Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-04 / 128. szám
Az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésének tapasztalatai Tolna megye ipari üzemeiben Az üzem. & munkaszervezés korszerűsítése egyik fontos eszköze a vállalati belső tartalékok feltárásának, az élő- és holtmunka hatékonysága növelésének és ezen keresztül a gazdálkodás eredményessége javításának. A szervezés minden vezető munkájának lényeges elemét képezi, a gyors ütemű tudományos-technikai fejlődés azonban új szervezési megoldásokat is követel, amelyek szükségessé teszik az tizem- és munkaszervezés korszerűsítésével való kiemelt foglalkozást. A saervezés javítására egyaránt szükség van azokon a területeken, ahol a technika megújítása napirenden van és ott, ahol ez csak később kerül megvalósításra. Az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére az MSZMP Központi Bizottsága 1971. december 1-én hozott, határozatot. A határozat hangsúlyozta, hogy a korszerűsítés eredményeként olyan népgazdasági célokat kell elérni, mint: a munkatermelékenység növelése az állóalaook jobb kihasználása, a költségtényezők csökkentése, az ügyvitel korszerűsítése. a vezetés színvonalának emelése, á nemzeti jövedelemhez való nagyobb hozzájárulás A határozat a célok mellett az elérésük érdekében X párt- és az azt követő kormányhatározatot a gazdasági egységek vezetői, szakemberei kedvezően fogadták. A vállalatok, szövetkezetek többségében a vezetők megtárgyalták a dolgozókkal a határozatból adódó helyi feladatokat. Az üzemi tennivalók meghatározása nem mindenütt történt a kívánt ütemben. Előfordult, hogy a gazdasági vezetés külső irányelvekre (minisztériumi. nagyvállalati, tröszti) várva hónapokat késett a munka megkezdésével. A tennivalók felmérését és rögzítését — ami az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésének kiindulását jelentette — a gazdasági egységek különbözőképpen végezték el. Ma már minden vállalatnál és szövetkezetnél megtalálható a szervezési feladatokat tartalmazó terv. Lényeges különbség a tervek időtartamában és tartalmában van. A különböző időtartamra (1 —5 évre) készült szervezési tervek szemléletben! felfogást is tükröznek. A megye szinte valamennyi inari üzemében található egy évre szóló intézkedési terv. A IV. ötéves vállalati középtávú tervhez igazodó szervezési programot többségben a minisztériumi vállalatok, szórványosan a tanács; vállalatok és ipari szövetkezetek is készítettek. Néhány minisztériumi vállalatnál egészen magas színvonalú középtávú üzem- és munkaszervezési programot állítottak össze, amelyet a követelményeknek megfelelően esetenként finomítanak és ebből bontják le az éves intézkedési tervet. A középtávú programok a szervezés terén kialakítandó vállalati taktikai elképzelésekre utalnák. Azok a gazdasági egységek. amelyek csupán éves intézkedési tervben rögzítették a feladatokat, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítését kizáróan rövid távú feladatnak tekintik. Az ilyen vezetői szemlélet feltétlenül felülvizsgálatra és módosításra szorul. Az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével foglalkozó intézkedési tervek, illetve progszükséges feladatokat, tenráva. lókat is meghatározta. A tapasztalatok értékelése előtt érdemes feleleveníteni azokat a kérdéseket, amelyek napirendre tűzését a Központi Bizottság határozata a gazdasági egységeknél szükségesnek tartotta és sürgette. Ezek közül legfontosabbak: ■, — a termelés elemeinek optimális összhangjára való törekvés, — a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásának megteremtése, — a termelés személyi fettételeinek biztosítása. — a vállalaton belüli spécin- lizáció és munkamegosztás ésszerű kialakítása, — a vállalaton belüli anyagi érdekeltségi rendszer javítása, — a hatáskörök helyi feltételeinek megfelelő decentralizálása, a vezetési módszerek korszerűsítése. — n vállalati munka- és ücni- rendszabályozás korszerűsíté- se, — a munkakörülmények javítása. A határozat megjelenése ó+i eltelt két és fél év rövid idő aKhoz, hogy a gazdasági egységek kimagasló eredményt tudjanak felmutatni, de elég, ho°v látni lehessen ki hogvan indult el a korszerűsítés útján. ramok jórészt reális célokat tartalmaznak. Esetenként azon. ban előfordult, hogy a gazdasági vezetés túlértékelte a vállalat lehetőségeit és erőit, megoldhatatlan szervezési feladatokat tervezett, másutt éppen ellenkezőleg a programokba. intézkedési tervekbe túlságosan általános témák kerültek. Egyik véglet sem helyes. Az első azért nem, mert a végrehajtás során a vállalat- vezetés — mint ahogy a gyakorlat is bizonyítja — maga kényszerül visszalépni és a feladatokon változtatni. A második esetben viszont a szervezési munka nem lesz elég eredményest Az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésének indítása során jelentkezett néhány szélsőséges szemléletről is szólni kell. Előfordult olyan, hogy a gazdasági vezetés 1—1,5 évig majdnem semmit sem tett és a pártellenőrzés során az éves műszaki intézkedési tervben szereplő szervezési jellegű felJúnius 6-án hat Tolna megyei általános iskolás kisdiák utazik Budapestre, hogy versenyre keljen az ország minden tájáról érkező társaival. Valamennyien a „Kis matematikusok baráti körének” tagjai. Az előző tanévben húszon- három, idén már harminckét baráti kör működött a megye általános iskoláiban — méghozzá eredményesen. A köröket a TIT szervezi, látja el programmal, vezetésüket pedig pedagógusok végzik Mint az elnevezés is mutatja a baráti körökben elsősorban matematikával foglalkoznak az alsó és felső tagozatosok. A cél nyilvánvaló: a matematika iránti érdeklődés fel- ébresztése, a matematika megszerettetése, a fiatalok önálló gondolkodásmódra, adatokra hivatkozott. Ez azt mutatja, hogy a korszerűsítést nem kezelték kiemelt feladatként. Másutt „csodát” vártak egy-egy szervező intézet által elkészített javaslat bevezetésétől és nem számoltak azzal, hogy a korszerűsítés feltételeit éppen a gazdasági egységnek kell megteremteni. A vállalatoknál, szövetkezeteknél megmutatkozó különbségek ellenére fontos eredménynek számít az a szemléletben! változás, hogy a gazdasági vezetés zöme látja az üzem- és munkaszervezésben rejlő belső tartalékok kiaknázásának szükségességét és arra is törekszik. Az általánosan kedvező tendenciákon túl itt sem lehet szó nélkül elmenni olyan szélsőséges vezetői nézet mellett, amely az üzem- és munkaszervezés korszerűsítését csupán a párthatározat végrehajtásának tekinti és nem a fejlődés érdekében szükségszerűen jelentkező tevékenységnek. A korszerűsítés feltételei A vállalatok, szövetkezetek egy része már a határozat megjelenése előtt is foglalkozott bizonyos mértékig üzem- és munkaszervezéssel. A korszerűsítés feltételei azonban sok helyen hiányoztak. Ez egyaránt vonatkozik a személyi és tárgyi feltételekre. A személyi feltételt jelentő hozzáértő, képzett üzemszervező alkalmazására alig akadt példa a megye ipari üzemeiben. Ezzel a határozat megjelenése után kezdtek foglalkozni a gazdasági egységek vezetői. Kezdetben az üzemszervező beállítását több helyen formálisnak tekintették, vagy hoz. zá nem értésből következően a szervező nem is tudott produkálni. Jelenleg már kedvezőbb a helyzet. A nagyobb gazdasági egységekben (főleg a minisztériumi vállalatoknál) szinte valamennyi helyen működik üzemszervező, vagy szer. vezési csoport. A szervezés személyi feltételeinek biztosítása — megfelelően felkészült szervező hiánya miatt — a kisebb üzemekben sok helyen még jelenleg sem megoldott. Ez a helyzet várhatóan a következő években sem fog jelentős mértékben javulni. Éppen ezért az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésének továbbra is az lesz az egyik probléma-felismerésre, munkára nevelése. A kis matematikusok baráti köre az általános iskolák, kisebb mértékben a középiskolák tanulói részére tervezett foglalkozásrendszer — minden korosztálynak megfelelő szinten és témákkal kívánja célját megvalósítani. Nem szakkör, nem tanfolyam, nem korrepetálás, nem is zseninevelés, hanem a tehetségek felkarolására szolgál. Tolna megyében is a TIT matematika szakosztálya szervezi a köröket. Évente kétszer összehívja a baráti köröket vezető pedagógusokat, megbeszélik a tapasztalatokat, a további feladatokat. A végzett munka szoros kölcsönhatásban van az iskolával: egyrészt feltételezi az járható útja — amit már néhány vállalat eddig is követett —. ha ebbe a munkába a gazdasági vezetés az ott különböző beosztásban dolgozó szakembereket vonja be. Egyre nő azoknak a gazdasági egységeknek a száma, amelyek külső szervező, többségben szervező intézet munkáját veszik igénybe. Az elkészített szervezési tanulmányoknál helyenként problémaként merült, fel a szervezési javaslatok általánossága, a konkrétság hiánya, ami megvalósíthatatlanná tette a javaslatot. Kedvezőbb a helyzet ott. ahol a külső szervező közvetlenül részt vett a szervezési javaslat bevezetésében és anyagilag érdekeltté vált az eredményesség növelésében. A végrehajtás főbb tapasztalatai Az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésénél két fő tendencia tapasztalható. A gazdasági egységek kisebb része komplex szervezést kíván megvalósítani. ami a termelés minden folyamatára kiterjed. Ennek alapját a vállalat szakemberei. vagy valamilyen szervező intézet által készített szervezési program képezi. A komplex szervezést természetesen több évig tartó folyamatos munkának tekintik. A vállalatok. szövetkezetek többségénél egy-egy részterülettel való behatóbb foglalkozás jellemző. Általában azokkal a területekkel foglalkoznak, amelyeken a jelentkező feladatok megoldását már a határozat megjelenése előtt elkezdték, kötelező előírásból következnek, vagy egyszerűen szükséges és könnyen megoldható feladatról van szó. A gazdasági egységek jó részénél alapvető volt a vállalati ügyrend korszerűsítése, a követelményekhez igazítása, valamint az ehhez kapcsolódó belső szabályzatok elkészítése. Ezen a területen jelenleg rend van. A részterületeken végzett szervezés helyes, de a termelés hatékonyságának jelentős növelése csak komplex szervezéssel érhető, el. Az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével való foglalkozást bizonyítja, hogy a gazdasági egységek vezetői olyan — a hatékonyság növelését célzó — részterületekkel Is foglalkoznak. mint a hatásköri döntési rendszer, az informáott szerzett ismereteket, épít azokra, másrészt visszahat az iskolai oktatásra. A hatás a jobb tanulmányi eredményben, a tanulók nagyobb aktivitásában mutatkozik meg. Nemrég háziversenyeket rendeztek a kis matematikusok baráti köreiben. Ezt a megyei verseny követte, amelyet a TIT matematikai választmánya központilag értékelt. A Tolna megyeiek országos viszonylatban is igen jó eredményt értek el: közülük hatan vehetnek részt június 7—8-án az országos versenyen. A háziversenyek első, második és harmadik helyezettjeinek pedig néhány nav múlva, a tanévzáró ünnepségeken adják át a TIT oklevelét, amellyel az eredményes munkát ismeri el a Tydrrmá- nyos Ismeretterjesztő Társulat. ícfSs rendszer korszertisi^sé;’ a költség- és veszteségtényeJ zők vizsgálata, az adatfeldolgozás gépesítése, amelyekre korábban nem. vagy csak kismértékben fordítottak figyel-;’ met. A részterületek szervezése során több helyen végrehajtották a szervezeti felépítés módosítását is. Egyes esetekben éppen itt kezdték az üzem- és munkaszervezés korszerűsítését. Néhol előfordultak olyan hibák, hogy személyekhez igazították a szervezeti felépítést, nem a gazdálkodásból következő feladatok ellátásához. Az ilyen szervezeti módosítással, osztályok, főosztályok indokol latlan létrehozásával semmi-' képpen sem lehet egyetérteni. A gazdasági egységeknek nem azonos mértékben sikerült előrelépni a gazdálkodás egyes folyamatainak pontos megszervezésében. Több figyel-' met fordítottak — már korábi ban is — a termelés folyamat fainak megszervezésére. Naó gyón lényeges feladatként jel lentkezett a pontos tec’nnolói giai előírások elkészítése és betartatása, valamint a termei melés feltételeinek biztosításai A többségben kedvező tendsni ciák mellett néhány helyen a 'termelés vonalán is találkozi ni lehet szervezetlenséggel; Időnként problémaként jelent-’ kezik, hogy a gazdálkodás egyes folyamatai nincsenek: szinkronban A vezetés egyik-' re. vagy másikra fordít nái gyobb figyelmet, ugyanakkor háttérbe szorul a többi, árrá esetleg egy következő problé-' ma forrásává válhat. Mindez a vállalat egészére kiterjedő komplex folyamatszervezés szükségességét indokolja. A határozat végrehajtása sol rán elért eredmények ellenére nem kielégítő a munkaszervezés korszerűsítése. A gazdasági vezetők gyakran — a nagy elképzelések hangoztatása közben — elhanyagolják a vállalat legkisebb egységeinek, a munkahelyeknek a megszervezését; a folyamatos termelőmunka feltételeinek biztosítását. Az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése gyakran kapcsolódik a műszaki fejlesztéshez; esetenként a rekonstrukciós beruházás megvalósításához. A belső tartalékok feltárásának olyan forrásai, mint a gyártástechnológia, a gyártt mánystruktura korszerűsítése, a kapac-’tások kihasználásának javítása mind részét képezi a műszaki fejlesztésnek. Ezeken a területeken is tapasztalható előrelépés, de korántsem mondható el, hogy minden a kívánt ütemben halad. Néhány helyen az anyagi források hiánya is problémát okoz. de ennél sokkal lényegesebb a kevés anyagi eszközt igénylő tartalékok ki nem használása az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével, összefoglalva megállapítható, hogy a határozat végrehajt tása a kezdeti lépéseken már túljutott és az folyamatosan történik. A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a határozat végrehajtását to- vábbra is központi kérdésként kell kezelni. DR. AMBRUS ATTILA 1974. június iá Kezdeti lépések az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése érdekében Kis matematikusok
