Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-05 / 129. szám

An kérdez

Levélcímünk: 7101 Szekszárdi, Postafiók, 71.

Miért szüntetik meg o tengelici sütödét?

Stier István Tengelic, Petőfi utca 113. szám alatti olvasónk kérdezte: „Mi indokolja, hogy elveszik Tengelic sütödéjét? Az eddigi kenyér- ellátás nálunk zavartalan volt, kenyerünk minőségileg is kiváló. A sütödét gépesítették, tehát költöttek rá. Más szempontból, a nyugdíj előtt álló két sütödéi dolgozó helyben épp idős korára nem találja majd meg a munka- lehetőséget."

A kérdésre Szántai János, a Szekszárd Körzeti Sütőipari Vállalat igazgatója válaszolt:

— A tengelici sütőüzem 1953 óta termelő bázisunk, azt megelőzően évtizedeken át magánszektor volt. Az üzemépület állaga erősen avult. Az üzemátvételt követő első években biztosítottuk az alapvető gépesítettséget, azonban a mai üzem ennek ellenére mesz- szemenően nem felel meg a különböző hatósági és társadalmi követelményeknek. igényeknek. így például a munkaterem szűk méretű, a kemence felújítást igénylő, készáruraktár nincsen, a lisztraktár elhelyezése és méretei nem megfelelőek, általános jellemző a túlzsúfoltság, a szociális ellátottság hiányos, az üzem padozata nem csúszásmentes, udvara nem portalanított, hanem földút, a szállítást lófogat végzi. stb.

A felsoroltakon történő szükségszerű változtatás, valamint a 6/1972. (V. 27.) MÉM—EÜM. számú rendeletben foglaltak érvényesítése — az üzem fenntartása esetén —' a vállalat rendelkezésére álló és vállalatunknál képződő pénzforrásokból nem biztosítható a nagyobb településeken szükségszerű fejlesztések elsődlegessége miatt, mint Mözsön és Pakson új üzem létesítése, Szekszár- dc*n kemencecserék, stb.

Jóleső érzés, hogy a tengelici üzemben dolgozó szakmunkás házaspár által termelt kenyerek minősége — rendszeres jelleggel —• általános elismerést vált ki. Tengelici dolgozóink munkavégzését és magatartását vállalatunk is példát követőnek ítélte és ismeri el ma is. A fentebb — csak nagyon vázlatosan — ismertetett üzemi adottságok és körülmények miatt tervezte vállalatunk az üzem leállítását, egyben Tengelicnek az új mözsi üzemből történő ellátását. E tervünket ismertettük a községi tanács vezetőivel is, akik előbb ellenvéleménnyel voltak, majd megalapozott érveink alapján átfutási próbaidőt javasoltak, mely szerint: ha a tengelici üzem leállításával a jelenlegi ellátási színvonal romlana, vállalatunk az eredeti tervétől eláll. Közöltük, hogy velük a mözsi üzemben is számolunk, részükre . eddigi kiérdemelt megbecsülésük jeléül a mözsi üzemben felelősségteljes munkát és ennek megfelelő anyagi ellenszolgáltatást,

(munkabért) biztosítunk. Nem vitatjuk, hogy részükre a Tengelicről Mözsre és vissza történő utazással járó kötöttség a jelenlegi helyzetnél kedvezőtlenebb, azonban meggyőződésünk, hogy ^ lényegesen jobb mözsi 'munkakörülmények éppen korukra tekintettel előnyösebbek.

A lényeget illetően Tengelic községnek a mözsi sütőüzemből történő sütőipari termékellátást és velejáróként a tengelici sütőüzem leállítását csak akkor kívánjuk megvalósítani amikor az ellátás jelenlegi szintjének javításához vqgy legalább tartásához az összes feltételeket képesek vagyunk biztosítanj.

Ámit az ingatlan- forgalomról tudni kell

Tischler Józsefné Szedres, Széchenyi utca 29. szám alatti olvasónk leveléből idézünk: „Lakásunk közművesítésére — padlózás és egyebek — OTP-kölcsönt szeretnénk felvenni. Az OTP-nél akadályba ütköztünk, mivel a telekkönyvi betétben (133. számú) több vételtulajdonos van feltüntetve. A két vételtulajdonos kérelmére nem különítették el a telket. Azóta mindkét részről meghalt az egyik szülő és mindkettőnél egy gyermek van. Mi örökléssel jutottunk a vagyonrészhez. Mivel a telekkönyvön 4 rész szerepel, mind a négy terhére adnak ki pénzt.

Nekem hét gyermekem és egy beteg édesanyám van, egyetlen keresőnk a férjem, a műszaki osztály azonnal adott ki engedélyt, új helyrajzi számmal. A földhivatal mérnöki részlege azonban csak három hónap múlva tudja papírjainkat az OTP-nek továbbítani. A mi OTP-s papírjaink határideje addigra lejár. Szorult helyzetünkben szeretnék valamiféle soronkívüliséget kapni, papírjaink előbbi továbbítására.''

