Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-05 / 129. szám

Magyar kiállítások külföldön Júniusban is jó néhány ma­gyar kiállítás képviseli hatá­rainkon túl a magyar kultúrát a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének gondozásában. Június 6-tói 26-ig Lengyel Lajos Kos- suth-díjas könyvművész leg­szebb műveit tekintheti meg a berlini közönség az ottani Ma­gyar Kultúra Házában. Ugyan­csak ott — a berlini VIT egy­éves évfordulója alkalmából — június 28-án tárlat nyílik. Kocsmáros László fotóművész­nek a VIT idején készített fo­tóiból. Június 28-án nyílik a „Magyar naív művészet” című kiállítás Drezdában. A több mint 40 szoborból és festmény­ből álló gyűjtemény darabjai között ott találhatók Szőrös József és Csikós Nagy Márton fafaragásai. Kapói; Antal pász­torfaragásokat idéző grafikai lapjai, Bácskái Ancjgásné, Gás­pár Juliska. Gellértfi Ferenc- né népművészettel rokon fest­ményei. Június második felében a leningrádi Ermitázsban a mai magyar grafikai termésből nyílik kiállítás. Az illusztrációk mellett ön­álló grafikai lapokat is felso­rakoztatnak a magyar művé­szek a nagyszabású seregszem­lén Az idősebb nemzedék mű. vészetét képviselik Borsos Miklós. Szabó Vladimir, Szán­tó Piroska.- Ék Sándor mun­kái. A középnemzedék alkotói között találjuk Kondor Béla, Reich Károly, Csohány Kál­mán, Würtz Ádám és Makr’sz Zizi alkotásait, de számos ér­dekes megoldású grafikával jelentkeznek a fiatal és á leg­fiatalabb gi'afikusnemzedék tagjai is. Ausztráliában június 28-án Melboume-ban nagyszabású magyar nép; iparművészeti ki­állítást rendeznek, amely tel­jes áttekintést ad a sajátos művészeti ág hazai eredmé­nyeiről az ötödik földrész kö­zönségének. A népművészeti anyag mellett mintegy 150 — szépirodalmi, ifjúsági, művé­szeti és tudományos •— mű reprezentálja a mai magyar könyvkiadást. Ezzel párhuza­mosan kamara-fotókiállítást is avatnak, amely Magyaror­szág tájaival. Jiazánk mai éle­tével. iparunk és mezőgazda­ságunk jelentős létesítményei­vel ismerteti meg a látogató­kat. (MTI). Bach- kultusz az NDK-ban A Bach-napok a rendszere­sen ismétlődő ünnepi játékok közé tartozik a Német Demok­ratikus Köztársaságban. Ha­gyománya azokba az időkbe nyúlik vissza, amikor Bachot valójában még föl kellett fe­dezni. Ma másról van szó. A rendezők Bach lenyűgöző zené­jét és az abban „rejtjelzett” humanista üzenetet a szó leg­szorosabb értelmében köz­kinccsé akarják tenni. A Bach- napokat négyévenként rendezik meg Lipcsében, a Bach-kultusz fővárosában. Ugyanakkor Köthen és Greifs­wald is rendez Bach-ünne- pet, mégpedig minden évben, Weimar és Eisenach úgyszin­tén. mert hiszen ezek a vá­rosok igen közel érzik magu­kat a mesterhez. A legközeleb­bi nemzetközi Bach-ünnep azonban a lipcsei lesz 1975 szeptemberében, a zeneszerző halálának 225. évfordulóján. Ebből az alkalomból karül sor a Bach-szakértők konferenciá­jára és Bach-kiállítást is ren­deznek. A meteorológus válaszol: Mikor menjünk nyaralni? lOKKai, igep roviu iuo uiau alakul ki, és viszonylag hamar fel is oszlik. Legtöbbször a Jugoszláviából, Olaszországból vagy Ausztriából érkező idő- járásjelentések adnak először hírt róluk. Néhány órával keletkezésük után már elérik a Dunántúlt, és fél nap alatt I. A zivataros napok száma Május Június Július 5,2 _ 7,9 6,5 II.’ A zivatarok előfordulá: 0—3. 3—6 6—9 9—12 12—15 18 11 13 22 55 A legtöbb zivatar tehát jú­niusban és júliusban tör ki, a legkevesebb szeptemberben. A napszakok szerint 12 és 21 PAPP ZOLTÁN: Lépcső az alagsorba 15. Az emberek évenként meg­ismétlődő kérdése ez, a nya­ralási idény kezdete előtt. Az üdülni indulók különö­sen sokat várnak az időjárás­tól. Szeretnék „kifogni” a leg­jobb két hetet a Balatonon. Éppen ezért sokat szeretné­nek tudni az időjárásról. Régi megfigyelések szerint az igen enyhe telek után” gyak­ran következnek száraz, sőt aszályos nyarak. Tíz olyan enyhe telet találtunk az el­múlt 134 év alatt, amely ha­sonlított a legutóbbi, 1973—74. évi enyhe télhez. A rákövet­kező nyarak közül 7 volt szá­raz, és csak 3 volt esős. Bebizonyosodott tehát, hogy az igen enyhe telek után, ha nem is kivétel nélkül, de ál-, tálában az- átlagosnál szára­zabb nyarak szoktak követ­kezni. Ez azonban nem jelen­ti azt, hogy mindhárom nyári hónap száraz lesz. Valószí­nűbb az, hogy a június szá­razabb lesz. a július pedig esősebb, mint az átlag és mindhárom hónap kissé me^ legebb az átlagnál. Aki nyaraként sokszor járt a Balatonon, tapasztalatból tudja, hogy a balatoni üdülés, de akár egy hétvégi kirán­dulás a hegyekbe is, kocká­zattal jár. Az időjárást nem lehet kinek-kinek a kedve szerint alakítani, inkább ne­künk kell az időjáráshoz iga­zodnunk. Borultabb, hűvösebb napokon is találunk megfele­lő szórakozást, moziba mehe­tünk, hajókirándulásra indul­hatunk. Egy meteorológus sem mondhat mást. mint azt hogy kéthetes zavartalan napsütés­ben reménykedni annyit je­lent, mint 4 vagy 5 találatot várni a lottón. Természetesen ilyen is akad, csak nagyon ritkán. A magyar meteorológusok, éppen a balatoni viharjelző- szolgálat során fedeztek fel egy érdekes- nyári jelenséget az időjárásban. Az Egyesült Államokban már korábban is felfedezték, nálunk csak az­után -figyeltek fel rá. Ezért a jelenségnek angol hevet ad­tak, amit magyarra talán úgy fordíthatnánk, hogy zivatar­front vagy zivatarvonal. Több­nyire délnyugatról, nyugatról, érkezik hazánk területére a zivatarfelhőknek egy yonalba rendeződött lánca. Heves zá­porokkal, zivatarokkal és gyakran viharos széllel jár. Különlegessége az, hogy ellen­tétben többi időjárási fron­Danner már otthon volt. sőt kényelembe. is helyezkedett. Ült a konyhában egy sámlin és meleg vízben áztatta fájós bütykeit. — Majd meglátod, hogy né­hány napon belül változni fog az idő. Hiába süt most olyan szépen a Nap. Jönnek a felhők, utána meg az eső. A meteoro­lógusok beszélhetnek, amit akarnak, én csak tudom. Ha az én bütykeim elkezdenek sajog­ni. akkor másmilyen idő lesz. Erre akár mérget is vehetsz. Felesége a konyhaasztalnál ült. éppen kezét manikűrözte. Nem mutatott túlságos érdek­lődést az időjóslás iránt. Igaz, hosszú házasságuk során ez már körülbelül az ezredik al­kalom volt, amikor férje teó­riaalkotó képességeiben elgyö­nyörködhetett. — Nekem aztán édesmind­egy — mondta valamivel ké­sőbb. miközben nagy körül­tekintéssel lenyisszantott egy keskeny félkört bal keze gyű­rűs ujjúnak körméről. — Tőlem akár eshet is. Én már nem já­rok a strandra. Ami nem is lett volna túlon­túl ajánlatos. Lévén, hogy Dannerné valaha viszonylag szabályosnak mondható for­átvonulnak hazánk felett ke­let felé, sőt fel is oszlanak. Egész életciklusuk nem hosz- szabb 12 óránál. Végül álljon itt néhány adat a Balatonon előforduló zivatarok gyakoriságáról a Siófokon végzett sok évi meg­figyelés alapján. (Sok évi átlag) [gusztus Szeptember Ossz. 5,5 1,8 26,9 a nap különböző óráiban —18 18—21 21—24 óra ?0 50 25 óra között fordul elő a leg­több zivatar. dr. Koppány György máit az évek múltával igen­csak eldeformálta a lassú öre­gedés. Fehér bőrű. vörös hajú te­remtés volt. Akinek arcára még fiatal korában az első napsü­tés kicsalta a sz.eplőket. ame­lyek a?tán ott is maradtak. Csak számuk nőtt és színük mélyült el kissé idővel. Magasabb volt valamivel férjénél, és negyvenkettes ci­pőt hordott. Valahai derekát már teljesen benőtte a háj. Mi­közben megereszkedett keblei valóságos ágyúgolyókká súlyos­bodtak. S ha a kellő önkritika maxi­málisan vissza is tartotta at­tól. hogy bármilyen strand kö­zelébe merészkedjék, önnön külsejének e reális szemlélete egyáltalán nem gátolta abban, hogy büszke, rátarti, sőt kife­jezetten gőgös legyen. Teljes mértékben, az ön- kontrollnak még a lehetőségét is félrerúgva meg volt győződ­ve hatalmas értékeiről, ame­lyek — véleménye szerint — őt messze a többi ember fölé emelték. S ha már a sors ilyen hely­zettel sújtotta — mikor ez eszébe jutott, eközben mindig férje felé pillantott, távolról sem titkolt szemrehányással —. Színházi esték A pillangók szabadok i A Madách Színház vendégjátéka Tények: 1. A Madách Szín­ház 1972 decemberében mutat­ta be az ismeretlen Leonard Gershe A pillangók szabadok című vígjátékát, ami azóta is műsoron van. 2. Leonard Ger­she vígjátéka egyértelműen és félreérthetetlenül irodalom alatti mű. mely egy ízléstelen helyzetkomikumot próbál két és fél órán át kiaknázni, egyébként teljesen eredményte­lenül. Mi hát a titka? Valószínűleg hátborzongató cinizmusa, amit nyers, natu­ralista kiszólások tarkítanak, ezzel szolgálva a műfaji meg­határozásként szereplő vígjáté­kot. De hát vígjáték-e ez a félresikerült mű? Egy bizonyos Don Baker, aki születésétől vak. elköltö­zik anyjától, hogy megpróbál­ja a szabadságot. A szomszéd lakásba egy fiatal nő költözik. — ugyan, ki más? — aki a szabadság és a pillangó meg­testesülése. A folytatás nem lehet kétséges. Akinek mégis kétségei támadnának, azoknak meg lesz mutatva, meg lesz magyarázva... Mi jöhet még ezután? Megjelenik az aggódó anya. hogy lebeszélje fiát a szabadságról és a pillangóról, amit maga a pillangó is elő­segít. miután elköltözik vak szerelmétől. No de valahogy be kell fejezni a darabot, te­hát a szabad pillangó amilyen indokolatlanul elindult, épp olyan indokolatlanul visszatér, s miután a szőnyegen meg­találja kétségbeesett szerelme­sét. a függöny legördül. Az alaphelyzet tökéletesen hamis, s épp ilyen hamis mind­az. amit az előttünk ismeret­ien szerző hozzátesz. Mert amit hozzátesz bizony ízléstelen; ilyen cinikusan és otrombán mégsem illenék viccelődni az emberi nyomorúsággal. S ha­mis azért is. mert az emberi legalább a lánya, egyetlen lá­nya kerülhessen majd olyan körülmények közé. amelyek méltán és joggal megilletik — gondolta. — Sziasztok! — viharzott be a konyhába Edit. — Van vala­mi kaja? Mert rohanok. És már rúgta is le magáról a cipőt, gombolta is ki a blúzt meg a szoknyát. — Dög meleg van odakint! — Mit mutogatod itt ma­gad?! Nem megmondtam már, hogy nagylány létedre ne ille- gesd magad folyton apád előtt?! Edit formás kis melltartóban és tenyérnyinél nem nagyobb bugyiban állt a konyha köze­pén. — Miért, tán azt hiszed, hogy nem látott még ilyet?... Mondd, apa, te tényleg nem láttál még ilyet? — fordult Danner felé enyhe incselkedés- sel a hangjában, de közben azért magára kapott egy pon­gyolát. De apja fel se nézett. Ren­dületlenül áztatta a lábát, és böngészte közben az újságot. Persze, mit is mondhatott volna? Hiszen neje mellett a visszautasítás számtalan pro­cedúráját elszenvedte még ak. kor. amikor az efféle gesztusok egyáltalán napirendre kerül­hettek. Dannerné meg nem titkolt büszkeséggel szokta bizalma­sabb körben barátnői előtt hangoztatni: — Én tisztességes asszony vagyok. Engem ugyan még nem látott ruha nélkül az uram. Pedig már huszon­három évé vagyunk házasok. És nem is fog. nyomorúságból mit sem old meg. ha a szőnyegen mégoly önfeledten is henteregnek. Egyébként is, néhány olcsó vicc kivételével semmit nem hiszünk el a szereplőknek. A fiú csak azért vak. mert így hatásosabb, a lány azért ledér, mert így megereszthet néhány vaskos kifejezést, s az aggódó anya azért mond közhelyeket, mert a szerzőnek más nem jut eszébe. Nem tudhatjuk, hogy Leonard Gershe neve mit je­lent az angolszász irodalmi vi­lágban, azt sem tudhatjuk, hogy minő érv és indok dik­tálta ennek a fércműnek lefor. dításá+ és előadását, azt vi* szont tudjuk, hogy a nagy hí­rű Madách Színház szekszárdi bemutatkozására, amihez telt ház és minden jóra alkalmas közönség asszisztált, méltóbb darabot kellett volna választa­ni. Kabaré-kiszólásokból nem lesz vígjáték, s ha ezek majd két évig színpadon tartották ezt a nagyon gyenge darabot, ebből a talmi sikerből bármi értékre következtetni köny- nyelműség lenne. A szereplők közül csak Piros Ildikót lehet kiemelni, akinek közvetlensége, elevensége éle­tet tudott vinni a vergődő já­tékba. Tolnay Klári fájdalma­san szürke volt a tehetségéhez méltatlan szerepben. Szekszárd — s ezt akár lo­kálpatrióta büszkeséggel is mondhatjuk — a színházláto­gatók számát tekintve igen előkelő helyen áll. ami a mű* velídési központ okos közön - ságnevelő munkájának ered­ménye. Éppen ezért nehéz megérteni a Madách Színház már-már tapintatlan műsor­választását. ami merész vissza- kanyarodást jelent ízlésben, értékben egyaránt. CSÁNYI LÁSZLÖ Edit jó étvággyal és főképp gyorsan evett. — örökké rohansz — kor­holta az anyja. — Sajt nincs? — Persze, mert már megint abba a vacak presszóba máz... — Akkor kérek még egy kis parizert. — Mi volt a hivatalban? — Az a dög Varjas már megint úgy telepakolt munká­val. hogy a fejem se látszott ki belőle. S miért? Mert hiába hív randevúzni... — Fáradt vagy? — Már elmúlt. És most me-’ gyek letusolni. Aztán sokáig állt a tükör előtt. Egy bronz nyakéket pró­bálgatott, amit múlt héten, fi­zetéskor vett az iparművészeti boltban. Szépen megmunkált darab. Karkötő is járt hozzá. És viszonylag nem volt túl drága. De milyen ruhát vegyen feí hozzá? Végül a rövid ujjú nadrágé kosztümöt választotta. Amely derékban karcsúsított volt. a nadrág pedig trapézbő. De ő elsősorban a mintázata miatt szerette. Szabálytalanul egy­más mellé illesztett fehér és narancssárga foltok díszítették. Csak egy volt ilyen az egész városban. Akárcsak belőlem — gondolta, és nagy gonddal fe­jére illesztette a hosszú, vörös parókát. — Tízre aztán itthon légy! — kiáltotta utána az anyja. De Edit akkor már messze járt (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents