Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-04 / 128. szám
A nyomok Poroszországba vezetnek Egy kis érettségi-történelem r Az érettségi történelmének J,nyomai” Németországba, pontosabban a XVIII. századi Poroszországba vezetnek. Amint kiláboltak a 30 éves háború pusztításaiból, lassan javult az élet. éledezett a tudományos munka. Az egyetemre törekvők száma feszegetni kezdte a középkorból fennmaradt szűkös kereteket. Sok jobbágy- és kézművescsalád fia is errefelé kereste a fölemelkedés útját. Az uralkodó körök gátolni kívánták ezt a folyamatot: jelszóvá vált a selectus ingenio- rium, a tehetségek kiválasztása. Ilyen körülmények után adták ki II. Frigyes Vilmos király iskolai főtanácsosának 1788. december 23-i edictumát az érettségi vizsgálat bevezetéséről. A magyar iskolák történetében még inkább ellentmondásos az érettségi vizsgák bevezetése. Magyarországon az érettségi vizsgálatot az 1850- ben rendeleti úton életbe léptetett Organisationsentwurf — az osztrák császárság közoktatásügyének megreformálására készített tervezet — tette kötelezővé. Az érettségiről függelékül közölt megjegyzések egyebek között már akkor felvetik azt a ma is eleven kérdést: nem az egyetemnek kellene-e a bebocsátást kérő hallgatókat megvizsgálnia. Fő ellenvetésük „a gimnáziumok — minthogy az évek során át ismerték a tanulók eddigi teljesítményeit valamennyi tantárgyban — már bizonyos előzetes ítéletet visznek a vizsgára”, ami köny- nyebbé és biztosabbá teszi Azt. Foglalkoznak azzal a most is időszerű problémával: „nem fajul-e az érettségi puszta emlékezeti teljesítménnyé, és nem válik-e mintegy felső határrá az iskola munkájában”. „Az erény az igaz boldogság eszköze s alapja” — ez volt a • • Ünnep a könyvtárban Május 30-án délután nem mindennapi eseményben volt részük a paksi III. számú ált. iskola 3. osztályos tanulóinak. Az ünnepi könyvhét alkalmából a kisdobos pajtások meghívására hazalátogatott szülőfalujába Pákolitz István költő. A paksi kiváló nagyközségi és járási könyvtárban a pajtások nagy szeretettel köszöntötték, kedves verseivel és virággal üdvözölték szülőfalujuk büszkeségét, Pákolitz István költőt. E közvetlen, kedves találkozás a költővel, maradandó élmény marad a gyermekek számára. FEIL JÓZSEFNÉ tanítónő Paks III. sz. All. Alt. Isk. MOZI BONYHÁD: periszkóp a Hordok között. (Szovjet film.) DOMBOVAK : Csínom Palkó CMagyar film.) ARTKINO: A homok asszonya. PAKS: Életünk legszebb napja. (Amerikai film.) szekszApd, panorama: valaki az aító mögött. (Francia- olasz film.) díj) SZEKSZÁRD. NAGYVILÁG: A rend gyilkosai. (Francia film.) TAMÁSI: Lóháton, ágyútüzben. (Szovjet film.) TOLNA: Az Andcrson-m asnószalagok. (Felemelt helyárral.) (Amerikai lilnu címe az 1852-ben írt magyar érettségi tételnek. A szabadságharc leverését követő évtizedekben a magyar tételekben tükröződik az egész oktatómunka színtelensége, bizonytalansága. Figyeljük a további tételcímeket: — Életünk legbiztosabb vezércsillaga a becsületesség. — Vallásos műveltségre törekedjél! — Mi hasznára van az embernek, hogy a jövő nincs feltárva előtte? — Az öngyilkosságot mentegetni nem lehet! — Mi volt a magyarnak Mária Terézia? Az érettségi előtörténete hazánkban az 1883. évi XXX. törvénycikkel bezárul. Addig — több mint három évtizeden át — iskoláink hallgatólagosan továbbra is az Entwurfot, illetve a nyomában kialakult gyakorlatot vették alapul, de olyanok is akadtak, amelyek ké-' sőbb is nyíltan az osztrák szabálykönyv alapjára helyezkedtek. Az első magyar érettMegjelení júniusi A Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új számának élén Csorba Győző költeményeit olvashatjuk. A lírai rovatban emellett többek között Botár Attila. Gyúr. kovics Tibor. Meliorisz Béla, Pákolitz István és Tandori Dezső versei kaptak helyet. Igen gazdag a folyóirat- szám szépprózai rovata. Bajomi Lázár Endre: „Normandiai kirándulás” címen készülő önéletrajzi művéből közöl részletet. Mátyás Ferenc szintén életének fontos állomásait eleveníti fel „A határtalan szülőföld” c. írásában. Tamás Menységi utasítás 1884-ben jelent meg. Száz-százhúsz esztendős története alatt sok szó esett az érettségiről. Flaubert, a franciák nagy írója. — aki ifjúkorától szenvedélyes dühvei gyűjtötte a közhelyeket, amelyekben az emberi butaság jellegzetes megnyilvánulásait látta — gyűjteményében, a Közhelyek Szótárában az érettségi címszó alatt ezt írja: érettségi = szidni szokták. Évtizedekig az volt a kérdés az érettségi körül: ki jut el odáig? Harminckét esztendővel ezelőtt. az 1937—38-as tanév végén pontosan 10 859 magyar diák számára állítottak ki érettségi bizonyítványt. Közöttük alig néhány száz munkásparaszt fiatalnak. Az idén már az 52 ezret ostromolta a maturáló diákok száma —- s ebben nem (szerepel a csaknem 20 000 esti és levelező tagozatokon tanuló felnőtt diáksereg. SZŐKE SÁNDOR a Jelenkor száma hért pedig Banyhádról készített riporttal jelentkezik. További három szépprózai írást, Horgas Béla. Kende Sándor és Kolozsvári Papp László elbeszélését találjuk még az új számban. A művészeti írások sorában a főváros és a vidék jelentős képzőművészeti eseményeiről számol be Miklós Pál krónikája, Dévény, Iván cikke pedig képzőművészeti könyveket ismertet. Szigethy Gábor irodalomtörténeti tanulmánya és a kritikai rovat zárja a Jelenkor júniusi számát PAPP ZOLTÁN: Lépesé az alagsorba ; *4. A férfit nem lepte meg a kérdés. Nyugodtan nézett visz- sza rá. úgy felelt: — Igen. — Szívesen segítek — nyomnak odott hozzá kissé közelebb Czékusné, aki épp most volt abban a korban, amikor a lassan búcsúzkodáshoz készülő asszonyíság az átlag fölé emeli valamennyi időre a másik nem iránti érdeklődést. — Doktor Blau Henrik főorvoßekat. * — Ó, tetszik tudni, mi nem régen lakunk ezen a környéken. De a főorvos úrra azért jól emlékszem. Még egészen kislány voltam, amikor édesanyám elvitt hozzá, mert nagyon fájt a fülem. Meg is gyógyította, úgy. hogy azóta még egyszer sem volt vele bajom. — Igen — helyeselt a férfi. — tényleg kiváló orvos. És tényleg nem tud róla semmit? — Hát csak azt, hogy még negyvennégyben elhurcolták a németek. — Nos. erről én is hallottam. És nem tért vissza később? — A házba egyáltalán nem. De úgy tudom, a városba sem. — Akkor bizonyára elpusztult — vetette közbe a férfi. — Szegény, . ■— Talán a rokona volt? — Úgy is mondhatni... De ezt hosszú lenne elmesélni. Czékusnét valósággal felzaklatta az újdonsült ismerősből áradó, markáns férfiasság. — Jaj, milyen udvariatlan vagyok, látja... Bizonyára messzi útról tetszett jönni... És én még be se hívtam... Itt lakunk mi is, néhány lépésnyire. Ott. abban a másik villában ... A férfi kissé szabadkozott, de Czékusné elsiklott a gyönge tiltakozás ténye fölött, és karjánál megragadva, valósággal vonszolni kezdte az idegent Gedeonék egykori rezidenciája. a jelenlegi házfelügyelői lakás felé. Még feketét is főzött, majd bort és szódát vett elő a hűtőszekrényből. A férfi elmesélte, hogy valóban távoli rokona volt dr. Blau Henriknek, akire mint legnagyobb jótevőjére emlékezik vissza. Egy ízben ugyanis egy rendkívül nehéz és ugyanolyan gyors műtéttel megmentette az életét. Egyszer pedig, amikor nagyon rossz anyagi helyzetbe került, egy becsületbeli adósság miatt mielőtt pisztolyt, lett volna kénytelen venni a A MTESZ és tagegyes liléiéinek június hayi rendezyényei MTESZ TM. SZERVEZETE június 10. de. 9 órakor Szekszárd, város! tanács Urbanisztikai bizottsági ülés. Június 14. de. 10 órakor Dombóvár, városi tanács. Vidóczy László: Dombóvár iparosítása, jelenlegi helyzete, távlatai. MŰSZAKI AKTIVAÜLÉS Június 17. u. 14 órakor Szekszárd, múzeum. Műszaki tudományos tájékoztatási bizottság ülése. Június 26 du. 14 órakor Szekszárd, növényvédő állomás. Elnökségi ülés. EÖRIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET cipőipari szakosztály Június 3. du. 14 órakor Bonyhád -„BONY” Cipőipar! Ktsz. Raitzi Tibor: Gépesítés helyzete szövetkezetünknél« GEODÉZIAI ÉS KARTOGRÁFIAI EGYESÜLET Június 10. de. 10 órakor Szekszád, megyei földhivatal. Mihályi László: A földmérés alaptérkép-készítés az V. ötéves terv időszakában, Ur. Kis Papp László: Az MSZMP tudománypolitikai irányelveinek végié- hajtásával kapcsolatos feladataink a földmérőszakember-képzés területén, KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI EGYESÜLET Június 6. 14,30 Szekszárd, Babits M. Műv. Központ, Dr. Borsi Béla: Marketing a közlekedésben. Június 7. 14,30 Szekszárd, Babits M. Műv. Központ. Dr. Endrei Tibor: Energiatakarékossági lehetőségek $ közúti közlekedés területén. Június 13. 14,00 Szekszárd, Babits M. Műv. Központ. Dr. Flämisch Ottó: Diagnosztika szerepe a félvezetős'Módszereket tartalmazó villamossági szerelvényeknél. / MAGYAR AGRÁRTUDOMÁNYI EGYESÜLET állattenyésztési szakosztály Június 11. 10 órakor Szekszárd, Babits M. Műv. Központ. Dr. Bíró István: A marhahústermeié« növelésének gyorsítására alkalmas* eljárások. Gépesítési szakosztály Június 12 9,30 órakor Dahnand, Állam! Gazdaság. Vass István: A HESSTON önjáró szá!astakarmány*betakarí«ő -girp«fctapasztó« latai. Kertészeti szakosztály Június 11—12. Szekszárd, Babits Mer étűt* Kőzpoafe AKADÉMIAI KERTÉSZETI NAPOK Növénytermesztési szakosztály Június 6 9,00 árakor Szekszárd, régi megyeháza Tolna megyei Állam* Gazdaságok Szakszolgálati Állomásának 10 éves jubileumi ünnepsége. Tudományos ülésszak. Növényvédelmi szakosztály Június 13 9,00 órakor Szekszárd, növényvédő állomás,' . termikus aerosol generátorok szerepe a mezőgazdasági kemizólósban.’l.Ji E oado: dr. Ncinv F pmór. Előadó: dr. Nagy Eleméi* Szekszárdi helyi csoport Június 1—10 között Martonvásár, kutató intézőin Búzatermesztési tapasztalatcsere. Június 10—15 között Bbks, Pummfnti FgyftTfilóf Tf^ü Búzafajta-bemutatá. ' ’*• MAGYAR HIDROLÓGIAI TARSASAG t Jumus 7. 14 órakor Szekszárd, VÍZIG. í Falussy Ferenc: Tolna megye öntözésfejlesztési lehetőséget figyelemmel 4 víztározók, az őntózőfürtök kihasználására. Június 4. 10 órakor Szekszárd. Babits M. Műv. Központ. Tolna megye építésföldtani és vízföldtani helyzete — ónkét» MAGYAR KÉMIKUSOK EGYESÜLETE Június 4. 14 órakor Szekszárd, Babits M. Műv. Központ, Kerenyi István: A tervszerű megelőző karbantartás munkotMrvuése. Ottóványi György: Muanyagfeldolgozó gépek tmk-ja. ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET , tamási csoport Június 10. 9 órakor Tamási, erdőgazdaság. Dr. Tóth Sándor: Környezetvédelem, közjóléti erdőgazdálkodó*; tájesztétikai PAPÍR- ÉS NYOMDAIPARI MŰSZAKI EGYESÜLET Június 4. 14 órakor Szekszárd, Nyomda. Jani István: Kolbusz-sor bemutatása. SZERVEZÉSI ÉS VEZETÉSI TUDOMÁNYOS TARSASAG Junius 4. 14 órakor Bonyhád, cipőgyár. Dr. Kovács János: Az ügyvitel-gépesítés korszerű módszerei. g"'u* 1V "fóLa,kor Szekszárd. MTESZ tanácsterme. Főkönyvelők klubja. Téma: Fel nem osztott költségeit alakulása. Június 14. 14 órakor Szekszárd, vasipari vállalat. Nádor István: Hálótervezési módszerek alkalmazása. Junius 11. 9,30 órakor Szekszárd, vasipari vállalat. Dr. Kocsis József: Gyártási folyamatok és rendszerek szervezése. kezébe, hogy végezzen magával. a főorvos egy gavallérom kölcsönnel — amit később soha nem engedett megadni lahúzta a bajból. Czékusnét elérzékenyítette a romantikus történet. Biztosan kártyaadósság lehetett — gondolta, és egyre fokozódó csodálattal bámult fel a férfira. — Hadnagy voltam. Néhány héttel azelőtt ütöttek tisztté a Ludovika Akadémia udvarán — folytatta. — írtam neki, őszintén feltártam szörnyű helyzetem, és ő azonnal magához hívatott... Még most is úgy emlékszem mindenre, mintha tegnap történt volna... A kettes számú villában lakott Igen. amely előtt ön. kedves asszonyom, volt szíves a segítségemre sietni... Csak még egyszer szeretném látni azt a lakást... Biztosan nagyon megváltozott azóta, hí- szén annyi év után ... Tessék mondani, kik laknak ott most? Czékusné már beleélte magát a mostani fölidézett romantikába. Legszívesebben arra kérte volna a férfit, amit elkezdett, de azért megkérdezte: — Lent. vagy fönt? — Majd látva a férfi értetlen pillantását, hozzátette: — Az emeleti vagy a földszinti lakókra kíváncsi? — Ja. értem már. Akkor ugyanis még egy lakás volt az egész... Hát... mindkettőre. — Az emeleten egy öreg nyugdíjas házaspár lakik. A férj valamikor nagy fejes lehetett. mert még mostanában is sokan és sokszor meglátogatják . i; Á múltkorában i9 egy akkora fekete autót láttam a ház előtt... De nagyon roskatag már szegény... Meg a felesége is... Hálni jár beléjük a lélék... . — És a földszinten? — A Dannerék. Ott az asz-' szony parancsai. Mert a férj egy kis mitugrász könyvelő. És van nekik egy lányuk... — Lányuk? — Igen. Egy olyan hosszú szőke hajú, miniszoknyás teremtés. aki minden este a főtéri presszóban ül. De olyan gőgös, hogy még hazakísértetni se engedi magát... — És miért? — Azt beszélik, az anyja miatt. — Hirtelen suttogás ra- sziszesősre váltott át Czékusné hangja, mint amikor az idősödő nők valami nagyon fontosat akarnak mondani, ami ráadásul félig-meddig titok is: — Nagyravágyó asszony. Nagy partit szeretne a lányának. Egy orvost vagy mérnököt. Vagy valami külföldit... Érti már... Nem mondom, nem csúnya lány ... De hát ilyenből ezer szaladgál csak ebben a városban ... A mama anyja pedig kofa volt valamikor. Nem tudom. honnan szorult beléje ez a fene nagy úrhatnámság? — Sajnos, mennem kell — állt föl a férfi, mintegy útját állva a további szóáradatnak. — Ha erre jár, feltétlenül látogasson meg — pillantott rá reménykedve Czékusné. S ugyanígy nézte még utána is. míg el nem tűnt az utcafordulóban. (Folytatjuk)
