Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-29 / 150. szám

* <szárd 71, 'et--’S Kön: - ' •viLAG PHOlEttTtfAT EGYmiJETEia TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SZOMBAT 1974 jún, 29, XXIV. évi. 150. szám. ARA: 0,90 Ft Véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka Äz országgyűlés csütörtöki ülésén a pénzügyminiszter zár­szava után szavazás követke­zett. Az országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság 1973. évi költségvetésének végrehaj­tásáról szóló jelentést általá­nosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint egyhangúlag elfogadta. Pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az or­szággyűlés nvári ülésszaka. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Fock Je­nő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Kállai Gyula. Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képvi- ' seletek számos vezetője és tagja. A napirendnek megfelelően a képviselők a könnyűipari miniszter beszámolójának megvitatásával folytatták munkájukat. Az ülést Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd Keserű Jánosné könnyűipari miniszter tartotta meg beszámolóját a könnyű­ipar helyzetéről, különös: te­kintettel a ruházati és cipő­ipar, a bútoripar és a nyomda­ipar rekonstrukciójára* Keserű Jánosné beszéde — A negyedik ötéves terv­törvény —• mondotta a többi közt — a korábbiakat mére­teiben és jellegében meghala­dó feladatokat állított a köny- nyűipari ágazat elé. Évről év­re dinamikusan kell növel­nünk a termelést, de nemcsak több, hanem korszerűbb, jobb minőségű, a külföldi piacokon is versenyképesebb árukat kell gazdaságosabban termel­nünk. A párt életszínvonal- politikájának megfelelően ja­vítani kell a dolgozók kereseti .viszonyait, munka- é& szo­ciális körülményeit. Tevékenységünk nemcsak a hazai vásárlók érdeklődését kelti fel, hanem az exporton keresztül a külföldiekét is. Ter­mékeink 25 százalékát exportál­juk. Országunk összes export­jának 15, a feldolgozó ipari export csaknem egyötödét a könnyűipari vállalatok, szö­vetkezetek terméked adják. Gyártmányaink színvonalától, szállításaink megbízhatóságá­tól, a rekonstrukció végrehaj­tásának hatékonyságától nagy­mértékben függ. hogyan tud­juk bővíteni kivitelünket, mi­lyen eredményesen tudjuk a külpiacon elcserélni munkánk eredményét az ország fejlődé­séhez szükséges nyersanyago­kért, gépekért, készárukért, s nem utolsósorban: hogyan nö­velhetjük iparunk presztízsét, A könnyűipar fejlődése fő Vonásaiban és részleteiben is megfelel a tervtörvény köve­telményeinek. A bővülő és korszerűsödő termeié® lehetővé tette, hogy teljesítsük a baráti országok­kal megkötött államközi szer­ződéseinket, sőt számos ter­mékből az időközben létrejött bővítő egyezmények nyomán, népgazdaságunk számára fon­tos nyersanyagokért, többet is szállítottunk a tervezettnél. A baráti országok közül legjelen­tősebb vevőnk a Szovjetunió. Oda irányuló szállításaink ér­téke az 1970. évi 127 millió rubelről 1975-re 233 millió ru­belre emelkedik. A negyedig ötéves terv a dollár-elszámolású kivitel sze­rényebb emelkedésével szá­molt. A három év eredményei arra engednek következtetni, hogv az előirányzatot — a bel­földi ellátás javítása és szo­cialista exportkötelezettségeink teljesítése mellett — lényege­sen túlteljesítjük: öt év alatt exportunk százmillió dollárról mintegy 180 millió dollárra emelkedik. A tőkés piacokra kivitt áru mennyisége koránt­sem nőtt ekkora mértékben. Eladási áraink ugyanis maga­sabbak a korábbinál, a javuló árustruktúra, a tőkés. infláció és a nyersanyagár-emelkedé­sek hatására. Az a tény, hogy a dollár- elszámolású export kétharma­da ma már a fejlett ruházati iparral rendelkező országok­ba, például Angliába, Fran­ciaországba. Kanadába, Japán­ba