Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-28 / 175. szám

Gépesített

szervezetlenség ?

nyitva, S e vigyázva Csepegtetett erősítés sem mindig a legcélszerűbbet szolgálta.

jelentősen csökkent a gépek segítségével a nehéz fizikai munka. Bizonyos tevékenységek teljesen vagy már nagyrészt gépesítettek. így egyebek között a betonkeverés, a parkettacsiszolás stb. Ugyanakkor rendkívül alacsony a gépesítettség foka a közműépítésben, a . befejező szak- és szerelőipari feladatoknál. Ezért nem ritka eset, hogy az építömesterileg kész létesítmény hónapokig vár az átadásra. Akkor készülnek a közművek, nincs elég szakiparos, kevés a gépük ...

HIÁNYZÓ

LÁNCSZEMEK Ma az építőipari munka már nem kisipari s még nem iparszerű. Az iparosodás első szakasza elkerülhetetlen voTt, de fölös buktatókkal is járt. Ez utóbbiakhoz sorolhatjuk, hogy túl sokféle gépet vásároltak a vállalatok külföldről, de megoldatlan maradt a karbantartás, az alkatrészellátás. A hazai építőgépgyártás csak az,igények egyharmadát fedezi. Minden ezer forintból, amit új gépekre adnak ki, 680—700 forint az importgép ellenértéke. Ez viszont megkövetelné a nemzetközi kínálat jobb ismeretét. Amire ma már vannak törekvések, éppen a kedvezőtlen tapasztalatok miatt.

Könnyen kitapinthatjuk a másik érzékeny pontot is: a gépek, berendezések kihasználtságát. Vizsgálatok igazolják, hogy a gépek műszak közbeni állásidejének kéthar- ■ mada a szervezetlenségből származik, s egyharmada csupán a karbantartás, a helyszíni javítás. Bizonyos gépcsoportok kihasználtsága öt év alatt semmit sem javult, sőt akadnak olyanok, amelyeknél rosszabb e mutató, mint fél évtizede. Ami arra int, hogy túl sokat vannak úton a gépek, s az elfogadhatónál jóvá} több ideig állnak a helyszínen. A szervezés: láncszemek összekovácsolása. Am fontiek szerint nemcsak gyenge kovácsokról, hanem hiányzó láncszemekről is beszélni kell.

DÖNTÖ;

A MUNKAHELYI SZERVEZÉS

Tavaly 521 torony- és 819 autódaru dolgozott az építőipari vállalatoknál. Ha a tényleges kihasználtságot nézzük, akkor ennek a fele csupán. Azaz különösebb beruházás nélkül lényeges teljesítménynövekedést lehet elérni a gépek foglalkoztatásának jobb megszervezésével. Ami döntően vállalati, munkahelyi teendő. S persze, nemcsak a gépek, hanem az erpberek munkáját ugyanúgy szervezni kell. Van rá lehetőség! Három év alatt például a 10—20 millió forint értékhatár között lévő technológiai szereléseknél az átlagos kivitelezés} idő 844 napról 507-re csökkent! Ami nem jelentéktelen dolog. De az sem, fordított előjellel, hogy az 1—2 millió forint közötti — tehát kicsi! — létesítményeknél az átlagos kivitelezési idő 1970-et és lí)73-at ösz- szevetve, 804 napról 509 napra növekedett.

Amennyire igazságtalan volt a cikk bevezetőjében említett megállapítás, annyira igaz az, hogy a gépekhez, a növekvő technikai alapokhoz korszerű szervezési módszereket kell társítani. /'

MÉSZÁROS OTTÓ

I - Hadüzenet ;

Hefitüffcan éve

,, Mindent meggcmioltam és mindent megfontoltam”

— mondta I, Ferenc József, az „isten kegyelméből való” apostoli császár-király, s miután kiadta a Szerbia elleni hadparancsot, imazsámolyára térdepelt. Volt miért imádkoznia. Hosszú uralkodásának bűnlajstromát 1849-ben, a magyar szabadságharc vérbe tiprásával kezdte, és kétségtelenül ezzel a hadparanccsal tetőzte be.

Unokaöccsét, Ferenc Ferdinánd trónörököst 1914. június 28-án lőtték le Szarajevóban, ám a császár- király nem hirtelen felindulásában hozta mozgásba a bosszú gépezetét. A gőgös és korlátolt uralkodó a gyarmatokra fogukat fenő német militaristák sanda biztatására, huszonöt nappal később indította el az emberiség történelmében addig példátlan vérözönt. Július 23-án szándékosan teljesíthetetlen ultimátumot küldött Szerbiának, majd öt nappal később hadat üzent, és csapatainak parancsot adott a határ átlépésére.

Az ugrásra kész, állig felfegyverzett rablóhatalmak között a többi csak láncreakció dolga volt. Oroszország, amelyet Franciaország és Nagy-Britannia biztatott. 48 órán belül mozgósított „Szerbia védelmében”. Augusztus 1-én — „szöv etségesi hűségtől indíttatva”

— Németország hadat üzent Oroszországnak, két nap múlva Franciaországnak. Még egy nap, s Nagy-Britannia szintén elküldte hadüzenetét Berlinbe, Becsbe.

Az I. i'ilágháború 1565 napig tartott, Európára, Ázsiára és Afrikára terjedt ki. Harminchárom állam vett részt benne, 1,5 milliárd lakossal. Tízmillió ember esett el a frontokon, — köztük magyarok százezrei.

Ferenc József rosszul fontolta meg a dolgokat és hiába imádkozott. A példátlan imperialista tömegmészárlás bűne részben visszaszállott kiagyalóinak fejére: megkezdődött a kapitalizmus általános válsága, és elpusztult a két legsötétebb, legembertelenebb rendszer, a Habsburg-monarchia és az orosz cári birodalom.

____________ (/. a.)

R

áciéW bánata

Közbejött a háború, ahová a férjet rögvest bpvjtték ka- lonának és., ahonnét még fogságba is elkerült. így aztán Ráczék egyetlen gyermeke, Rózsi, elég későn, 1948-ban született.

Szemre erős, nagy ' leányka lett, magas is, piros is, sokat kellett y,ele mégis az orvoshoz járni — idegesség, fáradékonyság miatt. Hogy a féltett egyszem gyereknek' semmi baja ne - legyen, az édesanya hetente utazott-a városba, kereste a még. drágább, még jobbnak hitt doktort! Ilyenkor mindig vett is valamit a. kisHány szabálysértési eljárás tárgya volt Szckszárdon a csendzavarás ?

A címül választott két sző kérdőjel nélkül hangzott el, bzaz megállapításként, A beruházó képviselője dobta oda kesztyűként a kivitelezőknek, elsorolva, mennyi gépet hoztak az építkezéshez, s lám, mégis képtelenek betartani a határidőkét. Való igaz: az építőiparban a hatvanas években meggyorsult a technikai alapok korszerűsödése. Ugyanakkor a létesítmények átadásával még mindig sok a baj. Hol a hiba? Kinek van iga- fca?

MEGSZOROZVA

HÁROMMAL

Említettük: a hatvanas

években meggyorsult a fejlődés, Egy évtized alatt — teljesítmény szerint — megháromszorozódott az építőipar gépparkja. Tavaly december végén 84,2 ezer gép, berendezés volt található az építőipari vállalatoknál, s munkaképességük meghaladta az 1,1 millió .lóerőt! Egy valami bizonyos: a technikai eszközök bővítése nélkül az építőipar képtelen lett volna megfelelni a követelményeknek. Mennyiségben, minőségben összehasonlíthatatlanul mást nyújt ma az ágazat, mint évtizede. Ebben a gépeknek döntő a része.

Mi a baj akkor? Az, hogy a meglévő állománnyal sokkal többet is . lehetne adni. Ez azonban aligha elhatározás kérdése.

INDOKOK A TÖBBRE

Száz fizikai dolgozó közül az építőiparban harminc szállítással, anyagmozgatással foglalkozik. Riasztóan nagy szám! S ez csak egv példa arra, hogy nagyon is indokolt — amire hangsúlyosan mutatott rá a június közeoén Békéscsabán rendezett építőipari anyag- mozgatási országos konferencia — az eszközök gyarapítása ezen meg más területeken.

