Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-25 / 172. szám

< F Pártszervesés — pártirányítás A pártmunkás hozzáértése ' Időről időre fellángol a vi­ta arról, milyen tulajdonsá­gokkal szükséges rendelkez­nie a jó pártmunkásnak. A témáról vitázók általában nem csupán a függetlenített párt­munkásokra gondolnak ilyen­kor, hanem mindazokra, akik választott testületek tagjai­ként, magasabb szintű párt- szerv, vagy az alapszervézet tisztségviselőjeként, aktivistá­jaként munkálkodnak a párt politikájának megvalósításán. Széles körű az egyetértés abban, hogy ma egyetlen pártmunkás sem végezhet eredményes munkát megfelelő hozzáértés, képzettség nélkül. A jelenlegi idők pártmunkásá­nak ez az egyik legjelentő­sebb, legszembetűnőbb jel­lemvonása. Arról azonban már megoszlanak a vélemé­nyek, hogy milyen jellegű hozzáértés szükséges, mit kell elvárni ebben a tekintetben a párt felelős aktivistáitól. Körülbelül nyolc-tíz éve erőteljesebben hangsúlyozzuk a szakmai ismeretek szüksé­gességét. Ez teljesen érthető és jogos, hiszen a szocialista épí­tés konkrét céljait elsősorban a mindennapi munkában, az egyes munkahelyeken kell megvalósítani. Márpedig • eh­hez megfelelő szakismeret szükséges, mert enélkül tevé­kenységük kimerülne az álta­lános politikai célok hangoz- > tatásában. Hozzáértés híján a pártmunkások nem segíthet­nék és nem ellenőrizhetnék érdemben a vállalatoknál, szö- • vetkezetekben, hivatalokban, kulturális intézményekben fo­lyó munkát. Megfelelő tekin­télyt, elismerést sem tudná­nak kivívni maguknak, hiszen ma az emberek csak azt a munkatársukat becsülik meg igazán, aki jó értője és isme­rője saját munkaterületének, szakterületének. De bármennyire is igaz mindez, mégsem vezethet az ‘ „oklevéllel bizonyítható” szak­ismeretek szerepének abszolu­tizálásához. Márpedig az utóbbi években — mitaga­dás — lehetett találkozni oly­kor ilyesmivel. Előfordult, hogy egy-egy párttestület színvonalát azon mérték, hány diplomás szakembert vá­lasztottak meg soraiba. Ez ve­zetett oda, hogy néhol a párt­testület tanácskozását alig le­hetett megkülönböztetni egy műszaki konferenciától, vagy a hivatali vezetés megbeszé­lésétől. Pedig a feladat távolról sem azonos. Egy-egy pártszer­vezet, vagy pártszer/ elsősor­ban politikai munkát végez, a politikai összefüggések olda­láról közelíti meg a felmerülő kérdéseket. Emberekkel fog­lalkozik, s nem a termelési folyamatok, vagy a hivatali ügyintézés irányításával. S ha ez így igaz, akkor ennek a pártmunkásoktól igényelt hoz­záértés elbírálásában is ki kell fejeződnie. Sorrendet ál­lítani alighanem mesterkélt dolog lenne, de annyi bizo­nyos, hogy a pártmunkások­tól ma is mindenekelőtt a politikai hozzáértést, tudást, érzéket kell elvárnunk és megkívánnunk. A politikai hozzáértésnek alapja, feltétele a pártpoliti­ka elvi alapjának, a marxista —leninista elmélet alapjainak, lényegének megismerése. A párt mindig gondot fordított aktivistáinak ilyen irányú képzésére. A jelenlegi idő­szakban pedig még erőtelje­sebben erre törekszik. Külön­féle tanfolyamok, politikai is­kolák szolgálják e célt. De legalább ennyire fontos, hogy a pártmunkásokban megle­gyen az igény a folyamatos önképzésre, ismereteik gyara­pítására. Ha a dolgot így közelítjük meg, könnyebben tudunk vá­laszt adni arra a nemegyszer felmerülő problémára is, hogy képes-e ma a pártmun­kás a gazdasági, szövetkezeti, intézményi vezető „partnere” lenni. Hadd mondjuk meg mindjárt, hogy maga a kife­jezés nem valami szerencsés — több okból nem az, s nem utolsósorban éppen azért, mert a viszony egyoldalú fel­fogását sugalmazza. Ha ugyan­is egyenrangú „partnerség” feltételének valaki azt tekin­ti, hogy a pártmunkás értsen annyit a technológiai problé­mákhoz, mint a