Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-07 / 131. szám
T Ünnepi könyvhét ’74 , Irodalmi est Kakasdon A vendégek: Tamás Menyhért, Horváth Zsigmond, Surányi Ibolya Este hét óra. A kakasdi tanácsházán író—olvasó találkozóra gyülekeznek az emberek. A vendégek: Tamás Meny-' hért költő. Horváth Zsigmond, a Szépirodalmi Könyvkiadó lektora és Surányi Ibolya előad óművésznő. Bevezetőül Horváth Zsig- ■ mond elemzi az ünnepi könyvhét szerepét, feladatát és lehetőségeit. 1934-tői évente megtartjuk a könyv ünnepét. Bár ez a hét tulajdonképpen az irodalom ünnepe, a tudományok és művészetek is részesei a könyvhétnek. Költők és írók adnak hírt önmagukról, az értelemre apellálva, könyvek lapjain, de úgy. hogy mindenkihez szólnak. Törekednünk keli arra. hogy a könyv szere- tete és az olvasásra szánt idő megfelelő helyet kapjon életünk mindennapjaiban. Az est művésznő vendége Suráyi Ibolv« következett, aki néhány másodperc alatt belopta magát a hallgatóság szívébe, szuggesztív. kifejező versmondásával. Kedvencével, Balassival kezdte, majd Petőfi-. Ady-. József Attila-. Rad- nóti-versekből nyújtott rövid, de igen igényes válogatást. S amikor Illyés Gyula „Szek- szárd felé’7 című versét szavalta, már mindenki itthon érezte magát Tolnában. A megérdemelt vastaos után ráadásként Gsoóri Sándor „Tűzoltók” című versét adta elő. Horváth Zsigmond vette át a szót az élőadóművésznőtől és mintegy beköszöntőül szólt Tamás Menyhért életútjáról. Mint mondta, a költő a ma élő költőnemzedék egyik jelentős tagja. A költő tudja, hogy nem szabad szürke verset írnia. A gyermekkor élményanyagát — a bukovinai székelység 1944-es második bukását — kell rostálnia és versbe foglalnia, s ezt is teszi. Tamás Menyhért — szavai szerint — szívesen jött Kakaséra. mert itt őrzik leginkább a Bácskából hozott hagyományokat. — A bukovinai székelység nyelvezetén írom verseimet. Tulajdonképpen én is székely vagyok, mint sokan hallgatóim közül, de sokkal egyszerűbb, ha azt mondom, hogy magyar vagyok. Hagyományaink ápolására biztosítottak lehetőségeink. Surányi Ibolya következett, aki a költő néhány, versét mondta el a tőle megszokott biztonsággal. Kiemelném az elhangzottak közül Versek édesanyám kapcsoskönyvéből címűt, ami különösen megragadott. Az est hátralévő részében a hallgatóság kérdezett, a jelenlévő vendégek válaszoltak. — Költői ihletként mikor jelentkeztek a nagy vándorlás élményei? — Előzményként egy Radnó- ti-évfordulón elhangzott verset. az Erőltetett menetet említem. majd Tolnai Gábor írásait, végül Thiery Árpádnak, a véméndi székelyek közt folyó kutatásai és ösztönzései vittek el odáig, hogy egy hosszabb szigligeti művósztélepi tartózkodás alatt felszakadtak a múltammal kapcsolatos emlékeim. A tragikumot a népi nyelvezettel próbálom ellensúlyozni. Hosszas munka után. 1964-ben készült el első versesgyűjteményem. melynek Apám című versét a Népszava is közölte. — Első verse mikor született?. — Tizenegy éves voltam. Örán, pad alatt írtam. — Kik azok a költők, akik hatással vannak önre? — Illyés Gyula, Nagy Sándor. Csoóri Sándor, Szabó Lőrinc a legfontosabbak. — Mondana a műhelytitkaiból néhányat? — A Székely-ciklus négyszáz sorát négy év alatt írtam. Lassan írok. Egy szón. vagy gondolaton hosszú ideig töprengek, ha nem jut eszembe. Versírás előtt és alatt ideges vagyok, utána Illyés Gyula mondását hallom: „Szépség íázmé- rője a hátgerinc.” Ugyanis ha futkos a hideg a hátamon a gyönyörűségtől, akkor jó a vers. ellenkező esetben addig próbálom csiszolni, ameddig nem érzem ezt. — A székelység menekülésével kapcsolatos verseit hogyan fogadták lakóhelyén. Kis- dorogon? — Két végletet említek, mindegyiket testvérem mondta: „Mit kell teregetned anyád dolgait?” és a másik: „Nemcsak szép amit írtál, hanem igaz is.” Surányi Ibolyától pályája felől érdeklődtek, mire a művésznő elmondta, hogy előadóesteket tart Balassi, Tóth Árpád verseiből és a lengyel irodalomból. Több éven át vezetője volt az Egyetemi Színpadnak. Az egyetemen versmondást tanít. Bizonyításul már halljuk is Vajda János Húsz év múlva ég Tóth Árpád Láng című versét. Az est utolsó momentumaként Tamás Menyhért dedikálta könyveit. SZÉKELY LÁSZLÓ Népi iparművészet — modern otthon Hazánk huszonhat népművészeti és háziipari szövetkezete vesz részt legszebb nép- művészeti, népi iparművészeti termékeivel azon az országos kiállításon, amely »ma, június 7-én nyílik meg Budapesten a Fővárosi Művelődési Házban. A kiállítók között természetesen jelen van a decsi székhelyű Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezet is. De nem hiányoznak a kiállítók. közül az egyénileg tevékenykedő népi iparművészek sem, akik ha megyei viszonylatban nem is, országos viszonylatban tekintélyes létszámot . képviselnek. A „Népi iparművészet a modern otthonban” című ki1 állítás ünnepélye* megnyitása délután háromkor lesz. Ezért dr. Bodrogi Tibor kandidátus adja át a nyilvánosságnak a kiállítást, amit a megyénkben is jól ismert dr. Boro6s Marietta muzeológus rendezett. Nemrég arról adtunk hírt; hogy a Sárköz népművészete idénynyitástól augusztus derekáig bezáróan mutatkozik be a tihanyi tájházban a hazai és külföldi turistáknak, üdülővendégeknek. A megyében termett népi iparművészeti termékekből ennek ellenére jutott a fővárosi kiállításra is« hogy a figyelmet Sárköz napjainkban is élő népművészetére, illetve népi iparművé* szetére felhívja. A kiállítás szeptember 15-ig tart nyitva. Tanácsülés Bátaszéken Bátaszék Nagyközség Közös Tanácsa a napokban tartotta gyűlését, melyen az oktatás továbbfejlesztéséről szóló KB- határozat végrehajtásáról, az új bátaszéki iskolavezetési struktúra tapasztalatairól száKülföldi törzsvendégek a Balatonnál A Balaton-parti szállodák, motelek és kempingek vezetői már a szezon kezdetén úgy vélekednek, hogy az idén tovább növekszik a Balaton külföldi törzsvendégeinek a száma. A keszthelyi motelt és a Helikon szállót az idén is olyan osztrák csoportok keresik fel, amelyek tagjai már többször tartózkodtak a Balaton-parti városban. Hat balatoni kempingben külön táborrészeket béreltek a csehszlovák bányák és nagyüzemek szakszervezeti bizottságai. Balatongyörökön a fizetővendégszolgálat magánházainál jelentkeztek á Balatont kedvelő osztrák nyaralók. A hévízi tónak is megvannak az állandó vendégei. A tihanyi és a balatonfüredi kemping helyeit már parcella- és sátorhelyszámmal igénylik az osztrák, az NSZK-beli és más európai országok turistái. molt be Micsky Lajos igazgató. Köztudott, hogy Alsónána— Várdomb—Alsónyék—Pörböly iskolái és óvodái egy irányítás alá kerültek. Egy igazgató és hat igazgatóhelyettes látja el a vezetést. Pedagógiai munkakörben 96 tanár-tanító-óvónő működik. Az intézményhez a technikai dolgozókkal 143 fő tartozik. 43 iskolai és 14 óvodai csoportban folyik a munka, 12 iskolai és 10 óvodai napközis csoport tartozik hozzá. Jó időben került a beszámoló a tanácsülés elé, egy év tapasztalatait zárja le — mondta Béres Sándorné, a Tolna megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályának képviselője. A beszámolót jónak tartja. az egyéves kísérlet sikerrel fejeződik be a tanév végével. Összehasonlíthatatlanul könnyebb és minőségileg jobS a pedagógiai irányító, elemző munka, erősödött az egységes követelményrendszer, a nevelésközpontú oktatás színvonala, az iskolai és óvodai sokoldalú kapcsolat. Egyre szélesebb tért hódít a korszerű pedagógiai módszerek alkalmazása. A nevelőtestület egységesen értelmezi az MSZM? KB határozataiból fakadó feladatokat. A gyűlés tudomásul vette a beszámolót azzal, hogy az új iskolavezetési struktúra bevezetése szükséges volt, a hagyományos útról az új felé haladva feltétlenül hozzájárul a minőségi fejlődéshez az oktatás területén. A várdombi é* pörbölyi tanácstagok felszóla-v lásaikban csak megerősítették a változtatás jogosságát étg hasznosságát. <t 1. b.) PAPP ZOLTÁN: Lépesé az alagsorba 17, Editet nem áldotta meg ugyan kivételes szellemi képességekkel a sors. de azért rendelkezett azzal a jó női ösztönnel, amely bizonyos szituációkban többnyire csalha- hatatlan iránytűnek szokott bizonyulni. Anyja már kisgyermek kora óta nap mint nap azt szugge- rálta belé. hogy különb a többieknél. Igyekezett is mindig másoknál szebben járatni, csinosab- ban öltöztetni. A ritegoldhatatlannak tűnő gondok az érettségivel kezdődtek. Ami bizony — minden erőfeszítés és korrepetíció ellenére is — csupán közepesre sikerült. Edit megpróbálkozott ugyan egy lehetőséggel: jelentkezett a tanárképző főiskolára, rajz és testnevelés svakra. (Elég ügyesen rajzolt és tornászott.) Hogy mégis valamilyen alkalmatte- remtsen önmaga számára a diplomaszerzésre. Ám a többiek még ügyesebbek voltak nála. Ráadásul jobb eredménynyel is érettségiztek. Úgyhogy a továbbtanulásnak ezzel befellegzett. Munkát kellett vállalnia. A megyei OTP-központ egyik — szerencsére a belvárosban székelő és működő fiókjánál lett adminisztrátor. Nem sok. De valamivel több a semminél. És itt általában mindig nagy volt a nyüzsgés. Edit rossz pillanataiban azzal vigasztalta magát, hátha megjelenik egyszer a sok ügyfél között egy olyan, amilyenre ő vár. Álmodozásai tökéletesen kielégítették az átlagideált. Arra várt. hogy megjelenjen egyszer majd az OTP-fiókban egy magas. karcsú, széles vállú férfi, aki nőtlen, van jó fizetése, autója. Másokkal szemben határozott. vele szemben gyön/ géd. Sikeres filmekben, ugyanilyen regényekben, magazinokban, tévéadásokban minduntalan ilyen férfiakat reklámoztak. Akik tökéletesek voltak, már-már az irrealitásig jutva azok. S ez a férfi, aki tegnap ott ült a falmélyedésben elhelyezett asztalnál... nos. ez a férfi, legalábbis külsejében, megközelíteni látszott ezt az ideált. Edit előtt egyetlen pillanatig sem volt kétséges, hogy a férfi akkor nézte, sőt egy, bizonyos idő után kifejezetten figyelte őt. Ám tisztában volt azzal is, hogy barátnőiben nemcsak hozzá hasonlóan csinos, hanem ráadásul ugyanilyen leleményes, sőt, ha kell. kifejezetten erőszakos vetélytársnőkre fog lelni. Ha netán egyáltalán odáig eljutnának, hogy megismerkednek a férfival. Neki tehát szebbnek, és főképp ügyesebbnek kell lenni. Tegnap is azért ment el hamarabb. hogy egyedül láthassa és jó alaposan megnézhesse a férfi. A nadrágkosztüm szép volt — ezt ő is tudta —, és sikerült szabásával csak még nyúlánkabbá tette. Hozzá, csakúgy, mint arcához, jól illett a vörös paróka is. Bár az egy kicsit túl feltűnő. Ezért most úgy határozott, hogy megmarad a természetes szőke hajánál, s valami lilát vesz majd föl hozzá, hogy ebben az összetételben a haj is, meg a ruha is jól érvényesüljön. Ahogy a színházban mondják, eev picit kislányosra vette a figurát ezen az estén. Titokban talán arra gondolt: az ilyen közénkorú férfiakban mind nagyobb érdeklődés támad minden. így a nők iránt is. ami időben, tehát korát tekintve kezd már-már szinte befoghatatlan messzeségbe távolodni tőlük. A megfogalmazás perszenem volt ilven pontosan körvonalazott benne, de az ösztönön alapuló homályos megérzés körülbelül ezt a felismerést és az ehhez igazodó szándékot fedte. — Állati csinos vagy — mondták a többiek. O azonban elnézett a felük fölött, o falmélyedés irányába. Maid később körbei aratta pillantását áz egész hélvíséaen. A férfit azonban nem látta sehol. Annyira biztosra vette az úibáii találkozást, és elv anv- nv:va bízott a lehetőségben, amu ennek a férfinak a föl - bukkanása hozott létre, hoffv mrt túl erős volt a csalódás. M;ctha feibokólintot+ák volna. Kiii.s ment a mondóba, hovv egy pillanatra egyedül maradjon és hogy hideg vízzel meg* nedvesítse lüktető homlokát; halántékát, egész tüzelő arcát. Amikor a borravalót letette a fehér abrosszal leterített hokedlire, a néni. aki a dolgok* ra felügyelt, és aki régről jót ismerte őt. odasúgta: — De csinos máma. Editke* Nem is csodálkozom, hogy tegnap az a magas, ősz hajú féri fi annyira érdeklődött itt ma* gáról. Még a nevét is megkér*, dezte... Edit minden öröme ellené* re is átérezte a helyzet már* már megalázó fonákságát. — Ugyan már. Mariska né* ni — mondta, és gyorsan kijött a helyiségből. De nem ment vissza az asz* taltársasághoz. És mire kilé* pett az utcára, átpillantott * túlsó oldalra, már láthatta; hogy a fák alatt, a félámyék- ban. karba tett kezekkel ott áll. és feléje néz a sötétszürke ruhás férfi. (Folytatjuk) Vidéki nagyvállalat Mvételre keres 2—3 ÉVES GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ, TÁRGYALÓKÉPES BERUHÁZÁSI ÜGYINTÉZŐT. Lakást a vállalat biztosít. „Jelentős fejlesztés/ 142649" jeligére a szekszárdi hirdetőbe. (166)
