Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-09 / 133. szám

V I fi® if, eszi mázai Bemutatkozik : A Népgazdaság eredményei című moszkvai kiállításon lát­ható „Kővirág” és „Kalász” nevű szökőkutak, a Krém’ mozaikdíszítései, a moszkvai és leningrádj metró számos állomása — mindez a lenin- grádi Művészeti Akadémia mozaikműhelye művészeinek munkája. Most egy hatalmas, több mint 500. négyzetméter területű mozaikképet készíte­nek a szibériai krasznojarszki vízierőmű részére. A nagysza­bású munkához több mint 15 tonna színes üveget használ­nak fel. A műhelynek külön színes^ üveg-gyára van, ahol a hely­ben kikíséretezett különleges „receptek” szerint dolgoznak: Jelenleg 13 ezer különbözői színárnyalatot tudnak előálló; tani. Korábban, amikor a szí-' nes üveget külföldről szállítot­ták, gyakran változtatni kel­lett a mozaikkép tervezett szín-' összetételét. A művészek most a vázlatnak megfelelő színű üveget tetszőleges mennyiség­ben megrendelhetik a műhely különüzemében. Mostanában, — nyolc. nyel­ven — mind gyakrabban ko­pog a telex az Intermetall Vaskohászati Együttműködési Szervezetének állandó buda­pesti irodájában; a KGST egyik íegeredményebben mű­ködő vállalkozása az idén ősz­szel ünnepli fennállása tizedik' évfordulóját. A szocialista államok gyors ütemű gazdasági fejlődése, a technikai előrehaladás, az új iparágak kialakulása, már a hatvanas évek elején mind égetőbben követelte a vas­kohászatban megvalósítható együttműködés új formáinak kialakítását, a kutatás, a ter­melés és a fejlesztés összehan­golását. Á szervezet létrehozá­sát Magyarország. Csehszlová­kia és Lengyelország 1964 nya­rán kezdeményezte, s még ugyanebben az évben Bulgá­ria. a Szovjetunió és az NDK csatlakozásával megalakulha­tott az Intermetall. Négy esz­tendővel később. 1968 novem­berében. a Jugoszláv Vaskohá­szati Üzemek Egyesülése, majd 1970-ben a román Metalim- portexport állami külkereske­delmi vállalat kötött, egyez­ményt az Intermetallaí. E' két ország., szerződéseik , alapján, azóta is részt vesz. a szati termékek cseréjében. ‘ a kaoacitások együttes kihasz­nálásában. Lapozzuk fel az Intermetall alapítási effvezményét. E sze­rint a szervezet legfőbb fel­adata „mind jobban kielégíte­ni a tagországok igényeit_ a vaskohászat termékeiből, még­pedig az együttműködés új, hatékonyabb formáinak beve­zetésével”. Az elmúlt tíz év igazolta az alapítók várakozá­sát. A tagországok eddi'g mint­egy 50 szakosítási javaslatot dolgoztak ki és fogadtak el. Ezek kiterjednek a hengerelt rudak, a melegen hengerelt idomok, a lemezek, a csövek, a hidegen hajlított profilok, az ipari fémtömegcikkek, a porkohászati gyártmányok elő­állítására. A szakosítási program haté­konysága érdekében, a maga­sabb színvonalú műszaki és termelési kapcsolatok kialakí­tása jegyében az Intermetall összegyűjtötte és rendezte a tagországok 362 ‘ hengerdei gép­sorának termelési és techni­kai-technológiai adatait. Ezt követően — az egységes tevé­kenység végett — szakosítási egyezményeket dolgoztak ki, majd felmérve a tagországok szükségleteit, meghatározták a két és több oldalú alapon cse­rére kerülő termékek listáját. A termékcsere gazdasági előnyei közismertek. Az Inter- metali a naturális cserét ugyan­akkor összekötötte a kapacitá­sok ésszerű kihasználásával. Amennyiben az egyik tagor­szágban — a belső rendelés- állomány csökkenése miatt — ideiglenesen szabad kapacitá­sok keletkeznek, a társak meg­rendelései máris biztosítják a folyamatos termelést. Ugyan­így a váratlanul felhalmozódj készletek sem okoznak gon­dot az egyes Intermetall-ta- goknak, mert a nemzetközi csere keretében lehetővé vá­lik a kiegyensúlyozott fák tár­gazdálkodás. A ^ szervezet