Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-27 / 148. szám
f \ * Tambovi tapasztalatok Jánossal, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkárával Beszélgetés Varjas Múlt héten érkezett vissza Szekszárdra az a KlSZ-dele- gáció, amely varjas Jánosnak, a KISZ Tolna megyei Bizottsága első titkárának vezetésével szovjetunióbeli testvér- megyénkben, Tambov'ban járt. A delegáció tagja volt Jaksa József, a paksi járás KISZ-tit- kára és Tusa Mária, a Bonyhádi Cipőgyár alapszervezeti KISZ-titkára. A látogatás céljáról, a tambovi élményekről, tapasztalatokról Varjas Jánostól kértünk tájékoztatást. — Köztudott, hogy a két megye — Tambov és Tolna — közötti testvérkapcsolatoknak szinte már történelme van, ezek a kapcsolatok mindinkább elmélyülnek és kiterjednek, egyre szélesebb alapokon nyugszanak. Tulajdonképpen e célt szolgálta a mi látogatásunk is. A két megye, ezen belül is a két ifjúsági szervezet együttműködéséről tárgyaltunk, a már korábban megkötött megállapodásokat részletesebben kidolgoztuk, konkretizáltuk. — Merre jártak, kivel és miről tárgyaltak? — A Budapest—Moszkva közötti utat repülőgépen tettük meg. onnan gépkocsin utaztunk Tambovba. Delegációnk a megyehatáron szívélyes fogadtatásban részesült. A régi orosz hagyománynak megfelelően három, népviseletbe ölA Tolna megyei Tejipari Vállalat dolgozói az első között csatlakoztak a XI. kongresszus és a felszabadulás harmincadik évfordulója tiszteletére indult munkaversenyhez. A szocialista munkaverseny mindig közérdekű; a tejipari vállalat versenye azonban a mérhető gazdasági eredmények mellé egészségügyi eredményeket is ígér a korszerűbb táplálkozás szélesebb körben történő elterjesztésével. A vállalat az iskoiatej és -kakaó értékesítésében negyven százalékkal kíván előrelépni; a mindennapos tejellátást pedig működési területén a lakosság hetven százalékára akarja kiterjeszteni. Ehhez járul — a felajánlás szerint — belkereskedelmi áruértékesítés tízszázalékos növelése. A közgazdaság nyelvén szólva: ez az árbevétel csaknem húszmillió forintos növekedésével jár majd. A kongresszusi versenyben a tavalyinál hárommillióval nagyobb értékben termel sajtot a vállalat; íróból, étkezési túróból pedig mintegy tíztözött kislány sóval és kenyérrel várt bennünket, ugyancsak itt találkoztunk a megye és a járás több vezetőjével is. Csak érdekességként említem meg, hogy a megyehatáron egy kis múzeum van, - amelyben ízeli" tőt kaptunk Tamboy történelméből. társadalmi, gazdasági fejlődéséről, eredményeiről, sőt még a testvérkapcsolatokról is. — Nem könnyű arra a kérdésre válaszolnom, hogy merre jártunk, hiszen az egy hét alatt több ezer kilométert tettünk meg. Láttuk a tambovi múzeumot, az úttörőpalotát, a Micsurin Tsz szakosított borjúnevelő telepét, a Micsurin Múzeumot, a Központi Genetikai Laboratóriumot, a raszkovozói tsz sertéstelepét, a kirszanovi Lenin Tsz-t, a Tambovi Vegyikombinátot, a 34-es számú középiskolát, az Alkotók Klubját, a Vegyipari Gépgyártási Főiskolát ég a „Sasfiók” úttörőtábort Ebből is látszik, ha nem is ismertük meg teljesen, sok mindent megtudtunk a 43 300 négyzetkilométer területű, 1 512 000 lakosú megyéről. Delegációnkat fogadta Csornij elvtárs, a Tambov megyei Pártbizottság első titkára és Szazanovp elvtársnő, a megyei pártbizottság ideológiai titkára ás. — Megbeszéléseink többségét a megyei Komszomolmillió forinttal többet értékesít. Igen lényeges a vállalásnak a sajtok minőségére vonatkozó része. A minőségi szint a termékek döntő többségénél már most olyan magas, hogy a szintentartásnál többre reálisan nem lehet vállalkozni. A hatalmas mértékű többlettermelés az, ami különösen fontossá teszi a minőségi követelmények teljesítését. Annak érdekében, hogy a vállalat állhassa adott szavát, a többi tejipari vállalatnak is jó ötletet adva tejhigiéniai versenyt indított mezőgazdasági nagyüzemek részére. A verseny lebonyolításában az állategészségügyi állomás és a KÖJÁL segíti a tejipari vállalatot. A követelmények között szerepel a tej mélyhűtött- sége, fizikai és bakteriológiai tisztasága. A versenyben való részvételben a termelőüzemeket azzal tette közvetlenül érdekeltté a vállalat, hogy a jól hűtött és tiszta tejért többet fizet, mint a nem kellően hűtöttért és nem eléggé tisztáért. A KÖJÁL és az állategészségfoizottság titkáraival és osztály- vezetőivel, valamint Micsu" rinszk város Komszomol-bi- zottságának apparátusával tartottuk. Tájékoztattuk egymást munkánkról, tárgyaltunk a további együttműködésről, a korábban megkötött együttműködési megállapodás részleteiről. végrehajtásáról. így többek között szóba került a különböző küldöttségek kölcsönös látogatása, a tavaly megkezdődött úttörő-csere- üd ültetés. Elhatároztuk, hogy kiállításokon mutatjuk be a két teetvérmegyét, az ifjúsági szervezetek, a fiatalok életét Ezen a téren már meg is történtek az első lépések. Mi magunkkal vittük a Tolna megyei anyagot, a Tambovot bemutató fényképkiállítáat pedig a jövő hónap elején Pakson, a Duna ment; fiatalok találkozójának keretében rendezzük meg. Felszabadulásunk harmincadik évfordulóján, jövő év áprilisában megyénkben üdvözölhetjük a tambovi Komszomol küldöttségét. Megállapodtunk arról is, hogy kölcsönösen segítjük a kulturális, később pedig a sportküldöttségek cseréjét. Természetesen a főbb kérdéseken kívül még sok mindenről tárgyaltunk. elsősorban Nyikolái Gri- gorjevics Jermakov elvtárssal, a Tambov megyei Komügyl állomás főként a dolgozók személyi higiéniáját, valamint a tejházak és az istállók tisztaságát ellenőrzi. A tejtisztasági verseny tíz legjobbját oklevéllel és pénzjutalommal, további tíz legjobbját oklevéllel honorálja a vállalat. Pelsőczi Árpád, a Paksi Állami Gazdaság főállattenyésztője a tejhigiéniai versenyről így nyilatkozott; — A mi dolgozóink kapva kaptak a lehetőségen, hiszen mind a tej mennyiségében, mind minőségében erkölcsileg is, anyagilag is érdekeltek. Gazdaságunk erre az esztendőre hárommillió-hét százhatvanhétezer liter tej szállítására szerződött a tejMár hónapokkal ezelőtt megkezdődött a 28. szegedi ipari vásár előkészítése. A Gazdasági Bizottság korábbi határozata értelmében vidéken kétévenként rendeznek vásárokat, illetve kiállításokat. A vállalatok, szövetkezetek által termelt fogyasztási cikkek bemutatására az idén Szegeden a sor. Az ipar. a kereskedelem és a fogyasztók nyári találkozója jelszóval szervezett kiállításra több mint 210 magyar vállalat jelentette be részvételét. Elküldték jelentkezésüket az ország valamennyi megyéjének ipari, kereskedelmi vállalatai, mezőgazdasági, üzemei. Közülük legnagyobb számban a budapestiek kértek helyet. Ezeket követik a Csongrád megyeiek, és természetesen a helybeliek, a szegediek, mutatják be legnagyobb területen termékeiket. Néhány héttel ezelőtt Szeged jugoszláv testvérvárosában, Szabadkán vettek részt és mutatták be termékeiket magyar vállalatok a Pannónia vásáron. Viszonzásként jugoszláv kiállítók érkeznek Szegedre, a 28. szegedi ipari vásárra A szomol Bizottság első titkárával és Vaszilij Baranov elv- társsal, a megyei Komszomol- bizottság titkárával. — Bizonyára rengeteg élménnyel lett gazdagabb az egyhetes látogatás során a Tolna megyei küldöttség- Ezek közül melyikre emlékszik legszívesebben? — Legszívesebben talán az úttörőpalotában. és a 34-es számú iskolában tett látogatásra emlékszem; A szovjet pionírok körében rendkívül nagv az érdeklődés a magyar úttörők iránt, rengeteg kérdésükre kellett válaszolnom. Hangsúlyozni szeretném áronban, hogy bárhova mentünk, bármerre jártunk, mindenütt igaz barátsággal, nagy szeretettel fogadtak bennünket. Több alkalommal találkoztunk olyan szovjet emberekkel, akik már iártak Magyarországon, Tolna megyében. Valameny- nyien őszinte elismeréssel beszéltek itt szerzett é1 «lényeikről. A Szovjetunióban eltöltött hét nap során, számos tambovi elvtárssal sikerült közelebbről is megismerkednem, így közvetlenül is meggyőződhettem azokról a baráti érzésekről, amelyeket irántunk táplálnak. Most, hogy hazaérkeztünk, azon leszünk, hogy a megállapodásokat konkretizáljuk, tovább lépjünk a gyakorlati megvalósítás terén. ipari vállalattal. A napokban tudakozódtunk, vállalná-e további 150—200 000 liter tej átvételét. A válasz igenlő volt. Feltételezem, azért is, mivel a tejipari vállalat sokéves tapasztalatából tudja, hogy nem akármilyen tejet kap tőlünk— Nos, mi havonként nem csupán azt értékeljük, hogy milyen mennyiségű és zsírszázalékú tejet termelünk, hanem azt is, hogy milyen áron értékesítettük. Ahol millió literekről van szó, ott nem lehet közömbös, hogy az átvételi ár literenként öt forint 31 fillér, vagy 29 fillérrel több. Persze, azokban a kisebb tejtermelő üzemekben sem, ahol „csak” százezer literekkel számolnak. B. Z. két vásárigazgatóság előzetes számításai Szerint több mint 50 jugoszláv cég mutatja be részben a határ menti árucserére, illetve a magyar fogyasztóknak ajánlott termékeiket. A nagyszámú kiállító fogadására készül a vásár igazgatósága. Ez a készülődés jelenti azt is, hogy a szegedi ünnepi hetekre érkező vendégeket is méltóképpen fogadhassák. Uj kiállítócsarnokot építenek a szegedi vásárvárosban. A BNV két csarnokát vásárolták meg a Városligetből és ezeket felállítják, illetve a kiállítók rendelkezésére bocsátják már az idei vásáron. A nagyobbat, a 2400 négyzetméter alapterületű volt olasz nemzeti pavilont az első szegedi ipari vásár 100. évfordulója tiszteletére centenáriumi csarnoknak nevezik el. A jelentkezések alapján lényegében elmondható, hogy máris telt ház van a 28. szegedi ipari vásáron. A fedett kiállítótermekben már nem tudnak helyet adni újabb jelentkezőknek, csak akkor mutathatják be termékeiket, ha maguk készítenek pavilont a vásár területén. Az ügyek nem mennek szabadságra A modern társadalomban rengeteg elintézésre váró ügy van. A szükséges, hasznos és jó ügyekből is. A nyilvántartás, a bizonylatok, az iratok és az ügykezelés — kifejezetten hasznos, ha nem önmagáért létezik, hanem a rendet, fegyelmet, a tisztánlátást és a memóriát szolgálja. Az ilyen ügyekből rengeteg van a gazdaságban, az állam életében és az állampolgár életében egyaránt. Az ügyeket pedig el kell intézni — nyáron is . . . A nyári ügyintézést viszont nehezíti, hogy bár az ügyekből nincs, vagy alig van kevesebb — mint télen — az ügyintézők száma megfogyatkozik. A bíróságok, közhivatalok, tanácsok ügykezelési kapacitása ilyenkor alighanem 30—40 százalékkal csökken. Hasonlóan meggyengül a vállalatok, gyárak adminisztrációjának feldolgozási képessége is. És a nagyobb társadalmi, gazdasági veszteség ebből származik. Könnyű belátni ennek az okát, hiszen — egyrészt — meg kell követelni a bizonylati rendet, ügykezelési fegyelmet, hogy a korszerű, nagy gyárakban, a kereskedelmi vállalatoknál az ügymenet — engedélyek, utasítások, megrendelések, igénylések, diszpozíciók, oda- és visszaigazolások, kimutatások sora — ne fékezze, hanem segítse és kordában tartsa, áttekinthetővé, ellenőrizhetőve tegye a gazdálkodással kapcsolatos szerteágazó munkát. Másrészt, ha ebben az ügymenetben „rövidzárlatok’' keletkeznek, az azonnal kárt okozhat a munkában és a vállalatok közti kapcsolatokban és így tovább . . . Mit tehetünk tehát, ha csak az ügyintézők mennek szabadságra, de az ügyek maradnak? Menjen valamennvi vállalat egyszerre pihenni? Hangzott már el ilyen javaslat is, indoklásként említve, hogy ha szerény mértékben is, de találni erre példát a nagyvilágban ... Ad abszurdum: menjen el egyszerre az egész ország . . . Nálunk ennek nincs hagyománya. .Kór lenne erőltetni. Aztán kivihetetlen azért is. mert korcsoportonként és szakmánként is más és más a szabadság mértéke és ez nem célszerűtlen. Legvégül pedig nyaralási szolgáltatásokkal sem bírnánk, ha egyszerre nyaralna mindenki. Se út, se strand, se üdülő, se étterem nem lenne ehhez. Maradiunk tehát a realitásoknál. Nem mehetünk egyszerre szabadságra sem a gépek, sem az íróasztalok mellől, sem az ügyeinkkel együtt. Helyettesítenünk kell egymást felváltva 2—3 hétig, hogy az ügyeket jól és pontosan elintézhessük nyáron is — erre kell hosszú távra berendezkednünk. Ez pedig egyetlen módon változtatható könnyebb feladattá: ha az adminisztrációt mindenütt magas fokon gépesítjük és az eddiginél jobban megszervezzük: vagyis a felesleges ügyintézést — aktát, engedélyt, kimutatást, emlékeztetőt _ m egszüntetjük. A közhivatalokban és a tanácsoknál sincs ennél jobb megoldás. Itt, a létszcmhely- zetük miatt, talán jogosnak tűnik, ha türelmet kérnek az ügyféltől — egy időre. A közügyekben és magánügyekben segítsük tehát az ügyintézést azzal, hogy a nyári hónapokban valamivel türelmesebb ügyfelek leszünk, mint egyébkor. Esetleg nem is ha- lasztnatatlan minden ücyünk és ősszel sem késünk el vele. r' A Paksi Állami Gazdaság gyapai kerületében 11,3 literes az istálióátlag. Előírásosan tiszta a jószág, a tej. Képünkön: Katana Iáivá.) .Kiváló dolgozó” almozás közben. (Stercz János felvétele) Tolna megyei kezdeményezés Tejtisztasági verseny nagyüzemek számára Nagy az érdeklődés a 28. szegedi ipari yásár iránt
