Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-29 / 150. szám
(Folytatás az *1. oldalról) önállóságra, kezdeményezésre, szakismeretre támaszkodjunk. A legnagyobb méretű rekonstrukciót megvalósító ruházati iparágakban ez év közepéig körülbelül 13 milliárd forint értékű fejlesztési célt hagytunk jóvá. Ebből 1973 végéig 8 milliárd forint értékű valósult meg. Megközelítve a programokban előirányzottat, a fonal 20 százalékát az új típusú, termelékenyebb, köny- nyebben kezelhető gépeken fonjuk. Az automata szövőgépek aránya 1975-re eléri a 6Ű százalékot. Több' mint tízezer speciális, korszerű kötő-hurko- ló, -konfekció- és cipőipari gépet állítunk három év alatt munkába. Az alapanyaggyártásban már végrehajtott gépcserék, eredményeként számos termékből, főleg kötött kelméből, kötöttáruból, korszerűen kikészített sertésbőrből, műbőrből többet gyártunk az előirányzottnál. A növekvő munkaerőhiány arra kényszerített, hogy a rekonstrukció megvalósításának menetében módosításokat hajtsunk v'égre. Elhagytunk például , terméktöbbletet nem eredményező, csupán az áru tetszetősségét, méret- vagy fórmatartósságát javító gépcseréket és többet költöttünk munkaerőt pótló gépekre. A bútoripar legtöbb beruházása már befejeződött. A termelés nagy arányú, 50 százalékos emelése részben a -meglévő rés a fejlesztésre alkalmas üzemek rekonstrukcióját, neszben szakosított, nagy termelékenységű új bútorüzemek létesítését igényelte. A végrehajtott fejlesztések eredményeként a termelés és a belföldi értékesítés a tervezettnél gyorsabban emelkedik, és lényegesen nőtt a korszerű bútorok mennyisége. A papíripar új létesítményei a folyamatban lévő rekonstrukciókkal együtt jelentősen javítják az ország papírellátását. A papíripar fejlesztése az importtal együtt lehetővé tette, hogy hazánkban az egy lakosra számított papírfelhasználás 10 év alatt 29 kilóról 53 kilóra emelkedjék. Viszonylag legkevesebb a befejezett beruházás a nyomdaiparban. , Rekonstrukciós programjának kidolgozása 1971 végén fejeződött be. 16 vidéki nyomda rekonstrukciójával biztosítjuk a helyi napilapok korszerűbb megjelenését. Az Athenaeum Nyomda színes folyóiratokat termelő kapacitásának lényeges növelésén túlmenően kiemelt feladatunk a könyvgyártás fejlesztése, elsősorban gépcserés rekonstrukciókkal. A rekonstrukciós programok megvalósításában a minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatokon kívül részt vésznek a tanácsi vállalatok és szövetkezetek is. A kqnfekció- ipari gépcserék 48, a cipőipari fejlesztések 36, a bútoripari beruházások 63 százaléka a tanácsi és szövetkezeti szektorban valósult meg. Központi intézkedések, döntések nyomán gyors a textiltisztító-kapacitás és -hálózat fejlesztése, de nem kielégítő a hagyományos és a személyi szolgáltatásoké. Egyes területeken magyarázható azzal a visszaesés, hogy az ipari termékek minőségének javulása, a divatirányzatok, a termék- struktúra és az igények átalakulása megszüntet bizonyos igényeket. De ugyanakkor a jelzések arra is utalnak, hogy a tanácsokkal együttműködve többet kell tennünk a hagyományos és a személyi szolgáltatásokban ellátatlan területek felszámolásáért, a szolgáltatóhálózat bővítéséért. Programjainkat folytonos mozgás, változás közepette Hajtjuk végre, azzal a tudattal, hogy munkánk eredményeként a- könnyűipar csaknem 3800 telephelye közül egyre _ több rendelkezik korszerű gépekkel, munkakörülményekkel, , A termelésben nagy szelepük van a gépeknek,, de még nagyobb a gépeket működtető embereknek. A könnyűipari gyártási ágak többsége igen munkaigényes. Emellett jellemző a nődolgozók magas aránya. Ágazatunkban 350 ezer nő dolgozik. Arányuk eléri a 70 százalékot, s még ennél is magasabb a textilruházati és a kötő-hurkoló iparban. A munkások személyi jövedelme a 3 év előtti átlagos havi 1850 forint helvett most 2200 forint, vagyis 17 százalékkal növekedett három év alatt. Ugyanebben az időszakban az inar egészében valamivel ma- gasahb, 18 százalék volt az emelkedés. ■ ' A vállalati gazdálkodás eredményein kívül hozzájárult a jövedelem növekedéséhez az évenként rendszeresen juttatott központi bérpreferencia, . valamint az 1973. évi köizponti béremelés. Zömmel nőket’foglálkoztató üzemeinkben különösen nagv jelentősége van a munka- és szociális körülménvek kedvező változásának, amihez.’, elsősorban az új fermelőberendezé- sek járultak hozzá. ■ Reálisan tekintve általános ■munkaerő-helyzetünket, néhány mezőgazdasági .területet kivéve, a következő években sem számolhatunk számottevő létszámbővüléssel. Ezért a termelésnövelés alapvető útja a korszerű munkaszervezés. a kapacitások jobb hasznosítása és a re- ■konstrükciók továbbfolytatása lehet. Emellett a kormányzati munkában a bérpolitikai intézkedéseknél nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy ha szükséges, bérpolitikával is előmozdítsuk a feltétlenül szükséges munkaerő megtartását. A hatékonyság növelésének fontos forrása a munka- és üzemszervezés legjobb módszerei hek alkalmazása. Az elért eredmények ellenére mégsem lehetünk elégedettek a könnyűipar egészének hatékonyságával, ha azt a költségvetésre háruló követelményekkel vetjük össze. Az elmúlt három év alatt lényegesen változtak a nyersanyag-beszerzési árak. Annak érdekében, hogy a vállalatok a nyersanyagárak emelkedéséből származó költségtöbbletet ne hárítsák át a fogyasztókra — a párt és a kormány határozatainak megfelelően — a költségvetés a vállalatoknak megtéríti az árnövekedés nagy részét. Ebben az évberí csak a könnyűipari nyersanyagokat érintő ártámogatás meghaladja az 5 milliárd forintot. Az áremelkedés kiegyenlítése a költségvetésből, átmenetileg járható út, de tartós alkalmazása esetén vállalataink elvesztenék érzékenységüket a termelésben, de még inkább a fejlesztéseknél, a gazdaságosabb lehetőségek kiválasztásában. Ezért hozott a kormány határozatot 1975. január 1-i termelői árrendezésre, amelyet a hatékonysáv- gi és az életszínvonal-politikai céloknak megfelelően, gondosan, szervezetten készítünk elő. A költségvetési támogatás említett mértékű emelkedését vállalataink nem képesek nyereségnöveléssel pótolni. így a költségvetési bevételek és támogatások egyenlege szempontjából helyzetünk kedvezőtlenebb a tervezettnél. Ez a körülmény még inkább megköveteli, hogy javítsuk munkánkat, jobban használjuk ki a régi és az új gépeket, javítsuk termelésünk gazdaságosságát, termékeink verseny- képességét. Jobban bánjunk ágazati szinten a vállalatoknál és a műhelyekben a ránk bízott termelőeszközökkel és jobban hasznosítsuk félmillió dolgozónk, műszaki, közgazda- sági, gyártmánytervező, formatervező szakembergárdánk szakismeretét, rátermettségét. Csapó Jánosné felszólalása A vitában felszólalt Csapó Jánosné, Tolna megye 7. kerületének országgyűlési képviselője "is, aki bevezetőben ismertette a Simontornyai Bőrgyár történetét, majd hangsúlyozta, hogy a gyár fejlődésével a község és környezete részben sem tudott lépést tartani. Ezért bíznak Simontor- nya lakói abban, hogy a jelenlegi rekonstrukció ' folyamán a falu is nagyobbat tud előbbre lépni. — A közel 500 millió forintos rekonstrukció alapja lesz a termelés szinte megduplázódásának, s bár létszámban a rekonstrukció után sem fogunk jelentősen növekedni, a bőrgyár szívó hatása, technikai színvonala vonzani fogja a munkásokat és szakembereket, hiszen 50—60 km-re van tőlünk a legközelebbi város, s ezek a városok iparilag ma még a lakossághoz viszonyítva hátrább vannak Si- montornyánál. A rekonstrukció technikai feltételeit különböző gépek vásárlásával, futószalagszerű beállításával biztosítani lehet. A technikához folyamatosan biztosítanunk kell szakembereket, vezetőket. A bőrgyártás szeretete a simontornyai embereket inspirálják is a szakma továbbtanulására, de amíg a gyár, a gyárban való munka magasabb technikai színvonalat biztosít, a vele párhuzamosan feltétlen szükséges alapellátásban a község nem tud lépést tartani. Bár az utóbbi időben több intézkedés történt a község alapellátottságának javítására, az eddigi elmaradást nagyon nehéz behozni, s ezért a haladás igen lassú. Kár lenne ma már meditálni azon, hogy miért maradt el a község fejlődése az ipari fejlődés mögött, azzal a község képe, ereje még nem lesz nagyobb. Ezért kívánok a jelenleg induló bőrgyári rekonstrukció alapján szólni, hogy a munkások, szakemberek biztosítása későbbiek folyamán is csak úgy lehetséges, ha a község az alapellátottságot biztosítani tudja. Ennek a tipikusan ipari községnek jelenleg sincs bölcsődéje, s az üzemekben foglalkoztatott asszonyok gondján még részben sem tudunk segíteni. Márpedig a három műszakban dolgozó asszonyok, anyák gondjain csak bölcsődével lehet könnyítehi. A község üzlethálózata, melyben a helyi ÁFÉSZ próbálja az ellátás színvonalát javítani, teljesen elavult, s egy ABC-típusú élelmiszer- és vegyescikk-áruház pályázatot sem sikerült eddig elérni, s ezért belátható időn belül az élelmiszer- és iparcikkellátás technikai színvonalát nem sikerül megoldani. Az ivóvízellátás problémája még ma sincs megoldva, annak ellenére, hogy a lakosság törpevízmű-társulat alakulására jelentkezett, anyagilag hozzájárul, de a község saját erővel olyan kevés pénzzel tud hozzájárulni, hogy egy-egy családra több mint tízezer forint vízmű-hozzájárulás jutna. Sorolhatnám tovább a problémákat, de úgy érzem, ennyi példa is elegendő. Tudom, egy ipari rekonstrukcióval a község rekonstrukciója egyidejűleg nem mehet végbe. De véleményem szerint, egy ilyen gyári rekonstrukció nyomát, hatását, feltétlen a község fejlődésén keresztül is észre kellene venni. Feltétlen fel akarom hívni a figyelmet, s miniszterasszonyunk segítségét is kérni, hogy ilyen községet. mint amilyen Simon- tornya is, külön kell figyelni, s különösen szeretném figyelmébe ajánlani, hogy az ötödik ötéves tervben nagyobb lehetőséget biztosítsanak a község fejlődéséhez. A rekonstrukció, lefolytatása, végrehajtása nem lesz könnyű feladat. Én magam is résztvevője voltam az előző rekonstrukciónak, s résztvevője leszek ennek az újnak is, legalábbis szeretnék. Nehéz lesz a feladat, azért is, mert úgy kell végrehajtanunk a rekonstrukciót, hogy a termelés változatlan, szinten menjen, s korszefűsödjön. Azt is tudom, hogy a Simontornyai Bőrgyár dolgozói, vezetői megtesznek mindent annak érdekében, hogy a rekonstrukció lefolytatása zökkenőmentesen menjen, s annak befejeztével a magyar cipőgyártás alappillére legyen. De bíznak a dolgozók abban is, hogy ez #a rekonstrukció, s ennek az eredménye a községen Is meg fog látszani, ezen keresztül minden egyes dolgozónk életén is. Dr. Dabronaki Gyula felszólalása Dr. Dabronaki Gyula államtitkár, a KNEB elnöke rámutatott: a népgazdaság általános fejlődése lehetővé tette, hogy alapjaiban változtassunk a könnyűipar helyzetén és sor kerülhessen az ipar átfogó fejlesztésére, rekonstrukciójára. Ugyanakkor t a technika fejlesztésének szükségességét a termékek minőségével kapcsolatosan visszatérő kritikák ugyancsak aláhúzták. E vonatkozásban két követelménynek kell megfelelni. Az egyik, hogy széles választékot kell biztosítani. A különböző jövedelmű rétegekhez tartozó vásárlók igénye ugyanis eltérő. Széles rétegek fogyasztásukban a különböző cikkek tartósságát helyezik előtérbe, míg másoknál a divatjelleg dominál. A másik lényeges követelmény, hogy az adott termékek minősége állandó és megbízható legyen. E tekintetben még ma is sok a gond, ami nem kis mértékben a termelési fegyelem hiányosságaiból, s a technika fejlesztésével járó magasabb követelményekből adódik. Az ágazattal szemben támasztott hatékonysági követelmények szempontjából lényeges, hogy a belső ellátás, biztosítása mellett a könnyűipari export fejlődése biztosítsa államközi kötelezettségeink teljesítését a szocialista országokkal szemben, másrészről növekvő devizatermeléssel járuljon hozzá fizetési mérlegünk kedvező alakulásához. — A könnyűipari ágazat előtt álló feladatok megoldásához — helyzetfeltárással és javaslatok megtételével — a népi ellenőrzés is igyekezett hozzájárulni. — Nem közömbös sem a népgazdaság, sem a vállalatok, de a szűkebb kollektívák számára sem, — folytatta a KNEB elnöke — hogy az állami és vállalati saját forrásokkal megvalósított beruházások mikor kezdenek termelni, milyen hatékonysággal működnek. Biztosítják-e a fejlesztések elhatározásakor számításba yett termékmennyiséget és minőséget, a tervezett nyereséget. Bizonyára a köny- nyűiparban dolgozók is jogosnak tartják a kormány elvárását, hogy a jelentős összegű állami befektetések és egyéb támogatások ellenértéke . mielőbb jusson vissza a népgazdaság vérkeringésébe. — Biztosak vagyunk abban, hogy az egyes vállalatok a részükre terven felül is nyújtott, együttesen több milliárd forintos juttatásokat méltányolják. Ez kifejezésre jut majd abban, hogy a gazdasági szabályozás követelményeit meghaladó módon törekednek arra, hogy öntevékenységükkel kedvezőbb lehetőséget teremtsenek a következő évek fejlesztéséhez szükséges állami alapok biztosításával. A továbbiakban a rekonstrukció sikeres megvalósításának előfeltételeit elemezte az államtitkár. Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időben mélyreható változások következtek be a nyers- és alapanyagok világpiaci árának alakulásában, s általában a termeléshez szükséges anyagok beszerzésében. Ismeretes, hogy a beruházási eszközök árai is évről évre növekednek. Tekintettel a könnyűipari nyersanyagok nagy tőkésimport igényére, a fejlesztés megvalósulását e változások igen érzékenyen érintik. Mindezek az állami szervektől, és a gazdálkodó egységektől is nagy körültekintést, á változó körülményekhez rugalmasan alkalmazkodó fejlesztési politikát kívánnak — mondta. A kormány a rekonstrukció végrehajtásának értékelésénél az eredmények elismerése mellett éppen ezért szükségesnek tartja a fejlesztés ütemének gyorsítását, a jövedelmezőség, általában a hatékonyság fokozását. — Úgy gondolom, hogy a világpiaci jelenségek ismeretében a vállalatok munkájának hangsúlyozása több, mint a követelményekre való figyelem-felhívás megismétlése. Az új technika széles körű bevezetése kedvezőbb lehetőséget teremt ahhoz, hogy az egyes piacok igényeihez sokoldalúbban és rugalmasabban alkalmazkodjanak. A gazdaságos termékszerkezet szolgálatába kell állítani a vállalati üzlet- és árpolitikát is. Keserű Jánosné válasza A vita után Keserű Jánosné, könnyűipari miniszter válaszolt az elhangzott képviselői észrevételekre és javaslatokra. — A vita újabb bíztatást adott a könnyűipar valameny- nyi dolgozójának az ágazati tevékenység további javításához. Az utóhbi időszakban elért eredményekhez nagy segítséget nyújtott a párt éá a kormány piegfelelő gazdasági feltételeket biztosító politikája,- amely lehetővé tette, hogy a lakosságot mind korszerűbb, egyre gazdaságosabban előállított termékkel tudjuk ellátni. A néhány évvel ezelőttihez képest lényegesen javult a könnyűipar helyzete és eredményessége, még akkor is, ha gondoktól sem mentes az ágazat. Keserű Jánosné felhívta a figyelmet arra, hogy megfelelő piackutatással kell biztosítani a'z ágazat termékeinek'értékesítését különböző nemzetközi piacokon. Hangsúlyozta a nemzetközi — különösen a szocialista országokkal való — munkamegosztásban való részvétel jelentőségét. Előrehaladásunk elengedhetetlen feltétele, hogy biztosítsuk a könnyűiparban is megfelelő számú és végzettségű munkaerőt — mutatott rá.. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a könnyűipari miniszter beszámolóját és a vitában elhangzottakra adott válaszát. Napirend szerint interpellációk következtek. Ezzel az országgyűlés befejezte munkáját, az elnöklő Apró Antal az ülésszakot bezárta. (MTI)
