Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-28 / 175. szám

Gépesített szervezetlenség ? nyitva, S e vigyázva Csepeg­tetett erősítés sem mindig a legcélszerűbbet szolgálta. jelentősen csökkent a gé­pek segítségével a nehéz fizi­kai munka. Bizonyos tevé­kenységek teljesen vagy már nagyrészt gépesítettek. így egyebek között a betonkeve­rés, a parkettacsiszolás stb. Ugyanakkor rendkívül ala­csony a gépesítettség foka a közműépítésben, a . befejező szak- és szerelőipari felada­toknál. Ezért nem ritka eset, hogy az építömesterileg kész létesítmény hónapokig vár az átadásra. Akkor készülnek a közművek, nincs elég szakipa­ros, kevés a gépük ... HIÁNYZÓ LÁNCSZEMEK Ma az építőipari munka már nem kisipari s még nem iparszerű. Az iparosodás első szakasza elkerülhetetlen voTt, de fölös buktatókkal is járt. Ez utóbbiakhoz sorolhatjuk, hogy túl sokféle gépet vásá­roltak a vállalatok külföldről, de megoldatlan maradt a kar­bantartás, az alkatrészellátás. A hazai építőgépgyártás csak az,igények egyharmadát fede­zi. Minden ezer forintból, amit új gépekre adnak ki, 680—700 forint az importgép ellenérté­ke. Ez viszont megkövetelné a nemzetközi kínálat jobb is­meretét. Amire ma már van­nak törekvések, éppen a ked­vezőtlen tapasztalatok miatt. Könnyen kitapinthatjuk a másik érzékeny pontot is: a gépek, berendezések kihasz­náltságát. Vizsgálatok igazol­ják, hogy a gépek műszak közbeni állásidejének kéthar- ■ mada a szervezetlenségből származik, s egyharmada csu­pán a karbantartás, a hely­színi javítás. Bizonyos gép­csoportok kihasználtsága öt év alatt semmit sem javult, sőt akadnak olyanok, amelyeknél rosszabb e mutató, mint fél évtizede. Ami arra int, hogy túl sokat vannak úton a gé­pek, s az elfogadhatónál jóvá} több ideig állnak a helyszí­nen. A szervezés: láncszemek összekovácsolása. Am fontiek szerint nemcsak gyenge ko­vácsokról, hanem hiányzó láncszemekről is beszélni kell. DÖNTÖ; A MUNKAHELYI SZERVEZÉS Tavaly 521 torony- és 819 autódaru dolgozott az építő­ipari vállalatoknál. Ha a tény­leges kihasználtságot nézzük, akkor ennek a fele csupán. Azaz különösebb beruházás nélkül lényeges teljesítmény­növekedést lehet elérni a gé­pek foglalkoztatásának jobb megszervezésével. Ami döntő­en vállalati, munkahelyi teen­dő. S persze, nemcsak a gé­pek, hanem az erpberek mun­káját ugyanúgy szervezni kell. Van rá lehetőség! Három év alatt például a 10—20 millió forint értékhatár között lévő technológiai szereléseknél az átlagos kivitelezés} idő 844 napról 507-re csökkent! Ami nem jelentéktelen dolog. De az sem, fordított előjellel, hogy az 1—2 millió forint közötti — tehát kicsi! — létesítmé­nyeknél az átlagos kivitelezé­si idő 1970-et és lí)73-at ösz- szevetve, 804 napról 509 nap­ra növekedett. Amennyire igazságtalan volt a cikk bevezetőjében említett megállapítás, annyira igaz az, hogy a gépekhez, a növekvő technikai alapokhoz korszerű szervezési módszereket kell társítani. /' MÉSZÁROS OTTÓ I - Hadüzenet ; Hefitüffcan éve ,, Mindent meggcmioltam és mindent megfontoltam” — mondta I, Ferenc József, az „isten kegyelméből való” apostoli császár-király, s miután kiadta a Szer­bia elleni hadparancsot, imazsámolyára térdepelt. Volt miért imádkoznia. Hosszú uralkodásának bűnlajstro­mát 1849-ben, a magyar szabadságharc vérbe tiprásával kezdte, és kétségtelenül ezzel a hadparanccsal tetőzte be. Unokaöccsét, Ferenc Ferdinánd trónörököst 1914. június 28-án lőtték le Szarajevóban, ám a császár- király nem hirtelen felindulásában hozta mozgásba a bosszú gépezetét. A gőgös és korlátolt uralkodó a gyar­matokra fogukat fenő német militaristák sanda biz­tatására, huszonöt nappal később indította el az em­beriség történelmében addig példátlan vérözönt. Július 23-án szándékosan teljesíthetetlen ultimátumot küldött Szerbiának, majd öt nappal később hadat üzent, és csapatainak parancsot adott a határ átlépésére. Az ugrásra kész, állig felfegyverzett rablóhatalmak között a többi csak láncreakció dolga volt. Oroszor­szág, amelyet Franciaország és Nagy-Britannia bizta­tott. 48 órán belül mozgósított „Szerbia védelmében”. Augusztus 1-én — „szöv etségesi hűségtől indíttatva” — Németország hadat üzent Oroszországnak, két nap múlva Franciaországnak. Még egy nap, s Nagy-Britan­nia szintén elküldte hadüzenetét Berlinbe, Becsbe. Az I. i'ilágháború 1565 napig tartott, Európára, Ázsiára és Afrikára terjedt ki. Harminchárom állam vett részt benne, 1,5 milliárd lakossal. Tízmillió em­ber esett el a frontokon, — köztük magyarok százezrei. Ferenc József rosszul fontolta meg a dolgokat és hiába imádkozott. A példátlan imperialista tömeg­mészárlás bűne részben visszaszállott kiagyalóinak fejére: megkezdődött a kapitalizmus általános válsága, és elpusztult a két legsötétebb, legembertelenebb rend­szer, a Habsburg-monarchia és az orosz cári biroda­lom. ____________ (/. a.) R áciéW bánata Közbejött a háború, ahová a férjet rögvest bpvjtték ka- lonának és., ahonnét még fog­ságba is elkerült. így aztán Ráczék egyetlen gyermeke, Rózsi, elég későn, 1948-ban született. Szemre erős, nagy ' leányka lett, magas is, piros is, sokat kellett y,ele mégis az orvos­hoz járni — idegesség, fára­dékonyság miatt. Hogy a fél­tett egyszem gyereknek' semmi baja ne - legyen, az édesanya hetente utazott-a városba, ke­reste a még. drágább, még jobbnak hitt doktort! Ilyenkor mindig vett is valamit a. kis­Hány szabálysértési eljárás tárgya volt Szckszárdon a csendzavarás ? A címül választott két sző kérdőjel nélkül hangzott el, bzaz megállapításként, A be­ruházó képviselője dobta oda kesztyűként a kivitelezőknek, elsorolva, mennyi gépet hoz­tak az építkezéshez, s lám, mégis képtelenek betartani a határidőkét. Való igaz: az épí­tőiparban a hatvanas években meggyorsult a technikai ala­pok korszerűsödése. Ugyanak­kor a létesítmények átadásá­val még mindig sok a baj. Hol a hiba? Kinek van iga- fca? MEGSZOROZVA HÁROMMAL Említettük: a hatvanas években meggyorsult a fejlő­dés, Egy évtized alatt — tel­jesítmény szerint — meghá­romszorozódott az építőipar gépparkja. Tavaly december végén 84,2 ezer gép, berende­zés volt található az építőipa­ri vállalatoknál, s munkaké­pességük meghaladta az 1,1 millió .lóerőt! Egy valami bi­zonyos: a technikai eszközök bővítése nélkül az építőipar képtelen lett volna megfelelni a követelményeknek. Mennyi­ségben, minőségben összeha­sonlíthatatlanul mást nyújt ma az ágazat, mint évtizede. Ebben a gépeknek döntő a része. Mi a baj akkor? Az, hogy a meglévő állománnyal sokkal többet is . lehetne adni. Ez azonban aligha elhatározás kérdése. INDOKOK A TÖBBRE Száz fizikai dolgozó közül az építőiparban harminc szál­lítással, anyagmozgatással fog­lalkozik. Riasztóan nagy szám! S ez csak egv példa arra, hogy nagyon is indokolt — amire hangsúlyosan mutatott rá a június közeoén Békéscsabán rendezett építőipari anyag- mozgatási országos konferen­cia — az eszközök gyarapítá­sa ezen meg más területeken. A társadalom támasztotta követelményeknek .egész egy­szerűen csakis így felelhet meg az építőipar. Mert gond­jainak, mulasztásainak tetemes része éppen abból származik, hogv hosszú éveken át kevés jutott fejlesztésre. Kevés, mind a hazai igényeknek, mind a nemzetközi adatokhoz viszo­A szekszárdi Városi Tanács igazgatási osztályán Péterfl Kálmán osztályvezetőtől kap­tunk információt az 1974. év első felében elkövetett sza­bálysértésekről, Szekszárdon eddig összesen 247 személy ellen indítottak szabálysértést eljárást, Az esetek nagy többségében a társadalmi tulajdon hanyag kezelése, a közlekedés meg­sértése, jogtalan építkezések miatt. A 247 személy közül mindössze huszonegy személyt vontak felelősségre csendhábo- rításért, rendzavarásért. Egy kivételével a rendbontáshoz hivatalos személy sértegetése }s járult. Sajnálatos, hegy a esendhá- borítás leginkább a bérházak lakói között gyakori. Egy-egy névnap vagy születésnap ün­neplésekor az összejövetelek a késő éjszakába nyúlnak. A zajtól, a ricsajtól az alsó és felső szomszédok nem tudnak nyugodtan pihenni. A zajen- gók a lakók figyelmeztetését meg nem történtnek tekintik, és csak a rendőrség közben­járására hagyják abba a han­gogko^ást; leräult elé el^ti eset is, amikor a rendbontást, csendháborítást a cselekmény nem merítette ki, hanem a haragosok bosszúáílásáról volt szó csupán. Az Igazgatási osztály vezető­je elmondta azt is, hogy sok­kal több alkalommal fordult, elő csendháborítás, mint ahány eljárást Ilyen címen kellett le- folytatniok. De amit a lakos­ság nem jelent, ahová nem hívják a rendőrséget, arról nem is tudhat a hatóság. Az emberek ritkán vállalkoznak arra, hogy valakit feljelentse­nek, valaki ellen tanúskodja­nak. Általánosnak mondható tapasztalat, hogy az emberek egy része nem tud közösség­ben élni, nincs tekintettel a másikra. Pedig amit a maguk számára elvárnak, azt joggal várják el tőlük mások is. A példa kedvéért: a lakótele­pen élők különböző időpon­tokban dolgoznak, három mű­szakban is. Egy-egy bérház­ban, egy lépcsőházban lakók­nak tekintettel l^ellene lenniük arra. aki dolgozott addig, amíg ők aludtak, s ezért pap­pal szeretne pihenni. Az esetek közül előfordult glyar\ is, járóit fiatalkorúak követtek el, amiért ellenük az iskolában fegyelmi eljárás in­dult. Kirívó eset volt, hogy a férj-feleség verekedésekor a gyerekek kiabálására, az asz- szony menekülésére nemcsak a szomszédok, hanem az egész lépcsőház, sőt az egész ház felébredt. Az eljárás a férfi ellen folyamatban van. Szekszárd külterületén Csa­táron is hívták már segítsé­gül a rendőrséget. Indítottak csendháborításért eljárást olyan ittas állapotban vesze­kedő személy ellen, aki a csa­ládtagok segítségére siető rendőröket is durván szidal­mazta. A csend- és rendzavarok büntetésénél sokszor figyelem­be vették a büntetlen előéle­tet, így a szabálysértők pénz­bírsággal megúszták a csend­háborítást, rendzavarást. Péterfi Kálmán elmondta még, hogy , a csendháborítás, rendzavarás felszámolása csak adminisztratív intézkedéssel nem oldható meg. Nemcsak kívánni kell, hogy ne legyen zaj, hanem tudni is kell, ho­gyan kerüljük el a csénőzava- rást' lánynak. így a magas, lomha mozgású Rózsika a faluban a legszebben öltöztetett iskolás lett, íinnváskodó, zárkózott. Nem kellett ösztökélni a ta­nulásra, magától magolt, ne­hogy valaki jobb jegyeket vi­gyen haza. Csak egyetlen bánata volt: hogy miért hasonlít anyjára, apjára. Miért nem olyan fi­ligrán, vékony csontú, kes­keny arcú, mint a falujukba kóborolt egykori főjegyző gye­rekei ? Aztán kikerült az általános iskolából, és úgy döntött, hogy gimnáziumba megy. Ö dön­tött, a szülők csendes bele­nyugvással fogadták, hogy nem az ő kívánságuk szerint választott, szakmát is adó kö­zépiskolát. Akkor sem tilta­koztak, amikor Rózsika meg­írta, hogy kiköltözik a kollé­giumból, nem bírja'a sok min­denféle lány társaságát. Haza az albérletből is«ritkán ment, pedig a szülők abban remény­kedtek, hogy most majd töb­bét láthatják. Nem, nem zül­lött: el — tanult, és szabad idejében verseket 'olvasgatott. Lányokkal sem barátkozott, nemhogy fiúkkal. Mikor édesanyja bement a városba, ügyes-bajos dolgai után, vagy vásárolni, Rózsikét mindig megtalálta.„Ott hasalt az albérleti szoba díványán könyvek és illatszeres üveg­csék között és lila fodros ál­mokat szőtt. A mama ilyenkor csöndben lépkedve kipakolta a sültet, édességet, az asztalra rakta a pénzt, amit tojásból, ebből- abból eldugdosott, a tőle tel­hető könnyű léptekkel térti 1- ve-fordulva rendet rakott, le- törölgetett. Rózsika nézte nagy durva, piszkos körmű kezeit, aztán a sajátját, a másik sza­kasztott mását — csak rózsa­színben, gondozott körmökkel. Á négy év lassan eltelt, a Rácz-szülők a falubeliek sze­rint ezalatt semmire sem men­tek. Nem került hozzájuk semmi újdonság: se tévé, se mosógép, se hűtőszekrény. Vi­szont „kisasszonylányuk” Pes­ten vásárolt külföldi holmik­ban fájilalrnasKödoit végig állomásról egészen a házukig; Fájdalmaskodott: keserű ké­pet vágott, akárhányszor meg­szólították, kérdezgették, de még ha köszönnie kellett is. Otthon már régen tudták, hogy a lány orvosnak készül. Igencsak bíztak a dologban: jól tanul, ők is mindent megad­nak. i. Istenem, de jó lesz! A lányuk fogja gyógyítani egyre nehezülő tagjaikat. Rácz Rózsit nem vették fel az egyetemre. Nem felelt meg a követelményeknek. Fél évig otthon volt, a tisztaszobában hevert naphosszat. Anyja, ap­ja estére került haza a föld­ről, de azért csak szánták a lányt, hogy annyit unatkozik. 'Végül úgy döntöttek, elküldik Pestre, hátha ott jobban érzi magát, közelebb lesz az egye­temhez is, amit természetesen újra megkísérel majd. Rózsika fel is költözött, munkahelyet is talált, ott is hagyta. A másodikat is, a harmadikat is. Sehol sem volt megfelelő a környezet. Végre járhatott volna szín­házba, kiállításokra, amik után annyira vágyódott otthon. Egyszer-egyszer váltott jegyet, aztán soha többé. Itt már nem ő volt a legelegánsabb, ha csúnya is, a szülők meg foly­ton csak szabadkoztak, nincs pénzük, többet nem tudnak küldeni. Újabb sikertelen felvételi: öngyilkossági kísérlet. Mondta, nem azért, mert nem járhat egyetemre, hanem mert ő nem kerülhet ki soha onnan, ahon­nan indult... Hogy őt a vas­kos dereka, a pufi, pirospozs­gás képe is börtönbe zárja. Hazakerült, aztán vissza a városba, ahol középiskolába járt. Dolgozgat, szert* tett egy barátnőre, akivel hasonszőrű­ek. Az is fiatalon megkesere­dett, ábrándozó széplélek. Szülei lakásra gyűjtik a pénzt — természetesen Rózsi­ka számára. Az öregek immár fáradtak és gyengék. Rózsi is fáradt — a fogyókúrától, és sápadt — a francia arckrém­től. Min ” '••.van ugyanazért bá­natosak. VIRÁG F. & J

Next

/
Thumbnails
Contents