főmérnök, vagy a gazdálkodás részkér­déseihez annyit, mint a fő­könyvelő — akkor nemcsak irreális igényekkel lép fel, hanem rosszul értelmezi a pártszervek, a pártmunkások feladatának lényegét. Nem az ilyen dolgok megtárgyalásá­ban kell „partnernek” lenni­ük, hanem a gazdálkodás, a műszaki fejlesztés politikai összefüggéseinek és hatásainak elemzésében, az emberi té­nyezők meglátásában és fel­tárásában. Ehhez pedig — csak ismételni tudjuk — szükség van bizonyos szak­ismeretekre is, de mindenek­előtt a politikai-elméleti tu­dás hozzáértő hasznosítására. Mindezek mellett van még egy képesség, amely nélkülöz­hetetlen a pártmunkás szá­mára — az emberekkel való kapcsolatteremtés, bánni tu­dás képessége. Ez utóbbin nem valamiféle rossz értelmű „manipulálás” értendő, hanem olyan viszony kialakítása, amelyben természetes, hogy gondjaikkal, kétségeikkel, problémáikkal az egyének a pártmunkáshoz fordulnak, aki képes nekik tanácsot és segít- téget adni. Képes eloszlatni kételyeiket, meggyőzni és megnyerni őket a közös ügy szolgálatára. A pártmunkás, a politikai vezető számára nél­külözhetetlen jellemvonás ez. Kialakítása és folyamatos fej­lesztése bizonyos társadalom- tudományos, szociológiai, pszi­chológiai, pedagógiai, a be­szédkultúrával összefüggő — ismeretek elsajátítását is igényli. S itt bizonyos jellembeli tulajdonságoktól sem lehet eltekinteni. Tanulhat valaki akármennyi pszichológiát — ha gőgös, nagyképű, bekép­zelt, mások gondjai iránt kö­zönyös, ha önnön érdekeit haj­lamos mindenek elé helyezni, nem lesz képes jó emberi kap­csolatok kialakítására. Sok minden módosul a fejlődés so­rán — de az a követelmény, hogy a pártmunkás legyen emberséges, önzetlen, áldozat­kész, segítőkész, ma is épp­úgy érvényes, mint búrmikor. Ezen a pánton a hozzáértés már egészen szorosan kapcso­lódik a magatartáshoz. Hi­szen végeredményben azt te­kinthetjük jó pártmunkásnak, aki a tanult elveket saját életvitelében is következete­sen érvényesíti. GYENES LÁSZLÓ Készül a az őszi könnyűipar BHV-re A könnyűipari vásárbizott­ság útmutatásai alapján az ágazatba tartozó több mint 100 vállalat és szövetkezet megkezdte felkészülését a fo­gyasztási cikkek szakosított nemzetközi kiállítására, az őszi Budapesti Nemzetközi Vá­sárra. A könnyűipar a BNV-n há­rom szakmai csoport kiállítá­sában érdekelt: részt vesz az öltözködés, az otthon, vala­mint a szabad idő bemutató­ján. A minisztérium vezetői úgy döntöttek, hogy a három szakosított kiállításon kívül — ahol a vállalatok önállóan tár­ják látogatóik elé a hazai és a külföldi cégeknek ajánlott termékeiket — külön pavilon­ban mutatják be a ruházati ipar rekonstrukciójának ered­ményeit. A Könnyűipari Miniszté­rium a vásár alkalmából kü­lön pályázatot is hirdetett, amelyen női, férfi-, gyermek- és bébi-felsőruházati cikkek­kel, textil- és kötszövött kon­fekciótermékekkel, valamint cipőkkel lehet részt venni. A pályázaton elfogadott modelle­ket az öltözködéskultúra köz­ponti kiállításán, s a hozzá csatlakozó divatbemutatókon szemlélhetik majd meg a lá­togatók. A gyermekruhákat ugyancsak központi pavilonok­ban, a „gyermek világa” el­nevezésű kiállításon mutatják be a közönségnek. Mozgalmi ház épül Dunaföldváron Dunaföldvár nagyközség szí­vében — az ÁFÉSZ új áru­házának szomszédságában — munkásmozgalmi házat építe­nek széles körű társadalmi összefogással. A kétszintes házban a nagyközségi pártbi­zottság, KISZ-bizottság, és munkásőrszakasz kap megfele­lő otthont. A mozgalmi ház tervezett költsége 2 300 000 fo­rint, amiből 1 400 000 forint értékű épül központi alapból, a többit 12 helybeli szövetke­zet, vállalat és intézmény hozzájárulásával egészítik ki. A szocialista brigádok, tsz-ta­gok, munkásőrök társadalmi munkájával már annyira elő­rehaladt az építkezés, hogy augusztus 20-ra tervezik a felavatását, Dunaföldvár fel- szabadulásának 30. évforduló­ját is megünnepelve. Az épít­kezést mintegy negyvenezer forint értékű társadalmi mun­kával elősegítették hazánkban ideiglenesen állomásozó szov­jet katonák is. A nagyközségi pártbizottság régi székházát hattermes óvo­dának és 500 személyes isko­lai napközi othonnak építik át. (-s-ó) Napirenden a vezetéselméleti és módszertani képzés Kibővített ülést tartott a MTESZ oktatási bizottsága A Tolna megyei MTESZ ok­tatási bizottsága kibővített ülést tartott, melyen megtár­gyalta a Tolna megyei párt- bizottság állásfoglalása alapján szervezett MTESZ vezetésel­méleti és módszertani tanfo­lyam eddigi tapasztalatait és ez év őszén induló vezetőkép­ző tanfolyammal kapcsolatos feladatokat. A kibővített ülésen részt vett Szakái László, a megyei pártbizottság munkatársa, Né­meth József, a megyei tanács vb. munkaügyi ösztályának ve­zetője, az egyes járási hivata­lok képviselői és az oktatási bázisok vezetői. Az MTESZ oktatási bizott­ságának titkára részletesen in­dokolta azokat a politikai és gazdasági szempontokat, me­lyek a jelenleg szervezendő és az ősszel induló vezetőkép­ző tanfolyam tematikájának .módosítását teszik szükséges­sé. A munka- és üzemszerve­zés alapvető tételeinek megfe­lelően még szervezettebbé, módszeresebbé válik az okta­tás és a tanfolyamok munka- fegyelmének megszilárdítását elősegíti, hogy jegyzetgondok nem lesznek. Az eddig lebo­nyolított vezetőképző tanfolya­mok jó hatásfokúak voltak, és az üzemi munkában a szerzett elméleti ismereteket a tanfo­lyami hallgatók sikerrel hasz­nosítják. Az ősszel induló tanfolyam nagyobb hatékonysággal fog­lalkozik a rendszerelméleti kérdésekkel, mert ezek alap­ját képezik a munka- és üzem- szervezések. A megyei felmé­rés pontos adatokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az egyes üzemekben hány közép­szintű vezető dolgozik, s így az egyes bázisok tanfolyamai beiskolázási programja egyér­telműen adott. A beiskolázás­ban kifejezésre jutott a válla­lati és gazdasági vezetők fele­lőssége. A téma vitájában a résztvevők többsége erőteljesen hangsúlyozta az üzemi, válla­lati kötelező káderfejlesztési terv pontos végrehajtásának szükségességét, és számos konkrét példával támasztották alá, hogy hol és milyen terü­leteken szükséges elsősorban a középszintű vezetőképzésben való részvétel szorgalmazása. Részletesen elemezték az egyes mezőgazdasági és ipari mun­katerületek káder-utánpótlásá­nak kérdését, és számos tech­nikai kérdésben tettek konk­rét javaslatot, a gyakorlati ta­pasztalatok alapján. Az őszi tanfolyamra való be­iskolázást szeptember hó 1-re be kell fejezni, mert a tan­folyamok szeptember hó II-én kezdődnek. König István A Dunán utazik az új búza OWN*-' % .VjjtexvÄ >\. ' I »,W.. *—■ .' «’-v - VS-* * \ ■ y A tcflnai Aranykalász Termelőszövetkezet zöldborsó után másodvetésként zöldbabot al­kalmazót^ Először a kultivátor dolgozott, most a sok cső „jóvoltából” a bogyiszlóiak .33 főnyi brigádja. Fotó: Gottvald A Duna menti állami gaz­daságokból és tsz-ekből ötszáz vagon új búzát szállíttat hajók­kal Budapestre a Tolna me­gyei Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat az idén. Az első uszály a Paksi Állami Gazdaság ötvenöt vagon bú­zájával Domboriból indult a csepeli szabadkikötőbe, a má­sodikat Báta környékén ra­kodják a helyi November 7. Tsz tagjai. A többi rakományt is Domboriból és Bétáról, s nagyrészt Dunaföldvárról, va­lamint Paks körzetéből indít­ják az olcsóbb víziúton. Tolna megyéből 1200 vagon új búzát szállítanak vasúti va­gonokban Csehszlovákiába is. Az export búzaszállítmány többsége elment, s már az utolsó vagonokat rakják.

Next

/
Thumbnails
Contents