Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-14 / 163. szám
t \ Lakásépítés eredményekkel, gondokkal Átrendezték ' MINDENKIT ÉRDEKLŐ, nagyon érdekes kérdést tárgyalt legutóbbi ülésén a városi pártbizottság által életre hívott várospolitikai bizottság Szekszárdon. A lakásépítés helyzetéről tárgyaltak, különös tekintettel a munkás- lakás-építési akcióra. Bevezetőül ismertetjük azokat az adatokat, amelyek a várospolitikai bizottság ülése számára a tárgyalási alapot adták. Szekszárd a felszabadulás óta ugrásszerűen fejlődött: Különösen az elmúlt tíz év folyamán szembetűnő a fejlődés. A tervszerű iparfejlesztés, a kommunális, kulturális, egészségügyi fejlődés hatásara valóságosan városiasodási folyamat indult meg, ami közrejátszott a megyeszékhely lélekszámúnak növekedésében: Szekszárd lakossága 1960-ban 18 236 fő volt, 1973-ban 27 064 A két szám önmagáért beszél. Ha mindehhez még azt is hozzávesszük, hogy a naponta bejáró ingázók száma nát—nyolcezer körül mozog, i..ckor érthetővé válik, miért kiemelt kérdés a városi szervek számára a lakásépítkezés ütemének gyorsítása. A negyedik ötéves terv lakás- építési programját ennek alapján kellett kialakítani. A múlt nélkül jelenről beszélni nem lehet, ezért visz- sza kell térni, néhány adat erejéig, a múltra, 1945-től 1956- ig állami erőforrásból lakásépítés Tolna megye székhelyén nem volt, vagy csak elenyészően csekély. Azután 1957- től változás következett, de tulajdonképpen csak 1960- tól beszélhetünk olyan ütemről, amely már ténylegesen enyhítette a lakásínséget, lehetőséget adott arra, hogy egy sor kirívó szociális igényt ki lehessen elégíteni. Állami és magánerőből 1960-tól 1965- ig 996 lakás épült Szekszár- don, viszont azt is ki kell mondani, hogy a korábbi elmaradást nem tudta megszüntetni a fejlődés, mert meggyorsult a bevándorlás üteme, ami újabb feszültséget teremtett. 1973-BAN már a következő a helyzet: Állami tulajdonban 2387 lakás van, magántulajdonban pedig 4569. Ami a komfortfokozatot illeti, igen nagy előrelépés történt, a tavalyi év végére a városgazdálkodási vállalat kezelésében lévő lakásokból közel hétszáz összkomfortos, közel 1300 komfortos és csak a többi félkomfortos, vagy komfort nélküli. A város lakosságának növekedésével, a városiasodási folyamat megélénkülésével módosult, nőtt a lakásigénylők száma is. 1965-ben a lakásügyi hatóság 987 jogosnak elismert lakásigénylést tartott nyilván, jelenleg a lakásigénylők száma 1780, ebből fizikai munkás 1057, A lakásigények növekedéséből következik, hogy minden lehetőséget ki kell használni a lakáshelyzet javítása, a lakásépítés érdekében. A negyedik ötéves terv során a város területén 2750 lakás építését tervezték. Ami az állami lakásépítést illeti, némi lemaradásra lehet számítani, viszont megnőtt a megánerős építkezések száma, úgy hogy az eredeti elképzelés megvalósulása 'biztosítottnak látszik. Azt viszont tudomásul kell venni, hogy az építkezés zöme csak több szintes lakásépítéssel oldható meg, a családi házas építkezést a perifériákra kell kiterjeszteni. Arról se hallgassunk, hogy a több szintes lakásépítkezéseknél fellépő technológiai változás megnövelte az építés költségeit, a lakások árát, s ez bizony, különösen a munkáslakás-építési akció esetében problémát jelent. A jelenlegi helyzet, a város- politikai bizottság ülésére készített beadvány szerint, a következő; az állami vállalatok munkásai lakásépítésükhöz, vagy lakásvásárlásukhoz, a szociálpolitikai kedvezményen felül, állami támogatást és egyéb kedvezményeket kapnak abban az esetben, ha vállalatuk lakásépítési alapjából a lakásépítési költség legalább húsz százalékának megfelelő munkáltatói kölcsönt ad. Az állami támogatás mértéke egyszobás lakás esetében 40, kétszobás lakás esetében 60, háromszobás lakás esetében 80 ezer forint. Az állami, támogatás Tolna megyében csak Szekszárdon és elsősorban telepszerű, több szintes lakóházépítésben (vásárlásban) való részvétel esetén illeti meg a munkásokat. A Rákóczi utcában, az OTP által épített százlakásos társasházból vásároltak először ilyen kedvezményes lakásokat a munkások. A lakások kétszobásak, összkomfortosak. Feltétlenül ide kívánkozik, hogy a száz lakásból 86 lakásra a városi lakásügyi bizottság, a KISZ-szel közösen tett javaslatot, illetve jelölést, ezeknek nyolcvan százaléka fizikai munkás, ebből pedig 62 lakás tulajdonosa olyan, aki vállalati támogatásban részesült. Á MUNKÁSOK ÁLTAL VÁLLALT visszatérítés átlagideje tizenhét és fél év. Az OTP-hitel és a vállalati kölcsön együttes összegének havi törlesztése nagy szóródást mutat, az előtörlesztéstől függően, havi 300—1000 forintig terjed. A lakást vásárló munkások átlagos — egy főre eső — havi jövedelme ugyanakkor 1050—2320 forint között váltakozik. Magasabb az átlagjövedelem a gyermektelen házaspároknál, viszont vállalásukban a gyerekek is szerepelnek, így a gyerek, illetve gyerekek megszületése után az ő egy főre jutó jövedelmük is lényegesen megcsappan. Mielőtt a munkáslakás-épí- tő akció kérdésére visszatérnénk, néhány kedvderítő adatot ismertetünk. Idén OTP- társaslakásként 90 lakás épül meg a Wesselényi utcában (valamennyi összkomfortos), húsz lakás pedig a Hermann Ottó lakótelepen. A lakások ára, sajnos, magas, ezzel kapcsolatban azonban nem várhatunk változást. A felsoroltakon kívül saját dolgozói részére az ÉM építőipari vállalat száz, a TO- TÉV negyven, a kórház 105 lakást épít 1975 végéig. A gazdaságpolitikai bizottság által tárgyalt beszámoló hivatkozik a Figyelő című gazdaságpolitikai hetilap június 26. számában megjelent cikkre, amely a többi között ezeket írja: „Elgondolkoztató híreket hallani az új lakótelepek környékéről. A sok évi várakozás után megszerzett tanácsi kiutalású szövetkezeti, illetve vállalati támogatással épült lakásokból alig egy évvel a beköltözés után máris továbbköltözik a lakók egy része. Foglalkozásuk; fizikai, kétkezi munkások, több gyermekkel. Nem gazdagodás! vágytól űzve, nem kereskedelmi céllal válnak meg ' a nehezen megszerzett hajléktól, hanem, mert egyszerűen nem bírják a törlesztést, a lakás üzemeltetési költségeit.” Szekszárdon ugyanilyen okok miatt mAe rom hagytak el lakást, de kétségtelen, hogy az állami bérlakások lakóival szemben hátrányos a munkáslakás-építési akció keretében lakáshoz jutottak helyzete. Búrházi kiutalás esetén a kétszobás, összkomfortos lakásért, a szociálpolitikai kedvezmény nélkül, 24 ezer forint hozzájárulást kell fizetni, ami nagyjából megegyezik a vállalati támogatással megvásárolt lakás előtörlesztési összegével. Ennek a bérlakásnak a havi lakbére 320 forint körül van, s ebben az összegben benne foglaltatik a házkezelés, a ház karbantartása, sőt a felújítás költsége is. Ugyanakkor egy hasonló, munkás által megvásárolt lakás havi törlesztendő összege és fenntartási költsége mintegy 700—800 forint. Igaz, hogy az egyik tulajdon, a másik pedig bérlemény, de a havi teher szempontjából ez mit sem számít. Még nagyobb a teher azoknál a munkásoknál, akik nem kapják a vállalati támogatást sem, mert ők elesnek az állami támogatástól is. A szekszárdi pártbizottság által életre hívott várospolitikai bizottságnak van javaslata e téren. Kívánatos lenne, s ezt javasolják majd az illetékeseknek, a 25 százalékos teherviselésnek 15 százalékra való leszállítása, valamint megnyújtani a törlesztés ide- jét. A jobb tájékozódás érdekében ismertetjük, milyen lakásépítési formák vannak; Állami bérlakás, idetartoznak a lakáscélcsoportos tanácsi beruházásból épülő lakások; szövetkezeti lakás, ezek a MÉSZÖV szervezésében épülnek, lakásszövetkezetet alakítanak a majdani lakók, önkéntes közösséget alkotnak; OTP által értékesített lakások; magánerőből épülő családi házak. Ami a szövetkezeti lakásokat (lakásszövetkezetek) illeti, itt az utóbbi időben némi megtorpanás volt. Vessünk fátyolt a múltra, okokat és okozókat a megtorpanásért ' nem lenne érdemes keresni, inkább azt akarjuk még elmondani, hogy a Bottyán hegyen jelenleg 64 lakás építése indul meg a különböző szervek közös erőfeszítéseként, kivitelezésük biztosított. AZ ÖTÉVES TERV CÉLKITŰZÉSEIT már az előzőkben ismertettük, befejezésül csak megismételjük, a terv megvalósulása biztosított, s ha ezzel meg nem is oldódik Szekszárd lakásgondja, enyhülés azonban várható. a Korzó Néhány nap óta a törzs- vásárlók is nehezen igazodnak el a Korzó Áruházban. Miért? Az elmúlt hetekben átrendezték a megye legnagyobb kereskedelmi egységét. Mi tette ezt szükségessé? Kérdésünkkel Király Pétert, az áruház igazgatóját kerestük fel, aki elmondotta, hogy az elmúl év nyarán a Belkereskedelmi Kutató Intézet, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola néhány hallgatója felmérést végzett az áruházban. Munkájuk során nyomon követték a bolt vevőinek útját, azt, hogy hol mennyi időt töltenek el, és arra keresték a választ, vajon az áruház belső elrendezése megfelel-e a gyors, korszerű vásárlás igényeinek. A vizsgálat befejeződött és sok érdekes tapasztalatot szűrhettek le belőle nemcsak a kutatók, hanem a Tolna megyei Népbolt vezetői is. Megállapították, hogy az áruház belső elrendezése nem a legmegfeleEgy magyár és egy német automata berendezés üzemel június 10-e, illetve július 6-a óta a Paksi Konzervgyárban. Ezzel Magyarországon elsőnek tértek át a konzervgyártásban a szakaszos termelésről a folyamatosra. A sterilizáló és pasztőröző automaták máris hatással vanÁruházat lőbb, szűkösek a vásárlóutak. nehezen tekinthető át az áruk rengetege, elkerülhetetlen a zsúfoltság. Megszületett a döntés és június közepén elkezdődött az áruház átrendezése. Most, a munkák befejeztével tágasabbnak tűnik az eladótér, áttekinthetőbb az üzlet. Az új elrendezés lényege, hogy kevesebb, de legalább az áruház felét átszelő vásárlóutak mentén helyezték el az áruféleségeket. Az áruház igazgatójától tudtuk meg, hogy rövidesen hozzálátnak egy új tájékoztató- rendszér megvalósításához. A különféle feliratok, árujelző táblák augusztus közepére készülnek el. (Nem hosszú ez az idő? Mi hosszúnak találjuk, a vásárló tájékoztatása átrendezések esetén azonnali határidejű !) Ami az átrendezés eddigi visszhangját illeti, a vásárlók elégedettek. nak a termelésre; műszakonként két vagonnal több borsószemet tudnak a gyárban feldolgozni. A selejtszázalék jelentős csökkenése is várható. A két berendezés segíti a termelékenység további fokozását, mert harminchat ember munkáját végzi eL L. Gy. A hagyományos módszerrel egy „vonalon” 27—28 ezer üveg borsót gyártanak naponta. Egy ember cs egy automata pasztőröző végzi tizennyolc ember nehéz fizikai műnk:' 'át. — komáromi — Új automata gépek a Paksi Konzervgyárban