fennállásának első éveiben a .tagországok fő­leg acélt és bugát adtak át egymásnak, az utóbbi időben viszont mind szélesebb körű a magasabb szinten feldolgozott, kiváló minőségű, vaskohászati termékcsere. A cserelistákon ma már ugyanúgy megtalá-lni a hengerelt rúd-Idomáriikat. mint azok továbbdolgozott termékeit, a bevonatos lemeze­ket. a kalibrált acélt, a hide­gen hengerelt szalagokat' és hajlított profilokat, az acél­huzalokat és csöveket, az önt­vényeket, valamint a fémtö­megcikket. nevezetesen a csa­varokat és szegeket, illetve a láncokat. Amíg 10 évvel ezelőtt az Intermetall keretében. a részt vevő államok mindössze 780 ezer tonna fémterméket cseréltek addig +avalv már 2 millió 580 ezer tonnát! Ez a mennyiség az érdekelt orszá­gok vaskohászat; exnorriánck több •Yfín^-’íW' mrn'f nagyobb jelentőségre tesz szert az egyes országokban várafla­nul'-.jielPWfekeZŐ! hiánvok nemzet­közi együttműködéssel való megszüntetése is, Á gyors közbeavatkozás, a rendelések és a szállítások ha­tékonyságának fokozása érde­kében a tagországok kiszélesí­tették információs rendszerü­ket. Ma már a kiadványok tu­catjai segítik a szakembere­ket; az Interpretál; tagjái egy­más rendelkezésére bocsátják termékeik jegyzékét, '.a belső és külső értékesítés megszer­vezésének rendiét, a működő és az újonnan létesülő kapaci­tások jellemzőit.. Á Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa által elfogadott komplex program lehetővé te:. szí az integrációs folyamatok kiszélesítését a vaskohászat va­lamennyi területén. Az Inter- metall .ennek megfelelően fog­lalkozik a közős beruházások előkészítésével. A tagországok •népgazdaságai oly gyors ütem­ben fejlődnek, hogy mind több új, korszerű termék gyártására van szükség. A gazdaságosság pedig megköveteli a nagy so­rozatú termelést, amely ma már kizárólag együttes erővel oldható meg. A szervezet je­lenleg a jó hatásfokú; kiváló minőségű transzformátoracél gyártására, a rozsdamentes és a saválló hidegen hengerelt acéllemezek, illetve szalagok, valamint a göngyöleglemezek gyártására szolgáló üzemek kö­zös beruházása érdekében munkálkodik. A szocialista országok egyik fiatal gazdasági intézményét mutattuk be. érthetően rend­kívül vázlatosan. A szervezet tízéves tevékenysége gazdag tapasztalatokkal vértezte fel a tagországokat, a szakértők szá­mos akadályt hárítottak el az együttműködés kibontakozása útjából. Az Imermetall feltár­ta a szakosítás, a specializá- ció. a választékcsere és a ko/>- peráció számos új formáját, így a következő évtizedet már az intenzív integrációs munka jegyében kezdhetik el. Benedek István Gábor Az egyik penzai üzem számára készül a „Tudomány és hala­dás" elnevezésű mozaikkép. Alkotója Pável Abramicsev és Jakob Beszpersztov. Vidéki nagyvállalat (elvé­telre keres 2—3 ÉVES GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ, TÁRGYALÓKÉPES BERUHÁZÁSI ÜGYINTÉZŐT. Lakást a vállalat biztosít. „Jelentős fejlesztés, 142649" jeligére a szekszárdi hir­detőbé. • (166) 19. Hogy Edit ezen az éjszakán nem tudott aludni, azon aligha lehet csodálkozni. Világéletében bízott ugyan jó szerencséjében, ám azt is tudta, hogy a város lehetősé­gei, amélyben élt, szóval, hogy ezek a lehetőségek különösen a férjhez menés tekintetében bizony meglehetősen korláto­zottak. Igaz, egy. húszéves csinos lánynak aligha van, vagy le­het oka különösebb pesszimiz­musra. De Edit nyitott szem­mel járt a világban. És látta azt, amit más is tapasztalt, és ami különben is kétségbevon­hatatlan tény volt. hogy ren­geteg a csinos jó alakú lány. És,’ hogy a férfiaknak nem na­gyon akaródzik a nősülés. ' Próbált- tervszerűen készülni a sikerre. Ezért inkább várt. A lehetőségek, amelyek eddig eléje kerültek, nem voltak ép­pen rosszak — ketten is meg­kérték már a kezét —. de ő jobbra várt, többre tört. 'Azt szerette volna, ha min­den tekintetben az átlag fölé tud. majd emelkedni. Ám bármekkora volt is az elszántsága és az önbizalma, néha azért csak elbizonytala­nodott. Olyan távolinak, oly kis valószínűségűnek tetszett az, hogy egy olyan férfira lel, aki minden tekintetben megfe, lel az igényeknek, amelyeket vele szemben akar támasztani. És most i.tt van. Megvan. Élő. valóságos ember. Isme­ri. Már tudja róla, hogy kicso­da. Három nap múlva vacso­rázni. lán-ol-i és valószínűleg es j kóló zni is fog vele. Férfias. És mégis milyen ud­varias. Nem, egyáltalán nem volt tolakodó. Szinte félszegen, kisfiúsán kezdett hozzá az ismerkedés­hez. Persze lehet ebben némi — vagy jó adag — megjátszás is. Bár nem valószínű. És külön­ben is az elkövetkezendő na­pokban minden ki fog derülni. Edit feküdt az ágyban, bá­mult maga elé a sötétségbe, amelyet néhol megbontott, oly- helyt szeletekre szabdalt az utcáról beszüremlő lámpafény. Bámult maga elé. és ábrán­dozott. Ahogy a maga korabeli, túl sokat akaró lányok álmo­dozni szoktak. Megfeledkezve tehát a javakhoz vezető útról, mindjárt a csillogó végered­ményt színezve ki maguk elé. Hosszú utazások külföldön. Csodálatosabbnál csodálatosabb ruhák. Estélyek. Pezsgő. Ra­gyogó autók, amelyek halkan siklanak a finoman kivilágított diszkrét belvárosi mellékut­cákban. Kéken csillogó tenger. Arany­sárga homokpad. amelyen szét­terülnek, majd elcsitulnak a meg-megújuló erővel rátörő hullámok. S mindenütt 5. Frank Ró- bertné. született Danner Edit... Ismerősek, sőt szokványosak voltak ezek az álmok. Számta­lan lány végigábrándozta már őket. Lényok, akik ilyenkor el­szakadtak a realitástól, — lá­nyok. akiknek nem volt aka­ratuk, tehetségük, ambíciójuk ahhoz, hogy a maguk erejé­ből vigyék "valamire. Lányok, akik a filmekből csak az „édes életet”, a regényekből csak a csillogást olvasták ki. Lányok, akik a magazinokban látott minták szerint öltözködtek, a sztárokhoz akarva hasonlítani fésülik a hajukat... Reggel anyja mindjárt rá«’ kérdezett: — De gyűrött az arcod! Tán nem aludtál? Egy pillanatig töprengett rajta, besséljen-e, vagy inkább hallgasson. De máris ellenáll­hatatlan vágyat érzett ahhoz, hogy közölje anyjával a tegnap este történteket. Csupán a megismerkedés körülményein enyhített valamicskét. Kitalált szituációt költött hozzá a tör­ténethez, amely megfelelt a helyi konvencióknak, egyben azonban nehéz lett volna a dolognak utánaellenőrizni, mert olyan emberre hivatko­zott —, aki Frankot bemutatta néki —, akit anyja nem ismert. — És képzeld, külföldi. Üz­leti úton van itt Spanyolor­szágból. Arcáról lerítt az öröm. — Nana. kislányom. Hátha valami szélhámos. — Nem anyu. Ez irtó klassz férfi. És irtó rendes is. — Nyugtával dicsérd a na­pot. Mind így kezdik. Aztán meg kiderül róluk, hogy ... — Meghívott vacsorázni. Szombatra. — Miért éppen szombatra? Hiszen ma még csak csütörtök van. Ha annyira érdeklődik irántad... — El kellett neki utaznia fontos üzleti ügyben ... Na szia. rohanok, mert még el- kések, és az a piszok Varjas képes bemószerolni a főnöknél. Mikor Dannerné magára ma­radt. gondolt egy nagyot. Há­rom szálloda működött a vá­rosban Feltárcsázta a legelő­kelőbbet. — Halló! Lakik önöknél egy Spanyolországból érkezett úr, bizonyos Frank Róbert? — Igen, kérem. — Beszélni szeretnék vele.« — Sajnos, elutazott kérem. Csak szombaton érkezik visz- sza ... Kíván valami üzenetet hagyni neki? ... — Nem szélhámos *— futott át Dannernén az öröm. — Nem szélhámos — ejtette ki kezéből a kagylót (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents