Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-23 / 170. szám

1 T Új óvoda az Építők utján Nyitás 1975 szeptemberében Villanyhálózat-felújítás Néhány évvel ezelőtt, ami­kor a nagyobb tanácsi önálló­ság elnyerésével igencsak meg­növekedtek a város- és köz­ségpolitika feladatai, többek között még e sorok írója is kételkedett abban, hogy a vá­ros- és községpolitizálás mun­kájába oly mértékbe vonha­tók be a társadalmi erők, mint amilyen bevonásnak ma lépten-nyomon tanúi lehetünk. Sokan voltak a szkeptiku­sok, bár a józan, ész könnyen átlátta, hogy az anyagiakban mérhető vállalás, a fizikai vagy éppen szellemi társadal­mi munka megkönnyíti és fel­gyorsítja a települések fejlő­déséért felelős helyi tanácsok fejlesztési tevékenységét. S ami legalább ennyire fontos: anyagi erőt is fölszabadít az úgynevezett társadalmi össze­fogás. Nem hinném, hogy túlzás azt állítani, hogy a lakóhelyi kollektív életkörülmények ala­kításában részt vevő tanácsi és nem tanácsi szerveknek az a fejlesztési verseny adott új energiát, melyet a Tolna me­gyei Tanács a vele együttmű­ködő megyei szervekkel — SZMT-vel, Hazafias Népfront­tal, KISZ-szel és Vöröskereszt­tel — hirdetett meg. E ver­sengésnek- fontos alkotó része a lakóhely virágosítása, pél­daszerű tisztán tartása. De a lényege ennek a másodjára éppen most záruló vetélke­désnek tulajdonképpen a város- és községpolitikai munka, a negyedik ötéves tervre elhatá­rozott fejlesztési feladatok időarányos, s mellette a tár­sadalmi erők összefogása Té­pvén olcsóbb, ésszerűbb elvég­zése. ­A megyét járó újságíró má­ra tehát jó érzéssel konstatál­hatja, hogy életünk változásai­nak komoly és megbízható erőforrásává lett az a társa­dalmi -összefogás, aminek nap- '\jainkban tapasztalható haté­konyságában néhány évvel ez­előtt1’-.csakugyan ' igen kevesen hittek. A társadalfhi összefo­gás mégis jó társadalmi köz­érzetünknek egyik alkotóeleme lett, ezzel magyarázható, hogy ma már ritka esetben zárkóz­nak csak el a legkülönfélébb gazdasági szervezetek, vállala­tok, intézmények a helyi ta­nácsok megkeresései elől. Lét­rejöttek és kiszélesedtek a fe­lelősségvállalás helyi frontjai, s ennek eredményeként gyor- V.sabb településeinknek az a fejlődése, amit az emberek joggal kívánnak meg, de már régenvnem a sültgalamb-várás aspektusából hangoztatva okos és jogos kívánságaikat. \ S beszéljünk most Tamási­ul, ahol igen népes kollektí­va’(.bábáskodik egy 100 szemé- lyesNpyoda megteremtése kö­rül. A"\yárosiasodó nagyköz­ség máris -városokra emlékez­tető új központjában, az Épí­tők útján van kijelölve a lé­tesítmény helye. S itt jut eszembe, hogy tulajdonképpen érdemes lenne följegyezni az utókor számára, miként szüle­tik meg valami társadalmi összefogással. Megyénk vala­hány lakóhelyén vannak lel­kes emberek, csoportok, hely- történettel foglalkozó képzett vagy amatőr krónikások. Jó lenne, ha a közösen létreho­zott alkotások sem nélkülöz­nék egy-egy nagy vállalkozás történetének rögzítését. De er­ről talán máskor szólnánk bő­vebben ... Nézzük az óvodát, amire égetően nagy szüksége van a járási székhely rangú nagy­községnek! Azért égető ez a szükség, mert a pillanatnyilag rendelkezésre álló 162 óvodai férőhelyen 210 óvodás korú gyereg szorong. Voltak olyan gyerekek, akiket csak fél nap­ra tudtak fölvenni, s a böl­csődében — mely szintén szűk az igényekhez mérten — negy­ven óvodás korú gyerek napi ellátását kell megoldani — jobb híján. Mindezek ismeretében is el­zárkózhattak volna a nagy­községi közös tanács segítség­kérése elől a település szép­számú gazdasági szervezetei. De nem ez történt. Az Orion megajánlott 300 000 forint hoz­zájárulást, s ezért cserében évente 12 gyerek felvételét kérheti. Olyan gyerekek fel­vételét természetesen, akiknek szülei az Orionban dolgoznak. A Tolna megyei Tejipari Vál­lalat helyi üzeme 100 000 fo­rintos hozzájárulást vállalt és sorolhatnánk hosszan, hogy ki mit tesz azért, hogy az erede­tileg 75 személyesre tervezett óvoda 100 férőhellyel valósul­hasson meg. A létesítmény 3,5 —4 millió forintba kerül, má­jusban kezdődött el, de még most is folyik a fedezetül szol­gáló anyagi erőforrások feltá­rása, összegezése. De már most ott lapul számos vállalást rög­zítő együttműködési szerződés a tervdokumentációt tartal­mazó tanácsi dossziéban. Nem lehet akadálya annak, hogy elkezdődjék az év harmadik negyedében az építés, hiszen az a terv, hogy jövő év szep­temberében nyit az új óvoda, — mely ugyanannak a típus­tervnek alapján készül, amit a bonyhádiak valósítottak meg nemrég —, ugyancsak társa­dalmi összefogással. Mindössze annyit módosítottak a tamá­siak a terven, hogy az eredeti­ben szereplő szolgálati lakást is foglalkoztatóteremnek épí­tik. így nyernek 4 foglalkoz­tatót. Tágasabb teret az óvo­dai nevelésnek. Nem soroltuk fel a munká­ban részt vállalók nevét, de mert fontosnak tartjuk, meg­említjük, hogy az összefogás­ból részt vállalt a Közúti Gép­ellátó Vállalat is, mely nem­rég települt Tamásiba. Hogy ez a vállalati telephely sem tudott távol maradni a vállal­kozástól, jól példázza a ta­mási üzemek, vállalatok, in­tézmények felelősségtudatát. A gépellátóknak nincs ma még pénzük, de elvállalták a leg­különfélébb vasszerkezetek el­készítését, a játszóberendezé­sek társadalmi munkában va­ló legyártását és fölszerelését. S ami még érdekesség... Amely gazdálkodó szerv pénzben ke­veset tudott megajánlani, az 150-100-—50 óra szakmunkát ad az óvodaépítéshez. Nagy dolog ez? Igen! Még a ma­gánépítők is tudják, milyen kiadást jelent a . szakipari munkák elvégeztetése, á vil­lany- és vízszerelés, a festés, az asztalosmunkák és „tár­saik”.­Nem kétséges, hogy mához egy évre már javában a szak­iparosok munkálkodnak majd az Építők útjára szánt óvoda befejezésén. A nyitás nagy napja lesz Tamásinak, hiszen az új létesítmény, Jia-csak lé­legzetvételnyi időre is, de megoldja a település ma olyan szorongató óvodai gondjait. S ez a megoldás azért lesz tisz­teletre méltó, ünneplésre érde­mes, mert közösen vállalt erő­feszítések eredményeként nyit­hat kaput az új óvoda! — Zászló — A!sóuána 1950-ben kapott villanyt. Azóta a vezetékhálózat és a trafóállomás elöregedett, a község lakossága viszont egyre több áramot „fogyaszt”. így szükségessé vált a háló­zat felújítása, nagyobb keresztmetszetű vezetékkel, és na­gyobb teljesítményű transzformátorral. A DÉDÁSZ Gagarin szocialista brigádja végzi a felújítást. Fotó: Gottvald Szőlő-szaporítóanyag, rövid idő alatt Uj, az eddiginél gyorsabb szőlősza- pőrítási eljárással kísérleteznek a Sző­lészeti és Borászati Kutató Intézet laki­teleki állomásán. Ezzel a szőlő-szaporí­tóanyag hosszadalmas előállítását rö­vidítik, egyszerűsítik. A módszer lényege, hogy a sima szabványvesszőket egyen­ként kartonba vagy nylonzacskóba csomagolt komposztban gyökereztedk. így a növényházban 2,5—3 hónap alatt erőteljes talpgyökeret és lombot ne­velnek a szőlők, amit júniusban, július­ban, esetleg később is kiültethetnek a szabadba. Ott pedig starter-tablet- tákkal segítik át a növényeket a Hely­változtatás okozta megrázkódtatáson, ■megelőzik a Nap perzselését is. E cél­ból vegyszerfürdőt kapnak a hajtások« ami átmenetileg meggátolja a párol­gást. A növényházi hajtatás jól sike­rült, most a szabadba« vizsgázik a módszer. H 3j Hétfői kérdésünk: Hogyan fejlődik Szekszárd legfiatalabb szolgáltatási ága, a táyhőellátás? 1974. július 23. A kérdést munkatársunk Sztárcsevity Ervinnek, a váro­si tanács műszaki osztályveze­tőjének tette fel, s úgy vél­jük, hogy nagy közérdeklődés­re tartó kérdésként, hiszen vége felé járunk az őszies nyárnak. Nem lehet tudni, hogy a tótágast álló időjárás mikor parancsolja ránk a fű­tési idény hagyományosnál ko­rábbi megkezdését. Elöljáróban és az emlékezet felfrissítésére megismétel­nénk, hogy. a megyeszékhely legfiatalabb szolgáltatási ága, a távhőellátás az elmúlt évek­ben hatalmas fejlődésen ment át. Négy évvel ezelőtt, 1970- ben még csak 216 lakás és 12 közület részesült a távhőellá- tásban. Ez év végére már 1390 lakás lakói és 41 közület dolgozói élvezhetik ezt a szol­gáltatást, melynek további fejlődése nemcsak szükséges, kézenfekvő is. Mint azt a városi tanács műszaki osztályának vezetője elmondotta, számos más fej­lesztési tennivaló mellett, pil­lanatnyilag a legidőszerűbb tennivalók egyike a gazdaság­talan és a levegőszennyeződés szempontjából különösen ve­szélyes (egy-egy bérházhoz, vagy intézményhez kapcsolt) egyedi fűtőmű leállítása. Ilyen problematikus létesítmény a Széchenyi utca 43-as számú lakóház fűtőműve, mely a legrosszabb hatásfokkal mű­ködik, kihasználtsága sem éri el az ötven százalékot, s mind­ezek mellett valósággal okád­ja a levegőszennyező kormot és füstöt. Van pillanatnyilag szabad kapacitása a Kadarka utcai fűtőműnek, de ha belép az épülő ABC-áruház, meg­szűnnek a vele való gondok. Elkerüli a város azt a „vesze­delmet” is, melyet a Beloian­nisz utcai fűtőmű okozna, el­látási területének bővülése miatt. A fűtőmű 13,3 gigaka- lóriás (gigakalória = egymil­lió kilokalória) teljesítménye már nem biztosítaná az idén belépő objektumok megfelelő hőellátását. Ezért a 12 milliós költséggel megépített déli fű­tőműre kapcsolják ezt a terü­letet. Ugyancsak leáll a Beloi­annisz utcaihoz hasonlóan a Tartsay lakótelep korszerűtlen egyedi fűtőműve is. Mint ezt. Sztárcsevity Ervin elmondot­ta, kényszerű kötelessége a városnak, hogy addig meg­épüljön a vezeték és a hőellá­tásban ne legyenek azért ki­esések, mert ezt a dolgunkat nem végeztük el időben. A vezetéknek — melynek építése folyamatos — el kell készül­nie 1974. szeptember 15-re! Látszólag nem tartozik fen­ti kérdésünkhöz, mégis szólni kell valamiről, ami mostaná­ban elég sokszor teszi népsze­rűtlenné a városi tanács mű­szaki osztályát. Tömegével ér­keznek ugyanis a kérelmek különféle közületektől egyedi fűtőművek létesítésére.. E ké­relmeket a szakigazgatási szerv visszautasítja. Nincs más mód arra, hogy á város máris erősén szennyezett levegőjét megvédelmezzük a további szennyeződéstől. Nem is cél­szerű a város központjában — ahova leghamarabb eljut a távhőellátás — egyedi fűtő- müveket építeni. Olyannyira nem, hogy már most folyik például a Babits Mihály álta­lános iskola kazánjának át­építése széntüzelésűről olajtü­zelésűré. ■ A szakmunkásképző intézet levegőszennyezésben különösen vétkes kazánjának a sorsa ugyancsak ez lesz. Mégtudtuk a továbbiakban azt is, hogy a Tolna megyei Tervező Vállalat szeptember 30-ra készíti el a távfűtés fej­lesztésének tanulmánytervét. Eszerint úgynevezett fűtési, zónákra osztódik a város, egyebek között meghatároz­zák a tervezők azt is, melyek azok a kerületek, mélyeket a távfűtőmű lát majd el. Meg kell ezenkívül határozni a szükséges hőigényt is, mely nem lesz csekély, ha arra gondolunk, hogy a Tartsay és Wosinsky lakótelepek idő­vel szintén bekapcsolódnak a távfűtésbe. Egyébként, a ta­nulmánytervvel egy időben, il­letve. ezzel párhuzamosan készül az ' a terv is, melynek gazdája a Városgazdálkodási Vállalat. E terv a városgazdák kezelésében lévő bérházak tel­jes felújítási terve és tartal­mazza a felújításon kívül : a távfűtésre való alkalmassá té­tel munkálatait is. Ismeretes, hogy a teljes felújítások el­végzése a lakók kiköltözteté­sével jár, s az ilyesmi nem nélkülözi a bonyodalmakat sem. Ésszerű tehát több okból is, egyszerre végezni a felújí­tást és fűtésszerelést. Arra a kérdésünkre, • hogy várhatóan hol kezdődnek el ezek a felújítások, a városi tanács műszaki osztályának vezetője elmondotta, hogy. a Hunyadi utcai tömbbelsőben és a Tartsay lakótelepen kez­dődik ez a munka, mert ez a célszerű, tudniillik e terüle­ten halad át a déli fűtőmű fő gerincvezetéke. Megtudtuk még azt is, hogy a déli. fűtőmű most, létreho­zásának első ütemében képes lenne kielégíteni a város tel­jes hőigényét, de hátravan a vezetékek kiépítése, mely ed­dig még ütemszerűen folyt, föltehető, hogy a továbbiak­éban sem hátráltatja komoly akadály városunk legfiatalabb szolgáltatási ágának, a hőellá­tásnak okkal és joggal meg­kívánt fejlődését.

Next

/
Thumbnails
Contents