Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-09 / 133. szám

Az anyaság dicsérete ASZSZON Y ORVOS, A címhez hozzátehetnénk, hogy Zsoldos János orvos dok­tor szavai nyomán. Zsoldos doktor úrról a legterjedelme­sebb' ilyen jellegű magyar munka; a Révai Lexikon nem tud semmit, pedig a maga ide-, jén . tekintélyes, ■ tudós ember lehetett. Ezt bizonyítják 1802- ben kiadott könyvének cím­lapján olvasható .titulusai. A jénai fizika- és minearológiai társaság, tagja volt, ezenkívül tekintetes 'Veszprém vármegyé­nek honor. fizikusa. Maga a könyv , nőgyógyászati szak­munka, mely a megyei múzer um gyógyászati hagyományok­kal -is foglalkozó néprajzosa. Géméé. -Balázs szívességéből került, ,a kezünkbe, mint fél-, 'tett • ritkaság. Zsoldos doktor könyv.f: . .„ASZSZONY OR­VOS. imellyben a szüzeknek, a :ház(is, terhes, szülő, szült, és koros aszszonyoknak nyava­lyáik adatnak elö.lf A több mint 450 oldalas könyvet Győ­rött ■ nyomták, a minden bi­zonnyal kitűnő szakember „S'treibig Jósét betűivel”, me­lyek máig'. jobban olvashatók, mint sók friss újságcikk. Nem .vagyunk orvosrörténé- szek és- természetesen nem cé­lunk Zsoldos doktor úr sokszor k:ssé poros, de nem egyszer máig helytálló tanácsait rend­re -sorolni. Az anyaság iránti tisztelete azonban példát mu­tató, sőt napjainkban különö­sen az. Idézeteinkben régies helyesírását valamelyest a máj ízléshez és az általunk jobban olvashatóhoz módosítottuk. ..Az a szenvedés, melyet az asszonyok az .embernem sza- pöjótldSáért tűrnek, az a ha­szon., melyet szenvedések által műn kálódnak, "az á m agzat, mely az- ember-társaságnak jövendőbeli tagja és egyik el­tartója fog lenni — kívánja, hogy a jó asszonyok minden­kor, \a terhesek pedig mind­nyájan tekintetbe, becsbe és kímélésbe tartassanak.” ■ Ekörül;nem csekély hiba le­hetett a XIX, század eleji Ma- gyárországon, mert Zsoldos doktor jónak látja történelmi példákat idézni. ■ „ ... minden pallérozottabb nemzetségek a terhesek iránt még közönséges törvényeikben is kímélést és tiszteletet mu­tattak.” A görögök — pontosabban az athéniek — „ha valami go­nosztevő valamely viselés asz- szony oltalma alá vetette ma­gát, nem illették. A régi per­zsa királyok minden viselésük­nek arany emlékeztető pénzt adtak.” (anyasági érdemérem?) „A római szenátor előtt min­denkinek ki kellett térni, de a terhesek elől ők tértek ki-” Amiben nem mindig hasonlí­tottak tömegközlekedési jár­műveink mai. felszállásra váró utasaihoz. A nem csekély egészségügyi hozzáértéssel ren­delkező Mózes megtiltotta a forró pusztában kódorgó nép­nek a gyorsan romló sertéshús fogyasztását. Zsoldos doktor azonban úgy tudja, hogy „A szoros törvényű zsidó népnek papjai megengedték a terhes asszonyoknak a sertéshús ételt, ha kívánságokon változtatni nem lehetett.” Még sorakoznak a tanulsá­gos példák. Napkeleti népek­ről. melyek a terhes asszonyt megsértőkkel úgy bántak, mint „valamely irtóztató veszedel­mes állattal és elveszejtették.” Zsoldos doktor tagadhatatlanul haladó gondolkodású ember volt, jozefinista és a legtehet­ségesebb Habsburg uralkodó­ról, II. Józsefről, mint „örök­ké élőről” emlékezik meg. Kü­lönös figyelemmel arra. hogy II. József a „szülő-házakban megtiltotta, hogy a lányanyá­kon számon kérjék „tett cse­lekedeteket”, Mint gyakorló orvos, természetesen sok min­dent javasol is. Javaslatai, vagy akkor inkább csak jámbor óhajtásai óta 172 esz­tendő telt el. A változásokat nem kell sorolni. , ... közköltségének taníttas­sanak és tarttassanak minde­nütt okos, értelmes és tapasz­talt bábák, ... Vigyázzanak Divat a népi hímzés A Szentesi Háziipari Szövetkezetben Tisza-vidéki motívu- ’ mokkái díszített parasztblúzokat készítenek. arra is az elöljárók, a nem orvosok a terheseknek, szülők­nek és gyermekágyasoknak valamit orvosló célból be ne adjanak. Az egész orvos tudo­mány egy egymásba köttetett szemű lánchoz hasonló lévén, nem lehet ennek egy részét gyakorolni az egésznek tudása nélkül.” Zsoldos doktor úr igen jő véleménnyel volt népünk fizi­kai teherbíróképességéről. Úgy vélekedett, hogy a „krumpli­val és serrel élő” német nem bírná ki azt a sok kuruzslást, amit különböző „Tzompók, Tsordások, Sintérek, Kenő asz- szonyok” rajtunk bántatlanul elvégezek. Orvosi tanácsaiban is a természetes életmód híve volt. „A soká való aluvás meg- lágyíttya a testet”. A nyolc­órás alvás mellett kardosko­dott. de „a puha testűek, pot- rohosok annyit se aluggyanak, mert még jobban elpotroho- sodnak”. Tanácsai a terhesség, szülés, az akkor ismert női be­tegségek minden részletére ki­terjednek és természetesen ma már csak orvostörténeti érde- kességűek. Sok tanácsa, véle- ménye közül azonban az aláb­bi felett sem járt el az idő: „Avagy nem illő-e. hogy mi azzal a gonddal viseltessünk a mi utánunk következők élete és egészsége eránt, amelyet mi kívánnánk, ha most kezde­nénk élni, a mi előttünk élők­től?” ORDAS IVÁN MELLYBEN A’ SZÜZEKNEK, A* HÁZAS, TERHES, SZÚLÓ , SZÜLT, ÉS KÓROS ASZ» SZONYOKNAK NYAVALYÁIK ADAT* TATNAK ELŐ. ORVOS DOKTOR, Á\ Jénai Phyflca és Mineralogie« Tárassá» goknak Tagja,‘Tek. Vefzprém Vára*- ., gyének Honor, PJjyíúus* GYŐRBE N,. STREIBIG JÓ’SEP BETCttVEt. i .8 0 2. Egyenjogúság és A nőpolitikái határozat és a számos kormányrendelet megismertetése és magyaráza­ta érdekében kifejtett felvilá­gosító munkánk, ha úgy tet­szik propagandánk, egyértel­mű. Egyértelműek a döntések, a határozatok is. Ami pedig a rendeleteket, a törvényeket il­leti, azokon — utólag — nem lehet vita, végrehajtásuk kö­telező. Látszatra tehát minden rendben van a nőpolitika te­rén, az egyenjogúság adott, Egy ötlet a házasságok megmentésére Ha szakmai problémája van, beszélje meg a fele­ségével... ezzel talán meg­mentheti a házasságát Az angliai vezetőképző intézet ezt a tanácsot adja a fiatal vezető kádereknek. Egy nemrégiben megjelent felmérés szerint a feleségek általában 30 és 40 év kö­zött értik meg legkevésbé férjüket, amikor pedig a férj felelős pozícióba, magasabb rangba kerül. És ezért nem egyértelműen a feleség fele­lős. A férfiak nem avatják be feleségüket a hivatalos problémáikba, úgy vélik, hogy a hivatal és az otthon két egymástól teljesen kü­lönálló terület. Sőt, a családi életet legtöbben a második helyre szorítják vissza. A beszámoló leszögezi, hogy mindezek nyomán, ha a férjnek megértésre, tá­maszra van szüksége, termé­szetes, hogy a feleségtől nem kapja meg a remélt segítséget. És nem egy há­zasság csődje ebben rejlik. hiszen ez rendszerünk lénye­géből fakad, az emberi egyen­lőség biztosított, nemre, fajra, vallásra, meggyőződésre való tekintet nélkül. Minden ember elérhet és betölthet minden funkciót, amennyiben erre ké­pességei alkalmassá teszik, függetlenül attól, hogy nőnek, vagy férfinak született. Elvben így van — és a gya­korlatban is így kellene, hogy legyen. Anélkül, hogy vala­miféle a nőemancipációs moz­galmak hőskorára emlékezte­tő hangvételű írással akarnék a nők védelmére kelni, egy­némely elmondandóm van. A rendeletek, a törvények jók. A határozatokat ismertető és magyarázó propaganda is jó. Adott esetben és helyen — elvben — mindannyian szépen tudunk szólni az egyenlőség­ről, annak fontosságáról. Ugyanakkor azonban valljuk, hogy a társadalomnak nem­csak legkisebb, de alapvető és meghatározó egysége a csa­lád. És ha valami rendben van a családban, akkor rendben van a társadalomban is. S persze ez fordítva is igaz. És éppen az egyenjogúság kérdé­se rendben van-e a családon belül? Tulajdonképpen erről volt szó azon az értekezleten, ame­lyet a szekszárdi járási párt- bizottság rendezett a pártszer­vezetek nőfelelősei számára, s ahol a beérkezett mintegy negyven kérdésre Orbán Jó- zsefné, a Központi Bizottság nőreferense válaszolt. Negyven kérdés hangzott el, írásban és szóban, felsorolni valamennyit nem lenne érde­mes, inkább egy kérdéscsoport kiemelése kínálkozik kívána­tosnak. A nők vezető funkció­ba állítása. Tulajdonképpen e körül folyt a vita az értekez­leten és e körül folyik a vita társadalmi méretekben is. összegezve a mondottakat és a ki nem mondottakat, eb-; család ben lehetne summázni a do* log lényegét: „Az termásxe» tes. hogy egy férfi örül annak# ha munkahelyén előléptetik) és ezzel nő a társadalmi rang­ja, meg a fizetése. Ennek örül az egész család, örül az őszé szony is és örülnek a gyere­kek is. De vajon hasonló-e aÁ öröm, ha a nőt léptetik el&i lép magasabbra a társadalmi és a kereseti ranglétrán r* , Nos, a válasz eleve adott) Nem azonos mércével mémeM a két esetben. Amíg a férfi rangbéli növekedése rsnUrtl büszkeség, addig a felettél* gondjainak növekedése — meri higgyük el, hogy a rangból* emelkedés egyben grind n^pe J rodást is jelent —, egyben A család gondjait is növeli. Azi hogy a férfi társadalmi mun­kát végez, és ezzel a fsaUritó* rabol el időt, természetes, *&* még az is, ha társadalmi foglaltság ürügyén növeli A munkahelytől és a családfői távol töltött időt. Ellenkező esetben viszont..? Miről van hát szó? seme mi esetre sem arról, hogy aA anyát el kell szakítani család» jától akármilyen rövid idi&rd is. Ellenben, amíg az egyenlő­ség, az egyenjogúság eszméid a családon belül meg nem va­lósul, addig társadalmi mére­tekben sem tudunk tetjca ér* tékű eredményt elérni. SgA nőnek se esett még le aA aranygyűrű az ujjáról, ha léé* je szakmunkásként kereste A kenyerét, de egyetlen férfi! sem ér hasonló „baleset”, ha feleségét jó munkája, képassőf ge, tudása, esze miatt művessé, tőnek neveznek ki. It Of.

Next

/
Thumbnails
Contents