Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-16 / 164. szám
i 4 p Fűlőanyagár-emelés — bérpótlékkal J A fogyasztói árak emelése nem tartozik a népszerű gazdasági intézkedések sorába, s ha ilyenre — ezúttal szeptember 1-én a tüzelő- és az üzemanyagoknál — mégis sor kerül, annak nyomós okai, indítékai vannak. A magyar gazdaság, amely a tókésországok- kal is kereskedik, nincs és nem is lehet elszigetelve a tőkés piacoktól. Márpedig ezeken a piacokon az elmúlt egymásfél esztendőben soha nem tapasztalt iramban emelkedtek az árak, részben a spekuláció, részben olyan jelenségek — az energiaválság — hatására, amelyek tartósaknak ígérkeznek. Magyarország energiahordozókban nem minősíthető gazdag országnak, a szükséglet egyre növekvő hányadát — villamos energián kívül a kokszot, kőolajat és földgázt is — importáljuk. ' Elsősorban a Szovjetunióból, de kőolajat néhány esztendeje már a közel- keleti országokból is, ahol a tőkés világpiaci árak érvényesülnek. Az sem mellékes körülmény, hogy az energiaválság — és a rendkívül megdrágult szénhidrogén-rárak — következtében világszerte felülvizsgálják az energiagazdálkodást és a gazdaságosság új követelményei szerint alakítják a racionális energia- és . üzemanyag-felhasználási struktúrák Nyilvánvaló, hogy a népgazdasági érdekkel összhangban álló tüzelő- és üzemanyag-felhasználást csupán a követelmé- nvek hangsúlyozásával, avagy felhívással nem lehet kialakítani, itt az áraknak kell érvelniük. Ezért szükséges és elkerülhetetlen egyrészt a tüzelő- és üzemanyagok fogyasztói árának, másrészt a kőolaj- és kőolajipari, termékek termelői árának emelése. Az áremelésnek a fogyasz- tást-félhasználást befolyásoló szerepét az átlagtól eltérő mértékek is tükrözik. A tüzelőanyagok ára átlag 25 százalékkal lesz magasabb, de a tüzelőolajé 40, a vezetékes gá- zé.20, a propán-bután gázé ló, a széné 16, a kokszé 24, a tűzifáé 18, a távfűtés és a melegvíz-szolgáltatás díja pedig 20 százalékkal. Az üzemanyagoknál, amelyeket túlnyomó részben importált kőolajból állítunk elő, 40—45 százalékkal emelkednek az árak. A tüzelő és főként az üzemanyagok árát az elmúlt hónapokban — néhány ország kivételével — világszerte felemelték, mi is rákényszerültünk erre az intézkedésre. Az áremeléssel azonban nálunk az energetikai kérdés megoldása nem zárult le. A gazdaságpolitikának sok az összetevője, azon belül azonban prioritása, elsőbbsége van az életszínvonalpolitikának. Az is szükségszerű volt, hogy a fogyasztói árak emeléséhez olyan ellenintézkedések társultak, amelyek az életszínvonal védelmét szolgálják. A tüzelőanyagok átlag 25 százalékkal magasabb ára 1,5 milliárd forint, az üzemanyagok drágulása pedig 800 millió forint többletkiadást okoz a lakosságnak. Az ellenintézkedések — havi 50 forint — bérpótlék a munkásoknak és alkalmazottaknak, a gyermek- gendozási segély 50 forinttal történő felemelése és a hasonló összegű juttatás a nyugdíjasoknak — éves szinten ösz- szesen 3,5 milliárd forinttal növeli a lakosság pénzbevételét. E közoonti intézkedések hatálya a tsz-tagokra és tsz- alkalmazottakra nem terjed ki, de ily módon is a keresők mintegy négyötödét érinti. A többletkiadás és -bevétel összegének egybevetéséből is kitűnik, hogy a családok többségénél az áremelésnek nem lesz hátrányos, a fogyasztást, az életszínvonalat rontó hatása. A legtöbb családban két kereső van, a havi 50—50 forintokból egy év alatt 1200 forint kerekedik ki. Hadd kalkuláljunk: ez az összeg a régi árszinten számított évi 4000— 4100 forint értékű tüzelőanyagfelhasználás költségnövekedésére nyújt fedezetet. Persze lesznek háztartások, családok, a nagy lakást olajjal fűtők, a gázzal főzök és gépkocsijukkal üzemanyagot is fogyasztók — amelyeknél az áremelés és a bérpótlék összhatása kedvezőtlen lesz. Az életszínvonalpolitika — jelen esetben az ár- és bérintézkedések összehangolása — soha nem lehet személyre szóló, nem veheti figyelembe egyes konkrét termékek családonként eltérő fogyasztását. A bérpótléknak, a gondozási segély felemelésének, a nyugdíjasoknak adandó juttatásnak az a célja, hogy a szeptember 1-én életbe lépő magasabb árak se csökkentsék a lakosság jövedelmének reálértékét, vásárlóerejét, s az idei évre tervezett életszínvonalgyarapodás népgazdasági szinten maradéktalanul' megvalósuljon. Magyar—koreai találkozó Bátaszéken Magyar—koreai barátsági találkozót rendeztek tegnap megyénkben, az amerikai imperializmus elleni nemzetközi közös harc hónapja alkalmából. Emlékeztetve arra, hogy az amerikai imperialisták 24 évvel ezelőtt (1950. június 25- én) robbantották ki a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni háborút, amiben 3 év múltán (1953. július 27- én) fegyverszünet kötésére kényszerítette őket a koreai nép és a nemzetközi összefogás ereje. Az évforduló alkalmából hétfőn megyénkbe látogatott Kim Jun Gil, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének első titkára és Kim Jong Csán, a nagykövetség harmadik titkára. A kedves vendégeket Szekszárdon Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának titkára fogadta, majd városnézésen ismertette velük az erőteljesen fejlődő megye-a székhely újabb létesítményeit^ A vendégek délután — Csaj- bók Kálmán társaságában — Bátaszékre látogattak. A nagy* községi pártbizottság székházában találkoztak a helyi párt-j tanácsi és gazdasági vezetőkkel, köztük Szűcs Ferenccel, a nagyközségi pártbizottság titkárával és Vincze Józseffel, a Búzakalász Tsz elnökével. Ezután vendéglátóik társaságában felkeresték és megtekintették a bátaszéki Cserép és Vázkerámiagyárat. Késő délután a bátaszéki moziba» barátsági találkozót rendeztek. A találkozón Benkó Iván, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának elnöke mondott köszöntőt és felszólalt Kim Jun Gil, a KNDIt nagykövetségének első titkára is. A találkozón a Szépséges Korea és a Gyémánt hegység című színes koreai filmeket mutatták be Bátaszék lakosságának. (B. L.) Hétfői kérdésünk : Hogyan ítéli meg a tanács a külterületek helyzetéi ? Az 1970-es népszámlálás adatai szerint Szekszárd lakói közül közel kétezren a város külterületein élnek. Számuk a város egész lakosságához mérten is jelentős, életkörülményeik, ellátottságuk tehát semmiképpen sem elhanyagolható. A címben foglalt kérdésünkkel Mátyás Istvánt, Szekszárd város Tanácsának elnökhelyettesét kerestük fel, aki bevezetőjében elmondotta, hogy a külterületek helyzetét, az ott élők életkörülményeit figyelemmel kísérik, s mindennapos gondjaikról, problémáikról az őket képviselő tanácstagoktól értesülhetnek elsősorban. Ami pedig a tanácstagokat illeti, összesen heten képviselik a Palánkon, Özsák- pusztán, Szekszárd-Szőlőhe- gyen és Csatáron élőket. Ez utóbbival kapcsolatban jegyezte meg a városi tanácselnök-helyettes, hogy Csatár Ünnepség Dombóváron, Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően az állomásfőnök az elért eredményekről beszélt. Elmondta, hogy a Diesel-mozdonyoknál mind üzemkészség, mind üzemanyag-megtakarítás szempontjából jelentős mértékben túlteljesítették a tervet. A teherkocsik állásideje az elmúlt évihez képest félórával csökkent, s ugyanekkor az egy vonatra jutó átlagos terhelés 16 tonnával emelkedett. Ez utóbbi azt eredményezte, hogy fél év alatt 44 darab 1500 tonnás tehervonat közlekedtetését megtakaríthatták. Az építési főnökség a tervezett 68 millió forint termelési érték helyett 91 millió forintot ért el. A pályafenntartási főnökség munkája eredményeként az előző évihez képest 18 százalékkal javult a vágányok állapota. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a pécsi Igazgatóság első féléves szállítási tervét minden korábbit meghaladó mennyiségű áru szállításával 110 százalékra teljesítse. Végezetül az állomásfőnök a ■ vasút fejlesztéséről beszélt. Elmondta, hogy az idén a MÁV 6,3 milliárd forintot fordít hálózatfejlesztésre, új járművek beszerzésére, és egyéb beruházásokra. Ez évben ötven új villamos- és Dieselmozdonnyal, 130 korszerű személykocsival és 3200 különféle teherkocsival nő a vasút járműparkja. A nagyobb fejlesztések között szerepel a dombóvár—bátaszéki vonal korszerűsítése is. Monori István beszédét követően az egyes főnökségek vezetői a dolgozóknak kitüntetéseket és pénzjutalmakat adtak át. ötvenketten kaptak Kiváló dolgozó kitüntetést, harmincegyen arany, hetven- húrman eaüst, száznégyen bronz törzsgárdajelvényt. ösz- szességében pedig a dombóvári vasúti csomópont dolgozóinak több mint hatszázezer forint pénzjutalmat adtak át. A Dombóváron megtartott ünnepséggel egyidőben Budapesten Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter a dombóvári Hódosi István térfelügyelőnek és Körmendi Józsefnek, az építési főnökség dolgozójának Kiváló vasutas kitüntetést adott át. Ugyanitt, a központi ünnepségen miniszteri dicséretben részesült Szabó Ilona munkás és Peterczki Ágostonné segédmunkás, a dombóvári vasúti csomópont dolgozói. Szekszárdon szombaton a szolgálat átadásakor tartottak rövid ünnepséget, a 24. vasutasnap alkalmából. Kovács Zoltán állomásfőnök köszöntötte a dolgozókat, majd Re- gényi Ferenc főfelügyelőnek Kiváló dolgozó kitüntetést, Varga János váltókezelőnek pedig a törzsgárdajelvény arány fokozatát adta át. Több. vasutas ez alkalommal kapta meg a törzsgárdajelvény ezüst-, illetve bronzfokozatát, s a legjobb munkát végzőknek az állomásfőnök pénzjutalmat adott át. A vasutasnap megünneplését autóbusz-kirándulással tették színesebbé, emlékezetesebbé a szekszárdiak. A MÁV— AKÖV komplexbrigád elmúlt évben végzett jó munkája elismeréseként — 1973-ban a pécsi igazgatóság öt nagy állomása közötti versenyben másodikak lettek — húsz vasutas, negyven AKÖV-dolgozó- val közösen hévízi buszkiránduláson vehetett részt. — szí — a fejlesztési tervek szempontjából már nem külterület, de az ott élők helyzetét, ellátott- sági szintjét tekintve még mindig annak számít. Milyen fejlesztési eredményeket értek el a megyeszékhely külterületein a IV. ötéves terv eddig eltelt időszakában? Bőven van miről számot adni, hiszen a tanácstagok interpellációiban eddig felvetett közérdekű javaslatok, észrevételek megoldódtak az elmúlt évek során. Vegyük sorra a külterületeket. 1971-ben a városi tanács anyagi támogatásával telefonállomást építettek Szekszárd-szőlőhegyen. Ugyanott járdát, vízvezetékhálózatot, gázcseretelepet adtak át 1972-ben, s mindezt 100 ezer forintnál nagyobb ösz- szegért. Szintén 1972-ben készült el Csatáron a főnyomóvezeték Il-es, III-as üteme, másfél millió forintért. Jelentős eredmény volt még a Borkombinát és a Sió-csárda közötti vízvezeték kiépítése 1972-ben, félmillió forintért. Az elmúlt év során Szekszárd-szőlőhegyen átépítették a nagyfeszültségű villanyhálózatot egymillió forintos beruházással, 60 ezer forintért pedig kisfeszültségű elosztó- hálózatot adtak át. Az idei év jelentős eseménye volt, hogy félmillió forintos költséggel 25 férőhelyes óvodát alakítottak ki Palánkon. Ugyanott az idén 300 ezer forintos költséggel járdahálózatot készítettek. Ózsák-pusz- tán pedig 100 ezer forintért kutat fúrtak. f A tervek szerint az idén újítják és korszerűsítik a szek- szárd-szőlőhegyi művelődési házat, s e munkálatokra 200 ezer forint áll rendelkezésre. Mindezeken túl a közlekedés javítása érdekében autóbuszmegállókat építettek Szőlőhegyen és Palánkon. Milyen fejlesztési terveket valósítanak meg a külterületeken a IV. ötéves terv hátralévő időszakában? Mátyás István elmondotta,' hogy anyagi okok miatt jelentős ' beruházást, új létesítményt már egyik külterületen sem terveznek a tervidőszakban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ott semmiféle változás sem történik. Es, hogy történjen, az most már elsősorban a külterületi tanácstagokon múlik. Miért? A tanács minden évben egymillió forintnál nagyobb összegű, úgynevezett interpellációs keretet biztosít a külterületi tanácstagoknak. Az összeg rendeltetése, hogy abból fedezzék azoknak a munkáknak a költségeit, amelyeket az ott élők érdekében, a tanácstagok javaslatára kell elvégezni. Erről az összegről szólva Mátyás Istvántól megtudtuk, hogy volt olyan eset, amikor a tanácstagok nem éltek lehetőségeikkel, s az egy évre szóló keretet nem használták fel. A városi tanács elnökhelyettese végezetül a külterületek jelentőségét hangsúlyozta. Az igazság az, hogy az ott élők jó része mezőgazdaságban dolgozik, s háztáji kertjével, gyümölcsösével jelentősen hozzájárul a megyeszékhely zöldség-gyümölcs ellátottságának javításához. Ezenkívül pedig a külterületek lakói közül sokan a megyeszékhely munkahelyein dolgoznak. Mindezeket figyelembe véve a városi tanács a jövőben még nagyobb figyelemmel, megértéssel kíséri a külterületiek helyzetét, s a lehetőségekhez mérten mindent megtesz a jobb, városiasabb élet- körülményekért, , — vj — , Jubileumi készülődés Bár csak a jövő év februálkjában lesz huszonöt éves a Tolna megyei Népbolt Vállalat, vezetői úgy döntöttek, hogy a hónap végén a kereskedelmi vállalat megünnepli negyedszázados évfordulóját. Ez alkalomból kiállítást rendeznek az 505. számú Szakmunkásképző Intézet több helyiségében és a szekszárdi vasboltban. Az idő előtt tartott születésnapot az indokolja, hogy csak a nyári hónapokban üresek az oktatási intézmény termei. Az idegenforgalmi népvándorlás csúcspontjára időzített kiállításon a vállalat bemutatja a közel negyedszázad alatt elért fejlődés^