és a skandináv államokba irányul, azt igazolja, hogy vál­lalataink, szövetkezeteink ver­senyképessége fokozatosan ja­vul­A lakosság ellátásában és aZ exportban elért fejlődést ösz- szegezve nem túlzás azt mon­dani, hogy iparunk egyre in­kább képes nemcsak a meny- nyiségi, hanem a minőséggel, a választékkal szemben tá­masztott követelmények telje­sítésére is. A IX. és a X. kongresszu­son elhatározott, a vállalati önállóságot és az anyagi érde­keltséget erősítő irányítási rendszer egyértelműen jobb feltételeket teremtett ágaza­tunk fejlődéséhez és lemérhető eredményeket hozott a termelő és a kereskedelmi vállalatok között; együttműködésben is. A központi irányítás és a Vállalati önállóság összehan­golására irányuló kormányzati tevékenység jó feltételeket biztosított vállalataink, szövet­kezeteink dinamikus fejlődé­séhez. Erre alapozzuk irányító munkánk további íavítását. A negyedik ötéves terv a könnyűipari beruházásokra, a rekonstrukciók megvalósításá­ra 27,4 milliárd forintot irá­nyozott elő. Időközben kormányunk a fejlesztési lehetőségeket újabb központi Uírtí sokkal és hite­lekkel egészítette ki. Ezekkel együtt 1975. végéig mintegy 29—30 milliárd forintos beru­házást kell megvalósítanunk. Ez a fejlesztési lehetőség több mint kétszerese az előző öt­éves terv tényleges beruházá­sainak. A rekonstrukció megoldásá­nak módját megszabta az a sajátos helyzet, hogy alapve­tően gépcseréket hajtunk vég­re, amelyeket termeléskiesés nélkül, sőt az esetek többségé­ben a termelés növekedése közben kell megvalósítanunk. Ezért azt az utat választottuk, hogy alapvetően a vállalati (Folytatás a 2. oldalon.) A mongol part­éé kormányküldöttség Somogy megyében A Mongol Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége — élén Jumzsagijn Cedenbal- lal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárával, a Mongol Népköz- társaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének elnökével — pénteken Somogy megyébe lá­togatott. A delegációval együtt volt a látogatáson LoSonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Borbándi János, a Minisztertanács el­nökhelyettese, dr. Berecz Já­nos, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, dr. Soós Gábor, mezőgazdasági is élel­mezésügyi államtitkár és Ká­das István, a Magyar Népköz- társaság ulánbátori nagyköve­te. A megyeszékhelyen, Kapos­várott először a megyei párt- bizottságra látogattak el. A fo­gadtatás után Varga Péter, a Somogy megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a ven­dégeket, majd Bőhm József, a megyei tanács elnöke a megye társadalmi, gazdasági helyzeté­ről tájékoztatta őket. Szólt ar­ról, hogy az egykor csaknem kizárólag mezőgazdasággal rendelkező megye a felsza- badulásután jelentősen fejlődött iparilag is. Cedenbal a tájé­koztatót követően több kérdést feltéve érdeklődött a megye életének egyes vonatkozásairól. Az eszmecserét követően a kaposvári húskombinátba ve­zetett a vendégek útja, ahol Ostoros István igazgató és Bognár József, a pártbizottság titkára fogadta őket. A kom­binát munkájáról szóló tájé­koztatójában az igazgató el­mondotta, hogy munkáskollek­tívájuk szoros baráti kapcso­latban áll a mongol húsipari dolgozókkal, s üzemük tevé­kenyen részt vett a Darhan- ban magyar közreműködéssel létesülő, s a közeljövőben át­adásra kerülő húskombinát be­indításával kapcsolatos mun­kában, dolgozóinak képzésé­ben, s az eddig kialakult együttműködésüket a további­akban is folytatni kívánják. A tájékoztató után megtekintet­ték a húskombinát baromfi- feldolgozó üzemét, majd gép­kocsin rövid városnézésre in­dultak. Délben áz MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a megyei tanács ebédet adott a mongol párt- és kormányküldöttség tiszteletére a Kapos Szállóban. Az