Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-17 / 165. szám

Közös összefogással r A „KENYÉR”, AZ „ÉLET* BETAKARÍTÁSA, az aratás mindig igen jelentős feladata, munkája a mezőgazdaságnak és túlnő a mezőgazdasági dol­gozók tennivalóin. Igaz, jelen­leg másként jelentkeznek a tennivalók, mivel az aratás technológiája lényegesen meg­változott, most a tarlókon nem izzadnak százezrek, de jelen­leg is ezrek megfeszített mun­kája irányítja a gépeket és ugyancsak ezrek összehangolt tevékenységére van szükség a kapcsolódó munkák zavarta­lan végzéséhez. , A megyében közel 80 ezer hektárról kell a szemes ter­ményt betakarítani. A rendel­kezésre álló kombájnpark egy optimális időjárás esetén ele­gendő is viszonylag kis vesz­teséggel járó betakarításra, (egyes gazdaságokban azonban szűk a keresztmetszet), de ilyenkor is igen komoly szer­vező munkára van szükség üzemen belül és üzemen kí­vül is. A jelenlegi időjárás nem mondható optimálisnak, míg tavasszal két héttel előbbre járt a természet, je­lenleg két hét késésben van. A búzák érése megkésett és a sok esőzés következtében a kalászok szemtartó képessége gyengült. Az esetleges hirte­len felmelegedés gyors érést, a nagy meleggel együttjáró viharok komoly szemvesztesé­get idézhetnek elő. Az őszi árpa betakarítása hasonló kö­rülmények között történt igen komoly szemveszteséggel. A búzák érési állapota, az időjárás szeszélyessége indo­kolja, hogy valamennyi kom­bájnt munkába állítsanak a mezőgazdasági üzemek, még akkor is, ha a víztartalom magasabb a megengedettnél. Kisebb veszteséget jelent a gazdaságoknál a szárítás plusz költsége, mint esetleg 5—10 q hektáronkénti szemnek a tar­lón maradása. A kombájnok zavartalan működtetése igen komoly szervezettséget igé­nyel az üzemeken belül. Nem Szabad, hogy kombájnok áll­janak, mert akadozik a szem­elszállítás, vagy a tábla befe­jezése után nem tudja a kom- bájnos, hogy hol folytassa a munkát. Mikor az időjárás engedi, helyes és szükséges, hogy nyújtott műszakban üze­meljenek a kombájnok, en­nek feltételeit is szükséges biztosítani. A kombájnolás még a modern gépek eseté­ben is igen komoly erőfeszí­tést igényel. Nem szabad el­feledkezni a kombájnosok étellel, hűsítő itallal való el­látásáról, személyi problémáik elintézéséről. Egy-egy kom- bájnos több százezer (eseten­ként millió) forint értékű ter­melőeszközzel dolgozik, 15— 20 nap alatt több milliós ér­tékű terményt takarít be, te­hát igen felelősségteljes a munkájuk, a feltételeket is ehhez kell megteremteni. A kombájnosok munkája mellett igen lényeges a mag­szállító, -tisztítók, a -szárítók, a szalmabetakarítók, a tarló- hántók munkája, mivel a sze­met tárolható állapotban kell a raktárba juttatni, a talajt pedig elő kell készíteni a kö­vetkező termelésre. Mindeze­ket a feladatokat a korszerű technika segítségével rövid idő alatt lehet és kell elvé­gezni, körültekintő szervező munkával. AZ ARATÁS MUNKÁLA­TAI azonban nemcsak a me­zőgazdasági üzemeknek jelen­tenek precízen összehangolt feladatokat, hanem a kiszol­gáló és felvásárló üzemek ré­szre is. Igen lényeges, hogy az ÁPOR dolgozói ne csak úgy szemléljék a munkájukat, hogy forgalmazzák az üzem­anyagot, hanem úgy is, boy tevékenységük milliós értékek biztonságba helyezését segíti elő. Ha a telepen kifogyott az üzemanyag, izgassa Őket az is, hogy vajon melyik szárító, vagy kombájn áll le annak következtében. Ne menjen el szabad szombatra az az ÁFOR-telepvezető, aki tudja, hogy a telep üzemanyag-tartá­lyai üresek, keresse az üze­mekkel a megoldás lehetősé­gét. IGEN SZOROSAN KAP­CSOLÓDIK az aratás zavar­talanságának biztosításához a Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat dolgozóinak te­vékenysége. A megtermelt termény jelentős részét a vál­lalatnak kell felvásárolni, raktározni. Öröm, hogy a jó termés következtében több termény tárolásáról kell gon­doskodni, mint amit tervez­tünk, de ez igen jelentős együttműködést igényel a ter­melő üzemekkel. A tárolást közösen kell megoldani és nem szabad, hogy a helyen­ként előforduló viták késlel­tessék az átvételt. A mező- gazdasági üzemek vállaljanak bértárolást, mivel a központi raktárak kapacitása kisebb a szükségesnél. A vállalat álta­lában jól felkészült a termény fogadására, mégis előfordult, hogy egyes raktáraknál akkor kapkodtak a rendbetételen, mikor már a terménnyel meg­rakott vontató az udvaron volt. Ilyen kis felelőtlenség­nek sem szabad előfordulni, mert a lelkiismeretes embere­ket bosszantja és zavarja is a munkát. Lényeges a szerepe a zavar­talan aratás biztosításában az AGROKER Vállalatnak is a gépek, alkatrészek biztosítása, a meghibásodások gyors elhá­rítása terén. A szállítási gon­dok — egyben raktározási gondok — megoldásában igen jelentős szerepe van a MÁV dolgozó kollektívájának. Sok apró kellemetlenség elhárító- ja lehet a kereskedelem, a vendéglátóipar az ellátás jó megoldásával. Szokás ma már azt monda­ni, hogy az aratási munkák végzése leszűkült egy kisebb kollektívára, ez így igaz' is, de ez a kisebb kollektívá is a társadalom, a gazdaság kü­lönböző területein tevékeny­kedik és munkájuk megfelelő összehangolása, tevékenységük pontossága, lelkiismeretessége igen lényeges. Ebben a nagy kooperációban nem elegendő az ügyrend szerinti feladatot elvégezni, az élet diktálta tennivalókat kell elvégezni. hiszen közös ügyről, közös va­gyon, érték megmentéséről van szó. Az AGROKER dolgozója ne elégedjen meg azzal, hogy a kombájn megérkezett a telep­re, azon fáradozzon, hogy az mielőbb búzatáblán dolgoz­zon. A kombájnosok mellett igen sok láthatatlan ember te­vékenykedik az aratás érde­kében. Nekik is odaadó, lel­kiismeretes munkát kell vé­gezniük. A gépellátottság nem egyen­letes az egyes gazdaságokban, ez is, de más tényezők is in­dokolják, hogy szóljak a gaz­daságok közötti segítségnyúj­tásról, a gépek időbeni átcso­portosításáról. A helyzet is­merete alapján mondhatjuk, hogy a gazdaságok egy része nem tudja saját gépparkjával időben betakarítani a ter­ményt, szükséges, hogy a job­ban gépesített gazdaságok se­gítsenek ezeknek. Míg lábon álló gabona van, egyetlen kombájnos se vonuljon a szé­rűbe, segítsenek a szomszéd­nak. A HATÁR SZÉP, gazdag búzatermést ígér, az emberek szervező készségén, munkáján múlik, hogy e termésből mennyi kerül a magtárakba, a társadalom asztalára. Az or­szág éléstárának megtöltése érdekében közös összefogásra van szükség és felelősségtel­jes munkára. BUCS1 ELEK, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője Befejezte munkáját i ifjúsági építitákor Bonyhádon az idén a ha­gyományokat követve, ezúttal harmadízben került sor a helyi önkéntes ifjúsági épí­tőtábor megszervezésére. A tábort ez évben is az I. sz. általános iskolában helyezték el. Alig fejeződött be a tan­év, és június 10-én a gimná­zium tanulói kezdték el azt a munkát, melyet három 10 napos turnusban, összesen 160 közép- és szakmunkástanuló végzett, a feladat a nagyköz­ség útjai és intézményei köz­műfejlesztési munkálatainak segítése volt. a kemény fizi­kai munkát lelkesen végző tá­borozok munkájának hasz­nosságához nem fér kétség; tevékenységük nyomán 1300 négyzetméter járda, 960 fm csapadékvíz-csatorna, 300 fm szennyvízcsatorna, 600 fm te­lefonkábel-árok kiásására ke­rült sor, az új óvodánál, te­reprendezéseknél 600 köbmé­ter földet mozgattak meg. De ezek csupán a legkiemel­kedőbb adatok, melyek alap­ján kiderül, hogy az idei év minden eddigit felülmúlt. Az elvégzett összes munka kivi­telezői költsége 282 ezer fo­rintot tesz ki. A brigádok közötti munka- verseny turnusonkénti értéke­lése alapján kiemelkedő tel­jesítményt nyújtott a gimná­ziumi tanulók közül Var­sányi Sándor brigádja, a MüM. 504. Szakmunkásképző Iskola tanulói közül Vőfény István, a Lengyeli Mezőgaz­dasági Szakiskola ta­nulói közül Széles István bri­gádja. a gimnáziumi tanulók első helyezést elért brigádja a KISZ MB jutalmaként kül­földi társasutazáson, a leg­jobb eredményeket elérő ta­nulók egyhetes balatoni ju­talomtáborozáson vesznek részt. Az iskolák közötti ver­senyben a lengyeliek érték el a legjobb eredményt. Az eredményes mozgósításért és egyenletesen jó teljesítményü­kért ez az iskola ezúttal már másodszor nyerte el a KISZ járási bizottság vándorzászló- ját. A brigádok derekas helyt­állása mellett meg kell je­gyezni azt is, hogy a tábor vezetősége feladatát jól el­látta. Boda Tibor és Wágner Mihály, akik a tábor műszaki irányítói voltak, mindent meg­tettek azért, hogy a munka­végzés minél zavartalanabb legyen. Elismerés illeti Fehér Gyula, Hüber János és Hegyi Sándor pedagógusokat, akik a táborparancsnoki teendőket jól látták el. A termelőmunka mellett je­lentős szerepe volt a tábor­ban folyó nevelőmunkának, a színvonalas programok bizto­sításának. Az önkéntes ifjúsági épí­tőtábor előkészítése és lebo­nyolítása során eredményes együttműködés és munkameg­osztás alakult ki a KISZ-bi- zottság, a nagyközségi tanács és a művelődési központ kö­zött. A tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy ebből az együttműködésből nyert a nagyközség és nyestek a fia­talok is. Krizsán István Munkásnak a népfrontban A Hazafias Népfront V. kongresszusának állásfoglalá­sa kimondja „ ... a jövőben határozottabban szorgalmazni kell az ipari munkásság rész­vételét a mozgalomban." A népfrontmozgalom e törekvé­sét aláhúzza az MSZMP Köz­ponti Bizottságának a mun­kásosztály vezető szerepéről, helyzetének további javításá­ról elfogadott irányelvei is. A népfrontkongresszus után a munkásnők bevonása a mozgalomba, fokozatosan emelkedett. Erre ösztönzött az MSZMP Központi Bizottságá­nak 1970 februári nőpolitikái határozata is a népfrontra há­ruló szervezeti feladatok meg­jelölésével. Az eredményekről adott számot az a közelmúlt­ban megtartott együttes meg­beszélés, amelyet a Hazafias Népfront Tolna megyei nő­bizottsága és a Szakszerveze­tek Tolna megyei Tanácsának nőbizottsága hívott egybe. A tanácskozáson a lakóte­rületi népfrontmunka mellett behatóan foglalkoztak a mun­kásnők részvételével, aktivi­tásával. Sokféleképpen fogalmazó­dott meg a közéletiség. Ke- nessei Istvánná, a szakszerve­zet képviseletében többek kö­zött azt mondta: — A szak- szervezet 9200 tisztségviselője között 3800 a nődolgozó. Nem­csak annyiban tisztségviselők, hogy elvállalják a funkciót, hanem dolgoznak is. Elmond­ják okos gondolataikat, javas­lataikat. Lelkes szószólói az igaz ügynek. — De nemcsak a tisztségviselőket illeti meg a közéleti embert megtisztelő A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat megkezdte Széki',ár .Ion ~ Cinét» Szövetkezet szolgálta tu házának építését. u?i Sándor Fotó; kz cím. Közéleti ember az, aki a kötelezőn túl, tesz valami hasznosat a társadalomért. A szocialista brigádmozgalomban való részvétel is közéleti te­vékenység. A megyében 17 00« szocialista brigádtagot, köztük 6000 nődolgozót tartanak szá­mon. A szocialista brigádmozga­lomban a brigádtagok mind közelebb kerülnek egymáshoz. Szabó Sándorné, a bőrdíszmű dolgozója 12 éve áll a brigád élén. A brigádon belüli együ­vé tartozás szép példáiról be­szélt A művelődés iránti érdeklő­dés növekedéséről Glöckner Jánosné mórágyi felszólaló szólt. Mórágyról most mar so­kan eljárnak a környező ipa­ri üzemekbe dolgozni. Többen elvégezték az általános isko­la nyolcadik osztályát és van­nak akik középiskolai Szinten szeretnének tovább tanulni. Megyénkre is jellemző, hogy ma már a munkaképes korú és munkát vállaló nők — egyes kisebb települések kivételével — foglalkoztatása megoldott. A fiatal nők részé­ről pedig egyenesen elképzel­hetetlen az, hogy ne legyenek munkaviszonyban. A munka- vállalási igény sokirányú. A női foglalkoztatottság skálájá­nak szélesedése ellenére, me­gyénkre továbbra is jellemző, hogy a nők többsége csak betanított és segédmunkás­ként tud elhelyezkedni. A tanácskozáson az említet­teken kívül még sok értékes és hasznos felszólalás volt. Az eredmények mellett szóba ke­rültek a kedvet szegő siker­telenségek, a megoldhatatlan­nak tűnő feladatok és a csa­ládon belül jelentkező gátló körülmények is. Ezek arra utaltak, hogy a nőpolitikái határozat végre­hajtásában az eredmények mellett még tenni és javítani­való is akad.

Next

/
Thumbnails
Contents