Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-09 / 133. szám
szekszárdi kukoricatermesztési rendszer Ál ét elején e Gödöllői Agrártudományi Egyetemen országos tanácskozás keretében vitatták meg az iparszerű növénytermesztési rendszerek utóbbi években elért eredményeit, fejlesztési feladatait. a kukoricaiermesztési szezon elején vagyunk, aktuálisnak tartjuk közölni a* országos tanácskozáson elhangzott előadást, amely a Szekszárdi Állami Gazdaság kukoricaiermesztési rendszerét értékeli. n. Irodánk műszaki osztálya a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézettel -.együttműködik. Az intézet kiterjedt nemzetközi kapcsolatainak hasznosításával figyelemmel kísérhetjük a kukoricatermesztés -betakarítás és -tartósítás .gépesítésének legújabb eredményeit.-Értékelő apparátus végzi termelési rendszerünkön belül " á küköncafermelésben részt vevő gépek és berendezések megfigyelését,"'" értékelését. A termelési rendszerünkben alkalmazott vagy alkalmazásra váró új gépek és eszközök minőségében és műszaki megfigyelésében — alkalmazásuk gazdaságosságának megítélésében ugyancsak az intézet sokirányú taoasz- talataira támaszkodhatunk. A nartnergazdasacairjkban működő gépek zavartalan üzemelését szervizcsoportunk látja el. A speciális szerszámokkal felszerelt szervizkocsikat a gyorsabb hibaelhárítás érdekében ez évben rádió-adó-vevő berendezéssel szereljük fel. Tervezzük, hogy a telexszel-még nem-rendelkező nagyobb területtel bíró partnereink részére — ahol a be- sjezetés .lehetséges — ehhez anvagl segítséget nyújtunk. Az alkatrészellátás biztonságát je^epti, hogy ez év tavaszán már mintegy 20 millió Ft érték* geoalkatrészt tartalmazó konszignációs raktár áll rendelkezésünkre. Az alkatrészigényt a John Deere cég szakembereivel közösen a hazai gépmeghibásodások _ tapasztalatait és gyakoriságát figyelembe véve állítottuk őszSZ0. Szerződéses konstrukciónk lényege a következőkben foglalható össze. A partnereinkkel kötött együttműködési alapszerződés három évre. szól. A gesztor kötelessége szerződésünk szerint: 1. A partnerek nevében a d ev izahi tel- szerződés megkötése és az elfogadott devizahitel-szerződések alapján a tőkés gépek importjának bonyolítása. 2. A beérkezett gépek összeszerelése és üzemképes állapotban történő átadása a part- riergazdaságok szakembereinek közreműködésével. 3. A technológiai és műszaki szaktanácsadás. A gépek garanciális szervizének megszervezése. A tőkés gépek alkatrész-utánpótlása konszignációs,.-raktárról. 4. A tőkés devizahitel törlesztésére felajánlott export kukoricaszállítás szervezése és az értékesítés pénzügyi lebonyolítása. 5. A gépek üzemeltetéséhez és a termelési rendszer irányításához szükséges szakemberek kiképzése a partnergazdaságok részére. ,6. Közreműködés a komplett gépsorhoz szükséges szocialista és belföldi gépek hitelénél: megszervezésében. E gépek megrendeléséről közvetlenül a partnerek gondoskodnak. 7. A termelési idény megkezdése előtt a partnerek részére termelési technológia elkészítése. A vetőmag, műtrágya és növényvédő szer beszerzése. "A gesztort a tevékenységéért: három éven keresztül 150 forint'ha bonyolítási díj, ezen kívül a második és harmadik jivben a bazistermés-átlaghoz képest elért többlettermés, 4, illetve 5 százaléka illeti meg. A partnerek kötelessége: 1. Gondoskodni a tőkés, a szocialista és belföldi gépek megvásárlásához a 30 százalékos saját ető, illetve kiegészítő hitel biztosításáról. 2. Az exportra előirányzott kukoricát a hatályban lévő exportszabályok szerint a kijelölt rendeltetési állomásra szállítani, vagonba rakni és a határállomásig felmerülő mindennemű költséget viselni. 3. A gesztor részére a termelési rendszer értékeléséhez szükséges adatokat rendelkezésre bocsátani. 4. A termeléstechnológiában megadott alapelveket betartani. A szerződésünkből adódik, hogy a partnergazdaságok tulajdonosai a gépeknek — tehát a gépek karbantartásáról, esetleges javításáról — ésszerű kihasználásáról maguk gondoskodnak, természetesen a gesztor mindehhez szaktanács- adással segítséget nyújt. Lényeges, hogy a hitelek törlesztésére a bázisátlag feletti terméstöbbletből exportra adott kukorica árbevételi többlete teljes egészében a partnergazdaságnál marad — annak nyereségét növeli. Termelési rendszerünk 500 ha-s területi egységekre a következők szerint a j ánl j a gépei t: Tőkés gépek 3 246 m/Ft szocialista gépeket Néhány évvel ezelőtt már- már úgy látszott, háttérbe szorul közművelődésünk, közoktatásunk egyik igen fontos és szerteágazó területe, a felnőtt- oktatás. Az MSZMP Központi Bizottságának közoktatásról szóló határozata azonban „helyére tette” ezt a kérdést és jelentős szerepe van abban, hogy ismét jelentőségének társadalmi életünkben betöltött fontos szerepének megfelelően kezelik. Tolna megye országos viszonylatban is szép eredményekkel dicsekedhet, különösen az iskolán kívüli felnőttoktatás területén. Erről már többször hírt adott a megyei és az országos sajtó, számos szaklap. Most arra a kérdésre kértünk választ Póla Károlytól, a megyei tanács művelődésügyi osztályának iskolai csoportvezetőjétől és Mándi Gyulától, a megye középiskolai felnőttoktatási szakfelügyelőjétől, hogy mi a helyzet az iskolai — ezen belül a középiskolai — felnőtt- oktatás területén. MÁNDl GYULA: — A korábbi esztendőkhöz képest több lényeges változás történt, például a hallgatók összetételében. Míg régebben elsősorban az idősebb korosztályból került ki a tanulók többsége, addig napjainkban a fiatalok vannak túlsúlyban. Magasabb lett a nők aránya is. főként a gimnáziumban. Ennek okát én elsősorban a nők társadalomban, családban betöltött szerepének megváltozásában látom. PÓLA KÁROLY: — Különösen megfigyelhető ez a fiatalodás a szakkközép- iskolában. Az ok nyilvánvaló: a nyolcadik osztályt befejezők közül még a jobb tanulók többsége is először szakmát tanult. Miután ezt megszerezte, úgy (teher-pótkocsi) 348 m/Ft belföldi gépeket — szárítóval 1 488 m/Ft ajánlunk, ehhez jön szárító építési költsége 1 250 m/Ft Tehát az 500 ha-s egységre jutó beruházás 6332 m/Ft, 1 ha-ra 12 664 forint beruházási költség jut. A beszerzett gépekre egyéves garanciát nyújtanak a szállító cégek. A gépsorral a kukorica mellett 500 ha gabona összes munkája is elvégezhető. A magas beruházási költségből adódó amortizációs költséghányad kigazdálkodása csak a technológiái előírási szigorú, fegyelmezett betartása, a gépek előírás szerinti karbantartásának biztosítása és több műszakos üzemeltetése esetén lehetséges. A nagy teljesítményű gépek célszerű eredményes használata érdekében a partnergazdaságok — egész gazdálkodásuk felülvizsgálatára kényszerülnek. Revízió alá kell venni hosszú távú termelési célkitűzéseiket, a gépesítés fejlesztésében kialakított koncepciójukat, a munkaerő-gazdálkodásban korábban kialakított elképzeléseiket, a táblanagyság, a szakosítás, a koncentráció terén uralkodó szakmai nézeteket. Ezért első évben számolnunk kell zökkenőkkel a gépkihasználásban és az7,al, hogv partnereink még nem tudják gondolta. szüksége van az érettségire, pontosabban az ez. zel járó magasabb szintű műveltségre. MÁNDI GYULA: — Ha tovább vizsgáljuk az összetételt, kiderül, hogy s többség vidéki. A vidékit itt Szekszárdhoz viszonyítva értem. Olyan településekről jelentkeznek. ahol nincs, vagy nem volt középiskola. Az ösz- szetétel egy másik jellemzője, hogy többségben vannak a fizikai dolgozók, illetve az ilyen származásúak. — A közoktatási párthatározatot követően a Művelődésügyi Minisztérium számba vette az iskolai felnőttoktatás megoldandó problémáit, intézkedési tervet dolgozott ki". Azt tekinti feladatának, hogy a művelődésnek, az iskolai végzettség megszerzéséhez vezető útjait szélesebbre tárja a dol- dozók tömegei előtt, a művelődési anyag és annak elsajátításához nyújtott pedagógiai segítség korszerűsítésével. a dolgozók élet- és munkakörülményeihez az eddiginél jobban alkalmazkodó formák előtérbe állításával. PÓLA KÁROLY: — Az első lényeges lépés már megtörtént. A speciális, a felnőttoktatás számára írt tankönyvek bevezetése, tavaly fejeződött be a negyedik osztályokban. Korábban a nappali tagozatosok tankönyveit használták. Az új tankönyvek üte. mezese, a behnük található fel. adatok, a felnőttek számára kiadott munkafüzetek kiválóan alkalmasak az eavéni tanulásra. Ugyancsak lényeges változást jelent a «szeptemberben Induló „dolgozók hároméves szakközépiskolája”. Ebben az iskolatípusban azok tanulhat- hatnak. akik elvégezték a nvolc általánost és szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkihasználni a rendszerben rejlő lehetőségek felső határát. A korszerű nagy értékű gépek és eszközök alkalmazása szigorú agrotechnikai fegyelmet követel minden szakembertől és dolgozótól, mert ellenkező esetben egy jónak tűnő — 8—9 q/ha-kénti többlettermés nem fedezi a magas költségeket A gazdaságok részére adott termelési technológiát úgy állítjuk össze, hogy a már korábban kialakult termelési gyakorlat, az első évben rugalmasan beilleszkedjék, az átmenetre lehetőséget teremtünk. meghatározzuk a talajerő-visszapótlás, a talajművelés rendszerét. A technológiánk növényvédelemmel kapcsolatos része — betegségek elleni védekezés, — a rovarkártevők elleni védekezés, — és a gyomnövények elleni védekezés rendszerére a növényvédelmi munkák szervezésére terjed ki. A termelőhely figyelembevételével meghatározzuk a termelendő fajtákat és azok termesztési technológiáját vetéstől a raktározásig. A gesztor feladata, hogy a termelés szervezésében, a termelési eljárásokban elért eredmények mellett egv még jobb. még eredményesebb megoldás lehetőségeit vizsgálja. A magunk elé tűzött feladatok jelentős része ezt a célt szolgálja. Meg kell vizsgálnunk a rendszerhez tartozó területeken az agrokémiai központok kiépítésének lehetőségét úgy. hogy partnergazdaságaink műtrákeznek. Négy változata lesz: esti tagozat, levelező tagozat — ez utóbbi két variációban. Hetenként egy, illetve két napot kell iskolába járni. A kétnapos változatnál a második nap kizárólag a gyakorlást, a tanultak elmélyítését szolgálja. Végül a dolgozók hároméves szakközépiskolája lehetővé teszi a vizsgákra történő egyéni felkészülést is. E formákban Tolna megyében két helyen indul meg a levelező oktatás. Szekszárdon a Rózsa Ferenc Műszaki Szakközép- iskolában. Dombóváron pedig az Apáczai Csere János Szak- középiskolában. A hallgatók kizárólag közismereti tárgyakat tanulnak és a Harmadik év befejezése után érettségi bízó- nyítványt kapnak. Azok. akiknek nincs 6zakmunkás-bizo- nyítványúk, a hagyományos formában tanulhatnak « gimnázium levelező illetve a szak- középiskola esti és levelező tagozatán. MÁNDI GYULA: — Annak ellenére, hogv a dolgozók szakközépiskolája há- roméves és ..csak” közismereti tárgyakat tanítanak benne, nem ad kevesebbet mint a hagyományos négyéves formák. nem gyorstalpaló tanfolyam. mivel a szakmunkásképző tantervére épít. Figyelembe veszi az ott szerzett szakmai ismereteket és tapasztalatokat. — Akár a nappali tagozaton. az esti és levelező oktatásnál is fontos a módszertani kultúra állandó fejlesztése. Szem előtt tartják-e ezt a megyebeli pedagógus- továbbképzésnél? PÓLA KAROLY: — Sajnos a pedagógus-továbbképzés nálunk nem foglalkozik a felnőttoktatás módszertani kérdéséivel. Ennek egyrészt az az oka. hogy nincsenek csak levelező vagy esgya-, növényvédőszer-íg®Sy^5 á központokból tudjuk kielégíteni. A központok elvégeznék a műtrágya kiszórását és a növényvédelmi munkákat is. Keresni kell a lehetőségét a partnergazdaságok jelenleg külföldi árukukoricaként értékesített termésének további értékesebb áruvá történő feldolgozására. közös vállalkozás ke. rétén belüL Gazdaságunk második éve végez több száz vagonos nagy. ságrendben kukoricatartósítást kémiai szerekkel, tervezzük e módszer partnereinknél törté, nő kipróbálását. Továbbra is szükségesnek tartjuk a hasonló gépsorral dolgozó nádudvari rendszerrel eddig is.jól bevált közös fellépésünket a külföldi partnerrel szemben, esetleg kibővíteni együttműködésünket a gépja- vitás közös megoldásában. 1974- ben gyakrabban kell tájékoztatni partnereinket a rendszerben folyó munkáról. Ki kell dolgoznunk, hogy a szerződésben kikötött három év letelte után milyen feltételek mellett lehetséges a szerződés meghosszabbítása. 1975- re felül kell vizsgálnunk géprendszerünk egyes gépeit és ahol lehetőség van a korszerűbbet. jobbat bevezetni — ott a cserét végre kell hajtani. A jelenleg meglévő hazai lehetőségek kihasználását áss alkatrészellátás bővítése — a költségek csökkentése érdekében erőteljesen fokozni kell. DR. BÁLLÁ ANTAL a SZÁG igazgatója ti tagozaton tanító pedagógusaink és megyénkben nincs önálló „dolgozók iskolája” sem. A tantestületeken belül alkalmanként foglalkoznak a felnőttoktatással. Tudjuk, nagyon sürgős feladatunk a módszertani továbbképzés megoldása. — Milyenek a megyebeli felnőttoktatás személyi feltételei? MÁNDI GYULA: — Az iskolák törekszenek arra, hogy a legtöbb tapasztalattal rendelkező kollégák tanítsanak a dolgozók iskoláiban. Az viszont tény. hogv ezt a fontos feladatot a pedagógusok csak túlórában látják el. — A pedagógiai feltételek javításának szükségességéről már volt szó, de az is nagyon fontos, hogy a munka mellett tanuló dolgozók feltétlenül megkapják a jogszabályokban rögzített kedvezményeket, s minél többen élvezzék azt a támogatást, amelyre a munkaadó nem kötelezett, de megadhat. MÁNDI GYULA: — Nem tapasztalhatók, hogy az esti. illetve levelező tagozaton tanulók nem kapnák meg a munkaidő-kedvezményt, vagy a tanulmányi szabadságot. Az viszont tény. hogy esetenként nehezíti a gimnáziumba történő beiskolázást bizonyos munkahelyi szemlélet: szívesebbem veszik, ha a tanulásra jelentkező szakmailag képezi magát és nem „csak” az általános műveltségét igyekszik gazdagítani. PÓLA KÁROLY: — A munkahelyek és az iskolák kapcsolata általában jó. Ott, ahol a dolgozók tömegesen vesznek részt az oktatás valamelyik formájában — például a megyei kórház, vaev a dombóvári vasúti csomóoo^t esetében — rendszeresen figyelemmel kísérik az előmenetelt. — Köszönjük a beszélgetést. Gy. M. Szeptembertől: hároméves szaltkőzépiskola Felnőttek az Iskolapadban
