Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-06 / 130. szám
f < i Az üzemben nőtt fel Jegyzet ^ Az üzemben nőtt lel Nincs ebben semmi túlzás, mert íncze Lászlóné, a nagy dorogi dohánybeváltó csoportvezetője tizenkét éves kislányként lépett be az üzembe 1932. június 13-án, édesanyja kíséretében. — Június l2-én vizsgáztam a hatodik elemiből és másnap már jönnöm kellett dolgozni. Anyám is itt dolgozott akkor, s ő még mint fiatal lány hordta a téglát, meszet a régi raktárházak építéséhez. Itt akkor az intéző volt az első ember. Emlékszem, az első napon megjegyezte, hogy minek kéllett ezt a törékeny kislányt —■ mármint engem — munkára fogni. Az intéző persze nem tudhatta, hogy nekünk milyen nagy szükségünk van az éa keresetemre is. íncze Lássdóné itt megáll, mély lélegzetet vesz és szemét körbejáratja a rendezett üzemudvaron, amit betölt a dohányillat. Az ember azt hinné, hogy az egész életében dohánnyal bánó asszony meat cigarettát vesz elő és rágyújt. — Soha nem cigarettáztam. Még egy szálat sem szívtam el, kíváncsiságból sem — mondja mosolyogva. Inczéné alacsony termetű, mozgékony asszony. Állandóan íejkendőt hord és tíz év éta számára is nélkülözhetetlen a szemüveg. — Gondolt-e arra valamikor ás, hogy elmegy az üzemből? — Nem. Pedig elhiheti, lett volna alkalom. Még a háború előtt volt itt Nagydorogon egy gyümölcskereskedú, Hívott, mondta, nyolc-tíz pengőt is megkereshetek nála efir héten. itt maradtam. Az árnyékot adó diófa alatt beszélgetünk, fel-íelptliantva aa irodaépületre» sírnak is az első emeletére, ahonnan edényzörgés hallatszik, a finom étel illata száll. — Mindjárt ebédelünk —• mondja az asszony, ujjával a konyha ablaka leié mutat. — Ez is csak ebben * rendszerben lett. öt forintért kapunk naponta főtt ételt és nem Is akármilyet Annak idején, amikor idejöttünk, anyámmal — amíg még dolgozott — csak lekucorodtunk s dohánybálák meRé és zacskóbál. papírból haraptuk az ennivalót a másik meg, akkor nem lehetett fürdeni, meleg vízben mosdózni. Volt itt egy közös mosdókagyló és abban tisztálkodtunk mindahányon. Ma zuhanyozó van, hideg, meleg vízzel, tiszta törölközőt és szappant kapunk hetente. Megnéz- a többieket is? — kérdezi hirtelen Inczéné és választ Népművelés — Tegnap délelőtti ülésén a Tamási Járási Népi Ellenőrzési Bizottság közérdekű kulturális vizsgálati programot fogadott eL A munkabizottság érdeklődésének középpontjában a falusi művelődési házak állnak. a népi ellenőrzés megvizsgálja, hogy a művelődési A Városgazdáik«dót! Vállai* greksrleltai Nádétkeze, gépírni tudó ADMINISZTRÁTORT KERES FELVETŐRE. Jelentkezés: Szétszórd, Hunyadi a. 4 "6. (ÍR?) sem várva feláll, int, hogy menjünk. A terem, ahol az asszonyok dolgoznak, tágas helyiség. Az idegen, aki nem szokta a dohányszagot, azonnal ráismer a száradó levetek jeUwgtetes illatára. —* Érzi a port? Az idegent megtUsszögtetl. Mi megszoktuk. Ez különben azért van, mert szárasak, töredezóek a, dohánylevelek. Megyünk és sorba nézzük, hogv mit dolgoznak az asszonyok. Dohánylevél dohánylevél hátán, a «ok kártyásáért! lapból a sor végére érve már magas bálák tornyosulnak. — Most éppen egy háromezer mázsás tétéit válogatunk és ha minden jól megy, rövidesen végzünk is vele. a dohány hálák innen a gyárakba mennek. Persze, az sem mindegy, hogyan. Ennek a dohánynak xz. értéke 17 millió forint. Ha nem úgy csináljuk, ahogy kell, akkor a gyár kifogásolja az árut, és kevesebbet ad érte. Felelősség ennyi értékre ügyelni. A hajdani kislányból az idők folyamán mind nagyobb gyakorlattal rendelkező, a munkáját jobban értő, szerető muhkésassaony lett 1970-ben nevezték ki a termelési csoport vetettjének és íncze Lászlóné azóta több mint ötven lány és asszony munkáját irányítja. Valamikor a legalsó bércsoportban kezdte, s ma a beosztása miatt az üzem harmadik embere. — Mindez simán ment? Ő mégis hajthatatlan, bár az érvelése első hallásra furcsán hangzik. — Letelt az idő. Miért foglaljam én el a fiatalok helyét •mikor már nyugdíjban lehetnék? Vegyék át ők a munkát. A dohánybeváltó nyugdíjba készülő munkásasszonya a nyugdíjas évek alatt sem mond azért búcsút a munkának. Az elmúlt évek alatt házat építettek, amihez jókora udvar és kert is tartozik. Meg ott vannak a baromfiak, disznók, szóval bőségesen lesz munka ezután is. — Ha maid több lesz a szabad időm, többet olvashatok végre. A jó könyvet mindig szerettem, csak alkalmam nem volt az olvasásra. íncze Lászlóné elégedett. Mind erkölcsileg, mind anyagilag elismerik. Kiváló dolgozó is többek között. Azt mondja búcsúzóul, hogy negyvenkét évnek van egy kis érdekessége. Harminckettőben mint pöttömnyi kislány érkezett az üzembe, s békességre vágyó nyugdíjasként távozik ugyanazon az üzemkapun, amelyiken először belépett. — Ugyanaz az ajtó, csak annyit változott, hogy zászlótartót szereltek fölé. Ünnepeken, mint április 4-én is, oda- íűzik ki a zászlókat. Hűvösödik. Az üzem előtt •utó áll meg. Fiatal lány lép belőle ki, s indul a kapu felé. Kezdődik a műszakja .., Varga József A kaszáról ismerősöm — fegyveres testület vezető beosztású tagja —■ koszát vásárai a szekszárdi vasüzletben. — Mekkora legyen? — kérdezi az eladó. Tanácstalan ismerősöm birtokkörülményeit ismervén, tana- csolom: — Nyolcvan oentis megfelel. A kasza nem kell másra, mint a tán háromszáz öles kis szőlőbirtok környékének rendben tartáséra, az út melletti part- oldalon a fű, a gyom időnkénti levágására. Kaszanyelet is választunk, lehetőleg könnyűt, csomómenteset, kézbe passzolát Közben némi kajánsággal gondolok arra: ismerősömnek meg kell tanulnia kaszát kalapálni is. De lesz-e kitől* hiszen kihalóban van a kaszakalapálás tudománya. Legelőször a kombájn szorította ki. Tizvolahány évvel ezelőtt még elővették, ha nagyon dőlt volt a gabona, de ma már olyan kombájnok vannak, hogy a legdőltebbet, a legkuszábbat is learatják. A réteken, a takarmánytábiákon a hagyományos fűkaszák, a rotációs kaszák után megjelentek az önjáró takarmánykombájnok. A kézikaszának tehát most mór csak az árokpartokon, meg az apró háztáji parcellákon maradt létjogosultsága. Az elmúlt hetekben az országutak mentén sok helyütt villogtak serény kaszák, -— még például az úgynevezett állami gazdasági üzemi utak mentén is — vágták az esős idő jóvoltából zsengén nőtt füvet, téli időre takarmányt teremtvén a háztáji jószágnak. De valahogy, azt látni, hogy kevés, egyre kevesebb a kézikasza. Mert sokfelé derékmagasságig nőtt, vénül az a fű, amiből kitűnő széna lehetne. Kaszára vár például már betek óta a megyeszékhelyen a Séd medrének buja fűtermése. Összegezés: évek óta rendszeresen megjelenik a rendelkezés, hogy az utak mentén, árokpartokon június közepéig le nem kaszált füvet bárki, térítés nélkül lekaszálhatja, betakaríthatja, hiszen ez olyan takarmány, amely — a munkadijat senki sem számítja — tulajdonképpen ingyen van. Ha így voít eddig, valószínű, így lesz az idén is. Viszont, kellene valamiféle olyan intéz- kedés — Szekszárdon, de bárhol másutt is — hogy a kitűnő szénát olcsón, vagy ingyen betakarítok kaszálják le a haszontalan gyomot is. Egyrészt azért, hogy a városban ne díszelegjen a gaz ott, ahova még nem ért el a városi kertészet keze, másrészt azért, hogy ne teremjen tömegével a gyom azon utak széfén, amelyek mentén a mezőgazdasági üzemek milliókat költenek a növény- védelemre, a gyomirtásra. — Nem mondhatnám. Sa»* katlan voJt hogy az asszonyok hozzám jöttek, ha valami problémájuk volt; Tanácsot kértek, vagy segítséget. De csak az első napok voltak nehezek, utána minden ment magától. Erre utóbb gondoltam csak, hogy az első Időkben talán azért volt kevesebb gond, mert az asszonyok nem akartak problémák elé állítani. Ma már más a helyzet, hiszen nemcsak munkahelyi, de személyi problémáikhoz is tanácsot kémek tőlem. — Lesz-e a családban, aki folytatja munkáját? — Sajnos, nem. Két fiúnk van, egyik technikus, másik lakatost Messze kerültek a dohányos szakmától. Ettől függetlenül a munkások sora nem szakad meg a családban. Izveze Lászlóné rövidesen nyugdíjba megy. Elmesélte, hogy a Budapesten lévő központ igazgatója marasztalta. gazdálkodással lelhet és kell javítani. Az elmúlt években már több gazdaság kezdett intenzív legelőgazdálkodásba, műveli rétjeit, legelőit; mű- trágyázza, ápolja, hogy növelje a terméshozamot, jó legelőt teremtsen a közős és a háztáji jószágnak. Egyik ilyen gazdaság a re- gölyi termelőszövetkezet A gazdaság összterületéből mintegy ötszáz hektár az ős gyep, amelynek egy részén villany- pásztoros legeltetés folyik, másutt pedig a hagyományos. A közös állományból mintegy ötszáz tehenet és üszőt legeltetnek, és természetesen elkülönítve, a háztájiból mintegy százhetven tehenet és növendéket. Mint Péti József elnök elmondja: még egyszer ekkora állománynak is elég lenne a gyepterület — így viszont a megmaradó fűtermést betakarítják szénaként. Egyik legelőn — amelyen Hegedűs János őriz mintegy száz tehenet — meggyőződhettünk arról, milyen „dúsan terített jászol” várja a teheneket, ahonnan tényleg jóllakot-; tan lehet behajtani a gulyát. Az itatást is ötletesen ol-' dotta meg a szövetkezeit. A hordozható vályúhoz pótkocsira szerelt tartályban viszik a vizet. A gondozónak nem kell sok vödörszám húzni itatáshoz — elég néhány csavarás a csapon"... Bognár—Gottvold népi ellenőrzés házak vezetői milyen ideológiai és szakmai felkészültséggel. hány éves gyakorlattal rendelkeznek, hogy tevékenységükben mennyire segítik őket a párt-, KISZ- és tanácsi szervek, « pedagógusok, az üzemek; a hogy az együttműködés eredményeként milyen mértékben érvényesülnek a párt művelődéspolitikai irányelvei. Nagyító alá kerül a klubok és a könyvtárak munkája. Jóllehet, a kulturális kérdések a legfontosabbak, a vizsgálat a társadalmi tulajdon védelmére is kiterjed azon túl, hogy — a reália lehetőségek határén beiül — milyen további támogatásban részesülhetnének még a faluéi művelődési házak. X NEB-vizsgálat többek között azért ígérkezik tanulságosnak, mivel a Járásban utoljára 1970-ben volt ilyen Jellegű vizsgálódás. Az utóvizsgálat így lehetőséget ad a fejlődés felmérésére. Tolna megye — mezőgazdaságának eredményeivel — rangos helyet foglal el az országban. A legfontosabb növények termelési eredményeiben, színvonalában a legjobb, vagy a legjobbak közt foglal helyet, állattenyésztésben hasonlóképpen a rangos megyék közé tartozik. Viszont van egy ágazat, amelynek színvonala, termelése és a benne rejlő lehetőségek kihasználása eléggé elmaradt a többitől — a rét- és legelőgazdálkodás. Igaz, hogy ezeknek a területeknek egy része csak névlegesen rét vagy legelő, de ami jónak mondható, az sincs mindenütt kihasználva. Pedig az állattenyésztés gazdaságosságát éppen a rét- és a legelőterületeken folytatott célszerű A legelő haszna Sí.i*
