Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-06 / 130. szám

Tv napló A májszéli ei A Széchenyi-hegyi tv-adó rekonstrukciója során új adó- tornyot építenek a Közúti Gépellátó Vállalat szakemberei. Az acélcső szerkezetű torony 135 méter magas lesz, erre kerül majd az antennarendszer egy része, így a torony teljes magassága eléri a 150—160 métert. Képünkön: munkában az adótorony építői. Jobbról: a régi antennarendszer. (MTI foto: Bara István felvétele — KS) Hírek a bonyhádi művelődési házból Nagyon érdekes emberrel találkoztam tegnap este. Vltray Tamás hozta be a szobámba és egy órát töltöttünk együtt. Beszélgettünk. Én időnként bólogattam, mosolyogtam, dü- höngtem. Ennyi volt a reagálá. som. mert ma még — nálunk legalábbis nincs, egyes orszá­gokban már van — nincs olyan szerkezet a televízión, amely lehetővé teszi a közbe­szólást. Pedig de sokszor hasz­náltam volna ezt a készüléket! És de sokan használták volna! És legtöbbször helyeslésre. Ér­dekes lett volna megtudni: mikor, hányán helyeselnek dr. Burgert Hóbertnek és hányán vannak ellenvéleményen. Bi­zonyára sok lett volna a he­lyezés is. az ellentmondás is. Mint a valóságban. Mert a valóságban is sokan helyeslik azt, amit dr. Burgert Róbert csinál és sokan helytelenítik. De dr. Burgert Róbert nem haragszik ezért. Azt mondja „Sok az irigyem, de nekik kö­szönhetem. hogy mindig teszek valamit. Feldühítenek, és ük­kor tenni kell...” A meggyő­ződése. no meg az irigyei haj­tották és hajtják. Dr. Burgert Róbert nem át­lagember. Nem szeret a nyáj közepén járni, mert ott nincs levegő, ott nincs jó fű, ott nagy a zsúfoltság. Bezzeg a nyáj szélén: ott van jó leve­gő. ott nincs zsúfoltság, igaz, hogy a nyáj szélén lévőket hajszolja a kutya, rugdalja a juhásí. <5 nyájszéli ember. Le­vegőre. jó fűre vágyik és nem nyalogatja a sebeit. Bármeny­nyiszer visszaterelik, ő igyek­szik kitömi. Sok mindent végigpróbált: bőrgyári munkás nem lehetett, mert a tanítója egy zárt borí­tékban azt írta róla: ügyetlen, nehéz a felfogóképessége, a pékségben sehogy sem ment neki a zsemlyeformálás, ál­landóan odaragadt a tenyeré­hez a tészta, boltosinasként nem tudta elviselni a kezit- csókolomozást. az alászolgáját, a kuncsaftok előtti hajbóko­lást. Most sem tud hajlonga-. ;ni. ^ De tud mást. aera»-. u Küzdeni. Győzni és buta»!. Mert e kettő édestestvér. Csak az tud győzni, aki vállalja a bukás kockázatát is. Pécsett 160 ezer forint érté­kű csirke pusztult el a keze alatt. „Priusszal” ment Bábol­nára. Pécset otthagyta, de a csirkéket gondolatban magával vitte. Izgatta a probléma. A csirke ad leggyorsabban húst. Hús pedig nincs. A csirke-' tenyésztést meg kell oldani. Pécsre rendőrségi kihallgatásra jár csirkeügyben, Bábolnán agitál csirkeügyben. Agitál, kö­vetel és fenyegetőzik. Ezekkel és ezekkel nem dolgozom együtt. Ezt akarom megvalósí­tani és amikor felhorkannak: ez a Burgert gyökerestül akar­ja átalakítani Bábolnát, ellen­keznek. akkor van bátorsága azt mondani — de kevés em­bernek van — 5 nem akar mindenáron igazgató lenni, csak akkor, ha dolgozni is hagyják. És, ha nehezen le. de