A társadalom támasztotta követelményeknek .egész egyszerűen csakis így felelhet meg az építőipar. Mert gondjainak, mulasztásainak tetemes része éppen abból származik, hogv hosszú éveken át kevés jutott fejlesztésre. Kevés, mind a hazai igényeknek, mind a nemzetközi adatokhoz viszoA szekszárdi Városi Tanács igazgatási osztályán Péterfl Kálmán osztályvezetőtől kaptunk információt az 1974. év első felében elkövetett szabálysértésekről,

Szekszárdon eddig összesen 247 személy ellen indítottak szabálysértést eljárást, Az esetek nagy többségében a társadalmi tulajdon hanyag kezelése, a közlekedés megsértése, jogtalan építkezések miatt. A 247 személy közül mindössze huszonegy személyt vontak felelősségre csendhábo- rításért, rendzavarásért. Egy kivételével a rendbontáshoz hivatalos személy sértegetése }s járult.

Sajnálatos, hegy a esendhá- borítás leginkább a bérházak

lakói között gyakori. Egy-egy névnap vagy születésnap ünneplésekor az összejövetelek a késő éjszakába nyúlnak. A zajtól, a ricsajtól az alsó és felső szomszédok nem tudnak nyugodtan pihenni. A zajen- gók a lakók figyelmeztetését meg nem történtnek tekintik, és csak a rendőrség közbenjárására hagyják abba a hangogko^ást; leräult elé el^ti

eset is, amikor a rendbontást, csendháborítást a cselekmény nem merítette ki, hanem a haragosok bosszúáílásáról volt szó csupán.

Az Igazgatási osztály vezetője elmondta azt is, hogy sokkal több alkalommal fordult, elő csendháborítás, mint ahány eljárást Ilyen címen kellett le- folytatniok. De amit a lakosság nem jelent, ahová nem hívják a rendőrséget, arról nem is tudhat a hatóság. Az emberek ritkán vállalkoznak arra, hogy valakit feljelentsenek, valaki ellen tanúskodjanak. Általánosnak mondható tapasztalat, hogy az emberek egy része nem tud közösségben élni, nincs tekintettel a másikra. Pedig amit a maguk számára elvárnak, azt joggal várják el tőlük mások is. A példa kedvéért: a lakótelepen élők különböző időpontokban dolgoznak, három műszakban is. Egy-egy bérházban, egy lépcsőházban lakóknak tekintettel l^ellene lenniük arra. aki dolgozott addig, amíg ők aludtak, s ezért pappal szeretne pihenni.

Az esetek közül előfordult glyar\ is, járóit fiatalkorúak

követtek el, amiért ellenük az iskolában fegyelmi eljárás indult. Kirívó eset volt, hogy a férj-feleség verekedésekor a gyerekek kiabálására, az asz- szony menekülésére nemcsak a szomszédok, hanem az egész lépcsőház, sőt az egész ház felébredt. Az eljárás a férfi ellen folyamatban van.

Szekszárd külterületén Csatáron is hívták már segítségül a rendőrséget. Indítottak csendháborításért eljárást olyan ittas állapotban veszekedő személy ellen, aki a családtagok segítségére siető rendőröket is durván szidalmazta.

A csend- és rendzavarok

büntetésénél sokszor figyelembe vették a büntetlen előéletet, így a szabálysértők pénzbírsággal megúszták a csendháborítást, rendzavarást.

Péterfi Kálmán elmondta még, hogy , a csendháborítás, rendzavarás felszámolása csak adminisztratív intézkedéssel nem oldható meg. Nemcsak kívánni kell, hogy ne legyen zaj, hanem tudni is kell, hogyan kerüljük el a csénőzava- rást'

lánynak. így a magas, lomha mozgású Rózsika a faluban a legszebben öltöztetett iskolás lett, íinnváskodó, zárkózott. Nem kellett ösztökélni a tanulásra, magától magolt, nehogy valaki jobb jegyeket vigyen haza.

Csak egyetlen bánata volt: hogy miért hasonlít anyjára, apjára. Miért nem olyan filigrán, vékony csontú, keskeny arcú, mint a falujukba kóborolt egykori főjegyző gyerekei ?

Aztán kikerült az általános iskolából, és úgy döntött, hogy gimnáziumba megy. Ö döntött, a szülők csendes belenyugvással fogadták, hogy nem az ő kívánságuk szerint választott, szakmát is adó középiskolát. Akkor sem tiltakoztak, amikor Rózsika megírta, hogy kiköltözik a kollégiumból, nem bírja'a sok mindenféle lány társaságát. Haza az albérletből is«ritkán ment, pedig a szülők abban reménykedtek, hogy most majd többét láthatják. Nem, nem züllött: el — tanult, és szabad idejében verseket 'olvasgatott. Lányokkal sem barátkozott, nemhogy fiúkkal.

Mikor édesanyja bement a városba, ügyes-bajos dolgai után, vagy vásárolni, Rózsikét mindig megtalálta.„Ott hasalt az albérleti szoba díványán könyvek és illatszeres üvegcsék között és lila fodros álmokat szőtt.

A mama ilyenkor csöndben lépkedve kipakolta a sültet, édességet, az asztalra rakta a pénzt, amit tojásból, ebből- abból eldugdosott, a tőle telhető könnyű léptekkel térti 1- ve-fordulva rendet rakott, le- törölgetett. Rózsika nézte nagy durva, piszkos körmű kezeit, aztán a sajátját, a másik szakasztott mását — csak rózsaszínben, gondozott körmökkel.

Á négy év lassan eltelt, a Rácz-szülők a falubeliek szerint ezalatt semmire sem mentek. Nem került hozzájuk semmi újdonság: se tévé, se mosógép, se hűtőszekrény. Viszont „kisasszonylányuk” Pesten vásárolt külföldi holmikban fájilalrnasKödoit végig

állomásról egészen a házukig; Fájdalmaskodott: keserű képet vágott, akárhányszor megszólították, kérdezgették, de még ha köszönnie kellett is.

Otthon már régen tudták, hogy a lány orvosnak készül. Igencsak bíztak a dologban: jól tanul, ők is mindent megadnak. i. Istenem, de jó lesz! A lányuk fogja gyógyítani egyre nehezülő tagjaikat.

Rácz Rózsit nem vették fel az egyetemre. Nem felelt meg a követelményeknek. Fél évig otthon volt, a tisztaszobában hevert naphosszat. Anyja, apja estére került haza a földről, de azért csak szánták a lányt, hogy annyit unatkozik. 'Végül úgy döntöttek, elküldik Pestre, hátha ott jobban érzi magát, közelebb lesz az egyetemhez is, amit természetesen újra megkísérel majd.

Rózsika fel is költözött, munkahelyet is talált, ott is hagyta. A másodikat is, a harmadikat is. Sehol sem volt megfelelő a környezet.

Végre járhatott volna színházba, kiállításokra, amik után annyira vágyódott otthon. Egyszer-egyszer váltott jegyet, aztán soha többé. Itt már nem ő volt a legelegánsabb, ha csúnya is, a szülők meg folyton csak szabadkoztak, nincs pénzük, többet nem tudnak küldeni.

Újabb sikertelen felvételi: öngyilkossági kísérlet. Mondta, nem azért, mert nem járhat egyetemre, hanem mert ő nem kerülhet ki soha onnan, ahonnan indult... Hogy őt a vaskos dereka, a pufi, pirospozsgás képe is börtönbe zárja.

Hazakerült, aztán vissza a városba, ahol középiskolába járt. Dolgozgat, szert* tett egy barátnőre, akivel hasonszőrűek. Az is fiatalon megkeseredett, ábrándozó széplélek.

Szülei lakásra gyűjtik a pénzt — természetesen Rózsika számára. Az öregek immár fáradtak és gyengék. Rózsi is fáradt — a fogyókúrától, és sápadt — a francia arckrémtől.

Min ” '••.van ugyanazért bánatosak.

VIRÁG F. & J