A kérdésre a Szekszárdi Járási és Városi’ Földhivatal vezetőjétől. Hargitai Jánostój kértünk és kaptunk választ:

Elöljáróban a következőket szeretném megjegyezi ni. A földhivatalok, így a Szekszárdi Járási és Városi Földhivatal is a MÉM— OFTH által meghatározott és a megyei tanács vb. által jóváhagyott éves feladattervnek megfelelően végzik igen szerteágazó feladataikat. Tekintettel árra, hogy a feladatterv elsősorban hatósági feladatokat szab meg. a lakosság földmérési (szolgáltató jellegű) igényeit a létszámhelyzet elégtelensége miatt korlátozott mértékben és az utasításoknak megfelelően csak 3 hónapos határidőre tudjuk vállalni.

— Hivatalunk dolgozói átérezve egy hétgyermek^s családanya lakásgondját, módot találnak arra, hogy Tischler Józsefné segítségére 1 legyenek. A földhivatal műszaki csoportjának vezetője vállalta, hogy tanulmányi szabadsága terhére a kért ingatlan megosztását június elején a helyszínen elvégzi, a munka elvégzésének napjáról írásban értesítést fog küldeni; A megosztási vázrajz elkészítésével azonban még nem oldódik meg Tischler Józsefné problémája, mivel a megosztani kért ingatlannak a szedresi 133. sz. telekkönyvi betét tanúsága szerint 4 társtulajdonosa van, így a fennálló jogszabály szerint a leválasz- lasztott ingatlan 1/4—1 4 részben továbbra is a társ- tulajdonosok tulajdonában marad mindaddig, amíg egy, a tulajdonközösséget megszüntető megállapodást nem kötnek és az ingatlan- átruházásra vonatkozó jogszabályok szerint a telekkönyvi bejegyzésről nem gondoskodnak.

— Mivel azonos, vagy hasonló problémája több állampolgárnak lehet, közölném — jogszabályokra való hivatkozás nélkül — az ilyen esetekben követendő tennivalókat: 1. Tulajdonközösséget megszüntető megállapodást (szerződést) kell kötni, amelyet valamennyi társtulajdonosnak alá kell írni, 1 eredeti, 4 db másolati példányban. '2. Az ingatlan megosztását a járási hivatal műszaki osztálya határozattal engedélyezi. 3. A földhivatal a megállapodásnak és a műszaki osztály határozatának megfelelően elkészíti a megosztási vázrajzot a megfelelő példányszámban. 4. A tulajdonközösséget megszüntető megállapodás

1 eredeti és 1 másolati példányát, a megosztási váz- rajzot, a községi tanácstól beszerezhető adó- és értékbizonyítványt be kell nyújtani a Tolna megyei Illetékkiszabási Hivatalhoz. 5. Az Illetékkiszabási Hivataltól visszakapott eredeti és másolati megállapodást,

2 db megosztási vázrajzot, az illeték befizetéséről szóló igazolást kell a telekkön vvi átvezetéshez megküldeni. 6. A tulajdonjog bejegyzését a Járási és Városi Földhivatal ingatlannyilvántartási csoportjánál kell kérni. (Szekszárd, Széchenyi utca 54—58.). A beadványra az ingatlan értékének 0,5 százalékát kitevő — de legkevesebb 100 forintos — illetékbélyeget kell ragasztani és mellékelni kell az Illetékkiszabási Hivataltól visszakapott ösz- szes okmányokat. 7. Telekkönyvi szemle csak a tulajdonjog bejegyzése után adható ki. Tudomásom szerint az, OTP csak a tulajdonjogot igazoló telekkönyvi szemle alapján folyósít építési kölcsönt.

A kérdéssel kapcsolatban feltétlenül szóvá kívánom tenni, hogy az állampolgárok egy része csak akkor fordul illetékes hatósághoz ügyének elintézését kérve, amikor a dolog úgyszólván már „körmükre ég”. Ilyen esetben pedig számolniuk kell azzal, hogy problémájuk határidőre történő rendezése nem lehetséges.

— Az államigazgatás valamennyi területén dolgozók tisztában vagyunk azzal. hogy az állampolgárok a számtalan érvényben lévő jogszabályt nem ismerhetik és azokban eligazodni sem tudnak. Ezért e helyről is hangsúlyozni kívánom, hogy amennyiben ingatlanforgalommal kapcsolatos problémáik vannak, keressék fel az ügyvédi munkaközösségeket, ahol földproblémáikat szak. szerűen, a jogszabályoknak megfelelően lebonyolítják.

Nyugdíjasok

foglalkoztatása

Benhardt Ferenc Fácán- kert, Lenin utca 31. szám alatti olvasónk irta: „A Munkaügyi Minisztériumnak írtam március 18-án és kértem, engedélyezze, hogy oz 12f>0 órán felül is dolgozhassak, mint nyugdijas. Még válaszra sem méltattak. Miért, nem kell a munkáskéz?"

A kérdésre Nagy Zoltán; a Tolna megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója válaszolt. Válaszában arra tért ki, hogy a jelenleg érvényes jogszabályok szerint a nyugdíjasok milyen munkakörben, hány órát dolgozhatnak.

— A nyugdíjasok fofflal- k^rtatási keretét a 45/71. (XII. 24.) Korm. rend. és végrehajtására kiadott 3/71. (XII. 24.) és ezt módosító 1 1973. (III. 3.) SZOT sz. szabályzatok határozzák meg. Ezek szerint korlátozás nélkül folyósítható az öregségi, rokkantsági nyugdíja annak, akinek a nyugdíja 1973. évben a 800 forintot, ezt követő években pedig ennek naptári évenként 30—30 forinttal emelt összegét nem haladja meg. Az a nyugdíjas, akinek a nyugdíja ezt az összeget meghaladja, a nyugdíj korlátozása nélkül csak az egészségügyi, oktatási, gyermek- és szociális intézményeknél, valamint közforgalmú gyógyszertáraknál takarítói, vagy egészség- ügyi, gyermek- és szociális intézményeknél fűtői munkakörben dolgozhat.

— Más munkaterületeken és munkakörökben a foglalkoztatási keret évenként 840 óra, illetve bizonyos munkaterületeken meghatározott munkakörökben 1260 óra. Például: (az oktatási, egészségügyi, kulturális, művelődési és kulturális szolgáltató intézményeknél, üdülőkben, élelmiszer és kiskereskedelmi, szállodai és vendéglátóiparban, valamint a népgazdaság minden területén a fűtő, a portás, éjjeliőr. telepőr, öltözőőr, parkőr/ csatornaőr, mezőőr, hegyőr és az egyéb rendészeti feladatokat ellátó dolgozó.)

— Ha a nyugdíjas a foglalkoztatási keretidőt kimeríti, továbbdolgozás esetén a nyugdíj folyósítása korlátozás alá esik. További munkaterületekre és munkakörökre kedvezmény kiterjesztve nincs.

Fizet-e a Biztosító?

Lisztes Mihály Mőcsény, Béke út 73. szám alatti olvasónk egy sajnálatos eseményről számolt be: „1974. április 29-én délután Mő- csényben jégesővel egybekötött felhöszakadásos vihar volt, amelynek szenvedő alanya lettem. A beltelekről lezúduló jeges vízözön, ami az egész falut áztatta és a tanácsház falán ma is látható a nyoma, ősszedöntötte 6x5 méteres istállómat és agyonverte, elsodorta nyolcvan darab nyolcvan dekás csibémet. Háztáji biztosításom van, évi ISO forintot fizetek. A kárt időben jelentettem a Biztosítónak, akik ugyan a szakértőt kiküldték, de megmondták, hogy nem kapok kártalanítást, mivel ilyen esetre a Biztositó nem fizet. Méltányosan jórtak-e velem? Miért nem fizethetnek?"

Ä kérdésre Lux Sándor, az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatóságának igazgatója válaszolt:

— Sajnálattal közlöm, hogy Lisztes Mihály 1974. április 29-én bekövetkezott viharkárára térítést nem adhatunk.

— Kétségtelen, hogy Lisztes Mihálynak érvényes épület- és háztartási biztosítása van, melynek évi díja 180 forint. A kötvény- feltételek 2. fejezetének 1/d. pontja szerint térítjük a felhőszakadásból eredő vízáramlás sodrása által okozott kárt, de csak akkor, ha az lakóépületben keletkezett.

— Ebben az esetben r,em lakóépület károsodott, és a káresemény sem a kötvény- feltételekben leírt módon következett be, A megrongálódott építmény egy partfalban volt, amely mögött régebben pince volt. Ez a pince beomlott, és ennek következtében egy gödör keletkezett, amelybe belefolyt a csapadék. Az összegyűlt csapadékvíz átáztatta a partba épített, nem kellő szilárdságú (féltégla vastagságú) falat. Ennek következtében az építmény összeomlott.

— Az elhullott csirkékért sem adhatunk térítést, mert a kötvényfeltételek szerint ez a káresemény sem téríthető. A csirkeól szintén egy partba vájt létesítmény, amely előtt egy bekerített ré6z van olyan formában, hogy annak egy része közterületre nyúlik, mégpedig egy dűlőút egy részét foglalja magába. A dűlőút részben a csapadékvíz elvezetésére is szolgál.

— összegezésképpen egyik káreseményt sem lehet úgynevezett kockázati kárnak tekinteni, és ezért ügyfelünk részére térítést nem nyújthatuk.

. I

Telefonszámaink : 129—01, 123—61.

Ml VÁLASZOLUNK