Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-07 / 131. szám

i

Muzeális érlékű há

Tolna megyében a cikta birka

ÍJj jogszabályokról

— rövidéi?

■ % mezőgazdasági termelés- gyökeres változások -mentek végbe az elmúlt évtizedekben. Az állattenyésztésből kiszorultak a régi hazai fajták, felváltották a nagyobb termőképességű, a táplálkozásban bekövetkezett változásoknak, jobban megfelelőik. A magyar mangalicát felváltották a húsosabb, lapály, nagyfehér, hibrid sertések- Idegenforgalmi kuriózum ma már a honfoglaló őseink által behozott, podoliai származású magyar szürke marha, alig néhány tucatot számlál a honfoglalók szekereit vonó bivaly. A juhál- tományból a fésűs merinó szinte teljesen kiszárította a pöd- pütt szarvú rackát, a Kisázsiá- toól származó agáját, és szőkébb környezetünkből, a svéb- íákta vidékekről a Dél-Német- erszágbói származó ciktát. A Hhampshire. a Shaver, a Hyb- no, a Tetra baromfi ma már a háztájiból is kiszorítja a magyar parlagi tyúkot, a sárgát, a kendermagost, a fehéret, a j&ogoiyszínűt, a kopasz nyakút.

így szinte az útolsó pillanatban született — ez év életfán — a MÉM-határozat, hogy „Az őshonos és honosult állatfajok, illetve fajták fenntartása genetikai, történelmi, oktatási, kutatási, népművészeti, idegenforgalmi cárból mind hazai, mind nemzetközi tudományos felelősségből szűkkost sikerült felkutatni, megvásárolni Tamási környékén, és Somogybán, háztáji gazdaságokból. Jelenleg közel száz birkából álló cikta-állomá- nyunk van, amelyből visszaállítjuk megfelelő szelekcióval az eredeti fajt — mondja Vadai Mihály, az állomás vezetője.

— Kicsit elkéstünk már — jegyzi meg az OÁF-tól jelen levő Papp István. — Valósággal úgy kellett felkutatni minden egyes birkát, anya még csak volt, de kos alig. Egyért- egyért kétezer forint körüli összegeket fizettünk.

— Hasonlóan vagyunk a cí- Kájávak ig — Kisázsiából a Balkánon keresztül került hazánkba ez a faj, már a XVI— XVII. században. Ennek, a jellegzetes. fekete fejű fajnak a fenntartásához elsősorban a háztáji gazdaságokból hajtjuk fel, ami még létezik, de igénybe vesszük az állatkert segítségét is. Olyan létszámú állományt kell kialakítani, amely elegendő lesz ahhoz, hogy ezeket a már ritkaságszámba menő fajokat eredeti, ősi állapotukban, küllemükben, tulajdonságaikban fenntartsuk.

(Bognár)

A házadóról és a házérték - adórói rendelkezik a Minisztertanács 19/1974. MT. számú rendelete és az ennek végre- hajísáa tárgyában kiadott 14 1974. PM. számú rendelet. Mindkét jogszabály a Magyar Közlöny 33. számában jelent meg. a házértékadóvai kapcsolatos rendelkezéseket 1974. évi július 1. napjával kell alkalmazni és házértékadó-bevallást első ízben 1974. iűnius hó 15. napjáig keli benyújtani, a jogszabály egyéb rendelkezései 1975. évi január hó 1. napjával kerülnek alkalmazásra.

A jogszabály szerint házadé alá esik az állampolgár tulajdonában álló állandó vagy ideiglenes jellegű épület, és a házadó szempontjából épületnek kell tekinteni a földön elhelyezett vagy a földdel szilárd összeköttetésben álló, fal és tető által határolt. Zárt egységet alkotó építményt, anyagára, valamint méretére tekintet rfél- kül. továbbá a felépítmény nélkül földbe vagy sziklába épített (vájt) pincét, jégvermet és más hasonló létesítményt.

Rendelkezik 3 jogszabály házadómentességről. házad kedvezményről. táblázatban tünteti féL külön á lakóépület és külön, az üdülő évi házadó forintösszegét, részletesen szabályozza, hogy a házadón felül mely esetekben, kinek és milyen százalékos összegben kel] házértékadót fizetnie. Feltünteti természetesen a jogszabály az e tárgykörben ho-' zott határosatok elleni jogorvoslatok lehetőségét ist.

A Minisztertanács 20/1974. MT. számú rendelete kimondja, hogy a magánszemélyek a

Miért lettem kéményseprő ?

•Kipusztulófélben levő őshonos, és honosított állatfajtáinkat ugyanúgy meg kell mentenünk, mint ahogyan a falumúzeumokban összegyűjtik a népi építészet jellegzetes lakóházait, gazdasági épületeit, az őbí földművelési eszközeit^ szerszámait; .

Tolna megyében Jellegzetes birkafaj a cikta, amelyet a török kiűzése után, az elnéptelenedett vidékekre betelepülő svábok hoztak magukkal^ é® honosították meg.

Miután a miniszteri értekezlet határozata az őshonos, és honosult állatfajok, fajták genetikai leromlás és génvesztés nélküli fenntartásának szervezésével és irányításával az Országos Állattenyésztési Felügyelőséget bízta meg, az OÁF nagydorogi teljesítményvizsgáló állomása — a korábbi kostelep — kapta meg a cikta birkafaj fenntartásának feladatát.

— A fai jellemzője a hosz- sgú, szálkás, laza, viszonylag dúrva gyapjú, síma, fedetlen fej és a fedetlen lábvé- Negvwri anyái és három

Gyermekkorom jut eszembe, hsa kéményseprővel találkozom. Ilyenkor mondtuk: „kéményseprőt látok, szerencsét találok”. És gyorsan gombot kerestünk a ruhánkon, hogy el ne vigye a szerencsénket. Biztosan jó napunk lesz. gondoltuk. ha sikerült felfedeznünk törött ablakot, esetleg páros szürkét Olyankor a kéményseprő is elmosolyodott. Kormos, fekete arcából csak a szeme fehérje világított, fogai villogtak. Kerékpárjával továbbgurult, de néha a seprő szálából is adott, hogy Fortunát magunkhoz csábíthassuk.

Kevesen tudjuk, nem is gondolunk rá, a kéményseprő ilyenkor már több órai fárasztó munka után hazafelé tart. ■

— Hogyan lesz valaki ké-' ményseprő? — erről beszélgetünk a legfiatalabb kémény- neprővel, a 17 éves Szabó Attilával.

— Először kőműves szerettem volna lenni, de a jelentkezésemet nem fogadták el. Tanakodtunk, mi legyek? A családunk régi barátja, Németh Ferenc kéményseprő tanácsolta. jöjjek hozzájuk dolgozni: Irigyeltem is egy kicsit a szabadságáért, mert nincsen a négy fal közé zárva, mintha gyárban dolgozna. Szabadon jár-kel az emberek között, sok ismerőse van. Mindez vonzott engem. Fontolóra vettem a tanácsot és beálltam a Tolna megyei Kéményseprő Vállalathoz. Elmúlt már egy éve. hogy itt dolgozom. A fekete ruhát szoktam meg nehezen.

— Mire emlékszik szívesen az elmúlt időkből?

— Az első kémény-söprésre. Á tanító mesterem feljött velem a padlásra és magyarázott.

Igyekeztem minden szavát megfogadni. Amikor végeztünk a .munkánkkal a sormunka- könyvet is nekem kellett aláíratni. Nagyon izgultam, de sikerült mindent jól csinálnom. Egy-kettőre megtanultam a legfontosabbat, a söprést. Két hónap múlva önálló területet kaptam, nagyon boldog voltam. Jólesett ez a bizalom, örültem. hogy a falusiam is észre- vesznek. _Uj kéményseprőnk van” mondták, akadt olyan is, aki az éveim után érdeklődött. Az én körzetembe tartozik- Sióagárd. Szentgál. Csatár és Szekszárd újváros.

— Szereti a munkáját?

— Szeretem. Tudom, nem a leglátványosabb foglalkozás, de sok szépség van benne. Amikor vidékre .megyek, nézelődöm az úton. Látom mivel gyarapodott egy-egy ház. Elnézem az udvarokon, a kertekben sürgölődő-forgolódó embereket. Nézem az autókat, a lápyokax, némelyik ruháján megfogja a gombot ha meglát. Mosolygok is. meg örülök. Bárcsak tényleg szerencsét vinnék nekik! De nem rajtam múlik! És nem is tudom vittem-e már valakinek szerencsét. Házról házra járunk, mindig más emberekkel találkozunk. beszélgetünk, ezért szeretem a szakmát. Előfordult az is. hogy gondokkal fordultak hozzánk. Volt egy néni. aki a szomszédjára panaszkodott. Kért beszéljem rá. hogy söpör- tesse ki a kéményt, mert száll a korom, a szél az udvarába fújja és niszkos lesz tőle a frissen mosott ruha. A kívánsága teljesült.

— Van jövője a szakmájának?

— Szerintem van. Igaz. ké-.

ményseprőképzés ipari iskolában. szervezett oktatás formájában nincsen. De a tüzelés- technika fejlődése szakképzett embereket kíván, egyre nagyobb szükség lesz ránk/ Ezért jelentkeztem szakmunkás- vizsgára. ami szeptemberben lesz. A könyveket megkaptam, most már csak tanulnom kell.

— Mit kíván ez a munka az embertől ?

— A szaktudás mellett becsületességet. hiszen a kéményseprő előtt nincsenek zárt ajtók. önállóan, fegyelmezetten kell dolgoznunk, egy kicsit nehéz, de szép feladat. Ha most kellene választanom, újra kéményseprő lennék, (v. é.)

tulajdonukban álló motoros és nagyobb teljesítményű vitorlás vízi járművek után vízi jármű-adót kötelesek fizetni, a pénzügyminiszternek e tárgykörben kiadott 15 1974. (V. 13.) PM. számú végrehajtási rendeleté pedig részletesen szabályozza az adókötelezettséget, az adó mértékét, az adó megái'a- pításániak módját, esedéké •?-' gét az adó törlésének, az ad >- mentességnek az eseteit, itt csupán példaként említ: !c meg, hogy motoros vízi jér ” ű- vek után évenként 125 cm* lökettérfogatig 120 Ft, 1 '—■ 175 cm3 lökettérfogatig ?C.l Ft,' 176—250 cm3 lökettérfo" ‘/3 540 Ft vízijármű-adőt kall :i- zetm. Az adót egész évre na köteles megfizetni, akinek a tulajdonában a vízi jármű az év első napján van. Az v' > félévenként, a félév első napján esedékes, a jóra”?.1"'-3« rendelkezéseit pedig július hó 1.,napjától kell alkalmazni.

Gyakran jönnek megyí-zbe

— esetenként rokonlátom' ■ 1

— külföldiek. Ez indokolja,

hogy felhívjuk a figye’m-t a külföldiek gépjármű-ö műanyag vásárlási enged •'17' 51

szóló 16/1974. (V. 18.) PM. =>- mú rendjeletr e. amely s “ ? : n t 0 Magyarországra belépő külföldi rendszámú gépjármű tulajdonosa' köteles üzemanyag- vásárlási engedélyt kivák ' ni és az üzemben tartó kizárólag az engedély felmutatásával jogosult a magyarországi üzcm- anyagkutaknát üzemanyagot vásárolni. Az engedély külföldön és belföldön megvásárolható. azt az ország elhagyásáig meg kel) őrizni. Az enge-/ délyért a kiváltáskor motorkerékpár esetén 50 Ft-ot, .személygépkocsi esetén 150 Ft-ot.' autóbusz esetén 300 Ft-ot kell fizetni. A rendelet május hő 30. napjától lépett hatályba.

Az alsó- és középfokú oktatási-nevelési intézmények vezetésének határozott időre szóló ellátásáról rendelkezik az 1974. évi 7. sz. törvényerejű rendelet, és ennek fokozatos végrehajtásáról szól a művelődés- ügyi miniszter 5 1974. (V. 21.) MM. számú rendelete. melyből itt csak annyit idézünk, hogy az igazgatói kinevezés lejárta nem érinti az iskolában a pedagógus munkakör ellátására vonatkozó munkaviszonyt.

DR. DEÁK KONRÁD csop. vez. ügyész

Az öntözés fejlesztése a többtermelés érdekében

Mivel az öntözés országos probléma és a termés eredményét döntően befolyásolja, ezért ütemezték be a mözsi Uj Élet Termelőszövetkezetben ennek fejlesztését. A Sió-bai- parti öntözőfürt megvalósítása e2 év végére megtörténik. A második lépcsője az öntöző- fürtnek az ötödik ötéves terv keretében valósul meg. Ebben a Szekszárdi Állami Gazdaság és a sióagárdi tsz Is érdekelt.

Az öntözés fejlesztésének jelentősége .egyre fokozódik, mert az egyes növényi kultúrák potenciális termőképessége emelkedő tendenciát mutat. A tápanyag utánpótlása és egyéb termelési tényezők biztosítása így kevesebb problémát jelent.

A termelési tényezők közül legtöbb problémát a csapadék biztosítása okozza, mert ezt a szélsőséges időjárás akadályozza. A mözsi tsz-ben eddig csőkutakból öntöztek, ami kevésnek bizonyult.

Nem hagyható figyelmen kívül a burgonyatermesztés sem. Ebben a gazdasági évben 128 hektáron termeltek burgonyát. Több fajta forgalmazásával akarják segíteni, az ellátást. A jövőt illetően azt keresik, melyik faita elégíti ki a fogyasztók igényeit, a nagy hozamú külföldi fajták, mint a Desier és a Jalla vízigénye hektáronként' 4 ezer köbméter, ami igen nagy. Ezért elengedhetetlen az öntözőfürt létrehozása.

HALMOS FERENC