Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-07 / 131. szám

k \ A szíriai és iraki kapcsolataink jók, fejlődőek Púja Frigyes nyilatkozata Púja Frigyes külügyminisz- |f Púja Frigyes külügyminiszter hazaérkezve közel-keleti út­járól a repülőtéren nyilatkozik. tér csütörtökön délután haza­érkezett a Szíriai Arab Köz­társaságban és az Iraki Köz­társaságban tett hivatalos lá­togatásáról. Púja Frigyes a megérkezés­kor adott nyilatkozatában el­mondotta : — Látogatásommal tulajdon­képpen viszonoztam a szír •külügyminiszter és az iraki külügyminiszter korábbi láto­gatását : mindketten néhány esztendővel ezelőtt jártak Ma­gyarországon. Szíriába olyan időpontban jártunk, amikora csapatszétválasztási egyezmény tárgyalása a végső fázisba ju­tott, s mint ismeretes, alá is írták az egyezményt. A mi feladatunk természetesen más volt: az, hogy kicseréljük né­zeteinket a nemzetközi hely­zet időszerű problémáiról, a kétoldalú kaocsolatokról és megállapodjunk azokban a teendőkben, amelyek előttünk állnak a következő időszak­ban. — A nemzetközi eszmecse­rék középpontjában Szíriában is, Irakban is természetesen a közel-keleti helyzet állt. Tár­gyalásainkon azt tapasztal­tam: a szíriai kormány őszin­tén törekszik arra, hogy ren­deződjék a helyzet a Közel- Keleten, s a csapatszétválasz­tási megállapodás után tovább haladjanak, azaz végrehajtsák a Biztonsági Tanács erre vo­natkozó határozatait. A szír kormány nagy erőfeszítéseket t»tt és tesz ilyen irányban. Tárgyalásainkon a nemzetközi kérdések zömében telies egyetértés, vagy hasonló állás­pont jutott kifejezésre. — Közösen megállapítottuk, hogy a kétoldalú kapcsolatok jók. feilődőek, s kü'önösen gazdasági téren szélesek a le­hetőségek a kapcsolatok bő­vítésére mindkét országban, amit ki keli' majd használ­nunk. A belső fejlődést ille­tően azt tapasztaltam, hogy mindkét országban igen nagy gondot fordítanak a gazdasá­gi problémák megoldására, s ebhez kérik a szocialista or­szágok segítségét. Ami MÉ- gvarországot illeti, mi most is részt veszünk ebben a mun­kában de még inkább nagy lehetőségek tárulnak elénk a jövőben. — A politikai kapcsolato­kat illetően arra a következte­tésre jutottunk: elérkezett az ideje annak, hogy magasabb szintű látogatásokra kerüljön sor. Ebben meg is állapodtunk. — Úgy érzem, a. látogatás hasznos volt, hozzájárult ah­hoz, hogy hazánk és e két or­szág kapcsolatai szorosabbá Hugo Banzer, a bolíviai re­zsim feje csütörtökre virradó­an egész éjjel tanácskozott a hadsereg vezetőivel az ellene megkísérelt puccs részleteiről, a kialakult helyzetről. La Paz utcáin a kormányhoz hű ma­radt egységek katonái cirkál­tak. Bevezették a rendkívüli állapotot. Kutatnak a lázadást vezető tisztek után. Ricardo Sanchez, Carlos Janos alezre­desek és Oscar Lobo, Fernan­do Luizo alhadnagyok a bra­zil követségen kaptak mene­déket. A fellázadt és az elnöki palotát körülvevő Tarapaca ez­red két parancsnoka, Gary Prado Salmon és Raul Lopez Leyton — akik a hatalomát­vételt bejelentették — a csü­törtök hajnali jelentések sze­rint még ismeretlen helyen tartózkodnak, későbbi jelenté­sek szerint azonban letartóz­tatták őket. Hugo Banzer megkezdte a tisztogatást. Letartóztatási hul­lám söpör végig a bolíviai fő­városban. A rezsim vezetője á puccs óráiban vidéken tartóz­kodott, s csak az esti órákban érkezett vissza La Pazba. A támogatás nélkül maradt. váljanak a jövőben — fejezte be nyilatkozatát Púja Frigyes. (MTI) tiszavirág életű katonai láza­dás egy válságfolyamat követ­kezménye. Az 1971. augusztu­sában — szintén puccs útján — hatalomra jutott Hugo Banzer rezsimjévél szemben egyre nő az elégedetlenség. Az utóbbi hónapokat a hatal­mi torzsalkodások, a párton belüli cívódások jellemezték. A dolgozók sorozatos tünteté­sei mellett (az egyetemisták például egy hete sztrájkolnak) a fiatal, haladó katonatisztek már többször hangot adtak azon véleményüknek, hogy a jelenlegi vezetés kiárusítja az országot a braziloknak és az észak-amerikaiaknak. A be­ígért választások elmaradtak, az ország külföldi adóssága a duplájára nőtt, a megélhetési költségek pedig 60 százalékkal növekedtek Torres tábornok haladó kormányának megbuk­tatása óta. Mint megfigyelők rámutat­nak, a rezsim vezetőjének a sikertelen püccs' jó ürügyet szolgáltat arra, hogy leszámol­jon ellenfeleivel, 6 felerősítse a nemrég meghirdetett „ki­irtjuk a kommunizmust gyö­kerestül” mozgalmat. Bolíviai helyzetjelentés Banzer rezsimjével szemben nő az elégedetlenség •v. Becs Haderőcs tanács Hetvenöt perces plenáris ülést tartottak csütörtökön Bécsben a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzetek köl­csönös csökkentéséről tárgyaló delegációk. A Hofburg kon­ferenciatermében ismét zárt ajtók mögött tanácskozott a 19 delegáció. A sajtótájékoztatón a nyuga­ti országok szóvivője a plená­ris ülés élénkségére mutatott rá, minthogy négy küldöttség vezetője szólalt fel, amire ed­dig ritkán volt példa. Mint sajtókörökben ismertté vált, tési . K. Grande nágy- jnadai delegáció ve- jta .meg, sorrend- leíkezők emelkedtek .jKanley • R. Resor nagykövet,' az Egyesült Álla­mok küldöttségének vezetője, dr. Petrán János, a tárgyalá­sokon tanácskozási joggal részt vevő magyar delegáció veze­tője, Wolfgang Behrends nagy­követ, az NSZK küldöttségé­nek vezetője, O. H. Hlesztov nagykövet, a Szovjetunió de­legációjának vezetője. A legközelebbi plenáris ülést június 14-én tartják meg. Megemlékezés Kossuth Lajosról Csütörtökön Torinóban meg­emlékeztek Kossuth Lajos ha­lálának 80. évfordulójáról. Az ünnepi ülésen annak a város­nak nevében, ahol a nagy ma­gyar politikus száműzetése utolsó éveit töltötte, Paolo Santarcangeli professzor mon­dott beszédet, majd Ránki György, a Magyar Történet- tudományi Intézet igazgató- helyettese és Hanák Péter, az intézet munkatársa tartott elő­adást Az ünnepi megemlékezést a római magyar akadémia, a torinói egyetem magyar inté­zete és a Risorgimento Mú­zeum rendezte. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) Anyagi eszközök átcsoportosí­mintegy 1,4 százalékos emelke­dése az előirányzottnál kedve­zőbb. A kormány úgy ítélte meg, hogy a fogyasztói ár­színvonal éves szinten a terv­nek megfelelően alakul. Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács elnöke je­lentést tett a tanács munkájá­ról és javasolta annak tovább­fejlesztését. a kormány az elő­terjesztést elfogadta, és úgy határozott, hogy a tanács mun­káját szétválasztja, állami if­júsági bizottságot létesít, az Országos Oktatási Tanács pe- 'dig eredeti feladatkörével mű­ködik tovább. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter jelentést tett a balatoni központi fejlesztési program 1972—73. évi tervei­nek teljesítéséről. A program végrehajtása megfelelő ütem­ben folyik. Előrehaladás tör­tént az ivóvízellátás, a stran- - dók fejlesztése, a partszabá­lyozás és a területelőkészítés, valamint a közúti közlekedés és a kereskedelmi és vendég­látóipari ellátottság területén. tásaval intezkedesek történtek a szennyvízelvezetés és1 a köz- tisztasági tevékenység javítá­sára. A kormány a jelentést, valamint a megtett és a ter­vezett intézkedéseket tudomá­sul vette. A kormány megtárgyalta az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztését a né­pi műemlékek védelméről. A Minisztertanács úgy határo­zott, hogy fokozott gondot kell fordítani a népi műemlékek megőrzésért, közművelődési, múzeumi, idegenforgalmi és üdülési célú hasznosítására. Felhatalmazta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy segítse elő az egyéni tu­lajdonban lévő műemlékek tu­lajdonjogának az állam, tár­sadalmi szervezetek, illetve szövetkezetek javára történő megszerzését. Felhívta az ér­dekelt állami, tanácsi szö­vetkezeti és társadalmi szervek vezetőit, hogy a műemlékek közcélú hasznosításához nyújt­sanak segítséget. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Közel-Kelet A béke járható útja Június 5-én a genfi Nemzetek Palotájában Szíria és Izrael kép­viselői aláírták a csapatszétvá­lasztás végrehajtásáról szóló ok­mányokat, a fegyvermentes öve­zet és a két fél csapatai szá­mára kijelölt zónák térképeit. A május 31-én aláírt megálla­podásnak megfelelően az egyez­ményben foglaltakat husi na­pon belül végre kell hajtani. Ezek q tények önmagukban Is arról tanúskodnak, hogy az utóbbi napokban felgyorsult a közel-keleti rendezést szorgalma­zó diplomáciai tevékenység, ami növeli a tartós és igazságos bé­ke megteremtésével kapcsolatos vá rakozásokat. A történtek józan mérlegelé­séhez hozzátartozik annak a megállapítása, hogy a szíriai— izraeli csapatszétválasztás más- ’ ként zajlik le, mint ahogy azt egyesek várták. Ismeretes, hogy az időközben lemondott izraeli kormány változatlanul ragaszko­dott a megszállt területekhez, s hangoztatta, hogy azokról nem fog kivonulni. E szárdékát tá­masztották alá a c'apatszétvá- lasztás előkészítése közben in­dított katonai akciók, valamint oz a tény is, hogy Goida Meir kormánya megkísérelt diplomá­ciai nyomóst gyakorolni Szíriára egy olyan megállapodás eléré­séért, amely kizárólag Izraelnek kedvezne. A megállapodás ér­telmében azonban Izrael kivonul a megszállt területek egy részé­ről, polgári közigazgatás alá kerül Kuneitra. Ez a csapatszét­választási tárgyalások egyik leg­fontosabb eredménye. A több mint egy hónapon át tartó csapatszétválasztási tár­gyalások során a közvetítő sze­repét Henry Kissinger amerikai külügyminiszter vállalta magúra. Az érintett fővárosok között utazva 33 nap alatt több mint harmincezer kilométert tett meg a levegőben, s megszámlálha­tatlan alkalommal nyilatkozott, állt a jupiterlámpák, a filmfel­vevő kamerák és a fényképező­gépek lencséje előtt. Mindebből, a propagandisztikus hatásra va­ló törekvés regisztrálásán túl, egy alapvető következtetés kí­vánkozik az újságíró tollára, mégpedig az, hogy a Közel- Keleten kialakult erőviszonyokat az Egyesült Államok nem hagy­hatta figyelmen kívül. A tisztes­séges kompromisszum keresésére ösztönözte az amerikai külügy­minisztert a megváltozott erő­viszonyok mellett a szovjet— amerikai kapcsolatok alakulása, az enyhülés általános tenden­ciája, továbbá az a felismerés, hogy a régi eszközökkel az USA nem tudja helyreállítani a tér­ségben elvesztett kapcsolatát. A Szíriai Arab Köztársaság, akárcsak a háború idején, a diplomáciai csatározásokban is kiállta a próbát. A rá nehezedő katonai nyomásnak egy pilla­natra sem engedve, a Szovjet­unióval közösen alakította ki a követendő taktikát és azt követ­kezetesen be is tartotta. Emlé­kezetes, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter — igaz kevésbé látványos módon mint amerikai kollégája — aktív szerepet ját­szott a diplomáciai erőfeszíté­sekben. Először február végén és március elején töltött néhány napot Damaszkuszban, majd május 5-én és május 27—29-én járt ismét a szíriai fővárosban. A szíriai és a szovjet államférfiak tanácskozásain kialakított egysé­ges szovjet—szíriai álláspont félreérthetetlen volt: a két or­szág kezdettől fogva támogatta a csapatszétválasztást, mint a rendezéshez vezető út egyik fon­tos lépését, ugyanakkor mind­két részről hangoztatták, hogy a tartós rendezés alapját csakis az összes megszállt területek felszabadítása és a palesztinai arabok törvényes nemzeti jogai­nak szavatolása képezheti. Az eseményeket ebben az összefüggésben vizsgálva meg­állapíthatjuk: a szíriai és az izraeli csapatok szétválasztásá­ra létrejött megállapodás a Szovjetunió támogatását élvező szíriai nép sikere, s utat nyit a genfi konferencia haladéktalan; folytatásához. Amint azt Leonyid Brezsnyev Asszad szíriai elnök- ' höz küldött üzenete is hangsú­lyozta: „Lehetőség nyílik arra, hogy az összes érdekelt fél rész­vételével, tárgyalások útján biz­tosítsák az ENSZ 242. és 338-as határozatainak végrehajtását, az összes megszállt arab területek felszabadítását, a palesztinok jo­gainak érvényesítését éppúgy, mint a térség valamennyi álla­ma biztonságának a szavatolá­sát". A genfi konferencián még bi­zonnyal hosszú harcra lehet szá­mítani, de Izrael új kormányá­nak és a mögötte álló köröknek is be kell látniuk, hogy a ren­dezés hiánya újabb fegyveres konfliktusok veszélyét idézi fel. s azt, hogy az egyetlen járható út, az ENSZ határozatain nyug­vó, tartós és igazságos közel- keleti béke megteremtése. Kanyó András

Next

/
Thumbnails
Contents