ebéden Varga Péter és J. Cedenbal pohárköszöntőt mon­dott. Jumzsagijn Cedenbal, a mongol párt- és kormánykül­döttség Somogy megyei láto­gatásának tapasztalatairól szól­va elmondotta: a mongol dol­gozókat örömmel töltik el azok az eredmények, amelyeket a magyar nép szocializmust épí­tő munkája során elért, s amelyek egyikével-másikával küldöttségük most közvetlenül is megismerkedhetett. Hang­súlyozta: nagyon kedvező be­nyomásokat szereztek a mo­dern technikával- felszerelt ka­posvári húskombinátban, s jól gépesített, magas termelé­kenységgel működő állami gazdaságot ismertek meg Ba- latonbogláron. A mongol párt- és kormány- küldöttség Balatonboglárról délután visszautazott a fővá­rosba. (MTI) í. Megkezdődtek a szovjet—amerikai tárgyalások Moszkvai Bokor Pál és Hajdók Lajos, az MTI tudósítói jelentik: Pénteken délelőtt a moszk" vai Kremlben megkezdődtek a hivatalos eszmecserék a szovjet és az amerikai tár­gyaló küldöttségek között. A Katalin-teremben elhelyezett tárgyalóasztaloknál szovjet részről Leonyid Brezsnyev mellett Nyikolaj Podgornij, Alekszej Koszigin, Andrej Gromiko, Dobrinyin, a Szov­jetunió washingtoni nagykö­vete és Zamjatyin, a TASZSZ vezérigazgatója foglalt helyet. Nixon kíséretében a meg­beszélésen Kissinger külügy­miniszter. Sonnenfeld t és Scowcroft, a nemzetbiztonsá­gi főtanácsadó két helyettese, Alexander Haig tábornok, az elnök tanácsadója, valamint Walter Stoessel moszkvai nagykövet vett részt- Az első plenáris ülés előtt Leonyid Brezsnyev újságírók­nak kijelentette, hogv a hiva­talos megbeszélések napirend­jén a kérdések rendkívül szé- . les köre szerepel, közülük el­sőként „a kétoldalú kapcsola­tok erősítésével összefüggő problémákat” vitatják meg. A szovjet—amerikai hiyata- los tárgyalások péntek dél- rfőtti első fordulója több mint két órát tartott. Mint Ronald Ziegler, a Fehér Ház sajószó- vivője az eszmecsere befejezé­se után közölte, a felek a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdéseinek széles kiket vi­tatták meg. egyelőre nem bo­csátkozva részletekbe. Az SZKP főtitkára és Nixon el­nök módosítást hajtott végre a programban, újabb tárgya­lási idő felsza.badítása végett. *A szombat délelőttre tervezett csillagvár ősi látogatás helyett a hivatalos megbeszéléseket folytatják. Leonyid Zamjatyin, — szov­jet fél szóvivője — Leonyid Brezsnyevnek a péntek dél­előtti forduló után elhangzott szavait idézve kijelentette, hogy az SZKP főtitkára a csúcstalálkozók gyakorlatát nagy jelentőségűnek ítéli a szovjet-amerikai kapcsolatok fejlesztésében, mert ezek a találkozók lehetőséget adnak az elvi problémák, valamint a legbonyolultabb gyakorlati kérdések hatékony megvitatá­sára és megoldására. 'Brezs­nyev hangsúlyozta, hogy a szovjet—amerikai eszmecserék fő jellemzője az őszinteség, a titkos megállapodásoktól való tartózkodás, a két ország egyezményeit pedig az egyen­lőség elve alapján dolgozzák ki. — Országaink között válto­zatlanul vannak nézeteltéré­sek — mondotta Brezsnyev, de hangsúlyozta, hogv ez csak tovább növeli a tárgyalások, szükségességét. Kérdésekre válaszolva, a szávivők elmondották, ho°v a két ország kereskedelmének részletkérdéseiről még nem esett szó, a Szovjetunió azon­ban ismét kifejtette azt az álláspontját, hogy noha a ke­reskedelmi kapcsolatok ala­kulása kedvező, fejlesztésüket feltétlenül elősegítené a disz­kriminációs intézkedések meg­szüntetése. Általános szinten a megbeszélésen szóba került ,a föld alatti nukleáris kísérle­tek megszüntetésének problé­mája. Egy építészeti, egy energeti­kai é6 egy orvostudományi egyezmény aláírásával nyitot­ták meg pénteken délután Moszkvában a harmadik Brezs- íFolytatás a 3. oldalon) \ Szovjet—amerikai egyezmények

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents