépeket mutatták :be a gyártók, a fel- sőzsolcai MEZŐGÉP szakem­berei. Az önjáró csigás rako­dó a földről szedi fel az öm­lesztett anyagot, s szállítósza­lag segítségével gépkocsira rakja. tottak közül az egyik a 710 IHC típusú gyorsszántó eke 2,25 méter szélességben maxi­málisan 30 centiméter mélyen forgatja meg a földet. Látha­tó volt a bemutatón a hazai gyártmányú görgős eke is, melynek teljesítménye három­szorosa az előzőnek. A tárcsák közül a Steiger gépnek volt legnagyobb sike­re. Ez egyszerre 14 és fél mé­ter szélességben forgatja meg a talaj felső rétegét. A nem mindennapi teljesítményű gé­pet a- hazai mezőgazdaságban még alig ismert B 33 T típusú, 300 lóerős Steiger traktor von­tatta. Erre a nagy teljesítmény mellett a kényelmes vezetőfül­ke jellemző, melyben klíma- berendezés biztosítja a lehető üzemben tovább fokozzák aj nehéz szántóföldi munkák gé­pesítését. Dr. Kárpáti József, a CPS közös vállalkozás ügy­viteli igazgatóhelyettese el­mondta, hogy a jövőben ezek a korszerű berendezések nem csupán másodlagosan vesznek részt a gabonabetakarításban, s a nem kukoricát termelő szántóföldek talajmunkáiban,' hanem ősztől egyelőre 12 ezer hektáron — kísérletként — be­vezetik a zárt rendszerű bú-; zatermesztést is. Ezek a terü­letek' Békésben és Hajdúság­ban húzódnak, de ha az eljá­rás a kukoricatermesztéshez hasonlóan beválik, a módszert az egész országban elterjesztik,' i — szepesi —i j Állami Gazdaság sáripusztai kerületében a Dunántúl vala­mennyi megyéjéből érkezett több mint száz mezőgazdasági szakember tekinthette és is­merhette meg azokat a gépe­ket, berendezéseket, amelyek­nek feladata a kukoricater­mesztés fokozása, de amelyek kiválóan felhasználhatók a mezőgazdaság más területén is. A vendégeket az Enyingi Állami Gazdaság vezetői fo­gadták a sáripusztai kerület központjában, majd az állami Feleannyiba kerül a műtrágyázás, ha folyékony állapot^ ban juttatják a földbe az ammóniát. _ ‘ 1974. július 28. A művelődési házban meg­tartott rövid ismertetést köt Tizennégy és fél méter széles, földsávot munkál meg a Steiger-táresa. A háromszáz ló­erős traktorba ősztől magyar motorokat szerelnek.

Next

/
Thumbnails
Contents