hagy­ják. Pécsett még úgy járt a csirkékkel, mint gyerekkorá­ban a kerékpározással. Azt hitte, hogy mindent tud a csir­kékről. Gyerekkorában is azt hitte, amikor férfikerékpáron váz alatt hajtotta a pedált: Ő már tud kerékpározni. És ek­kor bukott a legnagyobbakat. Ez. szerinte, érvényes a csir­ketenyésztésre is. mindenre. Nem szabad azt hinni, hogy valaki mindent tud. amikor csak sejt valamit. Megtanulta a csirkenevelést és a saját elképzelésére j» — pedig de sokan mondták; hogy fellegekben jár — rácáfolt az élet. Ma már sok-sok millió csirke indul útnak Bábolnáról az ország, a világ különböző részeibe, mint mondta a bib­liai Kánaánba is, Babilonba is. Bábolna fehér és barna to­jás termelésben egy színvonalon van az amerikaival, brpyler- csifkében a világon a harma­dik-negyedik helyet foglalja el. „Én magyar Doxát szeretnék”. Nem órát. Hanem olyan ma­gvar terméket, amely világel­ső. amelyet abban a kis afrikai faluban Is ismernek, ahol egy ember a karján fényesedé órá­ra mutatott és azt mondta: „Doxa”. Ez az ember csak a Doxát ismerte. Neki minden óra Doxa volt. Talán a magyar Tetra lesz ilyen Doxa. Dr. Bur­gert Róbert szerint néhány év múlva az lehet. És a kukorica, a CPS-rend- szer. amelv Bábolnáról indult és ma már önálló vállalattá vált. Ma mór Bábolna is csak tagja. Hatvanöt és fél mázsa kukoricát termeltek hektáron­ként, de „öt-hat mázsával lehe­tett volna több is. de részben az én butaságom miatt is el­veszett öt-hat mázsa. "Ezért nem büntettek meg. Nálunk csak azt büntetik, ha valaki kivesz száz forintot n kasszából. Azt nem, a ki milliókat tehetett volna beleEbből is tanultak és meggyőződése: tovább lehet növelni a kukorica termésátla­gát. Elméletileg mér 370 má­zsás hektáronkénti termést is el lehet érni. Persze ez még messze van a gyakorlati meg­valósulástól. de törekedem kell az elérésére, mert a világon évente hetven-nyolcvan millió­val szaporodik az emberiség.­X csirke, a kukorica sínen van: .,Muzsika van benne" — mondta. Most meg a juhprob- léma foglalkoztatja. Ha ezt megoldja, akkor valami más. És mindezt ellenszélben. Időn­ként nagy az ellenszél, de sze­rinte csak azt érdemes csinál­ni. amit sokan elleneznek. Ez a tapasztalata. Ezt tapasztalta az életben. ML A főtéri cukrászda a város szórakozásra váró egyedétnek teljes színképét felvonultatta. A helyiség maga L, alakú volt. S ez a formáció módot adott arra. hogy a különböző generációk egymástól kellő módon elkülönülhessenek. Az L alak „talpa” volt a legfiatalabbak gyülekezőhelye. Itt wurlitzer is működött, igaz, némi kompromisszum árán, a lehetségesnél valamivel ki­sebb hangerőre állítva. Közvetlenül ott, ahol az !• alak „talpából” kinőtt a „szá­ra", ahonnan tehát még át le­hetett látni a tinédzserekhez, s még élvezhető volt a zene is. ücsörögtek csoportokba ve­rődve az 20—25 évesek. Míg rajtuk túl, az úgyneve­zett tükrös részben tartózko­dott az élemedettebb korú törzsközönség, melynek tagjai még a kávéházas ántivilágban nőttek fel, s akik Időnként vágyakozó pillantásokkal szondázták a föl-föltünedező bájakat. ■ . Editet a sarokban, ahonnan éppen rá lehetett látni a wur­litzerre, nagy ovációval to- EtyHfihy bér Állandó ellen szélben van. Az ellenszél őt nem visszatartja, a magasba emeli. Időnként na­gyon magaara. ahonnan nagyot lehet bukhi. ahol a sikert ne­héz már elviselni. Tanul, szervez, agitál, köve­tel. A mesterségéről azt mond­ja: ő nem agronómus. hanem agitáló, szervező ember. Éppen ezért mostanában az ember izgatja a legjobban. Az egye­temen megtanítják a sertések, kel. a tyúkokkal való bánást, de az emberről kevés szó esik. Pedig az ember neveli a tyú­kokat. irányítja a gépeket, az embertől függ miniden. És 5: „Még nem tudok kellően az emberekkel bánni. Ezt kell jobban megtanulni”. Nem szé­gyell! kimondani, annak elle­nére, hogy a tények «zt bizo­nyítják: az átlagosnál jobban tud az emberekkel Is bánni, hisz Bábolnán, ahol állatnak csak az számított, ami csizma- száron felül ér. hatalmas tojás- és osirkegyárak dolgoznak. Tolna megyéhez is emlék fűzi, Szekszárdon végezte a mezőgazdasági szakiskolát és Fürgédén földet osztott. De otthagyta Fürgédét, mert ös­szeveszett a földosztó bizottság elnökével. Egy traktor volt. a traktort pedig néni lehetett el­osztani. A parcellával egyetér­tett, de azt javasolta, hogy ez­zel az egy traktorral közösen műveljék azt Sokszor bukott és még több­ször győzött Nem elkeseredett ember. Azért bukott, mert töb­bet akart, mást akart. És bu­kásainak értőre eredményeihez képest ki B®zn fejezhető. Ö sem zárja ki: lehet, hogy a jövőben is lesznek bukásai, de megy, rendületlenül megy előre, min- dig a járatlan utat keresve. Jó volt találkozni vele. Jó volt, hogy eljött az ott­honunkba ez a nyájszéll ember, aki képletesen szólva mindig friss. Jó füvet keres nekünk, aki értünk vállalja a néha fáj­dalmas visszaterelést is. SZALA1 JÁNOS Hatan-nyolcan ültek itt min­den este össze, fiúk, lányok. Igaz, minden különösebb am­bíció nélkül. Inkább csak azért, hogy elfCcserésszenek, kicseréljék a legújabb plety­kákat és vicceket Elmeséljék, ki hol volt, és ki hova fog menni a nyáron. Megvitassák, kinek milyen a ruhája. A fiúk szívesen sündörög­tek a csinos lányok körül. De azok inkább csak megtűrtöt őket Mert fiútársaság nélkül aligha ücsöröghettek volna itt estéről estére úgy, hogy ki ne hívják maguk ellen a törzs­közönség rosszallását. Jellegtelen alakok — álla­pították meg róluk a lányok, akik a jelent illetően várako­zó álláspontra helyezkedtek, egy rózsaszínűbb jövő opti­mistább kilátásainak reményé­ben. Hiszen Zsuzsa, Andrea, Bar­bara és Edit természetesen férjhez akartak menni. De nem akárkihez. Vártak az alkalomra, mint a türelmes vadász, aki tisztá­ban van önnön szakmai érté­keivel, valamint biztos benne, hogy a kiszemelt vad végül úgyis feltűnik, majd, akár: Május 31-én a járási mű­velődési központbán Verdes Tamás előadóművész és Do­monkos Imre tanár, vetélke­dővel egybekötött irodalmi gyermekműsorát mutatta be nagy sikerrel. A jelenlévő VII. és VIII. osztályos "tanulók. Pe­tőfi-, Radnóti-. József Attila- verseket hallgattak Verdes Ta­más előadásában, majd Do­monkos Imre vetélkedője zárta a programot A rövid, de ér­dekes vetélkedőt Mészáros Ri- naldó, a II. ez. általános isko­la tanulója nyerte. * Honismereti szakkör alakult a művelődési központban. Fő feladatának a völgység! táj­mennyit késett is esetleg egyébként Most különben is izgalom­ban voltak, mint akik fél van­nak ajzva. — Nézd csak — súgták a náluknál később érkezett Editnek. — Ott ni, a mélye­désben. Ezen aztán látszik, hogy igazi férfi. Edit lopva odapillantott. Egy széles vállú. középkorú férfit látott, sötétszürke ruhá­ban, fehér ingben és nyak­kendőben. Ügy negyven-negy- vennégy évesnek saccolta. Barnára sült arca valóban határozott férfiasságot sugár­zott. Még azt is megfigyelte, hogy szája keskenv, és hogy álla kissé előreugrik. A férfi megérezte a pillan­tást és nyugodt nézéssel vi­szonozta. Szeme fekete volt, tekinte­te eléggé szúrós. Úgyhogy Edit gyorsan elfordította a fe­jét. mielőtt még belepirult volna ebbe a villanásnyi ide­ig tartott szempárbajba. S csak jóval később mert újra, de most már csak egy villa­násnyi ideig odapillantani. A férfi előtt ünnös állt, tal­pas, széles torkú pohárban. Néha szájához emelte, kor- tyintott belőle, de mindig csak egy csöppnyit. Majd cigarettára gyújtott. Lassan, komótosan fújta ki a füstöt, miközben közönyösen bámult hol maga elé. hol pe­dig az asztala előtt elhaladók­ra. — Na mit szólsz hozzá? — múzeum kialakítását, a váro­siasodó nagyközség történeté­nek további kutatását, ' fel­tárását, az utóbbi időben meg­indult üzem- és tsz-történet- írás patronálását tekinti. A tervek szerint a művelődési központ anyagi támogatásává* félévente megjelenik majd a Bonyhádi Helytörténeti Füze­tek című kiadvány. Abban a szakkör kutatómunkájának! eredményeit publikálja, de lehetőség van honismereti té­májú szakdolgozatok, pályáza­tok anyagának megjelentetésé­re is. A szakkör szívesen vár­ja az érdeklődőket. kíváncsiskodtak a többiek. Edit tökéletesen egyetértett velük, hogy „ez aztán a klassz férfi”, de megpróbálta türtőz­tetni magát, már csak a lát­szat megőrzésének kedvéért is. — Nem rossz — mondta kis szünet után. — De hát tudjá­tok, hogy szokott az ilyen len­ni. Ez már biztosan kihúzott sorsjegy. Ami a férjhez menendő lá­nyok nyelvén egyet jelentett azzal, hogy már — nős. Ezután a fiúk is bekapcso-' lódtak a társalgásba. Vicce­ket kezdtek el mesélni. Jókat nevettek, egymásnak aúva közben a humorizálás stafé­tabotját. Ilyenkor tényleg igazán ne­héz lett volna másra koncent­rálni, Edit mégis úgy érezte, még ebben a szituációban is, hogy a férfi érdeklődő pillan­tása időnként megnyugszik rajta. Őrajta, és nem a többieken.' Általában mindig megérez­te, ha nézték. De most meg akart győződni a dologról. Várt. Majd amikor változat­lanul rajta nyugodott a férfi pillantása, odanézett egy má­sodpercre ő is. Nem, tényleg nem tévedett. S ebben a pillanatban már határozott is. — Sziasztok — állt föl az asztaltól, és lassú, ringó lép­tekkel elhaladt a férfi aszta­la előtt. Teljes életnagyságá­ban. Ment haza. Ma kivéte­lesen korábban. (Folytatjuk) á Papp Ferenc igazgató PAPP ZOLTÁH: Lépest at afcusMta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents