Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-09 / 133. szám

Az anyaság dicsérete

ASZSZON Y ORVOS,

A címhez hozzátehetnénk, hogy Zsoldos János orvos doktor szavai nyomán. Zsoldos doktor úrról a legterjedelmesebb' ilyen jellegű magyar munka; a Révai Lexikon nem tud semmit, pedig a maga ide-, jén . tekintélyes, ■ tudós ember lehetett. Ezt bizonyítják 1802- ben kiadott könyvének címlapján olvasható .titulusai. A jénai fizika- és minearológiai társaság, tagja volt, ezenkívül tekintetes 'Veszprém vármegyének honor. fizikusa. Maga a könyv , nőgyógyászati szakmunka, mely a megyei múzer um gyógyászati hagyományokkal -is foglalkozó néprajzosa. Géméé. -Balázs szívességéből került, ,a kezünkbe, mint fél-, 'tett • ritkaság. Zsoldos doktor könyv.f: . .„ASZSZONY ORVOS. imellyben a szüzeknek, a :ház(is, terhes, szülő, szült, és koros aszszonyoknak nyavalyáik adatnak elö.lf A több mint 450 oldalas könyvet Győrött ■ nyomták, a minden bizonnyal kitűnő szakember „S'treibig Jósét betűivel”, melyek máig'. jobban olvashatók, mint sók friss újságcikk.

Nem .vagyunk orvosrörténé- szek és- természetesen nem célunk Zsoldos doktor úr sokszor k:ssé poros, de nem egyszer máig helytálló tanácsait rendre -sorolni. Az anyaság iránti tisztelete azonban példát mutató, sőt napjainkban különösen az. Idézeteinkben régies helyesírását valamelyest a máj ízléshez és az általunk jobban olvashatóhoz módosítottuk.

..Az a szenvedés, melyet az asszonyok az .embernem sza- pöjótldSáért tűrnek, az a haszon., melyet szenvedések által műn kálódnak, "az á m agzat, mely az- ember-társaságnak jövendőbeli tagja és egyik eltartója fog lenni — kívánja, hogy a jó asszonyok mindenkor, \a terhesek pedig mindnyájan tekintetbe, becsbe és kímélésbe tartassanak.”

■ Ekörül;nem csekély hiba lehetett a XIX, század eleji Ma- gyárországon, mert Zsoldos

doktor jónak látja történelmi példákat idézni. ■

„ ... minden pallérozottabb nemzetségek a terhesek iránt még közönséges törvényeikben is kímélést és tiszteletet mutattak.”

A görögök — pontosabban az athéniek — „ha valami gonosztevő valamely viselés asz- szony oltalma alá vetette magát, nem illették. A régi perzsa királyok minden viselésüknek arany emlékeztető pénzt adtak.” (anyasági érdemérem?) „A római szenátor előtt mindenkinek ki kellett térni, de a terhesek elől ők tértek ki-” Amiben nem mindig hasonlítottak tömegközlekedési járműveink mai. felszállásra váró utasaihoz. A nem csekély egészségügyi hozzáértéssel rendelkező Mózes megtiltotta a forró pusztában kódorgó népnek a gyorsan romló sertéshús fogyasztását. Zsoldos doktor azonban úgy tudja, hogy „A szoros törvényű zsidó népnek papjai megengedték a terhes asszonyoknak a sertéshús ételt, ha kívánságokon változtatni nem lehetett.”

Még sorakoznak a tanulságos példák. Napkeleti népekről. melyek a terhes asszonyt megsértőkkel úgy bántak, mint „valamely irtóztató veszedelmes állattal és elveszejtették.” Zsoldos doktor tagadhatatlanul haladó gondolkodású ember volt, jozefinista és a legtehetségesebb Habsburg uralkodóról, II. Józsefről, mint „örökké élőről” emlékezik meg. Különös figyelemmel arra. hogy

II. József a „szülő-házakban megtiltotta, hogy a lányanyákon számon kérjék „tett cselekedeteket”, Mint gyakorló orvos, természetesen sok mindent javasol is. Javaslatai, vagy akkor inkább csak jámbor óhajtásai óta 172 esztendő telt el. A változásokat nem kell sorolni.

, ... közköltségének taníttassanak és tarttassanak mindenütt okos, értelmes és tapasztalt bábák, ... Vigyázzanak

Divat a népi hímzés

A Szentesi Háziipari Szövetkezetben Tisza-vidéki motívu- ’ mokkái díszített parasztblúzokat készítenek.

arra is az elöljárók, a nem orvosok a terheseknek, szülőknek és gyermekágyasoknak valamit orvosló célból be ne adjanak. Az egész orvos tudomány egy egymásba köttetett szemű lánchoz hasonló lévén, nem lehet ennek egy részét gyakorolni az egésznek tudása nélkül.”

Zsoldos doktor úr igen jő véleménnyel volt népünk fizikai teherbíróképességéről. Úgy vélekedett, hogy a „krumplival és serrel élő” német nem bírná ki azt a sok kuruzslást, amit különböző „Tzompók, Tsordások, Sintérek, Kenő asz- szonyok” rajtunk bántatlanul elvégezek. Orvosi tanácsaiban is a természetes életmód híve volt. „A soká való aluvás meg- lágyíttya a testet”. A nyolcórás alvás mellett kardoskodott. de „a puha testűek, pot- rohosok annyit se aluggyanak, mert még jobban elpotroho- sodnak”. Tanácsai a terhesség, szülés, az akkor ismert női betegségek minden részletére kiterjednek és természetesen ma már csak orvostörténeti érde- kességűek. Sok tanácsa, véle- ménye közül azonban az alábbi felett sem járt el az idő:

„Avagy nem illő-e. hogy mi azzal a gonddal viseltessünk a mi utánunk következők élete és egészsége eránt, amelyet mi kívánnánk, ha most kezdenénk élni, a mi előttünk élőktől?”

ORDAS IVÁN

MELLYBEN

A’ SZÜZEKNEK, A* HÁZAS, TERHES, SZÚLÓ , SZÜLT, ÉS KÓROS ASZ» SZONYOKNAK NYAVALYÁIK ADAT*

TATNAK ELŐ.

ORVOS DOKTOR,

Á\ Jénai Phyflca és Mineralogie« Tárassá» goknak Tagja,‘Tek. Vefzprém Vára*- ., gyének Honor, PJjyíúus*

GYŐRBE N,.

STREIBIG JÓ’SEP BETCttVEt. i .8 0 2.

Egyenjogúság és

A nőpolitikái határozat és a számos kormányrendelet megismertetése és magyarázata érdekében kifejtett felvilágosító munkánk, ha úgy tetszik propagandánk, egyértelmű. Egyértelműek a döntések, a határozatok is. Ami pedig a rendeleteket, a törvényeket illeti, azokon — utólag — nem lehet vita, végrehajtásuk kötelező. Látszatra tehát minden rendben van a nőpolitika terén, az egyenjogúság adott,

Egy ötlet a házasságok megmentésére

Ha szakmai problémája van, beszélje meg a feleségével... ezzel talán megmentheti a házasságát

Az angliai vezetőképző intézet ezt a tanácsot adja a fiatal vezető kádereknek.

Egy nemrégiben megjelent felmérés szerint a feleségek általában 30 és 40 év között értik meg legkevésbé férjüket, amikor pedig a férj felelős pozícióba, magasabb rangba kerül. És ezért nem egyértelműen a feleség felelős. A férfiak nem avatják be feleségüket a hivatalos problémáikba, úgy vélik, hogy a hivatal és az otthon két egymástól teljesen különálló terület. Sőt, a családi életet legtöbben a második helyre szorítják vissza.

A beszámoló leszögezi, hogy mindezek nyomán, ha a férjnek megértésre, támaszra van szüksége, természetes, hogy a feleségtől nem kapja meg a remélt segítséget. És nem egy házasság csődje ebben rejlik.

hiszen ez rendszerünk lényegéből fakad, az emberi egyenlőség biztosított, nemre, fajra, vallásra, meggyőződésre való tekintet nélkül. Minden ember elérhet és betölthet minden funkciót, amennyiben erre képességei alkalmassá teszik, függetlenül attól, hogy nőnek, vagy férfinak született.

Elvben így van — és a gyakorlatban is így kellene, hogy legyen. Anélkül, hogy valamiféle a nőemancipációs mozgalmak hőskorára emlékeztető hangvételű írással akarnék a nők védelmére kelni, egynémely elmondandóm van.

A rendeletek, a törvények jók. A határozatokat ismertető és magyarázó propaganda is jó. Adott esetben és helyen — elvben — mindannyian szépen tudunk szólni az egyenlőségről, annak fontosságáról. Ugyanakkor azonban valljuk, hogy a társadalomnak nemcsak legkisebb, de alapvető és meghatározó egysége a család. És ha valami rendben van a családban, akkor rendben van a társadalomban is. S persze ez fordítva is igaz. És éppen az egyenjogúság kérdése rendben van-e a családon belül?

Tulajdonképpen erről volt szó azon az értekezleten, amelyet a szekszárdi járási párt- bizottság rendezett a pártszervezetek nőfelelősei számára, s ahol a beérkezett mintegy negyven kérdésre Orbán Jó- zsefné, a Központi Bizottság nőreferense válaszolt.

Negyven kérdés hangzott el, írásban és szóban, felsorolni valamennyit nem lenne érdemes, inkább egy kérdéscsoport kiemelése kínálkozik kívánatosnak. A nők vezető funkcióba állítása. Tulajdonképpen e körül folyt a vita az értekezleten és e körül folyik a vita társadalmi méretekben is.

összegezve a mondottakat és a ki nem mondottakat, eb-;

család

ben lehetne summázni a do* log lényegét: „Az termásxe» tes. hogy egy férfi örül annak# ha munkahelyén előléptetik) és ezzel nő a társadalmi rangja, meg a fizetése. Ennek örül az egész család, örül az őszé szony is és örülnek a gyerekek is. De vajon hasonló-e aÁ öröm, ha a nőt léptetik el&i lép magasabbra a társadalmi és a kereseti ranglétrán r* ,

Nos, a válasz eleve adott) Nem azonos mércével mémeM a két esetben. Amíg a férfi rangbéli növekedése rsnUrtl büszkeség, addig a felettél* gondjainak növekedése — meri higgyük el, hogy a rangból* emelkedés egyben grind n^pe J rodást is jelent —, egyben A család gondjait is növeli. Azi hogy a férfi társadalmi munkát végez, és ezzel a fsaUritó* rabol el időt, természetes, *&* még az is, ha társadalmi foglaltság ürügyén növeli A munkahelytől és a családfői távol töltött időt. Ellenkező esetben viszont..?

Miről van hát szó? seme mi esetre sem arról, hogy aA anyát el kell szakítani család» jától akármilyen rövid idi&rd is. Ellenben, amíg az egyenlőség, az egyenjogúság eszméid a családon belül meg nem valósul, addig társadalmi méretekben sem tudunk tetjca ér* tékű eredményt elérni. SgA nőnek se esett még le aA aranygyűrű az ujjáról, ha léé* je szakmunkásként kereste A kenyerét, de egyetlen férfi! sem ér hasonló „baleset”, ha feleségét jó munkája, képassőf ge, tudása, esze miatt művessé, tőnek neveznek ki.

It Of.